Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-20-21 / 196. szám

FESZTY-KÖRKÉP 1994. augusztus 20-21., szombat-vasárnap Előtérben a készülő terep, a háttérben a monumentális alkotás. A méretek érzékelhetők a festmény előtt állókhoz képest A lengyel szakemberek az előkészítést végzik Valaha cigány zenélt, most 22 lengyel restaurátor dolgozik a Feszty-körképen Egy év múlva avatják? Évek óta vissza-visszatérünk Ópusztaszerre. Oda, ahol eleink vezérei rendre „szerét ejtették” a nemzet sorsát formáló gyűlé­seknek, ahol templomot, kolostort emeltek, s példáját adták az emberi tartásnak, bölcsességnek, hitnek. A Nemzeti Történeti Emlékpark méltósággal, tisztelettel és büszkén őrzi, ápolja hazánk históriájának jeles darabjait, köztük a hányatott sorsú, századok viharaitól megtépázott Feszty-körképet. Az emlékhe­lyet ma is sokan látogatják, s ha elkészül a monumentális alkotás restaurációja, talán nem tévedünk, ha azt mondjuk: ezrek, tízezrek zarándokhelye lesz Ópusztaszer. Tavaly augusztus elején, ami­kor a végleges helyére emelték az eredetileg 120 méter hosszú és 15 méter magas festmény Árpád vezért és kíséretét ábrá­zoló szeletét, még falétrákon másztunk fel arra a helyre, ahol majdan a közönség körbesétál­hat a körkép előtt. Közben el­készült a csigaformában emel­kedő bejárat, arrafelé vezet bennünket Henryk Lipowicz, a körkép helyreállítására kiírt pá­lyázat győztesének, a lengyel Árs Antiqua irodaigazgatója, miközben időzünk egy kicsit a festményről készült, s megma­radt egyetlen, hitelesnek tekint­hető Morelli-metszet előtt. —A metszeten vannak bizo­nyos eltérések, akár félméteres is. Ez a pontatlanság számunkra elfogadhatatlan, hiszen mi mil­liméteres pontossággal dolgo­zunk, de nagyon jó, hogy van a metszet, mert legalább látjuk egészében a képet — mondja Henryk, aki három év alatt je­lesre megtanulta a magyar nyelvet. Mesteri módon megkompo­nált a körképhez vezető bejárat. A látogató minden irányból egyre többet és többet lát a ma­gyarok bejövetelének giganti­kus képeiből, s amikor megér­kezik, szinte elvész a látvány, a méretek a kompozíció hatásá­tól. A kép, a dioráma, az előtér, a fenti világítás háromdimenziós térséget teremt, s az ember úgy érzi magát, mintha az esemé­nyek részese lenne. Az Ars Antiqua restaurátorai kilenc hónapig csak mosták, tisztították a képszeleteket, s nagyon hosszú időt vett igénybe a vászon varrása, pótlása, meg­erősítése. Minden eddigi és a jövőbeni munka azt szolgálja, hogy a festmény alkotójának, Feszty Árpádnak eredeti elkép­zeléseihez hű legyen. A helyre- állítást rendkívül megnehezítet­te, hogy mindössze 613,5 négy­zetméter maradt meg az 1700 négyzetméteres képből. Legke­vésbé az égboltozatot ábrázoló részek élték túl a megpróbálta­tásokat. S lám, a laikus mekko­rát téved; azt hittük, ezeket a darabokat könnyebb pótolni. — Figurális részek rövid be­tanítás után könnyen festhetők, viszont az égboltozatot a legta­pasztaltabb embereim festették. Ami hátravan, a hiányzó részek pótlása, a festést remélhetőleg egy év alatt elvégzi a 22 restau­rátor —avat be a részletekbe az irodaigazgató. A hiányzó képszeletek színe­it az eredeti helyszínen készített fényképek, gépek számításai alapján, illetve a megmaradt ré­szek árnyalataival összehason­lítva állították össze. A terepet is a lengyel restaurátorok készítik saját elképzelés, előzetes mun- kamodell alapján. Az eredetiről sajnos semmilyen dokumentá­ciónem maradt fenn. Állítólag az eredeti Feszty- körképet huszonötén festették, egy cigány zenélt, egy lány pe­dig korsóban hordta a bort a művészeknek. Most nem húzza a cigány, nem jár körbe korsós lány, csupán a restaurátorok dolgoznak. Napi 6 órát, többet nem szabad. így is szeremének elkészülni a tervezettnél jóval előbb, egy esztendő múlva, au­gusztus 20-ára. Kiss A. János— László Erzsébet A körkép erősen megrongálódott részei. A restaurátorok a világ legjobb, angol és svájci festékeivel dolgoznak majd A körpanorámái őrző múzeum az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban Kifestetik velük az egész eget A restaurálás feltételeit a Feszty-körkép Alapítvány te­remti meg. Titkára, Szabó G. László arról tájékoztatott bennünket, hol tartanak a munkával. — Öt szakasza van a restau­rálásnak, most a negyediknél tartunk — mondta. — Szerző­dés szerint 48 hónap a határ­idő, azaz jövő október vége, ám várható, hogy augusztus húszadikán látogatható lesz a körkép. Ezerhétszáz négyzet- méteréből alig hétszáz maradt meg, s ennek állapota sem ked­vező. A második világháború­ban a fából készült tároló- épületbe gyújtóbomba csapó­dott, a kép égbolt része el­égett, el is loptak a festmény­ből egyes elemeket. Morelli Gábor metszetét veszik alapul, illetve egy valaha üvegre fotó­zott diát rávetítenek majd a vászonra, s ez alapján festik meg a képet. —M iként döntenek e részle­tek színeiről? ménnyel. Nagyon drágák: egy ilyen diakocka színezése 240 ezer forint. Készül a terepasz­tal is, de az csak a végén kapja meg színeit. — Bírálják még önöket azért, mert nem magyar restaurátorokat kértek fel erre a munkára? — Ma már nem támadnak bennünket azért, hogy lengye­lekkel dolgoztatunk. Igaz, a magyar restaurátorok azóta ar­ra sem kaphatók, hogy a nem­zetközi zsűriben szerepet vál­laljanak. Ezt a munkát csak gyakorlott körkép-felújítókra bízhattuk. A magyar ajánlat előzetes kísérleteket írt volna elő, ám az idő is sürgetett, s szakmailag sem kockáztathat­tunk. A lengyelek a wroclavi panorámakép felújításával a hátuk mögött jelentkeztek. A sajtó sokat segített a megértés kialakulásában, magunk is a teljes nyilvánosságra tö­rekszünk valamennyi kérdés­ben. K. A. J.—L. E. Szabó G. László: „Ma már nem támadnak bennünket azért, hogy lengyelekkel dolgoztatunk" — A megmaradt részekből, a táj mai látványából követ­keztetve. Egy vállalkozás amerikai számítógépes meg­oldást ajánlott. Most az egyik diát referenciaként színesítik, meglátjuk, milyen ered­Az emlékpark egyik épületegyüttese. A hírek szerint Békés megyeiek is részt vállaltak a létre­hozásában Fotó: Such Tamás

Next

/
Thumbnails
Contents