Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-19 / 195. szám
»BÉKÉS MFfiYF.I HlRÜPMEGYEIKÖRKÉP 1994. augusztus 19., péntek o Mesterségek ünnepe. A Népművészeti Egyesület nyolcadik alkalommal rendezi meg a mesterségek ünnepét a Budai Várban. A hagyományos népi kézműves mesterségekekkel ismerkedhetnek meg az érdeklődők pénteken. Mesterkezek mutatják be a művészi fafaragást, a korongozást, a kovácsolást, a szövést, a csipkeverést, a nemezkészítést, a szíjgyártást, a gyékényszövést, valamint a mézeskalács-készítést. A programban szerepel aratófelvonulás, és megrendezik a kenyérszentelés szertartását. A Mesterségek ünnepe mestere címet veheti át a rendezvénysorozat legügyesebb kézművese. Hús itt is, ott is. Megmaradt Békéscsabán a húsdiszkont, csupán más üzemelteti — tudtuk meg tegnap a Teri- mark Kft. illetékesétől. Augusztus elsején ugyanis lejárt a Gyulai Húskombinát Rt. bérletijoga, a mamutcég termékei számára Gyulán új diszkontáruházát nyitott. A Húsker telepén működtetett diszkont viszont a Terimpex holdudvarában működő kft. kezelésében továbbra is diszkont jelleggel árusít húsipari termékeket, többek között a gyulai húskombinát áruit is. Rendeletmódosítás. Csökkenhetnek a befektetési alapoknak az Állami Értékpapír-^ és Tőzsdefelügyelettel (ÁÉF) szembeni díjfizetési kötelezettségei, ha hatályba lép az erről szóló pénzügyminiszteri rendelet tervezett módosítása — mondta el az MTI- nek csütörtökön Vörös László, az ÁÉF főosztályvezetője. A befektetési alapok jelenleg negyedévente a forgalmuk egy ezrelékét fizetik be a felügyeleti szolgáltatások díjaként az ÁÉF-nek. Ha nem forgatják vagyonukat, akkor ez a fajta költség kisebb. A módosító javaslat szerint ezzel szemben a továbbiakban az alapokra nem forgalmuk, hanem nettó eszközértékük alapján szabnák ki a negyedévi díjat. Az ÁÉF számításai szerint az egyes alapoknak így kevesebbet kellene díjfizetésre fordítaniuk, ami azt jelenti, hogy nagyobb összeg juthat a befektetőknek. Az új rendszer emellett ösztönözheti az alapok értékpapírforgalmazását. Törvény kellene. Arra van szükség, hogy az agrárágazat jövője ne csak programokban legyen megfogalmazva, hanem az állami tevékenység törvényben rögzített alapvető céljai és feladatai között is szerepeljen. Alapvető realitásként ugyanis számolni kell azzal, hogy az ágazat saját erejéből nem képes a jelenlegi válságból kilábalni. Sajátos szerepe az élelmiszer-ellátásban, a környezetvédelemben, a vidéki lakosság lakóhelyén való tartásában viszont túllép a termelés keretein és az állam szerepvállalását igényli. Ezért a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége szorgalmazza, hogy az ágazat helyzetét és jövőjét az Országgyűlés egy úgynevezett agrárorientációs törvényben határozza meg. „Békés megyéért” díjak és sportelismerések (Folytatás az 1. oldalról) Az oktatás, nevelés, sporttevékenység kategóriában kapta meg a „Békés megyéért” kitüntetést Timkó Béla, a Sza- badkígyósi Mező- gazdasági Technikum 12 éve nyugdíjba vonult igazgatója. Az elismerés váratlanul érte, hisz évek óta kis kertjében dolgozgat és gyűjti, írja emlékeit. — Nemrégiben jelent meg egy kis könyvem a szabad- kígyósi iskola múltjáról, de nagy szívfájdalmam, hogy — anyagi okok miatt — olyan nevek nem kerülhettek bele, akik ennyi elismerést legalább megérdemeltek volna. A régi pedellusok és diákok neveivel biztosan könnyebben eladható lett volna a könyv is. —Gyakran látogatja még a volt iskoláját? — Sajnos 7 éve szanálták a Sallai utcai házunkat, akkor Érdligetre költöztem. így csak negyedévente járok „haza”, bár ennek ellenére én nap mint nap Békés megyeinek vallom, érzem magam, és a mai napig a „Népújságot” olvasom. Timkó Béla A Széchenyi István Közgazdasági és Külkereskedelmi Szakközépiskola igazgatója, Pillér Sándor az oktatás, nevelés, sporttevékenység kategóriában kapta a másik kitüntető díjat. Már huszonharmadik esztendeje irányítja az iskolát, s a következő tanév az utolsó lesz nyugdíjazása előtt. Eddigi munkájában arra a legbüszkébb, hogy az iskola tanulóinak 70-80 százaléka egyetemre, főiskolára jelentkezik. A minisztérium megállapítása szerint a KÖZGÉ az ország egyik legjobb (ha nem a legjobb) szakközépiskolája a maga területén. Nem szeretne nyugdíjas éveiben visszavonulni, az érettségizetteknek létrehozott alapítványi iskolában kíván tovább dolgozni. Nemcsak a pedagógiai pálya, hanem a sport is közel áll hozzá, hiszen 15 éves korától sportoló, 27 esztendősen edző lett. Irányításával jutott az NB I/B-be 1968-ban a Békéscsabai Előre. Most is több szervezetben sportvezető, így ő a Magyar Labdarúgó Szövetség utánpótlás-bizottságának elnöké. Pillér Sándor Dr. Iványi János Az egészségügyi felvilágosítás, gyógyítás kategóriában az egyik díjat dr. Iványi János belgyógyász, a Pándy Kálmán Megyei Kórház főorvosa kapta. Nevéhez fűződik a diabete- szes és endokrin (belső elválasztású mirigyekkel kapcsolatos, mint például a pajzsmirigy) betegek szakrendelésének és gondozásának bevezetése. Elsősorban a cukorbetegség kérdéseivel foglalkozik, 360 megjelent dolgozata is zömében erről szól. Az Orvosi Hetilap külső munkatársaként a szerkesztőbizottság több alkalommal kitüntetésben részesítette. A megyei kórházban 1960 óta dolgozik,, s 1971-től kezdődően oktatási felelős. Elégedett a felnövekvő orvosgenerációval, szakmai és nyelvi tudásuk lehetővé teszi, hogy a külföldi szakirodalmat megismerjék. Munkája során sikerült osztályán kialakítani a megfelelő utánpótlást. A jövőre nézve célja, hogy az egészségügyben lévő káoszt megszüntessék és a stafétabotot átadhassa a fiataloknak. Az egészségügy területének másik kitüntetettje dr. Gál Erzsébet pszichiáter, aki 1981 óta dolgozik a megyei ideggondozóban. Megyénk hét szociális otthonában 650 gondozott ellátását végzi. Munkájának eredményeként ezekben az intézményekben nagyarányú fejlődés következett be. Összefogja a betegek szűkebb környezetét az eredményes gyógyítás érdekében. Nehezen tudtuk rávenni, hogy szóljon magáról, A „Békés megyéért" kitüntető díjat nyolcán kapták meg, sportelismerésben 13 csapat, illetve egyéni sportoló részesült Fotó: Lehoczky Péter Misik Lajos nyugdíjas agrármérnök a mezőgazdaság és kertkultúra fejlesztése kategóriában kapott elismerést. — 1950-től a megye több településén tevékenykedtem és hosszú évtizedekig a kondorosi Dolgozók Tsz-ben voltam főagronó- mus — mondta. — A FAO megbízá- Misik Ld|os sából hét éven ke_ resztül külföldön agrár-szaktanácsadóként dolgoztam, jelenleg nyugdíjas vagyok. Amíg a betegségem nem gátolt, közéleti tevékenységet is vállaltam, például a szarvasi ótemplomi evangélikus gyülekezetnél. Ez a kitüntetés az első igazán komoly elismerés a munkámért, így természetesen nagyon örülök. A mezőgazdaság és kertkultúra fejlesztése kategória második díjazottja Szelekovszky László főtanácsos, a megyei önkormányzati hivatal gazdasági és területfejlesztési osztályának munkatársa. — A környezetés természetvédelmi feladatot 1988 óta látom el és ez . , , ..... idő alatt a védett Szelekovszky László természeti értékek száma 22-ről 130- ra növekedett. Ez természetesen közös munka eredménye, miként az is, hogy Békés megyében nem került sor egyetlen védett érték törlésére vagy megsemmisítésére sem. Ha sok esetben nincs is pénz a természetvédelemre, a Békés megyeiek érdeme, hogy értékeiket nem hagyják tönkremenni, tönkretenni. — Úgy hallottuk, van egy személyes védett kincse is. — Valóban, „örökbe fogadtam” egy magyar szürke borjút, de meghagytam eredeti környezetében. — Helyi természetvédelmi területet hol alakítanak ki a közeljövőiben? — Kondoroson és környékén hét-nyolc értéket is találtunk, a törpemandulától a japán akácig. Dr. Gál Erzsébet munkájáról néhány szót. Szomorúan beszélt a szakmája irányában tapasztalt általános értetlenségről, pedig a társadalom perifériájára került embereken segítenek úgy, hogy közben meg kellene tanítani mindenkinek az empátiát, a szere- tetet. Mert minden ember fontos. Nem lehetnek megelégedve tevékenységükkel, hiszen kevés a pénz, kevés a szakember, például pszichológusra is szükség lenne. A kitüntetés teljesen váratlanul érte, eddig még ilyen jellegű jutalmat nem kapott. S mint mondta: „Csak a munkámat végeztem.” Fasang Árpád karnagy, nyugdíjas igazgató a köz- művelődés, művészet kategóriában érdemelte ki a „Békés megyéért” kitüntetést. Sajnos idős kora és betegsége miatt nem tudott ide utazni az ünnepségre jelenlegi lakhelyéről, Budapestről. Fasang Árpád 20 éven át segítője volt Békés megye zenei életének. 1941—50-ig a szarvasi Tanítóképző Intézet tanára, majd igazgatója. Tudását nagy türelemmel, jóindulattal és kivételes ügyszeretettel adta át tanítványainak, pedagógusoknak, a zenével ismerkedni akaró hallgatóknak. Nincs olyan települése a megyének, ahol Fasang Árpád mint zenepedagógus ne járt volna. Zenei munkássága nyomán kezei alól sok növendék került ki tanárként, zeneszerzőként, oktatóként, előadóként mint az instrumentális és vokális zene megyei életének, műveltségének kiváló fejlesztői. Az ünnepi közgyűlésen sportolókat, csapatokat is elismerésben részesítettek. A díjazottak: A Békéscsabai Élőire Agro-Stop Torna Clubfelnó'tt női csapata, a Békéscsabai Előre Futball Club, az Orosházi MTK női asztalitenisz-csapata, a Gyulai SE férfi sakkcsapata, Urbanik Sándor gyalogló, Szél Tibor futó, Ur- banikné Rosza Mária gyalogló, Bánszki Tamás ejtőernyős, Szász Attila lovagló, Bökfi János súlyemelő, Nyeste Adrienn tornász, Szabados Béla úszó és Tóth Hajnalka vívó. Az Országos Testnevelési és Sporthivatal aranyplakettjét a sporthoz kapcsolódó, annak érdekében kifejtett társadalmi munkáért Bánszki György, Székely László és Verasztó Lajos, lapunk sportrovatának munkatársa kapta. A. Gy.—Ny. L.—SZaT Dr. Szabó Ferenc számára? — Az iskolám az Orosháza monográfia írásában való részvétel volt és kiemelném a kétkötetes Mezőberény monográfiát, amely 23 szerző összefogásával készült el. —A közeljövő tervei? — Részt veszek Makó monográfiájának szerkesztésében és szeretnénk hamarosan megjelentetni egy Alföldet bemutató kiadványt. Két érdekes témával is foglalkozom: a dél-alföldi betyárvilágfól készített munkám kibővítésével, átdolgozásával, valamint az 1945 utáni alföldi gyapottermesztés gyászos történetének feldolgozásával. Dr. Szabó Ferencet, a Békés Megyei Múzeumok Igazgatóságának vezetőjét a közművelődés, művészet kategóriában díjazták. — Több mint két évtizede talán nincs is olyan Békés megyei települési monográfia, - melyben mint szerkesztő vagy szerző ne vett volna részt. Melyek a legkedvesebbek az On
