Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-30 / 204. szám
Az oldalt készítette: Ménesi György. Telefon és fax: Battonya, 310 Hírek Az idén áladják. Megfelelő ütemben és jó minőségben folyik a tornaterem építése Kevermesen. Az átadás tervezett időpontja: 1994. december 31. Az önkormányzat a külső tereprendezést és bizonyos utómunkálatok elvégzését a jövő év tavaszára tervezi. A lakossági hozzájárulások a Tornateremért Alapítvány számlájára fizethetők be, csekket a polgármesteri hivatalban lehet kérni. Tanévnyitó. A battonyai Mikes Kelemen Gimnázium és Szakközépiskola tanévnyitó ünnepségét 1994. szeptember 1-jén 8 órai kezdettel tartják a József Attila Művelődési Központban. Angolt tanultak. Kevermesen csaknem húsz kisiskolás ad ma számot szüleinek a nyári szünetben megszerzett angoltudásról. A tanfolyamot a művelődési ház szervezte, a „vizsgát” is ott tartják. Négy seccé. Több évtizedes késéssel megvalósul a battonyai katolikus templom építtetőjének, Klivinyi prépostnak az álma: Marosvári György Molnár-C. Pál tervei alapján rövidesen elkészíti a négy, eddig hiányzó mennyezeti seccót. A jelentős egyház- és művészettörténeti eseményre Molnár-C. Pál születésének 100. évében kerül sor. Helytálltak. Az Országos Diák Tűzoltó Szövetség augusztus 29-én rendezte meg idei csapatversenyét a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei Veresmarton. A kevermesi leányok cspata II., míg a fiúké IV. helyezést ért el. Kétmilliót kapnak Battonya. — Az idén az ön- kormányzat 1 millió 961 ezer forintot nyert a rendszeres nevelési segélyre meghirdetett pályázaton. Ebből az összegből 1 millió forinttal támogatják az általános és a középiskolások tankönyvvásárlását. Ez — figyelembe véve a tanulónkénti 670 Ft-os központi költségvetési támogatást is — azt jelenti, hogy a battonyai gyermekek kb. 50 százalékos áron juthatnak hozzá a tankönyvekhez. (A részletekről az iskolákban tájékoztatják az érintetteket.) Az önkormányzat a pályázaton nyert összeg fennmaradó részét (a 961 ezer forintot) étkezési térítésre, illetve rendszeres nevelési segélyre fordítja. BATTONYA ÉS KÖRNYÉKE 1994. augusztus 30., kedd Mihai Pinzariu: „A minta ott áll a magyar oldalon!” „Juhakolt azért mégse!” Ki játszik a tűzzel? Kíváncsi lévén a battonyai sörfesztivál romániai visszhangjára, átlapoztam az Arad megyei lapokat. „A gyulai és az aradi. Kézfogások után (figyelembe véve a Battonya—Tornya közötti határátkelő megnyitását is) a román—magyar megbékélés esélyei nagyobbak, mint valaha. Csak a két fél toleranciaképességétől függ, hogy a helyzet a kölcsönös megismerés és az együttműködés felé változzék. Éppen az ilyen közös rendezvények hozhatják meg azokat az eredményeket, amelyek elfeledtetik a határ mindkét oldalán a feszültséggel teli éveket” — írja Arad és Hunyad megye közös hetilapjának, a Stirea Expressnek az 1994. augusztus 22— 28-aí számában Sorin Trocan kollégám. Nehezemre esne azonban kollégának nevezni azt a kéthabzó szájú magyarfalót, aki az aradi Adevarul augusztus 25-ei vezércikkében a saját mellét veri... két ököllel. „Ameddig mi élünk — zárják „Az RMDSZ a tűzzel játszik” című „eszmefuttatásukat” —, gondunk lesz arra, hogy a magyarság érdekeit ne fogadják el, mindegy, hogy hol, mikor és hogyan reklamálnak. Mert tudott dolog, hogy ez a vándor nép egész története során ezt tette: siránkozott. Felhívjuk továbbá ezeknek a naplopóknak a figyelmét arra is, hogy eljön az idő, amikor nem fogjuk tűrni a gyalázatot, rendet és igazságot teremtünk ezeken a drága román tájakon. Szükség esetén velük (mármint a romániai magyar kisebbséggel —M. Gy.) söpörtetjük fel az országot az egyik végétől a másikig. Világosan megmondjuk nekik: gondoljátok meg a meggondolatlanságaitokat! Jól rágjátok meg, ha még mondani akartok valamit a súlyosan megpróbáltatott román nép ellen, ázsiai barbárok, hogy később meg ne bánjátok.” Ezek után én már csak azt szeretném megkérdezni Dániel Scridon és Nelu Palcu uraktól, hogy ki játszik itt a tűzzel. Sorin Trocan kollégától nem kérdeznék semmit, viszont megtisztelésnek venném, ha még egyszer kezet foghatnék vele. Repülök után kerékpárokat szerel Battonya, Gyula, Nagylak. — A battonyai sörfesztiválon számos romániai újságíró is jelen volt. Sorin Trocan, az Arad és Hunyad megyében megjelenő Stirea Express című hetilap munkatársa (egyKevermes. — A gázprogramban részt vevő 9 település közül 5-ben elkezdődtek a kivitelezés munkálatai. — Kevermesen az újtelepi részen hét utcában látni nyitott munkaárkot — mondja Bozó Vilmos, az önkormányzat műszaki szakembere. — A csővezetékek lefektetésével egy időben folynak a lakossági rákötések, illetve a belső szerelési munkák. Az árkok betemetésére a nyomáspróbák elvégzése után fog sor kerülni. — A földmunkagépek nem veszélyeztetik a már meglévő közműveket? ben a bukaresti Evenimentul Zilei tudósítója) örvendetes eseményről tájékoztatta lapunkat. Elmondta, hogy augusztus 18-án a Román Országos Vámfőigazgatóság főigazgatója, Mihai Pinzariu ál— Sajnos az ilyen nagyszabású beruházásoknál óhatatlanul előfordulnak „balesetek”. Idáig 4-szer vágták át a gépek a vízvezetéket. Ennél azonban lényegesen többször volt vízhiány a településen. Az aszályos időjárás okozta talajmozgások miatt gyakran történt vezetékszakadás. A vízellátás zavaraiért ezúton is elnézést kérünk a lakosságtól.-—Mi történik akkor, ha valaki az árkok betemetése után szánja rá magát a gázbekötésre ? — A nyomáspróba elvégzése előtt 53 ezer forinttal bárki csatlakozhat a gáztársuláshoz. lamtitkár hivatalosan megkezdettnek nyilvánította a gyula- varsándi és a nagylaki határátkelőhely korszerűsítési, illetve a tornyai átkelőhely építési munkálatait. — Másfél év múlva mindhárom átkelőhelynek európai színvonalúnak kell lennie. A jelenleginél tízszer gyorsabb forgalomra számítunk — így összegezte Trocan kolléga az államtitkár szavait. A részleteket illetően megtudhattuk, hogy román részről Nagylaknak 18, Gyulavarsándnak 19 hónap múlva kell elkészülnie. Mindkét átkelőhelyen az aradi CONAR cég a kivitelező. Battonyával átellenben, Tornyán a karánsebesi Hidro- constructia építi az átkelőt, itt 12 hónap múlva kerül sor az átadásra. Nagylakon kétszer 8, Gyulánál kétszer 6, Tornyánál pedig kétszer 4 sávos lesz az átkelő. —Vajon miért késett idáig a tornyai építkezés? — tettük fel a kérdést Sorin Trocánnak. — Én erről annyit tudok, amennyi a romániai lapokban megjelent — válaszolta. — A tornyai átkelőhely épületét Bukarestben tervezték, de nem nyerte meg az aradi illetékesek tetszését. A megyei tanács vezetői ugyanis látták a battonyai vámépületet, és amellett bizony furán hatott volna a bukaresti építészek konstrukciója, amelyet lapok előszeretettel hasonlítottak juhakolhoz. Most, az építkezés kezdetekor, Pinzariu államtitkár kijelentette: a minta ott áll a magyar oldalon, nekünk minimum olyat, de ha lehet, különbet, szebbet kell építenünk. Utána már egy nyomás alatti rendszerre kell rákötnie, s ennek a költsége bizony lényegesen nagyobb 53 ezer forintnál. Ráadásul a késve jelentkezőknél csak akkor kerülhet sor bekötésre, ha a teljes rendszer elkészül Kevermesen. — Mikortól lesz gáz a lakásokban? — A Dégáz ígérete szerint 1994. december 1 -je után. Ez azt jelenti, hogy az idén még mindenkinek célszerű beszereznie a téli tüzelőt, hiszen egészen biztos, hogy a fűtési idény elején még nem lesz gáz a vezetékekben. Battonya. — Borombós Attila egy évvel ezelőtt nyitotta meg a piactér sarkán lévő kerékpárjavító műhelyét. Mára az üzlet „bejáródon”, tevékenységi köre bővült: a 25 éves fiatalember új kerékpárok összeszerelésével és eladásával is foglalkozik. — Gyulán lakom, naponta onnan járok át Battonyára. Rokoni szálak fűznek a városhoz, a szüleim idevalók—mondja. — Szakmámat tekintve repülőgép-szerelő technikus vagyok, sajnos a katonaság letöltése után a MÉM Repülőgépes Szolgálatnál megszűnt a munkahelyem. — Repülőgép és kerékpár: eléggé messze esnek egymástól. — A kétkerekűek iránti vonzalmam gyermekkori dolog. Gyulán rengeteget bringáztunk. Volt egy barátom, akivel arról ábrándoztunk, hogy felnőttként nyitunk majd egy kerékpárjavító műhelyt. Végül is a Németországban élő nővéremmel megalapítottam a Mirakel Betéti Társaságot. A „mirakel” jelentése: „csoda”. Viccelődtünk is, hogy kész csoda, ha ebből a vállalkozásból lesz valami. A nulláról indultunk, még a tízezer forintos alaptőkénk is csak papíron létezett. Eleinte használt német kerékpárokkal foglalkoztunk, mivelhogy megvan a külkerjogunk. A kerókat felújítva értékesítettem, felhalmoztam némi tőkét. S ezután következett a battonyai üzlet. Itt nem volt se szerviz, se kerékpárjavító kisiparos. Ma már úgy érzem, jól döntöttem, van igény a szolgáltatásra. —A javítás mellett új kerékpárok árusításával is foglalkozik. Több fantáziát lát ezekben, mint a Németországból behozott használt kerékpárokban ? — Németországban annyira megemelkedtek a használt kerékpárok árai, hogy egyszerűen nem éri meg bajlódni velük. A választék? Tulajdonképpen minden olyan típust megpróbálok beszerezni, amire van igény. Elsősorban Schwinn Csepeleket tartok, ezek garanciális javítására szerződést kötöttem a céggel. Hozzáteszem: valamennyi általam forgalmazott biciklire vállalom a garanciát, függetlenül attól, hogy van-é szerződésem a gyártóval. —Elégedett a „csodával” ? — Igen. A magam ura vagyok, s ez mindennél többet ér. Azt tervezem, hogy a későbbiekben más településen is nyitok hasonló üzletet. Persze ehhez az kell, hogy ide, Battonyára találjak egy megbízható szerelőt, akit főállásban alkalmazhatok. Útban Európa felé. De vajon mikor érünk oda? (A felvétel a közelmúltban készült a battonyai határátkelőhelyen) Fotó: Such Tamás A gázbekötés most a legolcsóbb! Lovastábor a művelődési ház szervezésében Az emberi barátság remek példája Kevermesi Haza Kevermes. — A falusi művelődési házak — kevés kivételtől eltekintve — nyáron konganak az ürességtől. — Az uborkaszezonban is megtaláljuk annak a módját, hogy hasznossá tegyük magunkat. 1993 nyarán 16 gyermeket vittünk a püspökladányi lovastáborba — mondja Mucsi Ferenc, a művelődési ház vezetője. — Akkor a tábor olyan nagy tetszést aratott, hogy a 16 közül 12-en az idén is jelentkeztek. A legkisebbek negyedikesek, az legidősebbek nyolcadikosok voltak. A négy „túlkoros” tanuló helyére sokan jelentkeztek, nem volt könnyű választanunk közülük. — Mennyi időt töltöttek a táborban? — Öt napot, illetve négy éjszakát. Tavaly a tornacsarnokban, az idén a ladányi kempingben kaptunk szállást. A kísérő nevelők, Lakatosné Juhász Veronika ésTatai Kálmánné, illetve az ottani fiatal segítőink gazdag programot alakítottak ki a számunkra, amit ezúton is szeretnék nekik megköszönni. Volt lovaglás, úszás, sportvetélkedő, de ugyanakkor megismerkedtek gyermekeink az ottani népszokásokkal és az ottani ételekkel is. Ez utóbbiak elkészítéséből is ízelítőt kaptak. A slambuckészítés fortélyait például magától a főlovásztól leshették el a kevermesi általános iskolások. Mindezeken kívül egy nádudvari kirándulás is helyet kapott a programban. A nádudvari művelődési ház jóvoltából gyermekeink ellátogathattak egy igazi fazekasműhelybe is. — Hogyan oldották meg az oda- és a visszautazást, illetve a tábor ideje alatti utaztatást? — A kevermesi polgármesteri hivatal rendelkezésünkre bocsátotta a mikrobuszát. Akiknek ebben nem jutott hely, azokat Lakatosné Juhász Veronika a saját autójával vitte Ladányba. A tábor ideje alatt is ő fuvarozta a gyermekeket, tekintettel arra, hogy a szállás és az uszoda igen messze esett egymástól. Jövőre feltehetően már több személyautó is lesz a táborban: a résztvevők hazafelé jövet ugyanis elhatározták, hogy legközelebb családostul mennek a püspökladányi lovastáborba. Kevermes. — A Kevermesiek Baráti Társasága 1972-ben jött létre Szegeden. A tagság a megalakulástól fogva rendszeresen (évente egyszer) találkozott. Az első 20 találkozóból csak négyet tartottak a nagyközségben, a többit Szegeden, Szőregen, Budapesten és Balatonfüreden rendezték meg. „A hazaszeretet és az emberi barátság remek példáját” adó kevermesiek 1992- ben úgy döntöttek, hogy éves összejöveteleiket ezentúl mindig otthon, azaz Kevermesen tartják. Az idén szeptember 24-én kerül sor a felemelő eseményre. A résztvevőket délelőtt 10 óráig várják a művelődési házba. A tagság innen átvonul a templomba, ahol istentiszteletet tartanak „élőkért és holtakért”. Ezt követően (várhatóan 11 órától) beszélgetésre kerül sor Kevermes jelenéről és jövőjéről, illetve magáról a baráti társaságról. A találkozó fényét emeli, hogy az ünnepi alkalomra Kevermesi Haza címmel megjelent a baráti társaság hírvivőjének első száma. A 200 példányban „baráti összefogással” kiadott újságot Pelle Ferenc állította össze. Hozzátesszük: igényesen, a kevermesi haza iránti szeretettel.
