Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-22 / 197. szám

GAZDASÁG 1994. augusztus 22., hétfő Növekvő lakossági devizaszámlák Az elmúlt hó­napban 5,7 milliárd forint ér­tékben növekedett a lakossági devizaszámlák forintértéke, amely már meghaladja a 240 milliárdot és ez mintegy 2,2 milliárd dollárnak felel meg. A Magyar Nemzeti Bankban elmondták, hogy júliusban 44,4 milliárd forint értékű volt a befizetés, 38,7 milliárd a ki­fizetés a konverziókkal együtt. Jelenleg már 30 pénz­intézet foglalkozik lakossági devizaszámlák vezetésével, de csak hat banknál haladja meg a 10 milliárd forintot a devizaszámlák értéke. Ezek közül is kiemelkedik az OTP Bank, ahol az összesen 240,8 milliárd forintos értéknek va­lamivel több mint a felét keze­lik. A lakossági devizaszámlák valamivel több mint 50 száza­lékát német márkában, 20 szá­zalékát amerikai dollárban, 13 százalékát pedig schillingben tartják nyilván. Az augusztusi devizaszámla-növekedésről még nincs adat, de az bizo­nyos, hogy a 8 százalékos fo­rintleértékelés miatt forintban számolva jelentős értéknöve­kedés várható. McDonald's hálózat Közép-Kelet-Európában. Újabb McDonald’s gyorski­szolgáló étterem nyílt szom­baton Budapesten, a Kerepesi út—Keresztúri út sarkán. A most átadott üzlet Magyaror­szágon a huszonkettedik, Kö- zép-Kelet-Európában pedig a századik. A térség első McDo­nald’s étterme 1977-ben Bécsben nyílt meg. Az ameri­kai gyorsétkeztetési hálózat Magyarországon 1988-ban rendezte be első üzletét. Az újonnan átadott, autósvendé­geket is fogadó étterem egy­szerre nyolcvan vendég ki­szolgálására alkalmas. Az ét­terem hatvan fiatalnak ad munkalehetőséget. A ma­gyarországi hálózat forgalma dinamikusan — az előző év­hez képest idén várhatóan kö­zel egymilliárd forinttal — növekszik. A McDonald’s Magyarországi Etteremháló- zat Kft. még augusztusban újabb egységet ad át Budán, a Budagyöngye bevásárlóköz­pontban. Közepes répatermésre számítanak Sarkadon Idén 30—32 ezer tonna cukor előállítására számítanak Sarkadon Fotó: Archív fotó A Sarkadi Cukorgyárban au­gusztus 22-én indul újra az élet — tudtuk meg Molnár Tibor vezérigazgatótól. Az úgynevezett hidegpróba már befejeződött, jelenleg szabadságon vannak a dol­gozók. Hétfőtől a melegpró­ba előkészítése folyik, maga a melegpróba, azaz a rend­szer gőzös, melegvizes be­indítása az eredeti tervekhez képest egy hetet csúszik, ami szeptember 5-ét és 6-át jelenti. Az idei kampány szeptember 8-án kezdődik. —- Milyen répatermésre számítanak? — kérdeztük a gyár vezetőjétől. — Hétezer 300 hektáron van termést adó terület — mondta Molnár Tibor.—Az első érési kísérlet eredmé­nye szerint közepes vagy an­nál egy kicsit gyengébb ter­mésre számíthatunk. Ah­hoz, hogy jó közepes legyen a terméseredmény, még 30- 40 mm esőre lenne szükség augusztusban. Ha aszály lesz, akkor a közepesnél gyengébb termés várható. A répa cukortartalma a sok napsütés miatt azonban jobbnak ígérkezik az átla­gosnál. Legalább 16-osnak mutatkozik. A legoptimáli­sabb az lett volna, ha az el­múlt száraz időszakban ön­tözni tudtak volna a terme­lők, mert úgy jobban nőtt volna a répa, de sajnos ilyen „kánaán” csak a termést adó terület tíz százalékára volt jellemző. — Hány tonna cukor gyártását tervezik? — Az idei kampány vár­hatóan 80 napos lesz, tehát december elsejéig szeret­nénk feldolgozni a répát, amelyből mintegy 30—32 ezer tonna cukor előállításá­ra számítunk. Ez az elmúlt két katasztrofális év után na­gyon jó eredmény lenne. Ha összejön, a répából előállí­tott cukor az elmúlt évinek a duplája volna. Tavaly ugyanis drágán megvásárolt sűrűiével kellett pótolni a csekély répatermést. Ez pe­dig a legtöbb cukorgyár anyagi helyzetét megingat­ta. — Ehhez jött még az idei fekete cukor ügy... — Bizony nagyon résen kell lennünk, mert próbálko­zók mindig akadnak, akik a törvényeket, szabályokat megkerülve szeretnének gyorsan meggazdagodni, nem nézve, hogy „ügykö­désüknek” esetleg egy gaz­dasági ágazat összeomlása az ára. A mostani fekete cu­kor ügy kirobbantásával ezt még sikerült megakadályoz­niuk a cukorgyáraknak, de ki tudja, mikor kapnak ked­vet hasonló üzérkedéshez valakik... — Visszatérve a Sarkadi Cukorgyárhoz: az idei kam­pányt mekkora létszámmal tervezik lebonyolítani? — Az állandó létszámunk 340, s ehhez még 110 ideig­lenes munkás felvételét ter­vezzük. Öt évvel ezelőtt még ezren dolgoztak egy kampány idején, de közben átalakultunk, racionalizál­tunk, így jelentősen csök­kent a létszámunk. Sokan mentek előnyugdíjba, több kisebb vállalkozás is kivált a cukorgyárból (gépüzem kft., takarító bt., hőszigetelő társaság), amelyek létszá­mot vittek el, önállóak, de azért nekünk is dolgoznak. El kell mondjam azonban, még így is nagyobb állandó létszámmal dolgozunk, mint amennyi optimális len­ne, ezért év végére szeret­nénk 325-re csökkenteni az állandó dolgozóink számát. Főleg előnyugdíjazással, és úgy, hogy senki se kerüljön ezáltal hátrányos helyzetbe. M.M. A Cooptourist átvállalja... Akik már túlvannak a nyaralá­son, megkönnyebbülten sóhaj­tanak, hogy még nem érintette őket a forintleértékelés. Akik viszont ezután indulnak'vala­mely utazási iroda ajánlata alapján külföldi társasútra vagy üdülésre, izgalommal keresik a híreket a lapokban, hallgatják a rádióban, nézik a televízióban, mennyivel emelkedik majd az amúgy is nehezen összegyűjtött részvételi díj. ' Tudják ezt a Gooptouristnál is, ezért számot vetve a lehető­ségekkel, úgy döntött a cég, hogy az augusztus 27-éig induló utaknál a befizetéseket nem módosítják, azaz még a kataló­gusban feltüntetett áron indítják el az utasokat, utána pedig az árfolyamkülönbözet egy részét magukra vállalják, így az au­gusztus 27. után induló külföldi utazások részvételi díját az árfo­lyamváltozásnál kisebb mér­tékben emelik csak. Ez azt je­lenti, hogy a részvételi díjakban szereplő, valutában fizetendő szolgáltatások árát nettó öt szá­zalékkal emelik, ugyanakkor erre nem számítanak fel szerve­zési díjat sem, a fennmaradó három százalékot pedig a Coop­tourist átvállalja. Például a 9 napos Ciprus—Izrael—Egyip­tom hajóút részvételi díja 71 900 forintról 81 900 forintra emel­kedik, vagyis a bruttó részvételi díj gyakorlatilag mindössze 2,5 százalékkal nő ennél az útnál. F. I. Gazdasági kilátások A kormány tervezett takarékos- sági intézkedései hatására a la­kosság fogyasztása 0,5 száza­lékkal kisebb mértékben fog nö­vekedni, s a bemházások bővülése sem éri el a 15 százalé­kot, maximum csak 13 százalé­kos növekedésre lehet számíta­ni. Mindezt a Pénzügyminiszté­rium ez évi pótköltségvetési irányelvei tartalmazzák, melyet a napokban kapott meg az Ér­dekegyeztető Tanács. A takaré­kosság várhatóan a belföldi fel- használás növekedésének mér­séklését eredményezi. így az idén a belföldi felhasználás nem növekedhet 2—4 százalékkal az elmúlt évi 7 százalékhoz ké­pest, csupán 1—3 százalékos bővülés lehetséges. Ez szüksé­Ericsson A svéd Ericsson konszern ma­gyarországi leányvállalata, az Ericsson Technika Kft. megkö­zelítően 800 millió forintos szerződést írt alá a Monor Tele­fon Társasággal (MTT). A szer­ződés az AXE 10 típusú, digitá­lis, tárolt programvezérlésű te­lefonközpont rendszerek, áramel­látó berendezések és vonali ren­dezők szállítására és üzembe­helyezésére vonatkozik — tájé­koztatta a kft. az MTI-t. Az MTT egy magyar-ameri­kai vegyes vállalat, amely a nebraskai Huntel Kft.-t, a pennsylvaniai Denver és Ephra- ta Távközlési Társaságot, vala­mint a lincolni, nebraskai Egyesült Telefon Társaságot foglalja magában. A vállalat két ges ugyanis ahhoz, hogy a folyó fizetési mérleg várható 3,5 mil­liárd dolláros hiányát 3 milliárd dollárra lehessen mérsékelni és a nettó adósságállomány 17,7 milliárd dollár helyett 17,2 mil­liárd dollár legyen. így is a nettó adósságállomány egy év alatt több mint kettő milliárd dollár­ral növekszik. A megszorító intézkedések hatására kissé gyorsabb lesz a fogyasztói árak és a termelői árak emelkedése. Várhatóan az áremelkedés mértéke a fo­gyasztási cikkeknél eléri a 19— 20 százalékot. A termelői árak 13—14 százalékkal emelked­nek 1994-ben. Tavaly a terme­lői árak inflációs rátája csupán 10 százalék volt. szerződés magyar tagja a Tápiótel és a Detcom. A cég május 19-én írt alá koncessziós szerződést a hír­közlési tárcával. A megközelí­tően 70 millió dolláros befekte­téssel a társaság a jövő évben Monor, Vecsés, Nagykáta és Gyál körzetek jelenlegi előfize­tői vonalainak számát kívánja megnégyszerezni. Ez a távköz­lési rendszer a terület 31 te­lepülését látja majd el telefon­szolgáltatással. Az üzembehe­lyezést 1994. szeptemberében kezdik meg és.az első szakasz a tervek szerint az év végéig lezá­rul. A többi előfizetői vonalat 1995. júniusáig kapcsolják be. Jelenleg Magyarországon 500 ezer AXE központhoz kapcsolt telefonvonal üzemel. Munkahelyteremtő beruházás Magyarbánhegyesen A magyarbánhegyesi seprűkö­tő üzem a szegedi székhelyű „Reform 2000" Ipari és Keres­kedelmi Bt., kezében komoly exporttevékenységet bonyolí­tó, munkalehetőséget nyújtó vállalkozásként éled újjá. Éh­hez kapcsolódik a Békés me­gyei kormányprogram része­ként sikeresen megpályázott fafeldolgozó, amelynek beru­házási munkálatai már javában folynak. Erről és a további ter­vekről kérdeztük meg Bagi Sándor ügyvezetőt. — Nulláról indultunk.Az üzem adott volt, a termelésnek pedig ideálisabb helyszínt el sem lehet képzelni, hisz itt komoly hagyománya van a ciroktenne- lésnek. A gazdaságossághoz az alapoktól kellett kezdeni az át­szervezést, amihez pedig milliók kellenek. Zömében a régi mun­kások jöttek vissza, de alkalmaz­tunk olyan munkanélkülieket is, akik hajlandóak elfogadni a kö­vetelményeket. Itt ugyanis spe­ciális igényre gyártott seprűket kell készítenünk, olyat amely igazodik a piaci elvárásokhoz. A buktatókon túl odáig jutottunk, hogy szerénytelenség nélkül ál­líthatom: minőségben nem tud­nak jobbat produkálni nálunk. Vagy a legjobbat, vagy semmit! —A tavalyi év ciroktermelés szempontjából nem volt sike­res. Erintette-e ez az önök mun­káját? — A termés kellemetlen kö­vetkezményeinek mi is megit­tuk a levét. Ezért is gondoltuk, hogy a téesz-vezetéssel, vala­mint a polgármesteri hivatallal szorosabb együttműködést kezdeményezünk. Ehhez a szövetkezet, mint a testület, a # polgármester és a jegyző részé­ről példamutatóan korrekt hoz­záállást tapasztaltunk. Ez a fajta vállalkozás központú szemlé­letmód korszerű gondolkodás­ra vall. E kapcsolat révén most közel 300 hektáros ciroktermést vásárolunk fel téesz-szervezésben, amihez egyébként mi biztosítottuk a vetőmagot. —Hogyan kapcsolódik min­dehhez a fafeldolgozó beruhá­zása? — A munka sikeres beindí­tása közben értesültünk az Ál­lami Fejlesztési Intézet pályá­zatáról és a megyei kormány- programról, amely a munka­helyteremtő beruházásokat kí­vánta elősegíteni. Mivel a ci­roktermelés mindig is jó megél­hetési forrás volt, talán ez kész­tette a körzetből csatlakozó négy szomszédos kistelepülést, hogy a kormányzati pénzből részüket felajánlották a beruhá­záshoz. A faüzem kiszolgálója lesz a seprűkészítő üzemnek, amelyhez a rönkfát is külföld­ről, várhatóan a volt Jugoszlá­via területéről hozzuk. így a nyél is komoly devizát jelent, mert késztermékként megy ki az országból. Igazából a komp­lex termelési folyamatunk ez­zel a részleggel teljesedig be. Ezt a több mint 10 millió forin­tos beruházást egyébként olyan környezeti igényességgel sze­retnénk kivitelezni, hogy hasz­nossága mellett, a falu díszére is váljon. Eddig import nyelekre szorultunk, mert országunkban senki sem tudott bennünket megfelelő minőségben és ha­táridőre kiszolgálni. Ezzel ki­váltjuk az olasz importot és az időközben kialakult svájci part­nerrel létrehozott kft.-n ke­resztül Spanyol- és Franciaor­szágba szállítunk. A pályázat lényege megvalósulni látszik, a befejezést pedig 1995. májusá­ra tervezzük. Az ossz dolgozói létszám 40, a faüzemé 16 . Eh­hez kapcsolódnak a termelők. A felvásárlás, ami külön gon­dosságot igényel, a terv szerint szeptembertől folyamatos. Na­gyon várjuk a kormány dönté­sét az export-, és a beruházástá­mogatások, illetve a foglalkoz­tatásról. A teljes folyamatot — a termeltetéstől a szállításig — át kell fogni, mert ha nem így történik, akkor nem tudjuk az árakat érvényesíteni. De nem akarunk megállni: további tervünk a hulladékhasznosítás (forgács, cirokmaradvány, fű­részpor), amelyre már van el­képzelésünk. Szeretnénk ha a magyarbánhegyesi üzemünk­ben egy korszerű, zárt techno­lógiai folyamat valósulna meg. Halasi Mária A vakolás a terveknek megfelelően halad Fotó: Such Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents