Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-20-21 / 196. szám
FESZTY-KÖRKÉP 1994. augusztus 20-21., szombat-vasárnap Előtérben a készülő terep, a háttérben a monumentális alkotás. A méretek érzékelhetők a festmény előtt állókhoz képest A lengyel szakemberek az előkészítést végzik Valaha cigány zenélt, most 22 lengyel restaurátor dolgozik a Feszty-körképen Egy év múlva avatják? Évek óta vissza-visszatérünk Ópusztaszerre. Oda, ahol eleink vezérei rendre „szerét ejtették” a nemzet sorsát formáló gyűléseknek, ahol templomot, kolostort emeltek, s példáját adták az emberi tartásnak, bölcsességnek, hitnek. A Nemzeti Történeti Emlékpark méltósággal, tisztelettel és büszkén őrzi, ápolja hazánk históriájának jeles darabjait, köztük a hányatott sorsú, századok viharaitól megtépázott Feszty-körképet. Az emlékhelyet ma is sokan látogatják, s ha elkészül a monumentális alkotás restaurációja, talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ezrek, tízezrek zarándokhelye lesz Ópusztaszer. Tavaly augusztus elején, amikor a végleges helyére emelték az eredetileg 120 méter hosszú és 15 méter magas festmény Árpád vezért és kíséretét ábrázoló szeletét, még falétrákon másztunk fel arra a helyre, ahol majdan a közönség körbesétálhat a körkép előtt. Közben elkészült a csigaformában emelkedő bejárat, arrafelé vezet bennünket Henryk Lipowicz, a körkép helyreállítására kiírt pályázat győztesének, a lengyel Árs Antiqua irodaigazgatója, miközben időzünk egy kicsit a festményről készült, s megmaradt egyetlen, hitelesnek tekinthető Morelli-metszet előtt. —A metszeten vannak bizonyos eltérések, akár félméteres is. Ez a pontatlanság számunkra elfogadhatatlan, hiszen mi milliméteres pontossággal dolgozunk, de nagyon jó, hogy van a metszet, mert legalább látjuk egészében a képet — mondja Henryk, aki három év alatt jelesre megtanulta a magyar nyelvet. Mesteri módon megkomponált a körképhez vezető bejárat. A látogató minden irányból egyre többet és többet lát a magyarok bejövetelének gigantikus képeiből, s amikor megérkezik, szinte elvész a látvány, a méretek a kompozíció hatásától. A kép, a dioráma, az előtér, a fenti világítás háromdimenziós térséget teremt, s az ember úgy érzi magát, mintha az események részese lenne. Az Ars Antiqua restaurátorai kilenc hónapig csak mosták, tisztították a képszeleteket, s nagyon hosszú időt vett igénybe a vászon varrása, pótlása, megerősítése. Minden eddigi és a jövőbeni munka azt szolgálja, hogy a festmény alkotójának, Feszty Árpádnak eredeti elképzeléseihez hű legyen. A helyre- állítást rendkívül megnehezítette, hogy mindössze 613,5 négyzetméter maradt meg az 1700 négyzetméteres képből. Legkevésbé az égboltozatot ábrázoló részek élték túl a megpróbáltatásokat. S lám, a laikus mekkorát téved; azt hittük, ezeket a darabokat könnyebb pótolni. — Figurális részek rövid betanítás után könnyen festhetők, viszont az égboltozatot a legtapasztaltabb embereim festették. Ami hátravan, a hiányzó részek pótlása, a festést remélhetőleg egy év alatt elvégzi a 22 restaurátor —avat be a részletekbe az irodaigazgató. A hiányzó képszeletek színeit az eredeti helyszínen készített fényképek, gépek számításai alapján, illetve a megmaradt részek árnyalataival összehasonlítva állították össze. A terepet is a lengyel restaurátorok készítik saját elképzelés, előzetes mun- kamodell alapján. Az eredetiről sajnos semmilyen dokumentációnem maradt fenn. Állítólag az eredeti Feszty- körképet huszonötén festették, egy cigány zenélt, egy lány pedig korsóban hordta a bort a művészeknek. Most nem húzza a cigány, nem jár körbe korsós lány, csupán a restaurátorok dolgoznak. Napi 6 órát, többet nem szabad. így is szeremének elkészülni a tervezettnél jóval előbb, egy esztendő múlva, augusztus 20-ára. Kiss A. János— László Erzsébet A körkép erősen megrongálódott részei. A restaurátorok a világ legjobb, angol és svájci festékeivel dolgoznak majd A körpanorámái őrző múzeum az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Kifestetik velük az egész eget A restaurálás feltételeit a Feszty-körkép Alapítvány teremti meg. Titkára, Szabó G. László arról tájékoztatott bennünket, hol tartanak a munkával. — Öt szakasza van a restaurálásnak, most a negyediknél tartunk — mondta. — Szerződés szerint 48 hónap a határidő, azaz jövő október vége, ám várható, hogy augusztus húszadikán látogatható lesz a körkép. Ezerhétszáz négyzet- méteréből alig hétszáz maradt meg, s ennek állapota sem kedvező. A második világháborúban a fából készült tároló- épületbe gyújtóbomba csapódott, a kép égbolt része elégett, el is loptak a festményből egyes elemeket. Morelli Gábor metszetét veszik alapul, illetve egy valaha üvegre fotózott diát rávetítenek majd a vászonra, s ez alapján festik meg a képet. —M iként döntenek e részletek színeiről? ménnyel. Nagyon drágák: egy ilyen diakocka színezése 240 ezer forint. Készül a terepasztal is, de az csak a végén kapja meg színeit. — Bírálják még önöket azért, mert nem magyar restaurátorokat kértek fel erre a munkára? — Ma már nem támadnak bennünket azért, hogy lengyelekkel dolgoztatunk. Igaz, a magyar restaurátorok azóta arra sem kaphatók, hogy a nemzetközi zsűriben szerepet vállaljanak. Ezt a munkát csak gyakorlott körkép-felújítókra bízhattuk. A magyar ajánlat előzetes kísérleteket írt volna elő, ám az idő is sürgetett, s szakmailag sem kockáztathattunk. A lengyelek a wroclavi panorámakép felújításával a hátuk mögött jelentkeztek. A sajtó sokat segített a megértés kialakulásában, magunk is a teljes nyilvánosságra törekszünk valamennyi kérdésben. K. A. J.—L. E. Szabó G. László: „Ma már nem támadnak bennünket azért, hogy lengyelekkel dolgoztatunk" — A megmaradt részekből, a táj mai látványából következtetve. Egy vállalkozás amerikai számítógépes megoldást ajánlott. Most az egyik diát referenciaként színesítik, meglátjuk, milyen eredAz emlékpark egyik épületegyüttese. A hírek szerint Békés megyeiek is részt vállaltak a létrehozásában Fotó: Such Tamás