Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-17 / 193. szám

kgÉKÉS MEGYEI HÍRUP­KÖRKÉP 1994. augusztus 17., szerda Dobogós teraszon: sült grillek, csapolt sör, csokis fagyi Szent István-napi meglepetések a Fiumében Másodszor is lelni kell a leleteket Home>napok. A Horga Művelődési Egyesület és a Bé- késszentandrási Művelődési Ház Találkozások címmel Ho- me-napokat rendez augusztus 19—20-án. Az első napon népfőiskolái tanácskozás lesz a művelődési házban, ennek vendége Priszter Andrea, a Művelődési Minisztérium fnunkatársa. A második napon korán reggel horgászverseny lesz, majd 15.00 órától a Vér- tessy formációs tánccsoport bemutatójára kerül sor. Köz­ben mindkét napon a Reform­konyha remekeit kóstolhatják meg a vendégek. A Segítsd a gyermeket! Alapítvány (H-4031 Debre­cen, István út 127.) német nyelvi sporttábort szervez au­gusztus 22-étől 31-éig anya­nyelvi tanárokkal általános is­kolás gyermekek részére. A nyelvtanuláson kívül lovag­lással, evezéssel, úszással és íjászattal foglalkoznak. Je­lentkezni egész nap a 06 60 353-686-os telefonon lehet. Gyermekbaleset. Ta­nulságos baleset történt ked­den Körösladány belterüle­tén, a Kossuth utcán S. S. szeghalmi autóbuszvezető a Volán távolsági járatára, mely Szeghalom és Gyomaendrőd között közlekedett, magával vitte két kisunokáját. Vissza­felé Körösladányban egyet­len utas volt csak, a gyerekek a buszban szaladgáltak. A ki­sebbik, a hároméves kislány közben az ajtóhoz ment és véletlenül működésbe hoz­ta azt a szerkezetet, amelyik az ajtót kinyitja. A lassan guruló autóbusz ajtaja kinyílt és a kis­lány kizuhant. Olyan szeren­csétlenül esett ki, hogy feltéte­lezhetően az autóbusz egyik tartozékába beütötte a fejét. A mentők koponyaalapi törés­sel, súlyos, életveszélyes sérülésekkel vitték a gyulai kórházba. A szeghalmi rend­őrség foglalkozás körében el­követett súlyos testi sértés mi­att vizsgálatot rendelt el a vét­kes autóbuszvezető ellen. „A FENSÉGESTŐL A NEVETSÉGESIG CSAK EGY LÉPÉS.” (Napóleon) Mindenféle hírek keringe­nek, jók is, rosszak is a békés­csabai Fiume Szállóról. Ami biztos: az új vezetés szeretné bebizonyítani, hogy meg akarnak és meg is tudnak újulni. Ennek első nagy lépé­sét Szent István napján sze­retnék megtenni. Az új személyzet szinte ki­zárólag fiatalokból áll, és ter­veik szerint a szálloda egész arculata átalakul majd. Az első nagy meglepetés most szombatra készül el, mégpedig a cukrászda megy át gyökeres változáson: a do­bogóval megemelt terasz tel­jesen új berendezésekkel, új világítással és új Választék­Testületi ülést tartott hétfőn Vésztő önkormányzata, mely­nek első napirendi pontja a Sinka István Művelődési Köz- • pont igazgatói posztjára kiírt pályázat elbírálása volt. Az egyetlen jelölt Czirok Mihály békési zenepedagógus volt, a képviselők egyéves időtar­tamra őt bízták meg a vezetői feladattal. írásos előterjesztés­ként foglalkoztak a polgár- mesteri hivatal munkájával, melyről a képviselők megálla­pították, hogy a 25 fős appará­tus jó szakemberekből álló (Folytatás az 1. oldalról) Örömét fejezte ki, hogy Zám András kapott megbízatást, s elmondta, hogy utódja távo­zása óta is „otthon volt” a hús­kombinátban. Hangsúlyozta: a kombinát nincs könnyű helyzetben, de talpon maradt, belföldi piacát 40 százalékkal szélesítette, mint mondta „mindén ezzel ellentétes irá­nyú kezdeményezést” sikerült kivédeniük. Zám András (aki a Magyar Húsipari Szövetség elnöke és az Európai Hússzövetség ma­gyar tagja) bejelentette: a ter­melést és az értékesítést mi­előbb jelentősen fokozni sze­retné. A piaci kilátásokat jó­nak ítélte (délszláv piac ígér­kal várja majd a vendégeket. Szeretnék ha egészen késő őszig nyitva tarthatnának, ezért egy érdekes trükkje van a felszerelt lámpáknak: nem csak fényt adnak, ha­nem fűtenek is. Az étlapon pedig a külön­leges koktélok mellett egy olyan fagylaltféleség szere­pel, amilyen Békéscsabán még sehol sem kapható: ne­ve Carte D’OR, elkészítésé­nek egyik titka, hogy apróra vágott gyümölcs-, illetve csokoládédarabokat tesz­nek bele. Sajnos van egy hátránya is: kétszer annyiba kerül, mint a hagyományos fagylalt. gárda, amely alkalmas a to­vábbi feladatok megoldására is. Tudomásul vették az idei költséggazdálkodásról szóló beszámolót, majd a bejelenté­sek következtek. Ezek során félmillió forintos támogatást hagytak jóvá a helyi sport­egyesületnek, majd arról is döntöttek, hogy valamennyi általános és középiskolás falu­beli diák egységesen 1500 fo­rintos támogatásban részesül beiskolázási segélyként. Vésztőn akciót hirdettek az elavult lakások állagmegóvá­kezik), s elismerte kollégái két év alatt elért eredményeit. Nyereségessé kívánja tenni a működést, hiszen ez megnö­veli az esélyt arra, hogy tőke­erős tulajdonos kezébe kerül­jön a húskombinát. A rádió kérdésére válaszolva elismer­te: két évvel ezelőtti távozása­kor valóban érték politikai színezetű támadások, tulaj­donképpen ezek elől tért ki. Kiderült, hogy a húskombi­nát hitelállománya 1,3 milli­árd forint. Ám nem ez, hanem a céget május óta sújtó banki zárlat okozza az igazi fejfájá­sukat. A kombinát jegyzett tő­kéje 850 millió forint, a fel­emelt törzstőke pedig közel 1 milliárd. Az elmúlt egy-két Augusztus 20-án egyéb­ként is nagyszabású rendez­vény színhelye lesz a szálló környéke. Az egész délután­ra lezárt parkolót berendezik sátrakkal, asztalokkal, szé­kekkel, lesz csapolt sör, hely­ben sült grillételek, egyszó­val igazi ünnepi hangulatot szeretnének teremteni a pol­gármesteri hivatal által szer­vezett programok háttere­ként. Remélik, hogy rendez­vényükkel bemutatkozhat az „új csapat”, és hogy semmi sem fogja megzavarni az ese­ményeket — talán még a vá­roson átvonuló ferencvárosi szurkolók sem. Antal-Gyöngyi sa érdekében, melynek kereté­ben az épületeken elvégzendő felújításokat (tetőjavítás, alá­falazás, vakolatjavítás stb.) támogatják. A pályázati összegnek csak a felét kapták meg, így a 920 ezer forintos igénnyel szemben mindössze közel ötszázezret tudtak bizto­sítani. Kaszai János polgármester tájékoztatásul elmondta, jó ütemben halad a földgázveze­ték építése a faluban, a jelenle­gi készültségi fok mintegy 90 százalék. (gila) hónapban már havi 600 ezer forint körül termelt és forgal­mazott az 1400 dolgozó. Meg­kérdeztük Zám Andrástól, hogy — bár nem pályáztatták — a háttérben akadt ellenlába­sa is? Hallott valamit, állította, de nem sietett megtudakolni az illető kilétét, aki dublőrként akkor jött volna szóba, ha ő nem vállalja a feladatot. Jelen­tős személyi változásokat nem tervez, de azért erősíteni sze­retne. Dr. Tóthné dr. Baumann Irént — aki ügyvédi pályára készül — egy, a dolgozók kö­rében elterjedt állításról kér­deztük: igaz-e, hogy 9 millió forinttal a zsebében hagyja el székét? Válasza határozott nem volt. Kiss A. János (Folytatás az 1. oldalról) beszéljek, ami a múzeumügyet alapjaiban veszélyeztető sza­bálytalanságok sorozatát illeti. Hiszen a nyilatkozat megtaga­dásával magam is cinkossá vál­hatnék. így tehát nem vagyok hajlandó hallgatással senkit sem fedezni. — Önnek, mint ügyeletes­nek kötelessége lett volna megakadályozni, hogy múzeu­mi leletanyagot kivigyenek. — Hiába szólítottam fel dr. Goldmann Györgyöt és felesé­gét, dr. Szénászky Júliát, hiába zártam be a kaput, azt Gold- mann György egy erélyes rán­tással helyéből kimozdította, majd nagy sietve elhagyták a helyszínt. Egyet tehettem, ér­tesítettem a rendőrséget. A nem létező igazgatói engedély Dr. Grin Igor megyei múze- umigazgató-helyettesen lát­szik, hogy kínosnak tartja az esetet, amelyről faggatom. — Előfordult már hasonló eset a múzeumban ? — Az ügyeletes szeme lát­tára vitték ki a leltározatlan anyagot. Ugyanakkor az elvitt leletekről készített gyorsjegy­zék jelzi, hogy az elszállítás­hoz több fordulóra volt szük­ség. — Gondolom, beszélt az igazgatóval... — Természetesen. Dr. Sza­bó Ferenc írásba adta, hogy nem adott engedélyt. —Mondja, dr. Goldmannak van valami köze a múzeum­hoz? — A felesége itt dolgozik. Egyébként az eset egyértelmű­en kötelességszegést, fegyelmi vétséget jelez. Nem volt ugyan­is engedélyük a leletek elszállí­tására, de ha lett volna, akkor is súlyos kötelességszegést követ el az a muzeológus, aki gyűjte­ményi anyagot tételes jegyzék nélkül visz el a múzeumból. Köztudott, s ezt mindkét érin­tettnek tudnia kell: a kölcsönzés előfeltétele, hogy hivatalosan legyen átadó és átvevő. Márpe­dig itt sajnálatos módon nem volt hivatalos átadó. Ezért úgy gondolom, hogy a munkáltató részéről fegyelmi eljárást kell indítani. Ki mit visz ki? — Őrzik egyáltalán az intéz­ményt? — A múzeumi gyűjtemé­nyek őrzésével vannak problé­mák: a külső raktárak veszé­lyeztetettek. Az értékesebb gyűjteményeket azonban benn őrizzük, ezek biztonságban vannak. Egyedül a régészeti részben nincs gyűjteményke­zelő. — Ha jól értem, bárki bár­mit elvihet? Egyáltalán, lehet- e tudni, hogy a Goldmann há­zaspár milyen értéket vitt ki a múzeumból? — Nem. Hasonló eset egyetlen más gyűjteménnyel sem fordult elő. Második kér­désére az a válaszom, hogy készül a tételes jegyzék. —Kik végzik? —Dr. Szénászky Júlia köte­les számot adni az elvitt gyűj­teményi anyagról. — Viccel? Hiszen ő annyit és azt ír be, amit akar... — Ennek a veszélye fenn­áll, de az igazgató úr külső szakértőt kér meg az ellenőr­zésre. — Milyen visszhangot vál­tott ki a múzeum dolgozóiból ez az eset? — Megdöbbenéssel vették tudomásul, mint én magam is. Tűrhetetlennek tartják, hogy a műtárgyakat bárki is engedély és ellenőrzés nélkül kivigye az épületből. * Próbáltam dr. Szabó Ferencet szabadsága alatt megtalálni. Nem sikerült őt telefonközei­ben találnom. Tőle csak annyit kérdeztem volna, hogy miért nem függesztette fel állásából dr. Szénászky Júliát? Talán utólag erre is fény derül. Természetesen az érintettek­nek is felajánlottam a beszélge­tést. Dr. Goldmann György fel­háborodva annyit kérdezett: mire fel akarom megszellőztet­ni az esetet, hiszen ez a múzeum belső ügye. Rágalom az, amit velük kapcsolatban állítanak, hiszen ők természetesen az igazgató engedélyével vitték el a leletanyagot. Egyébként pe­dig sem ő, sem a felesége nem hajlandó a kérdéseimre vála­szolni. Nem tudnám megma­gyarázni, Goldmann úrral való beszélgetésem után miért jutott eszembe Mikszáth Kálmán egy gondolata a Különös házasság­ból. így szól: „így volt Dőry- vel... a rossz emberből előlépett »fene embernek«. A fene ember pedig nagyhatalom Magyaror­szágon. Annak mindenki a ked­vébe jár. Nemhogy közös erő­vel leütnék, hanem egyenként kitérnek előle. Sőt, apránként pártja támad, mert élvezet az erőssel tartani...” Béla Vali Jól dolgozik a vésztói hivatal Vezetőváltás a Gyulai Húskombinát Rt.-nél Ahol a tejet a disznónak öntik (Folytatás az 1. oldalról) elzárkózik, mondván, nincs pénz, kell az iskolaépítésre. Mi pedig egyre idegesebbek va­gyunk, hiszen drága a takar­mány, a tejet pedig nem tudjuk mindig háztól eladni. A múlt héten 100 liter maradt meg, csi­náltam belőle túrót, de az sem megy el mindig. Van, aki cef- réshordóban tárolja, aki pedig tudja, viszi a piacra. Május elsejétől a 18 dobozi gazda nem hordhatja a csarnok­ba a tejet. A probléma természe­tesen ismert a polgármester, Szatmári János előtt is: — A tsz gazdasági okokra hivatkozva zárta be a csarno­kot. Mi az önkormányzattól tájékoztatót kértünk a Hajdú­tejtől az épület további sorsá­val kapcsolatban, ám válasz április 7-e óta nem érkezett. Egy időben azt hittük, megol­dódik a dolog, mert két vállal­kozó is jelentkezett az üzemel­tetésre. Ám az utolsó pillanat­ban mind a kettő visszalépett. Közben beszéltünk a tehenes gazdákkal, javasoltuk, próbál­janak szövetkezni, s úgy mű­ködtetni a csarnokot. Ez négy­féle adókezdvezménnyel is jár. A válasz egyértelműen visszautasító volt, mondván, ők nem közösködnek senkivel. Úgy tudom, amíg a tejbegyűj­tő működött, gondot jelentett, hogy egyesek igyekeztek mi­nél többet háznál eladni, s csak a felesleget vitték a csarnokba. De hát a termelők is úgy van­nak, hogy annak adják a tejet, aki többet fizet érte. Most azonban sem a tsz, sem a tejipar, sem az önkor­mányzat, sem vállalkozó nincs, aki felvállalná a tejbe­gyűjtést Dobozon. A helyi Pe­tőfi tsz elnöke, Balázs Mátyás így vélekedik: — A tejbegyűjtés határo­zottan veszteséges volt a tsz számára, hiszen ’93-ban 47 ezer forint hiányt produkált. Ez az összeg az idén még több lett volna. Az idők során erő­sen megcsappant a leadott tej- mennyiség is — elcsábították a termelőket, elment a tej ház­tól, csak a maradékot vitték a csarnokba. Az az igazság, hogy. ’94-ben már 3 forintot kellett volna levonni minden liter tejből az önköltség fede­zésére, de ha a csarnok lerom­lott állapotát, az energiafaló vízhűtéses rendszert tekintjük, lehet, hogy 4 forintra emelke­dett volna. Tudni kell azt is, hogy a 18 tehenes gazdából mindössze öt volt a tsz tagja, tehát a szövetkezetnek külö­nösebben érdekeltsége sem volt a működtetésben. Nincs tehát megoldás, foly­jék a dobozi tej továbbra is a disznónak, vagy a földre? A tsz-elnök szerint az egyedüli kiút: kiadni vállalkozónak. Akit tehát érdekel: Dobozon a tejcsamok kiadó! L. E. Fejes után vajon hová kerül az „élet, erő, egészség"? A vevőhöz, a disznók elé, vagy a földre? Fotó: Lehoczky Péter

Next

/
Thumbnails
Contents