Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-26 / 201. szám

1994. augusztus 26., péntek \ NAGYVILÁG Melescanu hálátlan küldetése A román rendőrség Ko­lozsváron őrizetbe vette és szerdán este repülőgépen Bu­karestbe szállította loan Stoi- cát, a csődbement Caritas piló­tajáték tulajdonosát, aki ellen a károsultak sokasága tett fel­jelentést az elmúlt hónapok­ban. Az ügyészség várhatólag letartóztatási parancsot ad ki a pénzember ellen, mivel 130 millió lejes hiányt találtak az ellenőrzések során. A károsul­tak sok milliárd lej visszafize­tését sürgetik, közülük a legel- szántabbak 16. napja éhség­sztrájkolnak a pilótajátékot annak idején lelkesen támoga­tó Gheorghe Funar kolozsvári polgármesteri hivatala előtt. Stoicát akár ötévi börtönbün­tetésre is ítélhetik. Egy Cari- tas-per a megfigyelők szerint kínos lehetne Funar pártja szá­mára, amely éppen most lépett be a kormányba. A montevideói hatósá­gok átadták spanyol kollégáik­nak az ETA baszk terrorszer­vezet három feltételezett tag­ját, akiknek kiadatása miatt előzőleg véres összecsapások­ba torkolló tömegtüntetés volt Uruguay fővárosában. A két éve Montevideóban őrizetben tartott baszkokat a Carrasco repülőtérre szállították, ahon­nan a spanyol légierő egyik mentőrepülőgépével utaznak tovább, tekintettel a kéthetes éhségsztrájktól megromlott egészségi állapotukra. A ki­adatásuk ellen tüntetők közül sokan a rendőrséggel is össze­csaptak, a lövöldözésben és verekedésben kéttucatnyi em­ber megsebesült. A televízió egyenesben közvetítette az eseményeket, a tömeget üldö­ző lovasrendőröket lehetett látni, és hallhatók voltak a lö­vések is. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek AGROBANK RT MAGASABB Békéscsaba, Szt. István tér 2. Szarvas, Kossuth L. u. 21. „Melescanu külügyminiszter hálátlan küldetése” — ezzel a címmel foglalkozik a liberális ellenzéki Óra című bukaresti napilap tegnapi vezércikké­ben a román—magyar alap- szerződés megkötésének kilá­tásaival. A lap szerint gyakor­latilag lehetetlen a Magyaror­szág és Románia, illetve Szlo­vákia közötti alapszerződések gyors megkötése vagy ha végül alá is írnak valamilyen szerződésutánzatot, az alap- problémák megmaradnak, sőt... Nicolae Cristache, a lap ve­zércikkírója szerint ez azzal magyarázható, hogy az új ma­gyar kormány is, akár elődje, pozitív diszkriminációt sürget a szomszéd országokban élő magyar nemzeti kisebbségek számára, a kisebbségi létből adódó hátrányok ellensúlyo­A Kubával való tárgyalásokra ösztönözte tegnapi szerkesztő­ségi cikkében a The Washing­ton Post az amerikai kormányt. — A szigetország ENSZ- nagykövete félreérthetetlenül célzott rá, hogy Havanna nem gördít akadályt a menekültek útjába mindaddig, amíg az Egyesült Államok nem ül le ve­le tárgyalni, illetve nem vet vé­get a Kuba-ellenes büntető in­tézkedéseinek. Ez olyan aján­lat, amelyet Washingtonnak el kell fogadnia—írta a lap. Szerkesztőségi cikke szerint az amerikai kormányzat kivált­képpen bölcsen cselekedne, ha nemcsak beleegyezne a párbe ­zására. Azokról a hátrányok­ról van szó, amelyek — foglal­ja össze a maga szavaival a magyar kormánynak tulajdo­nított gondolkodást a szerző -— bizonyos, a történelmi rea­litásoknak meg nem felelő szer­ződésekből adódnak, amelye­ket a kormány kénytelen elis­merni, mert, egyelőre, ezt kö­vetelik meg az idők. Addig, amíg a természetes igazság nem érvényesül a többi földla­kókkal szemben, a romániai és szlovákiai magyaroknak pre- ferenciális bánásmódban kell részesülniük és különleges jo­gokat kell élvezniük. Erről van szó, nem holmi kétnyelvű feliratokról, és Me­lescanu külügyminiszterre különösen hálátlan feladat vár szeptember 5-ei budapesti lá­togatásakor — legfeljebb az­széd megnyitásába, hanem je­lentősen kibővítené a tárgyalá­sok témakörét, és a szankciók enyhítését a demokrácia kiépí­tése terén elért kubai eredmé­nyektől tenné függővé. __ — Az Egyesült Államok nagyban kereskedik Kínával, szóba áll Eszak-Koreával, mi több, kilátásba helyezi számára a diplomáciai elismerést is. Hát akkor mi tartja vissza attól, hogy Havannával ugyancsak tárgya­lásokat kezdjen az emberi jo­gokról? — tette fel a kérdést a lap és válaszolt is rá: — Az a körülmény, hogy nagyon sok amerikai kubai hallani sem akar a diplomáciai érintkezésekről. zal vigasztalódhat, hogy ma­gyar partnerének feladata ugyanilyen kíméletlen. „(Az MSZP-t) Testvérpárt­ja ugyanis a lehető legrosszabb helyzetbe hozta. Amennyiben aláírja az alapszerződést egy olyan kormánnyal, amelyben képviselteti magát a magyar nemzet első számú közellen­sége, Gheerghe Funar, még­hozzá anélkül, hogy az előirá­nyozná a magyarok preferen- ciális autonómiáját, Magyar- országon lesz nagy felzúdulás. Ha nem írja alá, magára zúdít­ja az Európai Uniót és nem­csak szavahihetőségét veszti el, de a nemzetközi szerveze- tekeddig sem bőséges segítsé­gét is. Isten tudja, mire vezet mindez. Talán egy szerződés mímelésére”—fejezi be írását az Óra. és (amerikai) erővel óhajtja megdönteni Fidel Castro ural­mát. Csakhogy a szigetország egyre romló állapotai mind na­gyobb szenvedést hoznak a nép­re. Az amerikaiaknak szembe kell nézniük a tényekkel: mit akarnak elérni Kubában — de­mokráciát vagy puszta bosszút? A The Washington Post végül felhívta arra is a figyel­met, hogy Washington elutasító álláspontja a kezdeményezést Fidel Castro kezében hagyja, és lehetőséget biztosít a számára, hogy a mostani menekültára­dathoz hasonló látványos kény­szerhelyzeteket teremtsen a ne­ki megfelelő alkalmakkor. Hírek Borisz Jelcin orosz elnök szeptember második felében Nagy-Britanniába látogat. Ezt közölte John Major Downing Street-i hivatalának szóvivője szerdán. A a látogatásra szep­tember 24—25-én kerül sor, kevesebb mint egy hónappal Erzsébet királynő tervezett oroszországi látogatása előtt, amely az első brit uralkodói vizit lesz Jelcin hazájában. Akasi Jaszusi, az ENSZ- főtitkár megbízottja egyez­ségre jutott a krajinai szerb vezetőkkel a térségbe vissza­térni kívánó menekültek elhe­lyezésének tervéről. A javaslat szerint a horvátországi szerb— horvát harcok idején elme­nekült polgárokat a szeriek Is­lam Grckóban és Kasicban, a horvátok pedig Skrabnjában telepítenék le. Mindhárom te­lepülés a horvátországi szerb államot és Horvátországot el­választó övezetben van. A me­nekültek ügyében kibontakoz­ni látszó egyezség jelentősen csökkentheti a térségbeli feszültséget, hiszen a táborok­ban lakó, elkeseredett embe­rek több alkalommal is blokád alá vették a horvátországi ENSZ-erők ellenőrző pontjait. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Belvárosi lakásban működő irodába bérlőtársat keresek. Telefon: 444­042. _______________________________________ Néme tországi munkára 1 évre, érvényes útlevéllel magasépítési épí­tésvezetőket, ács- és kőműves szkmunkásokat keresünk szeptember végi munkakezdéshez. Jelentkezni a 06 (60) 384-431 -es rádiótelefonon 27-én 10—12 óra és 29-én 8—10 óra között. Peugeot 305 1.6 Dízel nagyon kedvező üzemeltetésű gépkocsi, új gumikkal, még egy év műszakival, sok tartalék alkatrésszel, sürgősen eladó. Irányár: 140 000 Ft. Békés, Kossuth u. 7. III/37. Sertésfelvásárlás! Jelenleg 95—150 kg 136 Ft/kg, 150 kg felett 125 Ft/kg- Fizetés azonnal. Békéscsaba, Bessenyei u. 132., 16—18 óráig. Köröstarcsa, Puskin u. 27/A sz. — A BÉKÉSI EGYETÉRTÉS MEZOGAZDASAGI SZÖVETKEZET értesít minden illetékest, hogy 1994. szeptember 15-én 9 órakor— határozatképtelenség esetén 1994. szeptember 29-én 9 órakor — | közgyűlést tart | _______a művelődési központban, Békésen._____________ T árgyalni kellene Kubával Minden elképzelhető vízi járművel tovább tart az USA felé a kubai menekültáradat Az orosz kérdés A szovjet kommunizmus végével Oroszország először is megkísérelt kapcsolódni a saját történelmi hagyományai­hoz: az elutasításokhoz éppúgy, mint a modernizálási kezdeményezésekhez. Oroszország a modernizálás új szakaszára készült fel. Ezt a szakaszt is súlyos visszaesé­sek terhelik. Egy nyugati típusú alkotmány elfogadása önmagában még nem elegendő védőernyő a tekintély uralmi gyakorlatba való visszaeséssel szemben. A politi­kai és gazdasági, pedagógiai és kulturális feltételek nem Oroszország „nyugatosítása” irányába mutatnak, inkább egy új modernizációs hullám irányába, amely nincs fel­vértezve a visszaesésekkel szemben, és a mai orosz társa­dalom jelentős részei el is utasítják. Ha Oroszországnak sikerülne ezt a legújabb modernizálását nagy robbanások és ellenreakciók nélkül végrehajtania, ez jó lenne a nyuga­ti stabilitási és biztonsági törekvések szempontjából. „Nyugatosítást” azonban semmi esetre sem jelentene, még csak nem is készítené elő. Mint a XIX. századi modernizációs folyamatban, ma is inkább nyugati kölcsönök segítségével végrehajtott átala­kításról van szó, nem pedig a nyugati civilizációs és politikai minta alkalmazásáról. Éppen ez a különbség az, amely miatt Oroszország idegen marad nyugati szomszé­daitól, vagyis volt csatlós államaitól, „a Nyugat Keletjé­től”. Egy modernizált Oroszországgal létrejöhetnek ér­dekegyezések, de ugyanúgy érdekeltérések is, amelyek a tartós értékkülönbségekből és/vagy stratégiai elképzelé­sekből alakulnak ki. Gorbacsov a boszorkányüldözés ellen Gorbacsov volt szovjet elnök kifogásolja, hogy német bíró­ságokon az egykori NDK vezetői elleni ítéletek szület­tek. Mihail Gorbacsov Hans Modrownak, az NDK volt mi­niszterelnökének küldött és csütörtökön Bonnban ismer­tetett levelében azt írja, hogy a német egyesülés előtt, a Kohl kancellárral folytatott meg­beszéléseken mást ígértek ne­ki. „Német tárgyalópartnere­im arról biztosítottak, hogy az NDK lakosságát és vezetőit semmiféle hátrányos meg­különböztetés nem éri, a keleti tartományokhoz nem mint győztesek a legyőzőitekhez fognak viszonyulni” — írja a volt szovjet elnök. Az NDK Nemzetvédelmi Tanácsának tagjai — Heinz Kessler védelmi miniszter és helyettese, Fritz Streletz — el­leni ítélet abból indul ki, hogy Németország keleti felén „nem létezett szuverén ál­lam”. Az NDK azonban a világ országai által elismert, az ENSZ-ben tagsággal rendel­kező állam volt — állapítja meg. Majd felteszi a kérdést: A németeknek valóban szük­ségük van ismét a boszor­kányüldözésre? Gorbacsov meggyőződése szerint a német lakosság nem új viszályokat, hanem egye­sülést, megbékélést akar. Klagenfurti merénylet - forró nyomon a rendőrség A bécsi televízió „Abendstu- dio” című műsorában Franz Löschnak osztrák belügymi­niszter nyilatkozott a klagenfur­ti polkolgépes merényletről. Löschnak leszögezte: forró nyomon kezdett nyomozni a rendőrség a szerda hajnalban elkövetett merénylet tettesei után —jelenti az APA. Az osztrák belügyminiszter a műsorban bejelentette, hogy a gyanúsítottat egy határátkelő- helyen megpróbálták feltartóz­tatni, azóta menekül. — A rend­őrség a gépkocsi nyomában van — tette hozzá Löschnak. A leg­frissebbjelentések szerint az el­ső gyanúsított — egy büntetett előéletű osztrák állampolgár — ártatlannak bizonyult. Ismeretlen tettesek szerda hajnalban egy osztrák— szlovén, kétnyelvű iskola előtt pokolgépet rejtettek el. A lakos­sági bejelentésre kiszállt rend­őrök a klagenfurti reptérre akar­ták szállítani a gyanús csoma­got. Az ötkilós bomba váratla­nul felrobbant. A detonáció kö­vetkeztében az egyik rendőr el­vesztette mindkét kezét és fél szemét. A belügyminiszter hangsú­lyozta: a merénylet indítéka­ként semmi nem zárható ki mindaddig, amíg a tettest vagy tetteseket nem sikerült elfogni. Szakértők véleménye szerint azonban nem túl valószínű, hogy politikai okok húzódná­nak meg a háttérben. — A robbanóanyag fajtáján kívül semmi kapcsolat nem lel­hető fel a klagenfurti és grazi pokolgépes merénylet, illetve a levélbombás merényletek kö­zött — vélte Löschnak. Az osztrák belügyminiszter elmondta, hogy a tűzszerészek az eddig elvégzett vizsgálatok alapján egy tehetséges barká­csoló művének minősítették a pokolgépet. — Eddig bizonyo­san állítható, hogy szervetlen anyagból készült és nem kato­nai típusú pokolgépről van szó —mutatott rá Löschnak. Löschnak együttérzéséről biztosította a pokolgépes me­rényletben megsérült három klagenfurti tisztviselőt, vala­mint hozzátartozóikat, és meg­jegyezte: Ausztria tisztességes polgárait mélyen felháborítják az ilyen gyáva támadások. A súlyosan sérült rendőr, Theodor Kelz egészségi állapota időköz­ben stabilizálódott. Továbbra is fennáll a veszély, hogy a férfi, aki elvesztette mindkét kezét, teljesen megvakul. Kelz egyik szeme már nem volt megment­hető, a másikról csak néhány nap elteltével nyilatkoznak az orvosok.

Next

/
Thumbnails
Contents