Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-25 / 200. szám
1994. augusztus 25., csütörtök HAZAI TÜKÖR / UTIBESZÁMOLÓ Csapdák a tankönyvfronton Lapunk tegnapi számában beszámoltunk arról, hogy az iskolai tankönyvek kiosztásánál „beindult a nagyüzem”. Ebben az évben sok az újdonság — a támogatási rendszertől a tankönyvforgalmazásig —, de úgy tűnik, javítanivaló akad bőven. — A tankönyvkiadók, forgalmazók, kereskedők májustól októberig szállítják a könyveket, de addig szinte le sem rakják a csomagokat, míg a pénzt ki nem fizetjük —- mondja Széplaky Endréné, a békéscsabai 9-es számú általános iskola igazgatója. — így még a múlt tanév végén be kellett szednünk a szülőktől a tankönyvekre a pénzt. A tan- könyvnormatívát június 2-án megkapta az iskola, a támogatást azonban rászorultság alapján kell szétosztani. Ehhez szükséges az iskolavezetésnek az elosztás alapelveit egyeztetni az iskolaszékkel, a nevelőtestülettel és osztályonként, személyenként kell a rászorultságot megállapítani. Felelősségteljes és körültekintő munkát igényel, hogy mindenki olyan arányban részesüljön, amilyen mértékben rászorult. Nyáron a gyerekek és a pedagógusok nincsenek az iskolában, tehát az elbírálás megoldhatatlan. A támogatást így valójában csak szeptember elején kaphatják meg a családok, pedig az önkormányzat nem ült a pénzen, az iskoláknak eljuttatta azt. — Mi jelenthetne megoldást? —A tankönyvárusítás időpontja szinte mindenhol augusztus vége és szeptember - eleje. Ha ekkor érkeznének a tankönyvek és pontosan tudnánk, mennyibe kerülnek, könnyebb lenne a helyzetünk. A szülőktől nem kellene májusban pénzt beszedni és a befizetendő összegből már levonhatnánk a támogatási részt. Azt már mi tesszük hozzá, hogy információink szerint az illetékes minisztérium 180 forint körüli összeggel szeptemberben „megfejeli” a tan- könyvnormatívát. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy miután megtörténik a támogatások elosztása az első lépcsőben, már kezdődhet is a második menet. Nyemcsok Igazgatót választottak Csorváson Benzinár-történet Nagycsaládosok. Az adótörvények módosításánál, valamint a szociális reform során az arányos közteherviselésre kell helyezni a hangsúlyt. E kérdésben egyetértés mutatkozott a miniszter- elnök és a Nagycsaládosok Országos Egyesületének vezetői között. Horn Gyula tegnap fogadta hivatalában a NOÉ képviselőit. Több valuta fogy. Július végéig 40 százalékkal több konvertibilis valutát váltottak ki a magyar állampolgárok, mint 1993 hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Bankban tegnap az MTI-nek elmondták, hogy az elmúlt hónap végéig 340 millió dollárt adtak el a lakossági valutakeret terhére, míg tavaly 243 milliót. Eddig a magyar állampolgárok 1,2 millió alkalommal éltek a valutavásárlás lehetőségével évi 800 dolláros keretük terhére. Ez alkalmanként mintegy 300 dolláros igénybevételt jelent, míg tavaly ez 200 dollár körül volt. Vállalkozói igazolvánnyal és gépkocsival rendelkező, üveg-porcelán szakmában járfas üzletkötőt keresünk Békés megye területére. Ajánlatokat „Jó vevőkapcsolat’’ jeligére kérjük a kiadóba. Határozatképesen ült össze tegnap Csorvás nagyközség önkormányzatának képviselőtestülete. A bevezetőben Szilágyi Menyhért polgármester több más mellett arról tájékoztatta a képviselőket, hogy a szennyvíztisztító telep elkészült, a műszaki átadásra szeptember végén kerül sor. Ehhez kapcsolódik, hogy az idén mintegy kilenc kilométer hosszú csatornarendszert építenek, s itt közhasznú munkásokat foglalkoztatnak. Ugyancsak a tájékoztatóból hallottuk, hogy az iskola felkészült a gyerekek év eleji fogadására, megtörténtek a szokásos karbantartások, felújítások. Dönteni kellett az Egyesített Szociális Intézmény igazgatói pályázatának elbírálásról. Egyetlen pályamunka érkezett be, melyet Náfrádi Ferencné jelenleg megbízott igazgató nyújtott be. Pályázatát a munkahelyi kollektíva egyhangúan pozitívan bírálta. Alkalmasnak tartják őt munkatársai a vezetői feladatok ellátására. Az önkormányzat szociális és egészségügyi bizottsága, valamint egy megkérdezett független szakértő szintén támogatta a pályázót. Az önkormányzat képviselőtestülete titkos szavazás után döntő többséggel nevezte ki Náfrádi Ferencnét a szociális intézmény igazgatójának öt évre. Fontos napirend volt az önkormányzat első félévi költség- vetésének értékelése. Ebből megtudtuk, hogy a bevételek és a kiadások aránya közel egyforma. Kommunális adó teljesítése 40,7 százalék, a gépjárműadóból várt bevétel 48 százaléka realizálódott az első félévben. Az önkormányzat kiadásait vizsgálva megállapítható, hogy pénzügyi helyzete nagyon nehéz. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény bevezetéséhez szükséges saját forrást csak hitelfelvétellel tudták megoldani. A szennyvíztisztító- és csatornaépítésre több mint 11 millió forintot fordítottak. 800 ezer forint értékben utat és járdát építettek. A polgár- mesteri hivatal évközi kiadásai a tárgyalt időszakban 41 százaléknál tartanak a tervhez képest. A második félévről szólva szintén megállapították a képviselők, helyzetük korántsem lesz kedvezőbb, mint az első hat hónapban volt. P.J. A benzin fogyasztói árai az elmúlt 25 év során jelentős mértékben, 20—22-szeresére emelkedett. Negyed évszázada a leggyakrabban használt 92-es oktánszámú üzemanyag literje még csak négy forintba került. A ’70-es évek elején, bár a világban olajárrobbanásra került sor, Magyarországon változatlan volt a benzinár. Az első komolyabb drágulási hullám 1974 szeptemberében érte a lakosságot, akkor 1 forint 60 fillérrel emelkedett a benzin ára, elérte az 5 forint 60 fillért a 92-es benzinár. A 10 forintos árhatárt 1980-ban sikerült átlépni, majd alig két év múlva, 1982 decemberében már 20 forintot kellett fizetni a benzin literjéért. Ekkor öt évig ismét változatlanok voltak az árak, 1987-ben emelkedett két forinttal az üzemanyagár. 1988- tól kezdve a korábbiakhoz képest felgyorsult az áremelkedés. Két év alatt több mint duplájára emelkedtek az üzemanyagárak, és már 1990 októberében elérték az 59 forintot. Mint ismeretes, az októberi drasztikus áremelés meglehetősen nagy elégedetlenséget váltott ki, s az Antall-kormány kénytelen volt engedni, így a 92-es oktánszámú benzin ára néhány nap alatt 59 forintról 47 forintra csökkent. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig, mert 1991 elején a benzinár már ismét elérte az 56 forintot, 1992 januárjában pedig a 60 forintot. Ezt követően folyamatosan emelkedtek az árak, s így 1994 augusztusában már 88 forintot kell fizetni egy liter 92-es ólmozott benzinért. / / MKES MEGYEI HÍRLÁP kézbesítésére munkatársat keresek. Olyan korán kelő, pontos, megbízható jelentkezőt várok, aki Dévaványán naponta eljuttatja az újságot az előfizetőknek, beszedi a díjat és új előfizetőket szervez. JELENTKEZNI LEHET A Békés Megyei Hírlap ügynökségén, Borbély Éva ügynökségvezetőnél, Békés, Veres P. tér 8. III. em. 7. Telefon: 445-067. Luxushajóval az álomszigetre Amikor azon a szikrázóan szép júniusi napon a krétai Rét- himnó kikötőjében felsétáltunk a hatemeletes, Apollón nevét viselő luxushajóra, még nem tudtuk, csak sejtettük, hogy utunk egy álomszigetre vezet. Santorini — ma már tudom — a görög szigetvilág ékszerdoboza. A szigeteit minden vakítóan hófehér és tengerkék Vulkán mellett nem jó lakni? A négy és fél órás hajóút Krétáról Santorinire úgy szállt el, mint egy pillanat. Gondoskodtak róla, hogy a hajó 1500 utasa jól érezze magát. Minden emeleten többféle szórakozási lehetőséget kínáltak. Büfékben, cukrászdákban olthatták szomjukat a hőségtől kitikkadt hajókázók. S ha valaki a pénzétől akart megszabadulni, megtehette a játékkaszinóban. Sőt, ha fürödni volt kedve, a hajó hatodik emeletén, az úszómedencében arra is volt módja. A kora reggel induló járaton a személyzet pillanatok alatt szolgálta fel a reggelit. Módszerüket talán az önkiszolgáló rendszerhez hasonlíthatom. Sorba álltunk tálcáért és evőeszközért. A pult túlsó oldalán pedig gyors kezű pincérek rakták púposra a tányérokat vajjal, dzsemmel, különféle felvágottakkal, paradicsompaprikával. Egy óra alatt kiszolgálták az 1500 éhes utast. Megközelítve a szigetet, Santorinit, már messziről olyan látványban volt részünk, amit nehéz leírni. A hajó a sziget fővárosa, Fíra alá lavírozott. A városka alatti tágas öbölben, a több száz méter magas vulkáni kráter meredek sziklafalának árnyékában még a sok ezer tonnás hajók is apró játéknak tűntek. S fenn, a magasban mint egy hófehér korona, tündököl Fíra. Vissza a föld őstörténetébe Azt mondják, Hellászban mindössze két vagy háromezer évet utazhatunk vissza a múltba. Santorinin egyenesen a föld őstörténetébe léptünk. Alig karnyújtásnyira egy ma is működő vulkán fekete foltként emelkedik ki a tengerből. Ha néha kitör, füstöt, kavicsot és lávát okádva alaposan megrázza a környéket. A tűzhányó életrajzát a vulkanoló- gusok, geológusok és régészek 60—80 ezer évre visszamenően elég pontosan rekonstruálták. Egyre több szakértő a Santorini vulkán kitörésével hozza kapcsolatba az aranykorát élő mínoszi-kultúra hirtelen hanyatlását és Kréta tengeri hatalmának megrendülését. Ha belegondolunk, félelmetes hatással lehetett a kor emberére a katasztrófának és kísérő- jelenségeinek látványa, hiszen a földet megrázó kitörés időszámításunk előtt, a XV. században történt. Sokan ebben vélik meglelni az Atlantisz pusztulásáról szóló mítoszt, sőt az Egyiptomot sújtó bibliai tíz csapás jó részének magyarázatát is. A vulkán természetesen azóta sem nyugszik, de szerencsére a bronzkori kitöréshez hasonló méretű katasztrófát még megközelítőleg sem produkált. Legutóbb 1956 júliusában rázta meg heves földrengés a szigeget. Házak tucatjai, régi kápolnák és templomok kártyavárként omlottak össze. Csacsival a csúcsra A hajó kikötése után az utasok választhattak, hogyan jussanak fel a fővárosba. Több száz lépcsőfokot másznak meg, teherhordó csacsira ülnek vagy felre- píttetik magukat a felvonóval. Mi az utóbbit választottuk. A szigetközpontjában 1500-an élnek, de nyaranta, a szezonban úgy elözönlik a kis várost a kíváncsi turisták, hogy talán talpalatnyi hely is alig marad. Mesélik, nem egyszer 25—30 ezren is sétálnak, hogy a kis főváros nevezetességeivel megismerkedjenek. Persze ennek nagyon is örülnek az ott élők, hiszen megélhetésüket jórészt az idegenforgalom biztosítja. Híres a sziget szőlő- és gyümölcs- termeléséről és jó boráról. Illik is megkóstolni az édes, kissé a mi Tokai muskotályunkhoz hasonló borukat. Fíra sokat szenvedett az 1956-os földrengéskor, de házait, templomait és kápolnáit azóta jórészt helyreállították. A jellegzetes égei-tengeri városka lapos tetejű, fehérre meszelt házacskái a hegy gerincén vidám szertelenségben tolonganak egymás hegyén-hátán. Elbűvölő a fehér házak, kék kupolák látványa. Úgy éreztük magunkat, mint egy mese szép míves díszletei között. Még Krétán megismerkedtünk egy Kaliforniában élő házaspárral, Erzsivel és Ferivel. Velük közösen béreltünk gépkocsit, hogy a rendelkezésünkre álló pár óra alatt legalább végigkocsikázzunk a 16 kilométeres álomszigeten. Sajnos nagyon kevés volt a három óra, annyira futotta, hogy lássuk Pyrgost és Kamarit, Fíra mellett talán a gyöngyszemét a szigetnek. Santorinire öt nap is kevés, nemhogy öt óra, amennyit a hajó indulásáig a szigeten tölthettünk. Feri és Erzsi a arról áradoztak, hogy bejárták már szinte a világ minden részét, de a szigethez foghatót soha, sehol nem láttak. Magam is így vagyok. S egyszer, ha tehetem, még visszatérek Szent Irén szigetére.- Béla Vali Pyrgos házai a hegycsúcson olyanok, mintha egy mesetörténet hátteréül szolgálnának
