Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-06-07 / 184. szám

1994. augusztus 6-7., szombat-vasárnap | CSALÁDIOLDAL iRÉKÉS megyei hírlap A nyár divatbetegségei (8.) Spenótos réteskocka Mire jó az izzadság? Sok betegségmegelőzéssel foglalkozó orvos állítja, hogy a jó kondíció megőrzése érde­kében célszerű naponta leg­alább annyi fizikai munkát vé­gezni vagy annyit sportolni, hogy alaposan megizzadjunk. Biztosan igazuk van, mert a mindennapos tapasztalat számtalanszor igazolta. Aki szenvedett már magas láztól és hirtelen izzadás után hőmér­séklete normalizálódott, az például biztosan örült verejté­kének. Talán emiatt terjedt el a hiedelem, hogy az izzadsággal távoznak testünkből „a rossz nedvek”, amelyek beteg­ségünket okozták. Ma tudjuk, hogy egy-egy lázzal járó be­tegséget nem a „rossz ned­vek”, hanem fertőző mikroor­ganizmusok idéznek elő; de tudjuk azt is, hogy szerve­zetünk hőállandóságának biz­tosításában az izzadásnak nagy jelentősége van: a bőr­felületről elpárolgó verejték hűti szervezetünket. Az emberi bőr verejtékmiri­gyeinek száma körülbelül két­millióra tehető. A tenyéren és a talpon négyzetcentiméteren­ként akár 500-nál több is lehet, ez magyarázza, hogy izgalom hatására egyes embereknek szinte csurog a verejték a te­nyeréből, de azt is, hogy a serdülők lába, tenyere gyakran erősen izzad. Az emberi bőr­felületről állandóan párolog verejték, de ezt nem érzé­Délkelet-Európából szárma­zó, elfekvő szárú, tarackokkal erősen terjedő tövű, dúsan le­veles szárú félcserje. Öt-tíz keljük. Az így elpárolgó napi verejték mennyisége 500— 600 ml körül van. A verejték akkor párolog leggyorsabban és hűt ezért leg­erőteljesebben, ha erős a leve­gőáramlás a bőrfelületünkön, például ha ventilátorral állan­dóan cseréljük közelünkben a levegőt. A verejtékmirigyek tulaj­donképpen a rajtuk áramló vérből készítik az izzadságot, amely a benne levő konyhasó­tól enyhén sós ízű. A verejték vize a konyhasón kívül még néhány más anyagot, így cuk­rot, zsírsavakat, nyomokban vasat és szaganyagokat tartal­maz. A zsírsavak adják a bőrfel­szín enyhén savanyú vegyhatá- sát, amit „savköpenynek” is hívnak, és védi a bőrt a külön­böző fertőzésekkel szemben. Verejtékezéssel jelentős vízmennyiséget veszíthetünk. Szervezetünkben a víz a sej­tekben, a sejtek és a hajszál­erek közötti résekben és az erekben van. E három „víztér” összefüggő, igen gondosan szabályozott állandó rendszert képez. Az egyes vízterek, pon­tosabban a szervezet egészé­nek „vízállandósága” az egészség nélkülözhetetlen előfeltétele. A felnőtt férfi szervezetének 60 százalékát, a nőének 50 százalékát alkotja víz. A csecsemő szervezeté­ben a víz aránya ennél valami­vel kisebb (egy 60 év körüli férfi szervezete körülbelül 52, egy nőé 46 százalékot tartal­centiméter hosszú levelei szürkészöldek. Aranysárga vi­rágai egyesével, folyamatosan fejlődnek a hajtásvégeken. Dí­maz). A női szervezetben azért kisebb a víztartalom, mert több a zsírpámázat, a zsírban viszont kevesebb a víz. A nehéz fizikai munkát vég­ző vagy nagy melegben dolgo­zó ember szervezete hőállandó­ságának biztosítására 8—10 li­ter verejtéket is elpárologtathat. Erős verejtékezés után vérünk besűrűsödik, amit egy agyunk­ban állandóan működő érzékelő mér, és a mérési eredményektől függően kelt szükség esetén szomjúságérzetet. A szomjúság mindaddig tart, amíg nem iszunk annyi vizet, ami az iz­zadsággal elvesztettet pótolja. Az életkor előrehaladásával csökken az emberek szomjú- ságérzékelő képessége. Az utóbbi években derült ki, hogy sok idős azért kerül kórházba, mert jelentős vízmennyiséget veszít, rendkívül erős verejté­kezés, hányás vagy hasmenés útján. Emiatt nagyfokú gyen­geség, csökkenő figyelem, sőt átmeneti emlékezetzavar vagy általános zavartság is bekövet­kezhet. Ezért, különösen nyá­ron, ha az idős ember erősen izzad vagy hasmenése van, fo­gyasszon tudatosan sok folya­dékot, még akkor is, ha nem érez szomjúságot. A lázas idős betegnek sem elég éjjeliszek­rényére rakni a vizes- vagy üdítőitalos poharat, hanem ügyelnünk kell arra is, hogy azt rendszeresen Iá is ürítse. ÁNTSZ Békés Megyei Intézete Egészségvédelmi Osztálya szítőértéküket a sugarasan szétálló nagy számú porzók is növelik. Edzett, igen nagy tűrőké­pességű, a talajban nem válo­gat. Napos helyen, rendszeres öntözéssel, hosszú ideig virág­zik. Télen levelei lefagynak, de ez tavaszi kihajtását, bősé­ges virágzását nem befolyá­solja. Félámyékban levelei biztosabban áttelelnek, de az idős hajtások díszértéke így csökken, ezért márciusban vágjuk vissza. Elsősorban gyeppótlóként igen értékes. Gyors fejlődésével évelő­ágyban, sziklakertben gátol­hatja más növények fejlődé­sét, ezért meggondoltan ne tár­sítsuk más évelőkkel. Nagy aranyló sárga virágai júliustól szeptemberig nyílnak, napos, félámyékos helyen tömöttebb növekedésű lesz. Közepes vízigényű. Tőosztással jól sza­porítható. Az őszi vagy a tava­szi telepítéskor 20—30 cm térállásba ültessük. Tusjak Jánosné ELADÓ: szerszámmarógép, egyetemes marógép, esztergagép, síkköszörű, gravírozógép, Polski 126, Barkas, Barkas-seb.-váltó, hosszúplatós IFA, karosszériaelemek. Kedvezményes áron: csavarok, koracélok, csőbilincsek, marófejek. Békéscsaba, Kun u. 2/A. Telefon: (66) 323-474. ir/vi $KfT 1 BÉKÉSCSABA ■ NYÁRI VÁSÁR! Bőrlevelíí orbáncfű. Örökzöld növény, igen nagy tűrőké­pességű. Délkelet-Európából származó, dús levelű félcserje iBtJSSíaai m ARKEDVEZMENY BÉKÉSCSABA A BAGE KERESKEDŐHÁZ Rt. (Békéscsaba, Andrássy u. 44. Telefon: 448-221) értesíti az állattartókat és a takarmány forgalmazókat, hogy szezonális árengedménnyel értékesít saját előállítású takarmánykeverékeket és tápokat a Békéscsaba, Kétegyházi úti keverőüzemében és a tápbolt hálózatában. Érdeklődni lehet: személyesen vagy a (66) 441-645-ös telefonszámon. Virággal díszítő cserjék Örökzöld orbáncfű 30%, 40%, 50% engedménnyel! Augusztus 13-áig. Megkésett tájékoztatás 6 személyre. Elkészítési idő: 1 óra 30 perc — könnyű. 660 kalória adagonként. Hozzávalók: 10 db félkész réteslap (kb. 40 dkg), 1 kg spe­nót, 2 tojás, 5 dkg trappista jellegű sajt, 10 dkg tehéntúró, 10 dkg keményebb fajta juh­sajt, 25 dkg főzőhagyma, 1 csokor bazsalikom, szerecsen­dió, olaj, só, bors. Tisztítsuk meg, mossuk meg a spenótot, sós vízben fe­dő alatt főzzük 8 percig. Tegyük szűrőkanálba és nyomjuk ki belőle a vizet. Tisztítsuk meg a hagymát, vágjuk apróra és fonnyasszuk meg 4 kanál olajon. Adjuk hozzá a spenótot, ízesítsük só­val, borssal és reszelt szere­csendióval. Még 5—6 percig főzzük, amíg az összes leve elfogy, majd borítsuk egy tál­ba, üssük hozzá a két tojást, a sajtokat reszeljük meg a resze­lő nagyobbik fokán és a túró­val együtt tegyük a spenótos masszához, tépkedjük bele a bazsalikomot és alaposan ka­varjuk össze. Egy szögletes, magas falú tepsit kenjünk ki olajjal és béleljük ki két rétes­lappal úgy, hogy az oldalfala­kat is befedje, kenjük meg olajjal és tegyünk rá még 2 réteslapot. Borítsuk bele a spe­Spenétes réteskocka nótot, fedjük be a maradék — külün-külön olajjal megkent — réteslappal. 180 fokosra előmelegített sütőben kb. 45 percig sütjük. Kockákra vág­va, hidegen tálaljuk. Beküldendő: a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő: 1994. augusztus 15. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A helyes megfejtők között 5 darab 500 forintos könyv- utalványt sorsolunk ki, amit postán elküldünk. Az 1994. július 23—24-ei rejtvény megfej­tése: „Amióta a férjem elhagyott, nagyon egyedül érzem magam.” Nyertesek: Kecskés Attiláné, Csorvás, Ko­csis Zoltán, Orosháza, Nógrádi Gábomé, Bé­kés, özv. Papp Györgyné, Dombegyház, Vass Józsefné, Dévaványa.

Next

/
Thumbnails
Contents