Békés Megyei Hírlap, 1994. szeptember (49. évfolyam, 206-231. szám)

1994-09-09 / 213. szám

Föld ink volt. Tüköry Lajos szabadságharcos 1830- ban ezen a napon született Körösladányban, és Paler- móban, 1860-ban halt meg. Katonai pályafutását 1848- ban a békési nemzetőrök között kezdte, majd átkerült az 55. honvéd zászlóaljhoz, ahol hadnagy lett és Bem erdélyi hadseregében küzdött. 1849- ben emigrált, török katonai szolgálatba lépett, ahol a Sze- lim efendi nevet nyerte. Főhadnagyként a damaszkuszi török lovasságnál működött, részt vett nomád beduinok elleni harcokban. 1853-tól a krími háború alatt először Guyon Richárd, majd Kmety György hadsegédje lett. A Karszt körzetében vívott csatákban megsebesült, őrnagyi rangra emelték és magas szultáni kitüntetésben részesült. Az 1859-es E-itáliai háború kitörése után kilépett a török katonai szolgálatból és az itáliai magyar légiónál a II. brigádhoz tartozó 4. zászlóalj vezetője lett. Ezt követően őrnagyként piemonti katonai szolgálatba lépett. 1860- ban Türr Istvánnal együtt csatlakozott az „Ezrek”-hez és Garibaldi vezérkarában teljesített szolgálatot. Vezette a rohamot Palermo bevételére, és a Porta Termini áttörésénél súlyosan megsebesült, Lábát amputálták, de sérülésébe belehalt. Temetésén Garibaldi mondott gyászbeszédet.

Második monográfia.

Hamarosan elkészül Békéscsaba monográfiájának második (néprajzi) kötete. A könyv 3 millió 792 ezer forintba kerül áfa nélkül. Ebből 1,1 milliót a város már tavaly kifizetett. Az idei évre újabb egymillió törlesztése lett betervezve, amit az önkormányzat pénzmaradványból fedezett. A monográfia teljes költségeihez nemrég még 1 millió 692 hiányzott. Ezt az összeget a minap a közgyűlés megszavazta, ezzel a kötet megjelenésének már nincsenek anyagi akadályai.

MEGYEIKÖRKÉP

Az egyházi középiskola épülete a megyeszékhelyen

„A tudás érték legyen, a hit pedig meggyőződés!”

Beszélgetés Plesovszki Zsuzsannával, az iskola igazgatónőjével

• A hajdani, legendás hírű Rudolf Főgimnázium öreg épületében második tanévét kezdte meg a minap Békéscsabán egy fiatal intézmény, az evangélikus gimnázium. Tizenegy osztályban összesen 278 diák tanul — kétszer annyi, mint tavaly — a tantestületi létszám pedig háromszoros 1993—94-hez képest. Kétféle; egy nyolcosztályos és egy négyosztályos gimnáziumi képzés folyik az iskola falai között. Az iskola iránt élénk érdeklődés mutatkozott, nagy volt a túljelentkezés. A tanári állásokra meghirdetett pályázatok is felkeltették a figyelmet — már 37 olyan pedagógust tartanak számon, aki jelezte: a következő tanévben itt kívánna dolgozni. Az evangélikus gimnázium frissen felesküdött igazgatónője egy fiatal pedagógus, Plesovszki Zsuzsanna, akit a tanévkezdés napjaiban kértünk beszélgetésre.-— Az iskola első esztendejét dr. Nánai László neve fémjelzi. O fél évre szóló finnországi meghívást kapott, így az iskola vezetésével Ont bízta meg a Magyarországi Evangélikus Egyház. Milyen elképzelésekkel látott munkához?

— Mindenekelőtt hadd mondjam el: nem készítettem évtizedekre szóló, világmegváltó tervet, inkább az előttünk álló tanév konkrét feladataira összpontosítok. Minimálprog- ramom van, amiben viszont maximális megvalósítást szeretnék. A cél többek között olyan tanítványok nevelése, akik továbbviszik a régi evangélikus gimnázium szellemi értékeit; akik nemre, fajra és vallási felekezetre való megkülönböztetés nélkül tiszteletben tartják és elfogadják egymást. Szeretném, ha diákjaink, a gimnáziumi padokból kikerülve megfelelnének a kor kihívásainak. Törekvésünk, hogy szellemileg és érzelmileg nyitottak legyenek, hassa át őket a világ megismerésének vágya, az ifjúság jókedve, alkotásvágya. Már az iskolapadokban olyan tanítványokat szeretnénk, akik számára a tudás Isten hatalma után a legnagyobb hatalom.

— Az intézményben természetesen vallásos nevelést kapnak a diákok. A felvételi vizsgán is feltétel, hogy a jelentkező evangélikus legyen és gyakorolja a vallását?

— Nem feltétel, nincs megkülönböztetés. Más fele- kezethez tartozó gyermek is bejuthat, mint ahogyan van is a diákjaink között katolikus, baptista, unitárius, evangélikus, református. A diák választhatja meg, melyik felekezet hittanóráját látogatja. Egy a fontos: a tudás az érték legyen a szemében, a hit pedig meggyőződés. Az erkölcsi nevelésre nagy súlyt fektetünk, a teljes ember formálására törekszünk. Hadd tegyem nyomban hozzá, hogy a szülőkkel karöltve szeretnénk ezt megvalósítani, a nevelés fő és első színtere ugyanis a család.

—Az egyház mennyire szól bele az iskola életébe?

— Az országos evangélikus egyházhoz tartozunk, és ugyanakkor természetesen megvannak a helyi kötődések, az itt szolgáló lelkészek tartanak nálunk hittanórákat.

—Apropó, órák: milyen a tantestület, a pedagógus esetében feltétel-e a vallásosság, és valóban „elcsábítottak” tanárokat más iskolákból?

— Nem feltétel, hogy az illető tanár evangélikus legyen, de történelmi egyházhoz tartozzon. Nem az a fontos, hogy külsőségekben ez hogyan mutatkozik meg, hanem az, hogy mennyire azonosul ezzel az eszmeiséggel, hittel, és hogyan nyilvánul meg, miként sugárzik ebbéli meggyőződése a gyermekek nevelésében. A „csábításról” csak annyit, a nevelők többsége maga kereste meg pályázatával iskolánkat. Tavaly 12 főállású tanárunk volt, az idén már háromszorosa a létszám, és higgye el, ez a gimnázium menni fog, annyi az akarat, az elhatározás ebben a tantestületben, hogy nem érheti kudarc e nemes vállalko-zást.

— A végbizonyítványt természetesen maguk a diákok állítják majd ki az iskoláról, mégpedig akkor, amikor kikerülnek a pádból. Vajon hogyan tudnak majd boldogulni, mivel vértezi fel őket a gimnázium?

— Nagyon remélem, hogy megállják majd a helyüket az egyetemen, főiskolán. Reál, humán és művészeti ismeretekkel vértezzük fel őket, képességeiket fejlesztjük, nyelveket tanulnak. A latin nyelv kötelező a humán osztályban, mellé angolt, németet, szlovákot vagy oroszt választhatnak, jövőre pedig a terv szerint bevezetjük a spanyolt és a franciát. Reális az esélyünk a kétszintű érettségi bevezetésére.

— Köszönjük a beszélgetést.

Tóth Ibolya

1994. szeptember 9., péntek

Ösztöndíj-felhívás

A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány az 1994/95-ös tanév első félévére is meghirdeti ösztöndíjpályázatát.

Pályázhatnak mindazon cigány származású tanulók, akik szakközépiskolában, gimnáziumban, főiskolán vagy egyetemen tanulnak (más iskolatípusra a kuratórium nem ad támogatást). A havi ösztöndíj összege 1000—4000 forint, melyet a pályázók postán kapnak meg.

Azok a pályázók, akik ezen alapítványtól 1993/94. tanév második félévében ösztöndíj-támogatásban részesültek, év végi bizonyítványuk fénymásolatát, valamint iskolalátogatási igazolásukat küldjék be, a név és lakcím pontos feltüntetésével.

Azok a tanulók, akik először pályáznak, szülői kereseti kimutatást, rövid önéletrajzot és iskolalátogatási igazolást nyújtsanak be nevük és lakhelyük pontos feltüntetésével. Cím: MNEK Alapítvány. 1357 Budapest, pf.: 2.

Csak az 1994. szeptember 31-éig postára adott pályázatokat tudják elfogadni (a gépi feldolgozás miatt kérik a határidő pontos betartását)! A pályázók a kuratórium döntéséről levélbeli tájékoztatást kapnak.

Báthory János,

AZ ALAPÍTVÁNY TITKÁRA

Névnapi köszöntővel kezdődött

Elanyagiasodott világunkban a költészet lehetősége igen, de varázsa egyáltalán nem kopott meg, a líra fénye számtalan emberi lélekben talál ma is menedékre. Ezt a tényt támasztja alá az a sok Békés megyei versfaragó, aki — habár lapunknak csak a legritkább esetekben adódik lehetősége versek közlésére — írásaival keresi meg szerkesztőségünket.

A napokban egy békéscsabai tollforgató Boda Marianna, személyesen mesélte el nekünk a versírással való kapcsolatát, s a publikálás nehézségeit. Mint mondotta: tizennégy éves korában ragadott először tollat, hogy barátnőjét névnapján saját lírai soraival köszönthesse. Ám intenzívebben csak hét éve — húsz esztendős kora óta — foglalkozik versalkotással. Több pályázaton is indult. Négy éve egy megyein ötödik helyezést ért el, s díjazott versét az akkor kiadott Pipacsláng antológiába is beválogatták.

Boda Mariannának most ismét lehetősége lenne antológiában szerepelni: az egri FA- OSZ Könyvtár szerkesztőbizottsága ebben az évben tervez kiadni egy kötetet, kezdő írók műveiből. A készülő könyvbe a lektor néhány verset (nyolc oldal terjedelemben) Mariannától is beválogatott. Ám sajnos az antológia megjelenésének költségeit a benne szereplő szerzőknek kell finanszírozni. Oldalanként ezerháromszáz forintot kell fizetni, ami Boda Marianna esetében 10 400 forintot jelent. A pénzt még ebben a hónapban postázni kell, ezért Marianna mielőbb szponzorokat keres. Kéri, aki szereti a verseket, s úgy

Boda Marianna ontológiai szereplése már csak az anyagi fedezet függvénye

érzi, anyagilag is módjában áll támogatni őt, szeptember 20- ig tegyen szponzorálási ajánlatot.

Magyari Barna

Boda Marianna:

Szeptemberi séta

Gördül már a boroshordó. Sziromtalan áll a napraforgó. Fák smaragdzöld levelén az első vörös folt már megjelent. Vadludak húznak odafent.

Vérfoltos a vadon.

Elhullt a Nyár a vadászaton. Ahogy sebzetten bokorhoz, fához hozzáér, minden vörös lett, csupa vér.

Az erdőiről üres kézzel nem jöttem.

Sziromtalan csokrot kötöttem. Piros bogyó, piros levél. Zizegő, szomorú dalt zenél. Odakint tüskéivel megindul az ördögszekér.

Tanévnyitóra készül az idegenforgalmi továbbképző

várszínház három díszlettervezője, gazdasági vezetője Csiszár Imre, az újdonsült igazgató vezetésével, dr. Havassy Péter, a gyulai múzeum igazgatója. Gedeon József, a városháza kulturális osztályvezetője megállapította: az idén állt a felújítás, a város erre szánt két millióját felhasználatlanul őrzik. A gond: a felújítás második ütemére nincs elfogadott terv. Azt indítványozta, az érintettek jussanak kompromisszumra, hogy végre indulhasson a munka.

Egyedül az Erkel múzeum igazgatója nem kötötte magát valamilyen sarkallatos állásponthoz. Márpedig kormányzati szinten csak akkor számíthat a program támogatásra, ha egyaránt érvényesülnek a műemlék- védelem, a várszínház és a múzeum érdekei. Kitűnt: az Országos Műemlékvédelmi Hivatal tervtanácsának szeptemberi ülése várhatóan az udvari loggia valamilyen megvalósítására voksol majd, a várszínháziak viszont csak annak elhagyásával tartják életképesnek a várszínházát. Az utóbbiak és a város képviselői abból sem kívánnak engedni, hogy a várbelső legyen a játéktér. Igaz, ennek ellenkezőjét senki sem akarta. Eldöntetlen maradt az alapkérdés: legyen vagy sem loggia. A várszínháziak akkor tudják majd továbbgondolni a tennivalókat, ha a műemlékesek végső döntésre jutnak.

Felnőttképzés, átképzés. Napjainkban az oktatás divatos, sokszor gyors megtérüléssel kecsegtető területei. A könnyű nyereség reményében erre szakosodott bt-k, 1-2 személyes vállalkozások, azonban nem mindig számolnak a piac telítettségével, a konkurenciaharccal. Csak néhány uknak sikerül e területen igazán hosszú távon megvetni a lábát. Ezen kevesek egyike a budapesti központú Kereskedelmi és Idegenforgalmi Továbbképző Kft.

— Elsősorban a kereskedelem, idegenforgalom, vendéglátás területén kínálunk képzési lehetőséget, alap-, közép- és felsőfokon — tájékoztatta lapunkat Szántó Sándomé képviseletvezető.— Az idén különösen színes a kínálatunk, hogy csak néhányat említsek: kereskedelmi- és vendéglátó menedzser, illetve üzletvezető, marketing és reklámügyintéző, szakács, ABC-eladó, és folytatjuk a változatlanul népszerű idegenvezető—képzést is.

— A jelentkezők melyik területet választják a legszívesebben?

— A vendéglátás a legdivatosabb. Talán azért is, mert ezt tartják a legjövedelmezőbb ágazatnak. A munkanélküliek is e képzettséggel remélik az elhelyezkedésüket leginkább biztosítottnak.

—Az elhelyezkedésben nyújtanak-e segítséget a végzősöknek?

— Lehetőségeinkhez mérten hirdetésekkel, illetve szakmai kapcsolatainkkal próbálunk segíteni. Természetesen azt mi sem garantálhatjuk, hogy mindenkit álláshoz segítünk.

— A megye más területein is szemeznek tanfolyamokat?

— Kihelyezett tanfolyamaink már nincsenek. A tavalyi adatok szerint viszont a közel 300 hallgatónk 60 százaléka vidéki volt.

— A tandíj könnyen kedvét szegheti az emberek tanulási kedvének...

— A munkanélküliek előtt ismert, hogy több tanfolyamunk részvételi díját a munkaügyi központ részben vagy teljes egészében fedgskm Róza

Áll a vár (építése)

A gyulai polgármesteri mvatai — a terület műemlékvédelmi felügyyelőjének javaslatára — tegnap délelőttre munkaértekezletet hívott össze, melyen a vár felújítását, a várszínház és a múzeum ehhez kapcsolódó igényeit kívánták megbeszélni. Széphegyi László, az indítványozó azonban elmondta: a polgármesterrel nem ekkora rendezvényben állapodott meg, szűkkörű egyeztetést javasolt a kastélyhasznosításról, a csecsemőotthon kiköltöztetéséről, a tőkebevonásról, s persze a várról, a színházról. Ezért nem is hívta meg Móga Sándort, a felújítást irányító építész szaktervezőt. Jelen voltak viszont a pol-