Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)
1994-09-09 / 213. szám
o UtÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SARKAD ÉS KÖRNYÉKE Locsös szekéren a csoda-tervrajzért Sarkad. — Oldalainkon immár rendszeresen jelentkezünk egy-egy Sarkad térségi templom történetének bemutatásával. Ezúttal Kalmár Jánost, a sarkadi belvárosi református egyház- közösség lelkészét kértük meg, mutassa be Olvasóinknak templomukat. — A település és a benne lévő templom története szorosan összefonódik — mondta. — A krónikákban már 1108-ban említést tesznek a településről, amelynek temploma is van. A Körösök szabályozatlansága miatt ebben az időben mocsaras volt Sarkad területe. Tervszerű lecsapolásról, illetve a terület termékennyé tételéről csak az 1200-as évektől beszélhetünk. Ugyancsak a krónikák állítása szerint körülbelül hatszáz lelket számlált ekkoriban a település. A törökök 1571-ben foglalták el a térséget, emiatt a lakosság nagy része elmenekült erről a vidékről. A templom a településsel együtt elpusztult. Mint Kalmár János elmondta, 1650 körül ismét a magyarok kezére került a terület, akik 1700-ban felépítették a már református felekezetű templomot. Az egykori templom a jelenlegi nagy református templom helyén állt. Több mint másfél évszázad múlva (1866- ban) tűzvész pusztított a településen, amelynek a református templom és a körülötte lévő 73 lakóház is áldozatul esett. Egy évvel a tűzvész után 1867—68-ban újjáépítették a templomot. A templomépítés Veress Károly szalontai építészmester nevéhez fűződik. A falu elöljárósága (presbitériuma) lőcsös szekérrel ment el Linzbe az ottani templomtorony tervrajzáért. Ennek alapján építették meg aztán azt a kilenctomyú kupola-kolosszust, amelynek azóta is csodájára járnak az emberek Európa-szerte. A szóban forgó torony hossza 44 méter. Maga a templom 40 méter hosszú, 16 méter széles. A szószéket és a pelikános koronát A kilenctomyú belvárosi református templom előtérben az első világháborús emlékművel Czigler György budapesti asztalosmester készítette 1869-ben. A kétmanuálos orgona építése, amely 1912-ben került a helyére, Rieger Ottó nevéhez fűződik. A templomnak három Aradon öntött harangja van: egy 11, egy 6 és egy 2 mázsás. A belvárosi református templomban 1700-an tudnak leülni egy-egy istentisztelet alkalmával. Mennyire szorít majd az önkormányzat „nadrágszíja”? Sarkad, postahivatal Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária A fotókat Kovács Erzsébet és Such Tamás készítették Hírek Évforduló. A Lungo Drom sarkadi szervezete az idén is megrendezi a már hagyománnyá váló sarkadi romanapot. A szeptember 17-ei romanapon a szervezet tagsága megemlékezik az 50 évvel ezelőtt kényszermunkára hurcolt cigányokról, akiket a németországi homokbányákból a lengyelországi gettókba vittek és ott a zsidókkal együtt meggyilkoltak. Az 500 ezer cigány emlékére (is) szervezett romanapot ezúttal a Pelikán étteremben tartja a szervezet tagsága. Harangtörténet. A sarkadi katolikus templomnak három harangja van. Az egyikkel Keszeg Rafael állatorvos és neje ajándékozta a templomot 1927- ben.EztaharangotSzentRafael arkangyalról nevezték el. A másik harang Szűz Mária tiszteletére készült. A harangot a hívek adakozásából többször is újra- öntötték. Először 1871-ben, másodszor 1940-ben. Az Ar- pádházi Szent Erzsébet tiszteletére készült, majd 1927-ben újraöntött harmadik harang a katolikus templom lélekharangja, amellyel a halottak emlékére harangoznak. Még mindig nincs. A geszti polgármesteri hivatalban még mindig nincs gazdálkodási „ előadó. Mint Hanzéros János polgármester elmondta, a könyvelést ugyan megoldják házon belül, de olyan munkatársat, aki az önkormányzat egész gazdálkodását átlátná, nem tudnak a településre „csalogatni”. Geszt. — A településen augusztus végén tárgyalták meg a képviselők a község első féléves gazdálkodását. Geszt az idén is-megpróbált pénzt szerezni az önhibáján kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok számára kiírt pályázaton, ám — mint Hanzéros János polgármester elmondta —, a remélt összegnek még csak felét sem kapták meg. A pályázat elbírálói országos pénzügyi gondokra hivatkozva utasították el a kért összeget. Ezáltal viszont igen nehéz helyzetbe került a település, ugyanis a költségvetésük bevételi oldalához betervezték a remélt támogatást, igaz, csak mint mindezt megelőlegező hitelt. — Szerencsére eddig nem volt szükség hitelfelvételre, és most — hogy átértékeltük az első félévi gazdálkodást —, úgy gondoljuk, továbbra is jó lenne elkerülni a hitelt. Ez pedig csak úgy lehetséges, ha alaposan összehúzzuk az ön- kormányzat „nadrágszíját”. Még nem egészen tudom, mit vagy min lehetne „karcsúsítani”, ezt át kellene gondolni, de valami olyasmin tudnánk talán spórolni, mint a 13. havi illetmény vagy a téli tüzelő kisebb tételekben történő megvásárlása... Már csak egy reményünk van, hogy mindezeket megússzuk: az országos pótköltségvetés tárgyalása. Hátha csöppenne valami az ilyen kistelepüléseknek is, mint mi vagyunk... Hírek Zászló és címer. Méhkerék szeptember 1-jétől ismét használhatja a magyar és román zászlók mellett a település 1773-as kék-fehér zászlaját, címerét és pecsétjét. Dr. Rúzsa György polgármester szerint a település az utóbbi években rászolgált erre a dicsőségre. Horrorshow. A sarkadi Sweeth Night Diszkóbárban szeptember 24-én az Európa- szerte jól ismert kecskeméti Fanza fakir (Kónya István) hor- rorshow műsorát láthatja a közönség. A diszkóbár legközelebbi őszi vendégei várhatóan Sipos F. Tamás és Fenyő Miklós lesznek. Kétszer egy héten. A három hónapos szünet után újra kinyitott geszti fiókgyógyszertár most már Zsadányhoz tartozik. Egy héten két alkalommal, hétfő és szerda délután 13-tól 15 óráig tart nyitva. 1994. szeptember 9., péntek A nagy utazás Hogy megrövidítsük (és megkönnyítsük) magunknak az utat Újsza- lonta és Mezőgyán között, kötegyáni tudósítómmal nekivágtunk annak a hat kilométeresföldútnak, amely a két említett település között húzódik. Ha ezt nem tesszük, akkor csak egy sarkadi és sarkadkeresztúri kerülővel juthatnánk egyik településről a másikra. Hat kilométert az ember rendes körülmények között 10 perc alatt tesz meg, még akkor is, ha csak egy kis keleti autóval rendelkezik. Ki hitte volna azonban, hogy— mint valami mesében—ezen az úton különböző akadályokat kell legyőznie az utazónak. Kövek, pincemély kátyúk, sártengerek sora nehezítette az előrehaladást. Amikor vért izzadva végre túl voltunk egy „próbatételen”, ott tornyosodon előttünk a másik. Néha még a kukoricásba is be kellett kanyarodnunk, hogy elkerüljük az átkelhetetlen tócsákat. Tíz lépésre a mezőgyáni kövesúttól csapzottan és kimerültén álltunk az utolsó bevehetetlen sártenger előtt. Mellettünk kerítés vagy árok. Abszolút zsákutca. Úgy éreztem magam, mint Kolombusz Kristóf a sokadik napon, amikor már mindenről lemondott. Lehet, hogy magunkkal kellett volna vinnünk a közlekedési minisztert is!? L/a-Ol^ocT" lXcO/Ocűl Ha belefért volna a bőröndbe 'féboah, elhozta volna Emberből vagyunk Sarkad. — Sorozatunkban közismert Sarkad térségi személyiségeket szólítunk meg egy-egy tréfás kérdés erejéig. Választásunk ezúttal Dr. Vass Györgyre, a Szellőző Művek sarkadi gyáregységének egykori igazgatójára esett, aki nemrégen tért vissza véglegesen hároméves németországi kiküldetéséből. (A DUNA- SZER AG. Német-Magyar Részvénytársaság németországi kirendeltségvezetője- ként dolgozott Frankfurt am Mainban.) Azt kérdeztük tőle, legszívesebben mit hozott volna magával Sarkadra az ott látottakból, tapasztaltakból, íme a válasz: — Talán a Bundes Bankot, a Nord-West Centrumot (ez egy bevásárlóközpont), az Eintracht nevű focicsapatból Ant- honi Y eboah-t és Gaudino Ma- uriciot, valamint Cristian Hen- ninger sörgyárát. Komolyabbra fordítva azonban a szót, a német mentalitásból mindenképp meghonosítanám itthon a céltudatosságot, a szervezettséget, az alaposságot, a rendet, a fegyelmet, a tűrőképességet és az identitás tudatot. Azt, hogy ha egy feladatot meg kell csinálni, nincs vakarózás, másra mutogatás. Ha a feltételek biztosítva vannak, ott mindenki kötelességének érzi a legjobb tudása szerint elvégezni a rábízottakat. Ez természetes. Mint ahogy az is, hogy kinn nincs indokolatlan nagyvonalúság a szerződések megkötésénél, minden pfennig kiadását alapos megfontolás előzi meg. Fontosnak tartanám az idő értelmes felhasználásának „lekopírozását” is. Idetelepíteném még a németek kömye- zetszeretetét és -védelmét. Végül pedig azokat a munka- és kereseti lehetőségeket, amelyeket csak a közvetlen környezetemben tapasztalhattam. Jól tudom, mindezekre még vámunk kell, de ha csak várunk... (Akkor lehet, hogy sosem lesz Sarkadból Frankfurt am Main? — a szerk.) Több mint benzinkút a falu határában Mielőtt az építkezés megkezdődött volna, az AGRO-BENZ Kft. 20 hektár földet vásárolt a falu határában. Ebből az építmény körülbelül egy hektárnyi területet foglal el Kúria a kövek mögött Méhkerék. — Abban a reményben, hogy a település melletti határátkelő rövidesen megnyílik, a méhkeréki AG- RO-BENZ Kft. tavaly júniusban benzinkút építésébe kezdett a község határában. Később kiderült, a román oldali építkezések késlekedése miatt nem nyílhatott meg az átkelő a tervezett időpontban. Ezzel párhuzamosan tavaly decemberben leállt a benzinkút építés is. Berényi Györgytől, az AGRO-BENZ ügyvezető igazgatójától azt kérdeztük, vajon mikor folytatják a munkálatokat, illetve mitől függ a folytatás. A következő választ kaptuk: — Ez a kilencezer négyzet- méteren fekvő létesítmény több mint benzinkút. Lesz benne étterem, shop, bárrész és néhány vendégszoba is. Az eddigi anyagi források sajnos kifogytak, ezért állt le az építkezés, de minden erőmmel azon leszek, hogy hitelt szerezzek, és befejezzük a munkát. Legkésőbb addigra, mire az átkelő megnyílik. A papiak mellett Mezőgyán. — A település református lelkészi hivatalának közvetlen szomszédságában építkezés folyik. Mint Márkus Lászlótól, a községbe átjáró sarkadkeresztúri református lelkésztől megtudtuk, a papiak mellett gyülekezeti terem épül, a lelkészi hivatalhoz hasonló barokkos ablakpárkány díszítéssel. A téli hónapokban itt szeretnék tartani az istentiszteleteket, kiváltva ezáltal a fűtetlen templomot. Az építkezéshez szükséges pénzt az egyházközösség a volt egyházi ingatlanok kárpótlásaként kapta. A kivitelezéssel a gyulai Fekete Sándor és Társa Bt.-t bízták meg, akiket már a sarkadkeresztúri templom felújításához is felkért az egyház. Az új imaház átadásának határideje december 10-e, ám elképzelhető, hogy a kivitelezők hamarabb elkészülnek a munkálatokkal. Újszalonta. — A falu végét is elhagyva hatalmas kő- és betontörmelék torlaszolja el a Mezőgyán felé vezető földu- tat. Utitársam biztat: menjünk csak tovább a kövek mellett az árokparton meg a legelőn, nem fogom megbánni. A párszáz méternyi kőtörmelékes terület után egy darabon akadálytalanul vezet a földút Alb Illésék kúriája felé. Szándékosan nem nevezem tanyának a látottakat, mert annál jóval szebb és nagyobb gazdaság tárult a szemünk elé. Volt ott minden. Ló, sertés, szarvasmarha, szárnyasjószág. A csodálatos tanyasi csendélet láttán szinte megállt felettünk az idő. Ki hinné, hogy az itt lakóknak is lehet bánatuk!? Márpedig erről győzött meg bennünket a tulajdonos apósa, Kenéz István és felesége. — Ez a tanya 800 méterre fekszik Újszalontától — panaszkodtak. — Éveken keresztül vártuk, hogy majdcsak leaszfaltozzák ezt az Újsza- lontaés Mezőgyán közötti hatkilométeres földutat, de mindhiába. ígéret az volt, de rávaló sosem akadt. A két falut még csak megértjük, de hogy az állam sem tudta volna segíteni ennyivel ezt a térséget, azt már nehezebb elhinni. Egy rendes út az egész térség javát szolgálná, mert hogy nem kellene kilométereket kerülni, ha a másik oldalra szeretne eljutni valaki. Nekünk meg kiváltképpen tragédia ez az úthiány, mert húsz tehenünk van, és ha a sár miatt nem tud bejönni a Gyulai Tejporgyár autója, 6- 700 liter tej sorsa forog kockán. Ezért is kezdtük el privát megépíteni az idáig vezető útszakaszt, de hát pénz és anyag nélkül csak egy darabig jutottunk. Bizony jól jönne egy kis segítség valahonnan...
