Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-05 / 183. szám

RÉKKS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. augusztus 5., péntek Ülés Medgyesegyházán. A Bánkút gázellátásáért tett intézkedésekről, valamint a gazdasági társaságok és vállal­kozók helyzetéről tanácskozik Medgyesegyháza képviselő­testülete az augusztus 8-án 18 órakor tartandó ülésén. Emel­lett megvitatják a tavalyi 100 éves évforduló kapcsán beve­zetett „Medgyesegyházi Na­pok” rendezvénysorozatának programját, illetve javaslatot dolgoznak ki a díszpolgári cím adományozására. Emberfeletti erővel. A szabadkígyósi Mezőgazdasá­gi és Élelmiszeripari Szak­munkásképző Intézet kerté­szeti tanműhelyében a munka- nélküliek tanfolyam kereté­ben tanulják az uborka ter­mesztést. Ezzel egyidőben a tanműhely udvarát parkosít­ják. Emberfeletti erővel dol­goznak a rekkenő hőségben. Bor-seregszemle Keszthelyen. A zalai dombo­kon és a Balatonfelvidéken termelt borok seregszemléjét rendezik meg a második alka­lommal a keszthelyi Balaton - parton. A Zalai Borcégér elne­vezésű rendezvény a nyilvá­nos borbírálat mellett kósto­lókkal, népművészeti vásárral és kézműves bemutatókkal várja csütörtöktől vasárnapig a közönséget. Pénteken a Pan­non Agrártudományi Egyetem szakmai napon fogad boros­gazdákat; itt a zalai szőlőter­mesztés múltjáról, valamint a bor és az egészség témaköré­ben hangzanak el előadások. A kulturális rendezvényekkel tarkított program vasárnap es­te ér végett nemzetközi folk­lórműsorral, amely a hazai és a külföldi együtteseket felvo­nultató V. Nemzetközi Nyári Fesztivál rendezvényeihez kapcsolódik. Expo-egyezletést java­sol a Munkástanácsok Országos Szövetsége. Az országos társa­dalmi-gazdasági megállapo­dáshoz készítendő kormányzati helyzetértékelésnek tartalmaz­nia kell az expóval kapcsolatos pontos, dokumentált értékelést — hangsúlyozza többek között a Munkástanácsok Országos Szövetsége, valamint a Szabad Szakszervezetek Demokrata Ligája az MTI-hez is eljuttatott közleménye. Az Érdekegyezte­tő Tanács (ÉT) plenáris ülése még az expo témakör parlamen­ti előterjesztése előtt vitassa meg a törvénymódosítási javas­latot. A szövetségek stratégiai fontosságúnak tartják a bérek­kel kapcsolatos munkavállalói álláspontok egyeztetését. Farmerek és kistermelők boltja A választékkal elégedettek a vásárlók Tisztaság, rend, baráti hangu­latú kiszolgálás, s ha szüksé­ges szakmai tanácsadás fo­gadja Mezőkovácsháza főut­cáján a Lomikál Kft. által üze­meltetett Farmer boltban a vá­sárolni szándékozót. Az üzle­tet tavaly nyitotta Lovász Sán­dor, János vállalkozó, de ez évben olyan mértékű bővítés­be kezdett, amellyel hosszú távon is megfelel a körzet la­kossági elvárásainak. Sőt, nem is akár hogyan! — Miért éppen farmer­bolt? —kérdeztük elsőként. — Az ötletet az adta, hogy a tulajdonviszonyok változá­sával megnőtt a mezőgazda- sági kisvállalkozók és a ker- tészkedők száma. Térségünk­ben nem volt megfelelő szín­vonalú az ellátás, holott az igények egyre nőttek. Más­részt családon belül sem ide­gen a mezőgazdasági tevé­kenység, ezért gondoltuk, hogy egy farmerbolt megnyi­tásával nem csak magunkon segíthetünk. Az áfész volt nyomdaüzemének felszámo­lása pedig éppen kapóra jött, vagyis hogy az épületet meg­hirdették. Így jutottunk nyil­vános liciten és kikiáltási áron a bolt tulajdonjogához. Saját költségen, és mivel az eredeti szakmám asztalos, sa­ját erőből felújítottuk az épületet. — Honnan szerezte be az árukészletet? — Az építkezéssel párhu­zamosan tárgyalásokat foly­tattam a budapesti Hermessel, akiknek üzletkötéseikben ed­dig ez a térség „fehér foltot” jelentett. Egyébként, mint az a cég szlogenjében is benne van, valóban „profi partner”- re leltem. Szerződés szerint ők látnak el kerti magvakkal, szerszámokkal és kisgépek­kel. Ma már elmondhatom, hogy boltunkban a cég teljes árukínálata megtalálható. Ézt egészítettük ki a háztartási-, és festékáruval, néhány építé­si, valamint olyan anyagok­kal, ami a farmergazdasághoz kell. A név kötelez, ezért igyekszünk maximális szol­gáltatásban részesíteni a vá­sárlókat. — Ahogyan az áruválasz­ték úgy bővült az üzlet nagysá­ga? — Először csak két helyi­séget rendeztünk be, majd megjelent az Agroker és a Ké­nről terméklistája, ezért nö­velnünk kellett az alapterüle­tet. Beláttuk ugyanis, hogy a magvak és a gépek mellett — a kezdő vállalkozások segítsége érdekében—fontos a különféle növényvédőszerek, műtrágyák forgalmazása is. Az őszi kalá­szos vetőmagvakból például teljes egészében ki tudtuk elégí­teni az igényeket. A tavaszi ku­korica, árpa, zab vetőmagvak­ból szintén megfelelő mennyi­ség állt rendelkezésre. A gazda­köröknek vetőmag, műtrágya előrendeléssel segítünk, amit minimális árréssel adunk át. —Egy ekkora vállalkozáshoz volt-e elegendő tőke? — Bár családi vállalkozás­ként indultunk, de később ide­gen tőkét is bevontunk társként, sőt takarékszövetkezeti vállal­kozói hitelt is igénybe kellett vennünk. Kedvező részünkre a cégekkel kötött fizetési határ­idők alakulása. Ezért is tudunk év közben különféle akciókat, széles körű tavaszi vásárokat szervezni. Mivel az emberek sem min­dig dolgoznak, gondoltunk a pi­henésre is. Bevezettük a kerti bútorok árusítását. Hogy mi­ként fogadta mindezt a lakos­ság? — emlékezett a Vállalko­zó. — Bár nyitás előtt voltak, akik a bukásunkra spekuláltak, de szerencsére bizonyítottunk: megállunk a saját lábunkon. Sőt a továbblépésen is gondolko­dunk. Munkatársainkat is ennek megfelelően választottuk. A négy alkalmazottból egy köny­velő és egy kertészvégzettségű szakember. Figyeljük a mező- gazdaságban történő változáso­kat, a megjelenő új igényeket. Év elején két eladónkat beis­koláztuk a megyei növényvé­dő állomás tanfolyamára azért, hogy minél körültekin­tőbben tájékoztathassuk a kertészkedőket. — Melyek a további ter­vek? — Elképzelésünk, hogy a vetőmagcsomagolással is próbálkozunk. E kérdésben már tárgyaltunk a Garafarm Kft.-vei egy közös raktárház létrehozásában. A Hermes mellett ugyanis az idén sok „Garafarmos” vetőmagot ad­tunk el, ami e termékek iránti növekvő igényt mutatja. Emellett folyamatossá kíván­juk tenni azon gázszerelvény termékcsalád kínálatát, amely a háztartásban, illetve a kertészkedésben (fóliások) keresett. Nálunk kapható pél­dául a Top-drip csöpögtető rendszer teljes felszerelése, amelyre az állam igen kedve­ző támogatást ad. Vonzáskör­zetünk széles, sokan járnak ide más településekről, vala­mint bízunk a román határát­kelőhely megnyitása utáni le­hetőségekben. A kormány vállalkozásbarát hitelnyújtá­sa esetén, a város érdekét kép­viselve, akár új munkahelyte­remtésre is szívesen vállal­koznánk. Mert tudjuk: a vevő­körünket csak az alacsony árakkal és a mind szélesebb árukínálattal tarthatjuk meg. H.M. Hulldogáló könyvlapok Sok kritika éri a könyvkiadást, nem egyszer az, hogy teljes zöld utat adott a nyugati, főleg az amerikai, irodalomnak nem is nevezhető irományoknak, elárasztva velük a könyvpiacot. Valóban, a kevés értékes magyar és külföldi irodalom mellett sok az értéknek még a közelében sem járó kiadvány. Am az üzlet, az üzlet. De minőségért kiált nem egy esetben a nyomdai munka is, mint a vadonatúj állapotban megkezdett olvasás közben lapjaira hullott, Turay Ida egyes szám első személyben című könyv esetében. Igaz, még 1989-ben készítette a győri Széchenyi Nyomda, s ami nem kelt el belőle annak idején, most árengedménnyel az utcára dobták, 50 forintért. A rossz munkát azonban ez nem igazolja, pláne nem visszafelé. Node, tudunk mi drágán is selejtetprodukálni, méghozzá most, 1994-ben! Ugyanis az idei kiadású, 418.-forintba kerülő Eltűnt! című könyv éppúgy saláta lett az első olvasás közben, mint a balszerencsés Turay. Ezt a drága limonádékrimit a most nálunk is nagyon futtatott amerikai Danielle Steel írta, kiadója a Mecenas, s készítette a Dabasi Nyomda. S a nyomda terhére hozzá kell tennem, hogy kímélő kezelés, azaz olvasás mellett ment széjjel, vagyis a finom bánásmódot sem bírta. Az egészben még az a személyes szerencsém, hogy egy fillért sem adtam érte. Én ugyan nem, de a könyvtár igen és még mindazok akik drága pénzért megvették, megveszik azt a könyvet, amelynek úgy hullanak a lapjai, mint ősszel a falevél vagy a legyek. Vass Márta Diszkont Biharugrán. Nemrég nyílt meg Biharuarán a Komódi Áfész PRO-COOP Boltja, ahol a helybelied az élelmiszerek egy részéhez diszkont áron juthatnak hozzá. Az üzletben az alapvető fogyasztási cikkeken kívül kaphatók még különféle háztartási edé­nyek is, amelyekre előrendelést is felvesznek. Fotó: Balogh László Erdőtulajdonosok egymásközt Augusztiális elnevezéssel csa­ládi pikniknapot rendez augusz­tus 6-án az országos hatáskörű kecskeméti székhelyű érdekvé­delmi szervezet, a Magánerdő Tulajdonosok Egyesülete a hí­rős városhoz közeli helvéciai erdőben. A találkozóra nem­csak az erdő-tulajdonosokat és családtagjaikat, hanem a termé­szetvédőket és a turistákat is várják a szervezők, az MTE mellett a monori Erdőszöv és a soproni Biencoord Kft. Az elmúlt év nyarán alakult érdekvédelmi szervezetet az érintettek részben társadalmi el­fogadtatásuk érdekében — a velük szembeni előítéletet főleg az erdőprivatizálás kezdetén megtapasztalták —, részben szakmai ismereteik gyarapítá­sára hozták létre. A magánerdő­tulajdonosok többsége ugyanis nem szakember, nem ért az er­dőműveléshez, és többnyire nem tudja, feladatai, gondjai megoldása érdekében hová kell fordulnia. Az egyesület külön­böző információk szolgáltatá­sával, tanfolyamok, klubfoglal­kozások szervezésével próbál a rászorulóknak tanáccsal szol­gálni. Szorgalmazzák a szakma újraszervezését, és javaslataik­kal igyekeznek az ehhez szük­séges törvényalkotást is segíte­ni. Az egyesület képviselői rendszeresen részt vesznek a jogszabályelőkészítő tanácsko­zásokon. Több hazai szervezet támogatását élvezik, és külföld­ről is egyre több társintézmény érdeklődik munkájuk iránt. Vezető helyen a Nationale-Nederlanden Olcsóbb lehetne, ha... Nemrég kezdte meg tevé­kenységét a Nationale-Ne­derlanden Biztosító Rész­vénytársaság szeghalmi üz­leti igazgatósága, Jámbor Lajos vezetésével. Mi az N. N. Békés megyei első embe­rét, Tornay Gábor értékesí­tési igazgatót kértük meg egy kis beszélgetésre: — Először talán arról, mivel isfoglalkozik az N. N. ? — Magyarországon az N. N. csak az életbiztosítás területén fejti ki tevékenységét, itt azon­ban a tavalyi év adatai alapján a legnagyobbak vagyunk, része­sedésünk 36 százalékos. :— Mi a titka ennek a látvá­nyosfejlődésnek? — Az első és talán a döntő az, hogy korszerű élet- és nyugdíj- biztosításaink a tényleges piaci szükségletek kielégítését céloz­zák. Az N. N. a valódi biztonsá­gi igényekkel és fizetőképes ke­reslettel rendelkező társadalmi rétegeknek, elsősorban a közép és a felső közép osztály tagjai­nak kínál lehetőséget biztonsá­ga megteremtésére. A másik, hogy sikerorientált munkatár­saink vannak, akik arra törek­szenek, hogy ügyfeleik egyéni érdekeit szem előtt tartva hosszú távú és stratégiai üzlete­ket hozzanak létre. Mi kizárólag saját értékesítési hálózatunk ré­vén terjesztjük termékeinket, ezért rendkívül nagy figyelmet fordítunk képviselőink kivá­lasztására. — Értesüléseim szerint ez többszörös szűrőt, vizsgákat je­lent. így van ez? — Valóban ez a helyzet, a kiválasztás nagyon szigorú és összetett feladat, és csak a leg- jobbakból lesz munkatársunk. Májustól valamennyien fran- chise-rendszerben dolgozunk, ami nagyon leegyszerűsítve azt jelenti, hogy csak üzleti jutalé­kot kapunk, tehát igen magas a követelmény, csak a legráter­mettebbek maradnak meg. — Ez az egyetlen újdonság mostanában az N. N- nél? — Természetesen nem, hi­szen a közelmúltban egy új biz­tosítással, a Főnixei jelentünk meg a hazai piacon. A Főnix egyedülálló módon teremt lehe­tőséget a súlyos betegségben szenvedők felgyógyulásához szükséges anyagi és erkölcsi tá­masz megteremtésére, hiszen ez azt jelenti, hogy a kockázatba vett betegségek diagnosztizálá­sakor azonnal kifizetjük a bizto­sítási összeget, lehetővé téve ügyfelünk számára a felgyó­gyuláshoz szükséges körülmé­nyek megteremtését. Az idén nem az aszály, hanem a különféle kártevők s beteg­ségek tizedelték meg a szántó­földi növények terméshoza­mát. Jelentős gondokat okozott a kalászosok gyomosodása, a búzatábláknak mintegy 10-20 százaléka, elsősorban a rosszul vetett, nem kellően trágyázott táblák estek ennek „áldozatul”. A teljes vetésterület 5-6 száza­lékán komoly károkat okozott a rozsdabetegség is, amely igaz kissé drágán, de vegyszeres vé­delemmel megelőzhető, visszaszorítható lett volna. A répabarkó és a répabolha a cu­korrépa 104 ezer hektáros ve­tésterületének 5-8 százalékát pusztította el. Bár a szakemberek szerint e kártevők elleni nem kielégítő védekezés elsősorban a gaz­dálkodók szakértelmének hiá­nyosságaira vezethető vissza. A cukorrépa termesztését ugyanis az ipar részben finanszírozza, a termesztők jelentős fizetési ha­ladékkal (utólag, betakarításkor kell az árat kiegyenlíteni) vásá­rolhatják meg a szükséges nö­vényvédő szereket. Az is igaz persze, hogy kezdő termelővel nem szívesen kötnek a feldolgo­zók szerződést, mert kellő szak­mai rutin, hozzá nem értés ese­tén, „elúszik” a termés, a feldol­gozó megelőlegezett, befekte­tett pénzével együtt. Dr. Eke István,a Földműve­lésügyi Minisztérium munka­társa szerint: is-is. Egyes gaz­dák hozzá nem értése éppúgy belejátszott a kialakult helyzet­be, mint a tőkehiány. — Nincs olyan növényfertő­zés, amely kivédhetetlen volna. A gazdálkodók inkább finan­szírozási gondokkal, forgótőke- hiánnyal küszködnek—értéke­li a helyzetet Eke István. — Ráadásul nem minden esetben ismerik saját lehetőségeiket sem. Kevesen tudják például, hogy a növényvédő szert gyártó cégek fizetési haladékot, ked­vezményt biztosítanak a vásár­lóknak, bár a kereskedők — ki­használva a vásárlók tájékozat­lanságát — nem adják tovább a fogyasztónak az árkedvez­ményt, általában inkább „le­nyelik”, illetve saját maguk használják fel. Aki tehetne ez ellen, az maga a fizetési kedvez­ményt nyújtó gyártó cég lehet­ne, és egy jól működő piac, amely versenyt teremtene a ke­reskedők között, s nehéz hely­zetbe hozná mindazokat, akik visszaélne^ a termelők tájéko­zatlanságával, keresztülhúzzák a gyártó egyébként dicsérendő törekvését. (újvári) Ferenczy Europress

Next

/
Thumbnails
Contents