Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-19 / 195. szám
SPORT [ 1994. augusztus 19., péntek A modellezés gyulai varázslói A triatlonista jó taktikusnak bizonyult Goj Anikó, Q serdülő bajnok Fotó: Kovács Erzsébet I Aligha találunk megyénkben hasonlóan J eredményes sportágat és klubot, mint a repülőmodellezés fürdővárosi megszálottjainak sikersorozata, amiket a maguk csöndes szerénységével halmoztak és halmoznak mind a mai napig. Két fő profiljuk közül az évtizedek óta vb-, Eb-érmes körrepülő sebességiekhez az elmúlt szezonokban észrevétlenül felnőtt egy fiatal generáció a szabadon- repülő modellezőknél. Két évvel ezelőtt az ifjúsági csapat világbajnoki győzelmével letette névjegyét. Az idei szezonban ismét nagy csokorravalót gyűjtöttek össze a medálok és kupák sorából. Ezen sorozat csúcsát jelentő, Kijevben elért bronzérmes helyezésükről éppen múlt heti számunkban adtunk hírt. A dobogóhoz vezető út állomásairól annak apropóján számolunk Nőtáros Mihály, a szentesi világkupán elnyert díszes trófeával Fotó: Kerekes István be, hogy e hét végén a társprofil, a sebességiek országos bajnoki küzdelmei, a hagyományos Vár Kupa keretében a gyulai pályán „zajlanak”, nem kisebb tétért, mint az októberi kínai vb-kikül- detésért. • Az FI A, vagyis a szabadon- repülő modellek kategóriájának sorozata a Losoncon rendezett világkupa-fordulóval kezdődött még júniusban. Vass György bronzérmes, Nőtáros Attila 5., Nőtáros Mihály 16., Bodó János 19. helyezéssel tért haza. A szentesi ugyancsak világkupaforduló már szép győzelmet eredményezett Nőtáros Mihály jóvoltából. A képen látható szép díszes vándorserleget sikerült megszereznie, amit az egykori többszörös bajnok és válogatott szegedi Vörös Jenő emlékére alapítottak. A klubtársak is igazolták formájukat, négyen kerülve a tíz közé — Vasa 5., Guti 7„ Nőtáros A. 8., Bodó 10. Az Európa-bajnoki kiutazás előtt Herenden zajlott az utolsó erőpróba, ami komoly presztízsküzdelmet jelentett, lévén a kupa tavalyi (Guti) és tavaly- előtti (Vasas) védőinek, valamint a válogatottságra esélyes házigazda, Kemer Ferenc jóvoltából. Végül a hazai pálya előnyét kihasználó Kemer mögött végzett Vasas György, Guti József pedig negyedikként landolt gépével. A válogatottságát lemondó Vasast nélkülöző magyar csapat Kemer, Nőtáros M., Guti összeállításban kissé „rázós” gépkocsis utazással jutottak az ukrán fővárosba. A kedvező idő, a kategória hatvan indulójának kiegyenlített erőviszonyai alapján, a hét versenystartot követően a mezőny fele döntőbe repítette magát. Ekkor már az esélyes csapatok köre is kirajzolódott, mivel csak három együttes, közöttük a magyarok repítettek hibátlanul, vagyis minden versenyzővel döntőbe jutottak. Az elhúzódó programot követően a fináléra csak naplemente közeledtével került sor, a normál háromperces startokkal szembeni ötperces repítési idővel. Az elgyengülő terminek — felhajtó légáramlatok — annyira erősen érvényesültek, hogy a döntő első fordulója ki is alakította a végső sorrendet, német és orosz versenyzőkkel az élen. Csapatban fordított sorrendben orosz aranyérem született, a bronzokat pedig a magyar együttes vehette át Kemer Ferenc, Nőtáros Mihály és Guti József személyében, 4., 11., 28. egyéni helyezéseik összeredményei alapján. —A titkon számított dobogót sikerült elérnünk. Nagyon örültünk, mivel ebben a szakágban a magyarok eddigi legjobbja, a ’88-as Eb-n, Nagybecske- reken a hetedik helyezés volt, de már ebben a csapatban is két gyulai szerepelt, Bodó és Szabó, a jelenlegi konstruktőrünk — summázta röviden teljesítményüket Guti József. A versenyprogramban nonstop folytatásként következtek az újabb repítések. A kijevi csapat Nagyszebenben randevúzott az itthonról érkezőkkel, illetve a világkupa-forduló mezőnyével. A nem megszokott terep- és szélviszonyok komoly megpróbáltatása ellenére a pihent erőnek számító Apáti László győzelmével és a Nőtáros fivérek 5., 10. helyezéseivel zárult. A sorozat befejező állomása a Dömsöd melletti Apajpusztán rendezett országos bajnokságon ért véget, ahová megállás nélkül kellett hajtani a Szebenből érkezőknek, nehogy lemaradjanak a startról. A felnőttek előtt a fiatalok, az ifik mezőnyében begyűjtötték a csapat- és az egyéni aranyakat. Vincze Viktor győzelmével, valamint Krajcsó és Puskás Béla 4., 6. helyezésével jeleskedett egyéniben. Ilyen dicséretes bevezetés után a felnőtteknek is illett kitenni magukért. A csapat győzelméhez nem férhetett kétség, amit olyan imponáló fölénnyel nyertek, ha B csapatot is értékeltek volna, akár két gyulai együttes ál Ihatott volna a dobogó elsőmásodik fokán. A csapataranyat Vasas (3.), Apáti (4.), Nőtáros A. (7.) vehette át. A többiek —- Szabó 8., Guti 9., Bodó 10., Nőtáros M. 12., vagyis hét versenyző végzett az első tizenkettőben. Talán egyetlen szépséghiba, ha annak lehet nevezni, az egyéni győzelem elmaradt. Christián László Margitsziget, Tiszaújváros, Kaposvár, Fadd-Dombori — ezek az állomásai egy rövid, de annál eredményesebb pályafutásnak. És még nincs vége! Góg Anikó ugyanis éppen egy esztendővel ezelőtt lett szerelmese a triatlonnak. Az orosházi gimnazista nem is játszik a befejezés gondolatával, miért is tenné, hiszen sportágának egyik legtehetségesebb versenyzője. Július végén Kaposváron rendezte meg a Magyar Triat- lon Szövetség az ifjúsági és junior Európa-bajnokságot. Az év legnagyobb versenyén 27 ország 1500 sportolója állt rajthoz. A hattagú ifjúsági válogatott egyik legfiatalabb (Anikó serdülő korosztályú) verseny- zőjeként indult az orosházi diáklány. — A sprint távot teljesítettük: 750 métert úsztunk, 20 kilométert kerékpároztunk, 50 kilométert futottunk. Nem voltam még csúcsformában, a vízből 30 ellenfél mögött szálltam ki. Ez a rossz eredmény annak is köszönhető, hogy ideges voltam, nagy volt számomra a tét. A depóból már 28-ként pattantam kerékpárra. Az öltözés- sel leköröztem három riválist. A kerékpározásnál attól rettegtem, hogy kizárnak. A bírák szigorúan vették, ha valaki bolyba verődött, vagy szélárnyékot keresett az ellenfele mögött. Rettenetesen görcsöltem. A futásnál már csak 15-en voltak előttem. Itt kiengedtem, így mindenkit megelőzve a legjobb időt futottam. A összteljesítményem alapján a kilencedik helyet sikerült megszereznem — emlékezik vissza a nehéz percekre, órákra Anikó. Ezzel még nem ért véget a verseny, mert a timex váltó tagjaként második lett az orosházi triatlonista, aki egyébként a Makói SVSE igazolt versenyzője. (Az Európa-bajnok- ságon ők nyerték el a legjobb egyesületnek járó címet, egy kerékpárt kaptak ajándékba.) A napokban Fadd-Dombori látta vendégül ennek az egyre népszerűbb sportágnak a hódolóit. A Cerbona Sport-Tolna elnevezésű verseny szervezői az idén jubiláltak, tizedik alkalommal rendezték meg ezer résztvevő jelenlétében az országos rangú viadalt. Anikó itt is rajthoz állt, a sprint távot teljesítve a serdülők között a legjobb eredményt érte el. Az élmény még nagyon friss, ezért is kértük meg Anikót, ossza meg velünk minél hamarabb: — Hetek óta szúrt az oldalam, féltem, hogy baj lesz a versenyen. Edzőm, Budai Joe megnyugtatott: növök, a táplálkozással pedig vigyázzak. A Fadd-Dombori ban eltöltött néhány nap — edzőtábor -— jó hatással volt rám. Mindent ki- taktikáztünk, hogy a versenyen ne érjen meglepetés. így értem be elsőként a célba — meséli a lehető legtermészetesebb módon. Majd témát váltunk és a jövőről faggatózunk. Megtudjuk, hogy Anikó minden hétvégéje betáblázott. Most éppen Orfűre készül egy körversenyre, utána majd a du- atlonnal próbálkozik. Szeptembertől viszont gimnazista lesz, ami újabb erőpróbát jelent számára, ahogy mondja: a tanulás is egész embert kíván. Csete Ilona Rosza sérülten is megállta helyét Urbanik Sándor helye biztos az atlantai olimpiára Nemrég fejeződött be Helsinkiben az atlétikai Európa-bajnokság, amelyen a magyar válogatott egy ezüstérmet és számos jó helyezést ért el. Örvendetes, hogy a Békéscsabai Atlétikai Club két kiváló gyaloglója, Urbanik Sándor és Urbanikné Rosza Mária is kitett magáért, sőt, előbbi a 20 km-en elért nyolcadik helyezésével kiharcolta a részvétel jogát az 1996-ban Atlantában sorra kerülő nyári olimpiai játékokra, míg felesége all. helyezett lett, annak ellenére, hogy sérülten érkezett a versenyre. A békéscsabai klub vezető edzője, a MASZ futó- és gyalogló szakági edzője, Tóth Sándor közvetlenül hazaérkezésük után gyorsértékelőjében adott számot a tíznapos sporteseményről. —A magyar csapat az elvártak szerint szerepelt az Európa- bajnokságon, hiszen egy érmet és továbi helyezéseket terveztünk — kezdi a szakvezető, majd így folytatja:—Csúcsnevezés érkezett, 44 ország atlétái álltak a rajtvonalakhoz, a dobókörökbe, akik között nagy versengés folyt az érmekért. Visszagondolva, szerezhettünk volna még két érmet Horváth Attila diszkoszvető és Gécsek Tibor kalapács vető révén, de sajnos meglehetősen csúszott a Reebok márkájú cipőjük, de a szponzori szerződés kötötte őket, ezért nem cserélhették másra. Csodálatos küzdelmeket folytatott Ináncsi Rita, aki 15 ponttal szorult le a dobogó legfelső fokáról, de jól helytállt Munkácsi és Szabó Dezső tízpróbában. Zsigmond Kinga gerelyhajításban a 7. helyen végzett. Czukor Zoltán, aki az 50 kilométeres gyaloglószámban éppen Békéscsabán szerepelt a legjobban, most 3 óra 55 perces egyéni Az Urbanik házaspár csúcsát is túlszárnyalta, 3:51,00-ás idejével all. lett az Eb-n. Ezzel együtt nem látott igazán nagy eredményeket a százezres nézősereg, de még az utolsó helyezetteket is felállva megtapsolták, s végig tanújelét adták, hogy hozzáértő emberek, egyszóval: kulturált nép a finn. —Tudjuk, hogy az egyik legsikeresebb szakág a gyaloglás. amelynek te vagy a felelőse. Az Urbanik házaspár teljesítményéről, versenyéről hogyan vélekedsz? — Én a mexikói Világ Kupa óta abban a hiszemben éltem, hogy az volt a legcsodálatosabb verseny, de amit itt tapasztaltunk, az még a középamerikai verseny hangulatát is felülmúlta. Végig tombolt a közönség, tapssal honorált minden teljesítményt. Szinte al ig lehetett látni valamit a gyaloglókból. Ilyen hangulatban élvezet volt küzdeniük Roszá- éknak. Urbanik Sanyi a 20 kilométeres távon pontosan betartva utasításaimat versenyzett. Felhívtam a figyelmét, hogy mindig kontaktusban maradjon az élbollyal. Három kilométerig ő vezetett, de aztán nagy iramváltás következett, de ott bírt maradni az élmezőnyben. Sajnos, összeszedett két piros lapot, miként a huszonnyolcból huszonegyen, s bár korrigálta a mozgását, de már nem volt szabad kockáztatnia. Talán egy más taktikával előrébb végzett volna, mindenesetre a nehéz mezőnyben 1:22,48-as ideje idén a második legjobb eredménye, s nyolcadik helye olimpiai részvételt jelent. Másnap Rosza Mari is hozta magát a 10 kilométeren, aki szintén utasításaim szerint versenyzett, noha sérüléssel küszködött, s az első edzésen meg is húzódott, hiába kezelte a kinti orvos. Azt kértem tőle, hogy nagyon óvatos legyen, ne menjen bele az iramváltásokba. Nos, utólag talán jobb lett volna, ha hagyom menni, de nem mertem kockáztatni egy esetleges olyan maradandó sérülést, ami az egész sportpályafutásának a végét jelenthette volna. Ez pont ezért csodálatos és ezért szép, mert történhetett volna így is, meg úgy is. De előtte már tudott volt, hogy az 1—8. helyezett már készülhet az olimpiára, ezért nagy volt a tét. Örvendetes, hogy legalább ez sikerült Sanyinak, akinek ezután biztosítva lesz minden feltétel a nyugodt felkészüléshez. Mari előtt pedig ott lesz a jövő évi Világ Kupa, a világ- bajnokság, ahol kiharcolhatja a részvétel jogát — mondta végezetül Tóth Sándor. (Gyurkó)
