Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-18 / 194. szám
1994. augusztus 18., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT .BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Gyógyítómunka a békési szakrendelőben A fül-orr-gége szakrendelés hallásvizsgáló berendezése az intézet egyik újabb büszkesége, dr. Kovács Péter szakorvos középfülvizsgálatot végez Fotó: Such Tamás Befizetés van, bérgarancia-alap nincs A költségvetési törvény szerint — az Érdekegyeztető Tanácsban (ÉT) kötött megállapodásnak megfelelően — a gazdálkodók január 1 -jétől a munkabér 0,3 százalékának megfelelő járulékot bérgarancia-alap céljaira fizetik be. Ez az alap azonban még nem létezik. A pénz a Szolidaritási Alap „II”-vel jelzett elkülönített számlájára folyik be. A berettyóújfalui vállalat dolgozóinak 54 millió forintos, féléves bérhátraléka a napokban ráirányította a figyelmet a bérgarancia-alap hiányára. A munkaügyi minisztériumban az MTI érdeklődésére elmondták: az alap II-vel jelzett elkülönített számlájáról nincs információjuk. Az APEH csak az ezen kívüli munkaadói, munkavállalói befizetésekről tájékoztatja a szaktárcát. A becslések szerint viszont mintegy 900 millió forint lehet ezen a számlán. Az ÉT-ben is elfogadottak szerint a költségvetésnek idén 600 millió forinttal kell kiegészítenie a% munkaadók befizetéseit. Az így összegyűjtött pénzből az előzetes elképzelések szerint négyhavi minimálbérnek megfelelő bér és végkielégítési járandóságok átmeneti kifizetéséhez kaphatnának segítséget a felszámolás alá kerülő gazdálkodók. Később ezt a pénzt a felszámolás bevételeiből visszafizetnék. Bár a befizetésekről törvény rendelkezik, a fel- használásra eddig nem született jogszabály. Az előző kormányzat a korábbi parlamentnek már benyújtotta a bérgarancia alaptörvény-tervezetét, de több más törvénnyel együtt ezt már nem tárgyalta az Országgyűlés. Ezek a törvénytervezetek visszakerültek a kormányzathoz, az előterjesztő minisztériumokhoz, így a bérgaranciaalap tervezete a Pénzügyminisztériumhoz. További döntést igényel, hogy a szaktárca javasolja-e ismét és milyen változtatásokkal a törvénytervezetet a kormányzatnak, majd a kormányzat a parlamentnek. A PM részéről meg nem erősített információk szerint a szaktárca számít a költségvetési hiány csökkentésénél az említett 600 millió forintra, s inkább jövőre kívánja bevezetni a bérgarancia-alap intézményét. A munkaadók az év végéig ennek ellenére összességében mintegy 1,2 milliárd forintot fizetnek be a még nem létező alap céljaira. Bombariadó Pakson Hitelkamat-emelés. A Takarékbank emelte általános célú. éven belüli lejáratú hiteleinek irányadó kamatait — közölte az MTI-vel a pénzintézet. Az ügyfél minősítésétől és a futamidőtől függetlenül ezen hitelek kamatai jelenleg 29 és 34 százalék között mozognak a banknál. Mint a pénzintézet illetékesétől az MTI megtudta: az új kamatlábakat a hónap elejétől alkalmazzák. A Takarékbank legutóbb június 15- ével emelte hitelkamatait. Az érintett kamatok akkor 26 és 32,5 százalék között mozogtak. Országos vesenap. „Mozdulj az egészségedért” — ez a mottója az immár ötödik alkalommal sorra kerülő országos vesenapnak, amelyet augusztus 28-án, az Orczy-kert- ben tartanak. Ma mintegy 60 ezer vesebeteg él hazánkban. A veseműködés elégtelenségében szenvedő emberek életének meghosszabbítása jelenleg két módon lehetséges: műveseke- zeléssel (dialízissel) vagy vese- átültetéssel. A magyar vesebetegek közül 2500 szorul dialízisre, de szerencsére ma már senkinek sem kell meghalnia azért, mert nem kerülhet művese- gépre. A privatizáció nyomán ugyanis számos műveseállo- más épült, illetve korszerűsödött, és a 45 állomás teljesítménye jelenleg elegendő. Veseátültetést ma az ország négy klinikáján végeznek, ezekben tavaly 187 vesetranszplantá- ció történt. Ez ugyanakkor nagyon kevés, hiszen a várólistán nyolcszáz beteg szerepel. A problémák megoldásához elsősorban több átültethető vesére lenne szükség, de az orvosok és az egész társadalom részéről is. szemléletváltásra van .szükség. (Folytatás az 1. oldalról) amire a háziorvosokat meghívjuk. Legközelebb az ideg- gyógyászat és a reumatológia számol be és az OMKER segítségével bemutatjuk az otthoni betegápolásra ajánlható eszközöket. — A diagnosztizálás, a gyógykezelés, a gondozás egyaránt feladatuk. Nagy kihívás az egészségügyiek számára, hogy a magyar ember nem becsüli, őrzi a saját egészségét. Az errefelé élőknek rossz az egészségi állapota, rövi- debb az életkora, mint a fejlettebb országokban vagy akár a Dunántúlon lakóknak. — Bizony szomorúak az adataink. Összehasonlításként: az országos halálozási arány 14,4 ezrelék, Veszprém megyében (ott a legjobb) 12,6 ezrelék, Békés megyében pedig 15,7 ezrelék. Az állandó orvosi jelenlét, a kórházközelség ellenére a megyében ez a környék „vezet”: Köröstarcsa 20 ezrelék (magas az öngyilkosságok, az erőszakos halálokok száma), Mezőberény 16,4, Bélmegyer 17,4, Békés 16,7 ezrelék a halálozási arány az 1992-es adatok szerint. Az országos átlagot meghaladóan sok a keringési, a daganatos megbetegedés. A megelőzés, a szemléletváltoztatás fordítaná meg ezt a keserves irányt, de bizony még messze vagyunk attól, hogy például valaki tudatosan figyelje a koleszterin-, a vérzsír-, a vércu- korszintjét. —-Az önkormányzathoz milyen kéréssel fordultak, hogyan alakították ki a fejlesztési elképzeléseiket? — A lakosság igényeit, a betegséget okozó tényezőket, a betegségek gyakoriságát vettük figyelembe. Szeptember 1-től alkohológiai ellátást biztosítunk, a tények erre késztettek. Javasoltuk olyan automata, kompjuteres vér- nyomásmérő beszerzését, amelyik a betegre kapcsolva (őt mozgásában, munkájában nem akadályozva) a nap 24 órájában 15 percenként méri, monitorozza, elemzi a vérnyomás alakulását, a gyógyszerek közvetlen hatását. Száztíz mérés adatait feldolgozva, az orvos pontosan beállíthatja a gyógyszerezés mikéntjét. A sebészeti ellátáshoz autokláv- berendezést vehetünk, a központi ügyelethez újabb gépkocsi kell, a fül-orr-gégészetre hallásvizsgálófülkét rendezhettünk be. Szükségünk van még különböző laboratóriumi elemző, vizsgálóberendezésekre. — Gyakran hallunk a kórházak anyagi nehézségeiről, hogyan él meg egy szakorvosi rendelő? — Nehezen. Kettőszázhu- szonkilenc dolgozónak kell biztosítanunk a bérét és a szak- rendelések működtetését. A társadalombiztosítás pont- rendszerre értékeli a teljesítményt, eszerint fizet. Vannak olyan nélkülözhetetlen rendelések, amelyek kevéssé ponthozók és vannak, amelyek jobban finanszírozottak. A kettő közötti egyensúlyt kell megteremteni, mert éppúgy szükség van röntgenre, ultrahangra, laborra, gondozótevékenységre, mint a végtelenül alultámogatott üzemegészségügyi, sportorvosi, iskolaorvosi ellátásra. Óriási a feszültség a mostani finanszírozás miatt a háziorvosi ellátás és a szakrendelés között. Az önkormányzattól kapunk 21,6 millió forintot, a tb-től 88 milliót, saját bevételünk (jogosítvány-alkalmassági vizsgálat, fizető beteg) 6 millió forint. A foglalkozásegészségügy például szerintem (ezt a tb nem fogadta be) ebben a munkanélküliséggel sújtott világban rendkívül fontos terület. A dolgozó és nem dolgozó ember egyaránt kerülje, gyógyítsa a foglalkozási ártalmakat, hogy munkaképességét a lehető legtovább megőrizze. —Bármilyen nehéz a működőképesség megőrzése, már előre is kell tekinteniük... — Elsőrendű célunk a szakorvosok folyamatos biztosítása helyben, akár helyettesítéssel. A betegmegfigyelőből sürgősségi szobát alakítunk ki. Az ellátó kórházakkal (Gyula, Békéscsaba) korrekt, jó szakmai kapcsolatra törekszünk továbbra is. A régi időktől híres békési fürdő gyógyító hatását szeretnénk hivatalosan elismertetni, ott dolgozik a reumatológiánk. Reméljük, az új egészségügyi kormányzat segít a szakorvosi rendelők sorsának tisztázásában, az elfogadható anyagi támogatás elérésében. BedeZsóka Robbantással fenyegető telefonhívást kapott 1994. augusztus 17-én egy ismeretlen személytől a Paksi Atomerőmű Részvénytársaság diszpécser- központja. Az erőmű vezetése azonnal megtette a szükséges belső intézkedéseket. Az eseményről Kovács Balázs, a vállalat tájékoztatási irodájának vezetője elmondta: A Rendőrség Bombakutató és Tűzszerész Szolgálata a fenyegetett épületeket átvizsgálta, de robbanószerkezetet nem talált. A részvénytársaság vezetése az eseményhez kapcsolódó körülmények tisztázása érdekében további részletekről egyelőre nem ad tájékoztatást. Dömötör János: ■% Emlékforgácsok Kohán Györgyről 7. Kossuth-díj az utolsó pillanatban Gondolkoztam, hogy a most következő „művészettörténeti pajzán históriát” közreadjam- e, bízom azonban benne, hogy Gyurka az elíziumi mezőkön emlékező mosollyal olvassa a következő sorokat. Első Mun- kácsy-díját ünnepeltük néhány pohár sör társaságában a Fekete Sasban. Többek közt művészetről, a hangulattal is összhangban, az aktfestészetről beszélgettünk. Közelebbről pedig arról, hogy a szemérmes és kevésbé szemérmes korok művészei hogyan oldották meg a testek karakterisztikus felületeit, részleteit. A férfi attribútum esetében évszázadokon át adott volt a fügefalevél, állapítottuk meg egyetértőén. Bonyolultabban jelentkezett a feladat a női test ábrázolása esetében. Közösen sze- melgetvén a művészettörténet korszakaiban megállapítottuk, hogy a középkorban, sőt a kora reneszánszban, és a hűvösebb temperamentumú népeknél alig jeleztek valamit, viszont nem így Modigliani, aki elég határozott háromszög pamacsokat helyezett a megfelelő helyre. (Modigliani bizonyára merésznek tartotta e megoldását, mert nem ismerte a mai fürdőruháknak a mons venerist hangsúlyosan kiemelő szabásvonalát.) Művészettörténeti kalandozásunk, bolondozásunk során eljutottunk Goya Meztelen Mayájához. Vita kerekedett köztünk arról, hogy Goya hogyan is oldotta meg az érintett testfelület életszerű, de mégis esztétikus megjelenését. Fogadtunk egy korsó sörbe. Néhány nap múlva kaptam egy középméretű borítékot és legnagyobb meglepetésemre benne Goya Mayájának az akkori legdrágább képzőművészeti albumból (Bortnyik—Hevesi—Rabi- novszky: Kétezer év festészete, melynek ára közel volt a 100 pengőhöz!) kivágott reprodukcióját a következő körirattal: „Neked is igazad van, meg nekem is, mert van is ott valami meg nincs is, de a legnagyobb igazság a Goyáé, mert ilyen szép barátnője volt.” Utolsó találkozásaink már betegsége árnyékában, fájdalommal átszőttek voltak, illetőleg az utolsó ténylegesen létre sem jött. Rutin tüdőszűrésen észlelték a tüdejének első komoly elváltozását. Ezt az első jelzést még elég sok idő követte, amikor végre alávetette magát a szegedi klinikán a műtétnek, Kulka professzor azonban a mellkas felnyitása után csak a megváltoztathatatlant tudta diagnosztizálni. A műtét után meglátogattam a klinikán, de félve az esetleges elér- zékenyüléstől, nem mentem magam, megkértem Till Arankát, aki sokat segített a ’65-ös kiállítás előkészítésében és akinek baráti otthonában az utolsó időkben hosszabb időt töltött, jöjjön velem. Bár mindketten igyekeztünk megnyugtatni és könnyed hangvételben beszélni betegségéről, mégis mikor a látogatás végén kikísért bennünket, az ajtóban búcsúzóul azt mondta: „Nem fogok én már többet festeni.” Igyekeztünk ennek ellenkezőjéről meggyőzni, mégis fájdalommal teljes és lemondó volt búcsúintegetése. Kohón György: Estefelé Következő találkozásunk a Kossuth-díj átadásához kapcsolódik. A műtét miatt nem tudott részt venni az országházi április 1-jei hivatalos ünnepségen. így 2-án, szombaton Szegedre hozták le a kitüntetést, és a megyei párt- bizottságon adták át. A meghívottak sorában én is ott voltam. A kitüntetetten látszott az öröm, de furcsa bizonytalanság is ott bujkált minden mosolyában, mondatában. Nagyon jól látszik ez Enyedi Zoltán akkor készített, kitűnő portréfelvételein is. Biztatni kívántam, mikor arra céloztam, hogy nemsokára meg kell rendezni a lakásszentelőt is. Válasza ez alkalommal is — mint oly sokszor — lakoni- kus rövidségű, de most bizonytalan hangsúlyú „jó lenne” volt. Az események a nyár folyamán oly mértékben felgyorsultak, hogy a lakásszen- telőre már nem kerülhetett sor. (Folytatjuk)
