Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-03 / 181. szám
1994. augusztus 3., szerda MEGYEIKÖRKÉP „Füstölgő” szomszédság A pékség szennyezi környezetét A friss kenyérillatot ritkán érzik a pékség szomszédságában Nem ajánlatos fürdeni az orfűi kistóban, mert Clostridium baktériummal fertőzött — közölte az MTI munkatársával dr. Meláth Ferenc pécsi tisztiorvos. A Mecsek festői szépségű völgyében kialakított tórendszer legdélebbi fekvésű tavának vizét a nyugati partján magasodó hegyoldal nyaralóházainak emésztőgödreiből a talajba szivárgott szennyeződés fertőzte meg. A kórokozó koncentrációját a tóba ömlő vízfolyások kánikula miatt bekövetkezett elapadása növelte veszélyes mértékűvé. A clost- ridium-fertőzés emésztőszervi zavarokkal, hasmenéssel, hányással, súlyosabb esetben a szervezet kiszáradásával járhat. A rendkívüli kánikulára tekintettel a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat 30 locsológépkocsija naponta 2x12 órás műszakban mossa a főváros közútjait, hogy minél kevesebb por jusson a levegőbe és lekösse a gépkocsiforgatagból keletkező kipufogó gázokat. Ezen kívül 20 önfelszedő seprőgéppel portalanítja az útburkolatot. Nappal a lakótelepeket és a mellékutakat járják, éjszaka pedig az idegen- forgalmi központokat, a belvárost és a kivezető főutakat. Fővárosi verőemberek — „gorillák” — támadtak rá augusztus elsején, hétfőn este Jászfényszarun Horváth Lászlóra és családtagjaira. A rendőrök azonnal nagy erőkkel a helyszínre vonultak, de a támadók addigra már továbbáll- tak. Az orrcsonttörést szenvedett Horváth László kikérdezésekor azt állította, hogy az ismert gorillákat testvére, Horváth Tibor küldte rá a közös vállalkozásaikkal kapcsolatos anyagi nézeteltérésük miatt. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint öt tagbaszakadt, pisztolyokkal és vascsövekkel felfegyverkezett férfi rohant a családra. Amikor felkerestük lakásán orosházi panaszosunkat, a szomszédból ínycsiklandozó kenyérillat csapta még orrunkat. De jó lehet ilyen friss péksütemény illúziójára ébredni nap mint nap! — gondoltuk mi. A pékség szomszédságában élők már egészen másként látják, érzik a dolgot. „Füstölögnek”. —A Kossuth és a Töhötöm utca sarkán lévő pékségből valóban jó illatokat sodor felénk a szél, de az a szomorú, hogy gyakrabban érezzük a kemence kéményének a füstjét, ami beteríti az udvarunkat, elárasztja a szomszédokat is—mesél i N avota Tibor- né, akinek lakása, üzlete a pékség mellett van. Amikor a kemencét felfűtik a pékek fával, a füst órákon át gomolyog udvarában, lakásában. — A füstszennyezésnek szenvedő alanyai a főutca járókelői, a többi üzlet tulajdonosai is. November óta tehetetlenek vagyunk. Hiába kértük a polKormányváltás címmel rendezett kiállítást a csongrádi Tisza Galériában Csiky László. A kedden megnyílt tárlaton a neves szentesi karikatúra- szobrász az új kormány tagjainak agyagból formázott portgármesteri hivataltól, hogy kötelezzék a péket a fűtés korszerűsítésére, a mindenkori környezetvédelmi és műszaki előírások betartására. Eltanácsoltak bennünket Szegedre, az Alsó-Tisza Vidéki Környezetvédelmi Felügyelőséghez. Ott viszont nem tartották szükségesnek a hatósági intézkedést. Viszont biztattak: ha a pék nem térne át a gázfűtésre, jelezzünk ismét. Jeleztünk, de a felügyelőség érdemben továbbra sem foglalkozott az ügyünkkel, mivel a vállalkozó ígéretet tett a fűtéskorszerűsítésre. Mi viszont addig is a füstöt szívjuk! Júniusban ismét a helyi ön- kormányzathoz fordultak az érintettek. A szakemberek voltak a helyszínen, a napokban pedig kipostázták a határozatot, amelyben kötelezik a péket arra, hogy kéményét 15 napon belül emelje meg 2 méterrel, októberre pedig álljon át a fafűtésről másra. Mi ez, ha nem újabb időhúzás? És mi lesz, ha a határéit mutatja be. Az önmagát humorszobrásznak nevező művész évek óta gyarapodó szoborparkját ismert politikusok, közéleti személyiségek karakteresen, sok humorral megformált alakjai képezik. rozatban foglaltaknak nem tesz eleget? — tette fel a kérdést panaszosunk. Az ügy kapcsán a kéményseprő vállalatot kerestük meg, ahol a kéménytelepítésről, elhelyezésről az alábbiakat tudtuk meg: A kéményt úgy kell telepíteni, kialakítani, a kitorkollás magasságát úgy kell megválasztani, hogy a környezetét szikrával, pernyével, füsttel, lecsapódással, lerakódással ne veszélyeztesse és a megengedettnél jobban ne szennyezze. Az általános előírásokban pedig ez áll: szilárd, vagy cseppfolyós tüzelőanyagú, központifűtő és melegvíztermelő tüzelőberendezések kéményeinek magassága a 30 méteren belüli építmény legmagas- sabb pontját legalább 3 méterrel haladja meg. A szabály, az szabály. De miért nem érvényes mindenkire egyformán? Hol a hatóság szigora? A válaszra mi is kíváncsiak lennénk. Alig alakult meg a múlt hónapban az új kormány, Csiky László elkészítette a kormánytagok karikatúráit. Az égetett agyagfigurákat augusztus 18-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Cs.I. Kormányváltás agyagból ! Olvasóink írják 1^u— Az itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. „Ne paráználkodj!” Ezt a felszólítást a Biblia tízparancsolatában találhatjuk, ám valószínűleg nagyon kevesen értelmezték, s így nem is értik, mint ahogy hirtelen rólam is-sokan azt gondolják most, hogy antisze- xuális nézetek vezérlik jelenlegi írásomat. Még a római pápa is kifejtette a közelmúltban azt az álláspontját, hogy a szexualitás szent dolog, s az emberi faj fennmaradását szolgálja. A szerelem nagyon szép dolog, s nem más mint egészséges testi-lelki kapcsolat. A harmonikus családban a házastársak ugyanígy kielégítik egymás testi-lelki igényeit, s az egymás iránti szeretet öregkorukig megmarad. 1994 a család éve lesz. Világszerte kezdik felismerni, hogy a család létét, az ifjúságot, az utókort, s ezen keresztül az emberi társadalmat súlyos veszélyek fenyegetik. Gondolkodó ember azért nyugtalan, mert látja, hogy gyermekét nagyon nehéz megvédenie a világ vonzáskörétől. Soha nem látott méretekben terjed az erkölcstelenség és az abnormitás. A technika fejlődése és a motorizált világ hatványozza ezt a folyamatot, s így elmondhatjuk azt, hogy ilyen a világtörténelem folyamán sem volt talán. A veszélyforrások egyike a paráznaság, mely nem más, mint abnormális szexuális viselkedési formák összessége. Ha egy gyermeket nem nevelnek a szülők kellőképpen, akkor a világi tanítások úgy megfertőzhetik, hogy maga sem fogja észrevenni azt, ha helytelenül cselekszik. Szennylapokban és videofilmekben igen bő a választék. Ilyenek a homoszexuális kapcsolatokat és az állatokkal való nemi közösülést szemléltető,.oktatófilmek". Készítettek videofilmei a boszniai muzulmán nők megerőszakolásáról, majd le gyilkolásáról is, melyet az USA-banforgalmaznak. A házasságtöréseket és a kalandor életvitelt sokan viccesnek találják, pedig ez nagyon is komoly dolog. Egy kalandor férfi mondjuk sosem tudhatja azt, hogy hány gyereke van. Vagy mondjuk egy parázna nő nem tudja azt, hogy gyermekeinek kik az apái. A földesurak az első éjszaka jogán esküvő napján ágyukba kényszerítették a jobbágylányt, s így sok gyerekük születhetett. Ugyanezt tehették a rabszolgatartók is. Háborúban a katonák szintén sok nőt megerőszakoltak. Mindezek által nagyon sok féltestvér született, mint ahogy napjaink szexuális szabadosságában is születik. A féltestvérek nem tudnak egymásról, így sok olyan ,,bale set” előfordul, hogy egymásra találnak és házasságot kötnek. Az eredmény pedig beteg és nyomorék utódok sokasága. Az ember tehát csak meghatározott törvények szerint élhet nem úgy, mint más biológiai lények. Mintha nem ez a Eöld lenne a szülőbolygónk. „ „ IFJ. Salamon György Visszhang A Békés Megyi Hírlap 1994. július 26-ai számában az 5. oldalon megjelent Amikor sír a telefon című cikkel kapcsolatosan az alábbiakat szeretnénk hozzáfűzni: A Békéscsabai Rendőrkapitányság illetékességi területén a közterületeken elhelyezett nyilvános telefonfülkék sérelmére elkövetett lopások, rongálások esetében minden esetben, ha kell forrónyomüldözéssel és a rendelkezésre álló rendőri erők bevonásával a szükséges intézkedéseket, a tettesek kézrekerítése érdekében megtesszük. A felderítések hatékonyabbá tétele érdekében szorosan együttműködünk a Matávval. Jelenleg 14 ügyben folytatunk nyomozást. Az elmúlt időszakban sikerült több tettest felderíteni és velük szemben a szükséges intézkedéseket megtenni. Marik András r.alezr. kapitányságvezető Az utolsó európai kaland: Albánia 1. Az volt a szerencsém, hogy ifjú egyetemista ismerősöm nem tette fel találós kérdésnek, hogy merre csavargóit a nyáron. A megfejtést nemcsak az nehezítette volna meg, hogy a Pázmány Péter Római Katolikus Egyetem hallgatója, Faragó Tímea minden nyáron útra kel valamerre kedvenc hátizsákjával, hanem az is, hogy az idei felfedezésre kiszemelt ország egyáltalán nem tartozik a leglátogatottabb turistaparadicsomok közé. —Hogyan jutott egyáltalán eszedbe, hogy Albániába utazz? — kérdeztem Tímeától a frissen elkészült fényképeket nézegetve. — Byron adta az ötletet — hangzott a rövid válasz. —így utólag is hálás vagy a múlt századi angol költőnek, aki köztudottan nemcsak műveiben részesítette előnyben az egzotikus helyeket és történeteket, hanem saját életében is? — Annyira, hogy máris elhatároztam, amint tehetem, ismét elmegyek Albániába, de addigra meg is tanulok albánul. —Nincs is elfogadható magyar—albán szótár... — Már készül. — Látom, mindent tudsz, amit magyar ember csak tudhat erről a számunkra — évtizedekig tartó elzártsága miatt — ismeretlen országról. Mesélj hát róla, hiszen keveseknek adatott még meg a tiédhez hasonló élmény. — A 325-ös számú vízumot töltötték ki a nevemre, s mivel magam is utazási irodával keltem útra, bízom benne, hogy egyre több hazánk fia követi a példámat. Ezért szívesen beszélek arról, hogy mire számíthatnak a bátor vállalkozók. Röviden arra, hogy Albániában minden, s mindennek az ellenkezője is megtörténhet. A mi utunkat lebonyolító Nomád Safari Kft. éppen ezért nemcsak idegenvezetőkről gondoskodott, de biztonsági őrről is. Az eredeti útitervet is szigorúan be kellett tartanunk. — Akad Magyarországon Albániát jól ismerő, felkészült idegenvezető? — Természetesen, sőt. Bennünket dr. Nemerkényi Antal, az ELTE földrajztudományi tanszékének docense kalauzolt az albán dr. Thoma Dardeli társaságában, aki az ötvenes években nálunk végezte el az orvostudományi egyetemet, s annak ellenére aktív közreműködője a magyar—albán kapcsolatok ápolásának, hogy itteni ’56-os magatartásáért otthon 15 évet ült börtönben. — Mikor, hogyan és merre isndultatok el kalandos uta- tokra? — Július 15-én pakoltuk be egy Ikarusz buszba a sátrainkat, ugyanis Albánia annyira nincs felkészülve az idegenforgalomra, hogy még mindig ez a legkomfortosabb módja az egy- egy településen való megszállásnak. S hamostkempingezésA legjellemzőbb közlekedési forma az albán utakon re gondolsz, akkor gyorsan felejtsd el. Mindig ott vertük fel a sátrainkat, ahol éppen ránk esteledett. Aludtunk kecskelegelőn, rágcsálták birkák a sátorzsinórjainkat, ébredtünk szamár- iázásra vagy éppen a juhok kolompjainak zenéjére, melybe harmonikusan belevegyült az őket terelgető pásztor kiabálása. Mindenki vitt magával valamilyen vízhordó edényt, s azzal mentünk a legközelebbi forráshoz vízért. A fürdőszobánk a tenger volt, vagy egy-egy tó. A folyómedrek sajnos nyáran szá- razak. Az utunk Szerbián át vezetett, s Crna Gorát elhagyva léptük át a határt. (Folytatjuk) Lenthár Márta
