Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-09 / 213. szám

o UtÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Locsös szekéren a csoda-tervrajzért Sarkad. — Oldalainkon immár rendszeresen jelentkezünk egy-egy Sarkad térségi templom történetének bemutatásával. Ezúttal Kalmár Jánost, a sarkadi belvárosi református egyház- közösség lelkészét kértük meg, mutassa be Olvasóinknak templomukat. — A település és a benne lévő templom története szorosan összefonódik — mondta. — A krónikákban már 1108-ban említést tesz­nek a településről, amelynek temploma is van. A Körösök szabályozatlansága miatt ebben az időben mocsaras volt Sarkad területe. Terv­szerű lecsapolásról, illetve a terület termé­kennyé tételéről csak az 1200-as évektől be­szélhetünk. Ugyancsak a krónikák állítása szerint körülbelül hatszáz lelket számlált ek­koriban a település. A törökök 1571-ben fog­lalták el a térséget, emiatt a lakosság nagy része elmenekült erről a vidékről. A templom a településsel együtt elpusztult. Mint Kalmár János elmondta, 1650 körül ismét a magyarok kezére került a terület, akik 1700-ban felépítették a már református fele­kezetű templomot. Az egykori templom a jelenlegi nagy református templom helyén állt. Több mint másfél évszázad múlva (1866- ban) tűzvész pusztított a településen, amely­nek a református templom és a körülötte lévő 73 lakóház is áldozatul esett. Egy évvel a tűzvész után 1867—68-ban újjáépítették a templomot. A templomépítés Veress Károly szalontai építészmester nevéhez fűződik. A falu elöljárósága (presbitériuma) lőcsös sze­kérrel ment el Linzbe az ottani templomtorony tervrajzáért. Ennek alapján építették meg az­tán azt a kilenctomyú kupola-kolosszust, amelynek azóta is csodájára járnak az embe­rek Európa-szerte. A szóban forgó torony hossza 44 méter. Maga a templom 40 méter hosszú, 16 méter széles. A szószéket és a pelikános koronát A kilenctomyú belvárosi református templom előtérben az első világháborús emlékművel Czigler György budapesti asztalosmester készí­tette 1869-ben. A kétmanuálos orgona építése, amely 1912-ben került a helyére, Rieger Ottó nevéhez fűződik. A templomnak három Aradon öntött harangja van: egy 11, egy 6 és egy 2 mázsás. A belvárosi református templomban 1700-an tudnak leülni egy-egy istentisztelet al­kalmával. Mennyire szorít majd az önkormányzat „nadrágszíja”? Sarkad, postahivatal Az oldalt írta és szerkesz­tette: Magyar Mária A fotókat Kovács Erzsébet és Such Tamás készítették Hírek Évforduló. A Lungo Drom sarkadi szervezete az idén is megrendezi a már hagyo­mánnyá váló sarkadi romana­pot. A szeptember 17-ei roma­napon a szervezet tagsága meg­emlékezik az 50 évvel ezelőtt kényszermunkára hurcolt cigá­nyokról, akiket a németországi homokbányákból a lengyelor­szági gettókba vittek és ott a zsidókkal együtt meggyilkol­tak. Az 500 ezer cigány emlék­ére (is) szervezett romanapot ezúttal a Pelikán étteremben tartja a szervezet tagsága. Harangtörténet. A sarka­di katolikus templomnak három harangja van. Az egyikkel Ke­szeg Rafael állatorvos és neje ajándékozta a templomot 1927- ben.EztaharangotSzentRafael arkangyalról nevezték el. A má­sik harang Szűz Mária tisztele­tére készült. A harangot a hívek adakozásából többször is újra- öntötték. Először 1871-ben, másodszor 1940-ben. Az Ar- pádházi Szent Erzsébet tisztele­tére készült, majd 1927-ben új­raöntött harmadik harang a ka­tolikus templom lélekharangja, amellyel a halottak emlékére harangoznak. Még mindig nincs. A geszti polgármesteri hivatalban még mindig nincs gazdálkodási „ előadó. Mint Hanzéros János polgármester elmondta, a köny­velést ugyan megoldják házon belül, de olyan munkatársat, aki az önkormányzat egész gazdál­kodását átlátná, nem tudnak a településre „csalogatni”. Geszt. — A településen au­gusztus végén tárgyalták meg a képviselők a község első fél­éves gazdálkodását. Geszt az idén is-megpróbált pénzt sze­rezni az önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetben lévő önkor­mányzatok számára kiírt pá­lyázaton, ám — mint Hanzé­ros János polgármester el­mondta —, a remélt összegnek még csak felét sem kapták meg. A pályázat elbírálói or­szágos pénzügyi gondokra hi­vatkozva utasították el a kért összeget. Ezáltal viszont igen nehéz helyzetbe került a te­lepülés, ugyanis a költségve­tésük bevételi oldalához beter­vezték a remélt támogatást, igaz, csak mint mindezt meg­előlegező hitelt. — Szerencsére eddig nem volt szükség hitelfelvételre, és most — hogy átértékeltük az első félévi gazdálkodást —, úgy gondoljuk, továbbra is jó lenne elkerülni a hitelt. Ez pe­dig csak úgy lehetséges, ha alaposan összehúzzuk az ön- kormányzat „nadrágszíját”. Még nem egészen tudom, mit vagy min lehetne „karcsúsíta­ni”, ezt át kellene gondolni, de valami olyasmin tudnánk ta­lán spórolni, mint a 13. havi illetmény vagy a téli tüzelő kisebb tételekben történő megvásárlása... Már csak egy reményünk van, hogy mind­ezeket megússzuk: az orszá­gos pótköltségvetés tárgyalá­sa. Hátha csöppenne valami az ilyen kistelepüléseknek is, mint mi vagyunk... Hírek Zászló és címer. Méhke­rék szeptember 1-jétől ismét használhatja a magyar és román zászlók mellett a település 1773-as kék-fehér zászlaját, cí­merét és pecsétjét. Dr. Rúzsa György polgármester szerint a település az utóbbi években rá­szolgált erre a dicsőségre. Horrorshow. A sarkadi Sweeth Night Diszkóbárban szeptember 24-én az Európa- szerte jól ismert kecskeméti Fanza fakir (Kónya István) hor- rorshow műsorát láthatja a kö­zönség. A diszkóbár legköze­lebbi őszi vendégei várhatóan Sipos F. Tamás és Fenyő Miklós lesznek. Kétszer egy héten. A három hónapos szünet után újra kinyitott geszti fiókgyógyszer­tár most már Zsadányhoz tar­tozik. Egy héten két alkalom­mal, hétfő és szerda délután 13-tól 15 óráig tart nyitva. 1994. szeptember 9., péntek A nagy utazás Hogy megrövidítsük (és meg­könnyítsük) magunknak az utat Újsza- lonta és Mezőgyán között, kötegyáni tudósítómmal nekivágtunk annak a hat kilométeresföldútnak, amely a két emlí­tett település között húzódik. Ha ezt nem tesszük, akkor csak egy sarkadi és sar­kadkeresztúri kerülővel juthatnánk egyik településről a másikra. Hat kilométert az ember rendes körülmények között 10 perc alatt tesz meg, még akkor is, ha csak egy kis keleti autóval rendelkezik. Ki hitte volna azonban, hogy— mint valami mesében—ezen az úton különböző akadályo­kat kell legyőznie az utazónak. Kövek, pincemély kátyúk, sártengerek sora nehezítette az előrehaladást. Amikor vért izzadva végre túl voltunk egy „próbatételen”, ott tornyo­sodon előttünk a másik. Néha még a kukoricásba is be kellett kanyarodnunk, hogy elkerüljük az átkelhetetlen tócsákat. Tíz lépésre a mezőgyáni kövesúttól csapzottan és kimerültén álltunk az utolsó bevehetetlen sártenger előtt. Mellettünk kerítés vagy árok. Abszolút zsákutca. Úgy éreztem magam, mint Kolombusz Kristóf a sokadik napon, amikor már mindenről lemondott. Lehet, hogy magunkkal kellett volna vinnünk a közlekedési minisztert is!? L/a-Ol^ocT" lXcO/Ocűl Ha belefért volna a bőröndbe 'féboah, elhozta volna Emberből vagyunk Sarkad. — Sorozatunkban közismert Sarkad térségi sze­mélyiségeket szólítunk meg egy-egy tréfás kérdés erejéig. Választásunk ezúttal Dr. Vass Györgyre, a Szellőző Művek sarkadi gyáregységének egy­kori igazgatójára esett, aki nemrégen tért vissza véglege­sen hároméves németországi kiküldetéséből. (A DUNA- SZER AG. Német-Magyar Részvénytársaság németor­szági kirendeltségvezetője- ként dolgozott Frankfurt am Mainban.) Azt kérdeztük tőle, legszívesebben mit hozott vol­na magával Sarkadra az ott látottakból, tapasztaltakból, íme a válasz: — Talán a Bundes Bankot, a Nord-West Centrumot (ez egy bevásárlóközpont), az Eint­racht nevű focicsapatból Ant- honi Y eboah-t és Gaudino Ma- uriciot, valamint Cristian Hen- ninger sörgyárát. Komolyabb­ra fordítva azonban a szót, a német mentalitásból minden­képp meghonosítanám itthon a céltudatosságot, a szervezett­séget, az alaposságot, a rendet, a fegyelmet, a tűrőképességet és az identitás tudatot. Azt, hogy ha egy feladatot meg kell csinálni, nincs vakarózás, másra mutogatás. Ha a feltéte­lek biztosítva vannak, ott min­denki kötelességének érzi a legjobb tudása szerint elvé­gezni a rábízottakat. Ez termé­szetes. Mint ahogy az is, hogy kinn nincs indokolatlan nagy­vonalúság a szerződések meg­kötésénél, minden pfennig ki­adását alapos megfontolás elő­zi meg. Fontosnak tartanám az idő értelmes felhasználásának „lekopírozását” is. Idetelepí­teném még a németek kömye- zetszeretetét és -védelmét. Végül pedig azokat a munka- és kereseti lehetőségeket, amelyeket csak a közvetlen környezetemben tapasztalhat­tam. Jól tudom, mindezekre még vámunk kell, de ha csak várunk... (Akkor lehet, hogy sosem lesz Sarkadból Frankfurt am Main? — a szerk.) Több mint benzinkút a falu határában Mielőtt az építkezés megkezdődött volna, az AGRO-BENZ Kft. 20 hektár földet vásárolt a falu határában. Ebből az építmény körülbelül egy hektárnyi területet foglal el Kúria a kövek mögött Méhkerék. — Abban a re­ményben, hogy a település melletti határátkelő rövidesen megnyílik, a méhkeréki AG- RO-BENZ Kft. tavaly június­ban benzinkút építésébe kez­dett a község határában. Később kiderült, a román oldali építkezések késlekedé­se miatt nem nyílhatott meg az átkelő a tervezett időpontban. Ezzel párhuzamosan tavaly decemberben leállt a ben­zinkút építés is. Berényi Györgytől, az AGRO-BENZ ügyvezető igazgatójától azt kérdeztük, vajon mikor foly­tatják a munkálatokat, illetve mitől függ a folytatás. A kö­vetkező választ kaptuk: — Ez a kilencezer négyzet- méteren fekvő létesítmény több mint benzinkút. Lesz benne étterem, shop, bárrész és néhány vendégszoba is. Az eddigi anyagi források sajnos kifogytak, ezért állt le az épít­kezés, de minden erőmmel azon leszek, hogy hitelt sze­rezzek, és befejezzük a mun­kát. Legkésőbb addigra, mire az átkelő megnyílik. A papiak mellett Mezőgyán. — A település re­formátus lelkészi hivatalának közvetlen szomszédságában építkezés folyik. Mint Márkus Lászlótól, a községbe átjáró sarkadkeresztúri református lelkésztől megtudtuk, a papiak mellett gyülekezeti terem épül, a lelkészi hivatalhoz ha­sonló barokkos ablakpárkány díszítéssel. A téli hónapokban itt szeretnék tartani az isten­tiszteleteket, kiváltva ezáltal a fűtetlen templomot. Az épít­kezéshez szükséges pénzt az egyházközösség a volt egyhá­zi ingatlanok kárpótlásaként kapta. A kivitelezéssel a gyu­lai Fekete Sándor és Társa Bt.-t bízták meg, akiket már a sarkadkeresztúri templom fel­újításához is felkért az egyház. Az új imaház átadásának ha­tárideje december 10-e, ám el­képzelhető, hogy a kivitelezők hamarabb elkészülnek a mun­kálatokkal. Újszalonta. — A falu végét is elhagyva hatalmas kő- és be­tontörmelék torlaszolja el a Mezőgyán felé vezető földu- tat. Utitársam biztat: menjünk csak tovább a kövek mellett az árokparton meg a legelőn, nem fogom megbánni. A párszáz méternyi kőtörmelékes terület után egy darabon akadálytala­nul vezet a földút Alb Illésék kúriája felé. Szándékosan nem nevezem tanyának a látotta­kat, mert annál jóval szebb és nagyobb gazdaság tárult a szemünk elé. Volt ott minden. Ló, sertés, szarvasmarha, szár­nyasjószág. A csodálatos ta­nyasi csendélet láttán szinte megállt felettünk az idő. Ki hinné, hogy az itt lakóknak is lehet bánatuk!? Márpedig er­ről győzött meg bennünket a tulajdonos apósa, Kenéz Ist­ván és felesége. — Ez a tanya 800 méterre fekszik Újszalontától — pa­naszkodtak. — Éveken ke­resztül vártuk, hogy majdcsak leaszfaltozzák ezt az Újsza- lontaés Mezőgyán közötti hat­kilométeres földutat, de mind­hiába. ígéret az volt, de rávaló sosem akadt. A két falut még csak megértjük, de hogy az állam sem tudta volna segíteni ennyivel ezt a térséget, azt már nehezebb elhinni. Egy rendes út az egész térség javát szol­gálná, mert hogy nem kellene kilométereket kerülni, ha a másik oldalra szeretne eljutni valaki. Nekünk meg kivált­képpen tragédia ez az úthiány, mert húsz tehenünk van, és ha a sár miatt nem tud bejönni a Gyulai Tejporgyár autója, 6- 700 liter tej sorsa forog koc­kán. Ezért is kezdtük el privát megépíteni az idáig vezető út­szakaszt, de hát pénz és anyag nélkül csak egy darabig jutot­tunk. Bizony jól jönne egy kis segítség valahonnan...

Next

/
Thumbnails
Contents