Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
1994. augusztus 15., hétfő MEGYEIKÖRKÉP Gálát Pál a hőmérsékletet ellenőrzi az érlelőben fotó: Lehoczky Péter Banánérlelő melegben Folytatásra érdemes. Az elmúlt hét egyik estéjén a békéscsabai ligetből zene szűrődött ki. A sörkertben a „More then a Party” elnevezésű zenés „buli” folyt. „Végre valami más, nem a szokásos” — hirdette a plakát. Olyan alternatív zenei kínálatból válogathattak az odalátogatók, amilyet a legtöbb szórakozóhelyen nem hallgathatnak. Az ötven forintos belépőjegy megfizethető, s ezért még koncertmeglepetéssel is szolgáltak a rendezők. A szórakoztatás olyan jól és kulturáltan sikerült, hogy a tulajdonos elismerését fejezte ki a közönségnek. Az ilyen kezdeményezést érdemes folytatni, mert a rétegzene kedvelői megtalálhatják állandó szórakozóhelyüket, s ha esetleg nem hétköznap, hanem hét végén rendezik, még a közönség száma is duplájára nőhet. Erdőtelepítés. Medgyes- bodzás képviselő-testületének döntése értelmében tavaly Bo- dzáson és Gábortelepen letelepítettek 12 hektár erdőt. A szépen fejlődő fácskáknak ez a második évük és úgy tűnik az állomány „egészségi állapota” kielégítő. Az 5 hektár akác és szürke nyár folyamatos karbantartását, művelését az ön- kormányzat alkalmazottai végzik. A gábortelepi növendék-erdőt köztes műveléssel hasznosítják, A „mini” erdő- gazdaságnak a környezetvédelem mellett előnye az is, hogy évi csekély bevételhez juttatja az önkormányzatot. Minősítő hangverseny. Fennálásának legnagyobb szakmai sikerét érte el a közelmúltban megrendezett országos minősít hangversenyen a Csorvási Ifjúsági Fúvószenekar és Majorette Csoport. A show-zenekar a szórakoztató programok kategóriájában 132 összpontszámmal Aranydiploma fokozatú minősítést kapott. Kevesen tudják, hogy „banánérlelő meleg” ide vagy oda, a banán nem minden melegben érik meg. Külön banánérlelőt kell építeni, ha azt akarjuk, hogy a közkedvelt gyümölcs a legízletesebben kerüljön a fogyasztók asztalára. A megyében a Békéscsabai Mezőker Kft. épített banánérlelőt. Tóth Adóm ügyvezető igazgató a banánérlelés fortélyairól a következőket mondja: Több olvasónk panaszolta, hogy az idén februárban beadták kárpótlási igényüket, melyre a mai napig semmiféle választ nem kaptak. Érdeklődésükre a hivatalban elmondták, hogy a feldolgozással ugyan elkészültek, de a határozatokat csak szeptemberben postázzák, és akkor is a beadott 30 000 igénylésből csak ötezren várhatnak választ ebben az évben. Vajon mi lett azzal a 32 000 kárpótlási igénnyel, amit megyénkben adtak be? Erről kérdeztük a kárpótlási hivatal osztályvezetőjét, dr. Daróczi Máriát. — Kívülállónak valóban lassúnak tűnik a munkánk, de ők nem tudják — nem is tudhatják —, mi történik minden egyes kérvénnyel. Munkatársaink már így is erőltetett ütemben dolgoznak. — Végül is mi történik a kérvényekkel? — Minden egyes anyagot ki kellett javítanunk, ahol valami hibásan, hiányosan érkezett, ott hiánypótlásra kellett kérnünk az ügyfeleket. A kódolás után történt a számítógépes feldolgozás, melynek eredményét felküldtük az Országos Kárpótlási Hivatalba. — Hamburgból kamionnal hozzuk a még zöld gyümölcsöt, majd 13 fokos hőmérsékleten tároljuk. Az igazi banánérlelő meleg maximum 18 fok. Az érlelési programok 5-8 naposak, attól függően, hogy mikor szeretnénk piacra bocsátani a banánt. A hőszabályozó automata megfelelő ütemezésben 14,5-18 fok között tartja a gyümölcsöt, az egyenletes érést etilén gázzal segítjük elő. Ott történt egy olyan egyeztetés, ami a több megyében beadott többszörös igények kiszűrésére szolgált. — Ezek szerint volt, aki több megyében adta be ugyanazt az igényt? — Igen, sajnos sűrűn előfordul. Most kaptuk vissza az OKKH-tól az anyagokat, és kezdődik az egyeztetés más megyékkel, pont ezekben az ügyekben. Ezeknek a tisztázása után jön még egy pesti ellenőrzés, és ezután kezdődhet végre valóban a határozatok meghozatala. Jó esetben szeptemberben eljutunk idáig, de senki nem tudhatja előre, hogy ebben az évben hány határozatot tudunk kipostázni. —Hány ember végzi mindezt Békés megyében? — Pont tavaly hajtottunk végre egy létszámcsökkentést, mely során 25—30 embert kellett elküldenünk. Most 15-en maradtunk, ami lehet hogy soknak tűnik, de higgyék el, ember- feletti munkát igényel mindannyiunktól ez a munka. Kérjük, legyenek türelemmel, mindenki biztosan megkapja a határozatot. Antal Gyöngyi Mellesleg a banán 10 fok alatt „megfázik”, nem tárolható és 20 fok fölött pedig szinte megfő. —Miért nem éretten hozzák be Magyarországra a banánt? — Azért, mert a hosszú szállítási idő, a kereskedelmi áttétek miatt könnyen előfordulhat, hogy túlérik a banán, ezért csak veszteséggel, értékcsökkenten lehet eladni. L.S. Kánikulában az utcán Körösladányban igen jó ütemben folyik az utcai gázvezeték építése. A 47-es út mellett dolgozók munkájukat immár hetek óta a rekkenő hőség ellenére is reggeltől estig erőltetett ütemben végzik. — Az Ön embereinek munkatempója nem a szokványos — kezdjük a beszélgetést Tüdő János művezetővel. — Nálunk mindenki önmaga hajcsára. A csapatunk 18 főből áll, a Karcagi ZM és GN Kft. alkalmazottai vagyunk, a gerincvezeték ásását és az utólagos földmunkát végezzük. A munkások valamennyien karcagiak, szociális ellátásból kikerült cigányok, akiknek legalább három gyerek ellátásáról kell gondoskodni. A munkaidő reggel héttől délután ötig tart, szombaton is. A norma 10-12 méter személyenként, olyan talajon is, ahol az árokásó szó szerint szétszakadt. Az embereim tudják, mi az elvárás a napi 1000-1200 forintért és az sem titok, ha nem úgy dolgoznak, holnap egy másik karcagi munka- nélküli lép a helyükbe. Nemzetiségi festők versenye A szlovákiai Trencsén adott otthont a nemzetiségi naiv festők nemzetközi találkozójának, versenyének. Magyarországot egyetlen festő, a csorvási Csarejsné Hrabovszky Ilona képviselte, akinek nyolc benyújtott alkotásából hetet díjaztak. A kiállítás rangját jelzi, hogy háromszáz bemutatott képből a nemzetközi zsűri mindössze 170-et tartott arra alkalmasnak, hogy bemutassák a nagyközönségnek. Negyvenöt naiv festő mutatkozhatott be ily módon, s a csorvási amatőr festő képeivel együtt európai körúton mutatják be munkáikat. Városképi jelentőségű felirat. A falfirka lassan hozzátartozik életünkhöz. Többnyire vásott kölykök az elkövetőik. Más ketegória lehet viszont ez a Munkácsy utcai felirat Gyulán. Az idegenforgalmi város szívében már a lerongyolódott épület látványa sem valami épületes, de hogy a büfé üzemeltetői nemes egyszerűséggel csak úgy felkenjék a cégérüket?! Vajon kinek kellene odafigyelnie a homlokzatok alkalmasságára? Fotó: Kovács Erzsébet Kárpótlás lassan, de biztosan A képviselők lélektana Tudomásom szerint a pszichológiának ilyen ága még nem létezik. Hiányának több oka is lehet. Nálunk az előző évtizedekben elnyomták a lélektant, s a képviselők is jobbára bábok voltak, mint honatyák. A nyugati lélekbúvárok valószínűleg azért nem dolgozták ki, mert a fejlett demokráciákban nem jelennek meg akkora fajsúllyal az országgyűlési képviselők, mint például hazánkban. A globális kérdéseket a pénzemberek (ott van pénz!) döntik el, legfeljebb a képviselők adnak hangot elképzeléseiknek, a helyi társadalomban pedig a civil szervezetek jól bejáratott rendezőelv szerint szólnak bele a döntésekbe. Jelenleg Magyarországon a politika szerepe túlhangsúlyozott, tehát a képviselők viselkedése az érdeklődés középpontjában áll. Érdekes lehet tehát a kérdés: kiből lesz egyáltalán képviselő? Mondhatnánk erre azt, hogy aki elegendő szavazatot kap. No persze, de a választáson el is kell indulni. Ki és miért jelölteti magát képviselőnek? Balgaság lenne erre azt válaszolni, hogy a kampányban elmondott programbeszédeiben megfogalmazottak eléréséért. Valójában kevesekben tudatosul világosan a belső késztetés oka, legtöbben csak azt tudják, hogy képviselők szeretnének lenni. Azzal kezdtem, hogy a képviselők lélektanát még nem dolgozta ki senki. A hatalom pszichológiáját Alfred Adler azonban igen. A mai Magyarországon képviselőnek lenni hatalom. Ki törekszik hatalomra? Akinek kisebbrendűségi érzése van—mondja Adler. Bizonyos fokú kisebbrendűségi érzéssel mindnyájunkat megáldott a sors, s a mértéktől függően mindnyájan törekszünk is ellensúlyozására. Aki kevésbé szenved tőle, az csak egy szerény polgári életre vágyik, aki nagyon, az uralomra. Egyáltalán nem biztos, hogy az utóbbi fogyatékosabb az előbbinél, csak kínzób- ban éli meg. Minél nagyobb szenvedést okoz számára kisebbrendűségi érzése, annál nagyobb hatalomra vágyik. Magyarul: túlbiztosítja magát. Aki a képviselői székben megtalálja lelki békéjét, az tisztességesen végzi honatyai teendőit, s négy év múlva nyugodtan visszatér eredeti környezetébe, mert elismert emberként már nem kell a fogyatékosság vélt vagy valós tényétől szenvednie. „Súlyosabb” esetben az államtitkári vagy a miniszteri bársonyszék sem elég. Egyesek a négy év letelte után sem békülnek ki önmagukkal, s így természetesen a világgal sem. Pláne a következő kormánnyal... A politológusok a kormányváltást az előző kabinet bukásának minősítik, emberi oldaláról nézve óriási terápiás lehetőség az előző hatalom tagjai számára. Egy ország irányítása — demokratikus körülmények között— nemcsak a hatalom élvezését jelenti, de hatalmas feszültséggel is jár. Mert az ellenzék kegyetlen. Éppen ezért mese nincs, valamit fel kell mutatni. A sikeres kormányzás még gazdaságilag kiegyensúlyozott országokban sem könnyű, , hát még ott, ahol üres az államkassza. A parlamenti döntések pedig nem olyan egyértelműek, mint a matematika. Egy meg egy—rendszerektől függetlenül is — mindig kettő, a parlamenti döntést azonban mindenki másként értelmezi. Egyértelműen jó döntés nincs, a bírálatok azonban olyan tempóban bújnak elő nyomában, mint a gaz eső után. Cinikus ember legyen a talpán, aki ezt feszültség nélkül meg tudja élni. Az előző parlament tagjaiban tehát nem akármennyi negatív stressz halmozódott fel. Mennyisége az ellenzékbe szorult pártok képviselőin pontosan lemérhető. Minél indulatosabban bírálja valaki a jelenlegi kormányt, annál elégedetlenebb — önmagával. A fel nem ismert elégedetlensége készteti az éles kritikára. Erre neki van a legnagyobb szüksége — terápiás célból. Így vezeti le felhalmozódott feszültségét. Egyébként megbetegedne. A bukása \ emberileg tehát győzelem, mert ha nyeregben maradt volna, folytatódna a bizonyítási kényszer keserves küzdelme, s ezen az úton könnyen a temetőbe lehet jutni. A feszültséget csökkentő ellenzéki állapot azonban jó alkalom a megnyugvásra, az erőgyűjtésre, hogy a következő négy évet megújultan kezdhesse a képviselőségre még j mindig áhítozó polgár, s akkor majd a most hatalmon lévők kúrálják magukat utódaikat bírálva. Még az a szerencse, hogy az életforgandó, seza kormányokra is érvényes. Lenthár Márta Szép emlékek az egy év szolgálatról Katonabarát laktanya A fiatalember a napokban szerel le egyéves katonai szolgálata után. Egy esztendővel ezelőtt a kétségbeesés határán volt, hogy be kell vonulnia. Féltették is a szülei, nehogy valami butaság forduljon meg a fejében. Zelenyánszky Tibort Szegedre vitték. Nehezen telt az idő az eskütételig, hiszen nem volt túl sok tennivalójuk. Azután viszont minden megváltozott. Tibor ugyanis Békéscsabára került, a Dugovics Titusz laktanyába. A „fiúkat” befogták dolgozni. Mindegyiket a szakmájában. Értelmet adtak a napoknak, hónapoknak. A munka mellett persze szolgálatot is elláttak, de annak nem volt semmi akadálya, hogy valamit kapjanak a valamiért. Sűrűbben járhattak haza a szokottnál. Azt mondja Tibor, hogy társaival együtt szép emlékkel távoznak az egy éves szolgálat után. S még azt is megjegyezte, hogy itt senkinek nem jutott eszébe olyanokat játszani, ami esetleg tragédiát okozhatott volna. Dicsérte Nagy László alezredest, Szántó Sándor és Dósa Tibor őrnagyokat emberséges, katonabarát hozzáállásukért.
