Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-02 / 180. szám
o Gyomaendröd városcímere Hírek Még egy hónapig tart az a kiállítás, amelyet Kozma Lajos születésének 110. évfordulója alkalmából rendeztek Gyoma- endrődön a Kner Nyomdaipari Múzeumban. A látogatók szeptember 5-ig tekinthetik meg az emlékkiállítást. Csak alkalmi rendezvényekkor nyitja ki kapuit a hu- nyai művelődési ház. Ennek oka elsősorban a szűkös anyagiakban keresendő és nem a nyári uborkaszezonnak tudható be. A fiataloknak egyes hétvégéken diszkót szerveznek. A könyvtár részlegesen üzemel. Piramis-sorsolás. Az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet üzletházában megtartották a Piramis I. elnevezésű takarékbetétekhez kiadott sorsjegyek nyilvános húzását. Az akció végére a betétállomány meghaladta a 300 millió forintot, amely után 4 millió forintnál is több nyereményalapot képeztek. Nyolcvannyolc értékes nyereményt sorsoltak ki, a fődíj egy Ford Escort 1,3 személy- gépkocsi volt, amit a 11482 számújegy tulajdonosa nyert. Váriák a tanárokat Hunyán. A Szegedről érkező erdélyi származású pedagóguspár szolgálati lakását ezekben a napokban újítják fel. Jelenleg éppen a festés előtti munkálatok folynak. Kész az alapja Hunyán annak új élelmiszerboltnak, amelyet a Sárkány söröző tulajdonosa épít. Az átadás után a község egy újabb üzlettel gyarapszik, amely minden bizonnyal színésíti a kereskedelmi palettát és talán versenyhely- zetet is teremt. Megkezdődött Gyoma- endrődön a sportcsarnok tető- szigetelésének kijavítása, valamint az alumínium lemez páraelvezetésének megoldása. Ezekre a munkákra a képviselő- testület kettőmillió forintot szavazott meg. A kivitelezés előreláthatólag e hónap közepéig tart. Véget ért Hunyán a címerező tábor, amikor is két héten ’keresztül, mintegy negyven környékbeli diák segített a hibrid kukorica címerezésében. A munkát, az ellátást, szállást és étkezést a helyi Hunyadi Szövetkezet szervezte meg. Munkanélküliek. Gyo- maendrődön több mint 2500 munkanélkülit tart nyilván a polgármesteri hivatal. Ezeknek már jelentős része kiszorult a munkanélküli ellátásból, a hivatal által folyósított 5400 Ft segélyből él. A város nem képes önállóan, kormányzati segítség nélkül új munkahelyeket teremteni. Az oldalt írta Bíró Károly és Papp János. Szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 450-450 GYOMAENDRÖD ÉS KÖRNYÉKE nek a tanulók a szarvasmarha, a sertés, a juh, a ló, a szamár, a kecske tenyésztésével és tartásával. Az etetésükhöz szükséges takarmányt is önmaguk termelik. Hogy érzékeltessük ennek a mértékét, elmondjuk, csupán az éves szénaszükséglet meghaladja a 80 tonnát, az abraktakarmány a 10-11 vagont. Az úgynevezett belső MAA gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola tanulói közül nem mindenki tölti a vakációt pihenéssel. A kötelező nyári gyakorlat kötelezettséget jelent a szünidő idejére is a diákoknak. A kötelező nyári gyakorlat a szakközépiskolásoknak 3 hét, a szakmunkásoknak 4 hét, amelyet a tangazdaságban kell letölteni. Enélkül nem kezdhetik el a következő tanévet. A tangazdaság 57 hektár saját területtel rendelkezik, 12 hektáron tartós bérletben, 30-40 hektáron eseti bérleti gazdálkodást folytatnak. Összesen 110- 120 hektár szántón gazdálkodnak. Minden egyes mezőgazda- sági munkához éppen az oktatás kiteljesedése érdekében, rendelkeznek a szükséges gépi berendezésekkel. A hatalmas rendszernek mindössze 10 állandó dolgozója van, a többi munkát 8-10 tanuló végzi, természetesen mindig más-más. A szántó mellett a gyakorlati oktatás keretében megismerkedhetA tangazdaság állattartó telepén még magyar szürke szarvasmarha fajtát is láthatunk Túl magas volt a szalmakazal ahhoz, hogy kollégánk közelebbi képet készítsen a tangazdaságban az egyhetes szolgálatot teljesítő tanulókról: Polányi Józsefről. Papp Andrásról és Izsó Lászlóról. Mellettük felnőtt kazalrakók végzik az irányítást. VAD-telepen kisállatokat, baromfiakat tartanak, sőt még fácánt is nevelnek. Tojástermelő feladatot is ellát a tangazdaság. Emellett 5 hektár gyümölcskertészet, s benne 400 almafa gondozását látják el a tanulók szakemberek irányítása mellett. Érdemes megemlíteni, hogy rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal is a diákok legnagyobb örömére. A tapasztalatcserék a szomszédos ausztriai Burger- landban történnek, ahová egy- egy osztály utazik el cseregyakorlatra. A tangazdaság folyamatosan, éjjel-nappal üzemel, függetlenül a tanítási szezontól. Nagyon fontos feladatot jelent a fenntartása, hiszen a nagygazdálkodó szervezetek megszűnésével az intézmény tanulóinak nincs más lehetőségük arra, hogy gyakorlati oktatáson részt vegyenek. Nálunk még nincs kialakult gyakorlata a magán- gazdaságokban történő tanulói oktatásnak. Őszintén szólva ennek nemcsak a hagyományai, de a feltételei is hiányoznak. Munka a tangazdaságban Lezárult egy fejezet Hunya polgármesterével, Szmola Illéssel arról beszélgettünk, hogy hogyan áll a településen az árverés után a földek birtokba adása, tulajdoni bejegyzése. — A kárpótlási földek mindegyikét kimérték — mondja a polgármester — és az új tulajdonosok használatába adták. Itt helyben már licitálás nem lesz, csak a környező állami gazdaságok területei kerülnek kalapács alá. A gazdák örömmel vették birtokba a megszerzett területet, amelyet többségében egyezség útján 500 Ft- os vételárért szereztek meg. Nálunk az első árverés az utolsóig (összesen 11 alkalommal) rendben, fegyelmezetten zajlott. Persze azt nem állítom, hogy vitás esetek nem voltak vagy nincsenek, de ezek is a megoldás felé haladnak. Az árverések során 54 880 aranykoronányi földet juttattak a károsultaknak. Összesen 847 birtok keletkezett, a legkisebb 2 aranykorona, a legnagyobb 884 aranykorona értékben került tulajdonosa birtokába. A földek nagyon jó minőségűek, átlagosan 40 aranykorona/hektár értékűek. Érdekes az is, hogy van olyan tulajdonos, akinek a földje mindössze akkora, hogy a szomszéd karójától a saját föld határát jelző karóig nem tudja odatenni a lábát. Mondhatnánk úgy is, összeér a két mezsgyekaró. Természetesen ezt a földterületet csak közös művelésbe lehetett adni. — Fontos a kárpótlási földek mellett a részarányterületek kiadása. Ezek jelentős részét a szövetkezet már korábban kiadta, a gazdák birtokukba vették és használják, ugyanakkor némi aggodalmat jelent, hogy földhivatali bejegyzésre ez idáig még nem került sor. Minden bizonnyal a hivatal leterheltsége az oka ennek. Előbb- utóbb ez azonban nyilvánvalóan megoldódik. Hallottunk olyan törekvésekről is, hogy külföldi szakemberek bevonásával az egy néven lévő birtokokat megkísérlik egymás mellé kiosztani. Nem látni ennek az utólagos terület- és birtokrendezésnek sem az elejét, sem a végét, és őszintén szólva majdnem kivitelezhetetlennek tűnik — mondta befejezésül Szmola ülés. Gyomaendrödön a nyár elején megalakult a vízimentő szolgálat. Az önkéntesekből álló nyolc tagú csapat hétvégi ügyeletet ad 8 órától 20 óráig. A csapat tagjai:. Kállai Zoltán, Kállai Anikó, Vass Ádám, Lazsádi Zoltán, Kára Péter, Kára Ágnes, Tóth Anett és Lazsóai Ákos. A képen látható még Veress István megyei polgári védelmi százados, Priskin János, a megyei Vöröskereszt titkára, Szujó Vincéné, a városi mentőállomás képviselője és Varga János városi pv-parancsnok. 1994. augusztus 2., kedd VÍZ = élet A címben jelzett alaptétellel minden bizonnyal egyetérthetünk. Az élet a vízben kezdődött, s jutott el az emberi fejlődésig. De vajon az ember eleget tesz-e annak a kötelezettségének, hogy mentse, karbantartsa, óvja a természetes vízforrásokat. Nap mint nap gond az ivóvíz, így van ez Gyomán is. Vannak megfogalmazott erőfeszítések, összerakott anyagi erők arra, hogy az ember legalapvetőbb igényét, az egészséges ivóvízhez jutást megteremtse. Vagy mégsem? És ha igen, akkor elegendő-e csupán a pénz? Nem! Az alapvető változást előbb a gondolkodásunkban kell végrehajtani. Meg kell próbálnunk a tudatban helyre tenni a víz jelentőségét és általában a környezet megóvását. Valószínű, hogy ez a leghosszabb folyamat, de minden bizonnyal a legeredményesebb is. Gyomaendröd az ország egyik legszebb természeti környezetét mondhatja magáénak. Nagyon sok a holtág, amelyet komoly erőfeszítésekkel alakítottak olyanná, hogy a pihenő, fürdőző ember kikapcsolódását szolgálja. Mégis előfordul, hogy erről megfeledkezve szándékosan szennyezzük a Körös vizét. Idejuttatják néhányan háztartásuk hulladékait, a mosószert, állati tetemet, és ki tudja még mi mindent, mérgezve, szennyezve ezzel az éltető vizet. Hiába minden erőfeszítés, és hiába jönne meg a várva várt kormányprogram, ha azt sem tudjuk megóvni, ami jelenleg van. Ha ilyen mértékű a holtágak további fertőzése, akkor ez eljuthat odáig, hogy veszélyes lesz bennük fürödni is. Az ember pusztítja leginkább természeti környezetét, s ha nem fordít elegendő figyelmet életkörülményeire, akkor előbb- utóbb önmagát is megmérgezi. p, í \ \ ^WaP 1—o Gyomai mővésztelep Nem mindennapi esemény helyszíne Gyomaendröd. Ugyanis a Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskola augusztus 7-ig tartó kéthetes nemzetközi művésztábomak ad helyet. A rendezők: Gyomaendrődi Bethlen Alapítvány, a Békés Művészetéért Alapítvány a Csuta Galéria és Alkotóház szándéka szerint ez a művésztelep hagyományt kíván teremteni, s ezt követően többszörhirdetnének hasonlót. A tábor a résztvevők számára teljesen ingyenes, mert bőven akadtak művészetet pártoló szponzorok. A szállásért és az étkezésért két, a helyszínen készült munkát kémek a résztvevőktől. Az alkotások a Bethlen Alapítvány tulajdonába kerülnek. A tábor előkészítését és irányítását Csuta György vállalta fel és végzi. Tőle arról értesültünk, hogy a művésztelepre a hazai hivatásos és amatőr festők és grafikusok mellett meghívást kaptak, és el is jöttek bolgár, román és osztrák művészek is. Kilenc magyar, hét erdélyi magyar román, két bolgár, öt osztrák érkezett a művésztelepre. A későbbiekben, augusztus 28-án a tanévnyitóval egybekötve kiállítás nyílik majd az itt született alkotásokból. Gyomaendrödön az új piac mellett megnyílt a Zsort Elelmiszeráruház, három család vállalkozásában. A polcokon megtalálhatóak töltelék áruk, baromfihúsok, széles körű mirelitáruk. E mellett vegyi áruk, finomkozmetikai szerek, mosóporok, napi fogyasztási áruk nagy választékban. Lopás a hivatalban Úgy látszik a pénzszűke arra kényszeríti a betörőket, hogy intézmények felé fordítsák figyelmüket. Többször fordul elő, hogy óvodában, iskolában, kpltúrházban, sőt polgármesteri hivatalban próbálnak némi pénzhez jutni. Nemrégiben a kardosi községházát törték fel ma is ismeretlen tettesek, s elvitték a közel százezer forintnyi készpénzt a páncélszekrényből. Ázt követően Békésen történt hasonló eset. A múlt hét végén elérte e hullám Hunyát is. Szmola Illés polgármestertől arról értesültünk, hogy az eddigi békés kis falut elkerülte a tolvajok hada, de most hasonlóan az előző esetekhez, betörtek a polgármesteri hivatalba. Vélhetően az elkövetők felfeszítették az ablakot, s ezen keresztül mentek be. Az épületben azonban a páncélszekrényen kívül semmihez sem nyúltak. Ezzel azonban nem voltak kíméletesek. Primitív módon szétverték, s a benne lévő pénzt elvitték. Az összeg eléri a százezer forintot. A polgármester a történtekre tekintettel szükségesnek tartja, hogy helyben is szerveződjék polgárőrség, a környező településekhez hasonlóan. Bár e szervezet nem jogosult önállóan intézkedni, mégis nagyon sok esetben, mint például a szomszédos Szarvasom, vagy a távolabbi Békésszentandráson is együttműködve a rendőrökkel képesek bűnmegelőzésre. Figyelőszolgálat szervezésével megakadályozhatják, hogy a településre éricező rossz szándékú idegenek észrevétlenek maradjanak. Annál is inkább fontos lenne egy polgárőr-szervezet, mert Hunyán nincs helyben lakó körzeti megbízott. A szolgálatot teljesítő egyetlen rendőr Gyomaendrődről jár ki.
