Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-15 / 191. szám
1994. augusztus 15., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT «ÉS MEGYEI HÍRLAP szakaszához érkezett Veresegyházon az állami gondozott fiatalok részére tervezett tizenegy ház építése. Jelenleg a környezet parkosításán és az otthonok bebútorozásán dolgoznak. A 400 millió forintos beruházás előzménye, hogy egy kormány- döntés szerint a vácdukai és a szobi fiatalok otthonában lakóknak új hélyet kellett keresni. Eredetileg Nagymarosra tervezték költözésüket, ám az ottani polgári tiltakozás miatt nem kerülhetett oda az intézmény. Veresegyház akkor vállalta, hogy segít megoldani az elhelyezést: a telep építésére három és félhektámyi területet ajánlott fel, a kivitelezés költségeit a Pest megyei önkormányzat fedezi. Halárhelyzet. A Határőrség Országos Parancsnokságának tájékoztatása szerint vasárnap délelőtt a határátkelőhelyeknél a gépkocsival utazóknak kilépésre Hegyeshalomnál és Hercegszántónál 2-2 órát, Tompánál 1 órát, Szegednél és Nagylaknál 4-4 órát kellett várakozniuk. Az országba való belépés Tompánál és Nagylaknál 8-8 órát vett igénybe. A teherforgalomban résztvevőknek Rédicsnél belépésre 1 órát, kilépésre ugyanott szintén 1 órát, míg Nagylaknál 10 órát, Záhonynál 9 órát kellett várakozniuk. „Ez az a csodálatos STOCK?”... A STOCK-traktor — 1980-ban — az Ópusztaszeri Történeti Emlékpark szabadtéri kiállításán ...így kiáltott fel egy német gyáros, amikor meglátta a Stock-ot az Opusztaszeri Történeti Emlékparkban — kiállítva. A gőzüzemű szántógépek és a még kezdetleges első generációs traktorok az 1910-esévek- ben komoly versenytársat kaptak. A piacon megjelenő motorekék legfőbb előnyeként a viszonylag kis súlyt, a nagy fajlagos motorteljesítményt és az egyszemélyes kezelhetőséget hangsúlyozták az akkori szakirodalomban. A legismertebb motoreke- típust a berlini Stock-gyár készítette. Hat ekefejes alaptípusokat, négyhengeres, percenként 720 fordulatszámú, 50 lóerős teljesítményű benzinmotorokkal látták el. A motor teljesítményét később 60 lóerősre emelték. A 4 tonna önsúlyú gép 2,2 méter átmérőjű hajtott kerekeinek kerületére kapaszkodólapot szereltek. Szántáskora jobb oldali hajtott kerék a barázdában haladt. Ezért ennek tengelyét 15 centiméterrel mélyebben helyezték el a bal olda- li hajtott kerék tengelyénél. A gépet a hátsó vezetőkerék el- fordításával kormányozták. A vezetőkerék szolgált a szántás mélységének beállítására és az eke kiemelésére is. Magyarországon 1912. júliusától a Dénes B. Betéti Társaság forgalmazta a STOCK- motorekét. 1913 elején már 11 gép üzemelt. Később a képviseletet a Munkácsi és Bánki mérnöki iroda vette át. Néhány részlet a korabeli leírásból: „1912. év októberében az ókígyósi gfór Wenckheim- uradalomban hozatott üzembe egy 50 HP. STOCK-mo- tort, mely középkötött talajban 8 és fél órás napi üzemben 14 magyar holdat (itt a közérthetőség kedvéért a kutató megjegyzi, hogy egy magyar hold = 120 négyszögöl földterülettel!) szántott ki 6 col mélységre 84 kg, vagyis magyar holdanként 6 kg benzinfogyasztás mellett. Az 50 HP. gép ára 26 000 korona (Budapestről), 6 vasú ekével együtt. A minimális szavatolt teljesítmény 8 col mélyen egy magyar hold óránként. A szántási sáv 2 méter. A cég Berlinből 16 napon belül kívánatra 4—5 napi próbára szállítja a traktort, s ha ezen idő alatt az eke azt teljesíti, mit a cég garantált, akkor a rendelő köteles átvenni a motorekét. Ez a „STOCK” — mert ha beszéltünk róla, csak így emlegettük — 60 lóerős, és 1913-ban készült. Az 1913as években vásárolta a 75 éves korában (1991-ben) elhunyt kútvölgyi Csáki Lajos édesapja—, hódmezővásárhelyi gazda. Ez a géprendszer az 1947- es nyilvántartásba vételkor az 10 942. számot kapta. Bátor tett volt, hogy 1968- ban a kiselejtezett STOCK-ot Csáki Lajos nem engedte a MEH-telepre vinni. Kijárta, hogy a múlt emlékeként megmaradhassa. Jóval ezután került az. Opusztaszeri Történeti Emlékparkba, mint szabadtéri — nyílt téri — kiállító- helyre, majd innét a Kétegyhá- zi Mezőgazdasági Szakmunkásképző és Munkástovábbképző Intézet gépfejlődés-tör- téneti gyűjteményébe, ahol aztán felújították. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem kertjében kiállított STOCK-traktor — traktorekéjével együtt — megőrzi Csáki Lajos nevét, gépszerete- tét és emlékét — a kétegyházi felújítók kezemunkájával együtt. Rácz Sándor néprajzkutató Dömötör János: Emlékforgácsok Kohán Györgyről 4. „Mindent elölről kell kezdeni!” A 60-as évektől kezdett jobban menni Kohán Györgynek. Első Munkácsy-díja (1960) után már megélénkültek a magán- vásárlások is. Nagyvonalúságát azonban nemegyszer ki is használták. Egy alkalommal dr. Sipka Sándoréknál voltunk vendégségben, és azt követően úgy éjfél után tarottunk hazafelé. Elérkezve az akkor még létezett Tisza Szállóhoz, Gyurka indítványozta, hogy menjünk be. Én utaltam rá, hogy késő van már, és inkább hazamennék, másnap dolgoznom kell. „Akkor én sem megyek be”, szólt a kesernyés, ingerült válasz. Természetesen nem akartam elrontani, a kedvét, így hát bementünk. Valami bál vagy lakodalom miatt telt ház volt, egyetlen szabad asztalt sem találtunk. Mivel a pincérek jól ismerték Kohán Györgyöt, a konyha és a nagyterem közötti átjáróban elhelyeztek egy asztalt és két széket a részünkre. Gyurka egy nagyfröccsöt, én egy pohár sört ittam. Fizetéskor 280 Ft-ot tett le az asztalra, mert jött a pincér „Ugye, Gyurikám, a Juliska néni megihat egy pohár bort az egészségedre”, aztán persze ő is akart egy pohár bort, no meg a portás és még néhány vendég. Grand se- igneur-i gesztus kíséretében adta az engedélyt ezekre a fogyasztásokra. E korbeli az a történet is, amelyik ahhoz a tanácselnökhöz kötődik, aki sohasem nézett a vele beszélő szemébe. Azt, hogy emberi kapcsolatai egyébként is kívánnivalót hagytak maguk után, éppen egy másik Tisza Szálló-beli esemény kapcsán tapasztaltam meg. Ketten üldögéltünk egy asztalnál Kohán Györggyel, mígnem az említett tanácselnök társaságában lévők közül valaki hangsúlyosan invitált bennünket az átülésre. Odaültünk, beszélgettünk és ittunk is. Úgy éjfél után egy és két óra között Kohán György egyszer csak felugrott, erősen ráütött az asztalra, majd a vele szemben ülő tanácselnök felé hajolva tette fel a kérdést: „Csak azt mondja meg nekem, hogy mikor én negyed kiló kenyérrel és 15 deka parizerrel a hónom alatt megyek a Sallai utcán, és köszönök magának, maga miért nem fogadja?” Ezután leült, mint aki nem tart igényt a válaszra. Az így előállt kínos szituációt az asztalnál ülő tisztviselő azzal oldotta fel, hogy rágyújtott egy nótára, megmentve ezzel főnökét a választól. Kohán György kemény és őszinte ember volt. Sohasem adminisztrálta önmagát. Nem volt a minisztérium—alap— lektorátus—szövetség négyszög „meleg kilincs” mozgalmának résztvevője. Ez azonban nem menti a kortárs művészetpolitikának azt a mulasztását, hogy a kifejezetten monumentális vénájú művész életében egyetlen négyzetméter falat sem kapott! Már Mun- kácsy-díjas volt, amikor a csepeli művelődési ház muráliá- jának pályázatára meghívták. Kategorikus határozottsággal és tömörséggel reagált. „Nem lóversenyezek.” És tökéletesen igaza volt, mert nálánál kevésbé jelentős művészek kaptak sorozatban közvetlen megbízásokat. Halála után A háború emlékére című, nagyméretű, megrendítő kartonját a székesfehérvári megyei szakszervezeti székházban kerámiamozaikba ültette át Csákvári Nagy Lajos. Őszinteségének a magánéleti szférában is számos megnyilvánulásáról lehetett közvetlen tudomást szerezni, hallani. Az ismert és nagyon kedvelt fogorvosnál hozatta rendbe fogait. Egy ilyen kezelés alkalmából a fogorvos nagyon érdeklődő, minden kulturális rendezvényen megjelenő és emellett lelkes amatőr festő felesége behívta a lakásba, és megmutatta a műveit Kohán Györgynek, aki elég hosszasan végignézte, majd „Mi a véleménye, Gyurka?” kérdésre, mély hangon, teljes határozottsággal és komolysággal azt mondta: „Kedves asszonyom! Csak azt tudom mondani, ajánlani, amit magamnak is mindig ajánlok: mindent elölről kell kezdeni.” (Folytatjuk) 1 934 — A Tornyai Társasáa alapítói. Álló sor (balról jobbra): Plohn József, Pákozdy Ferenc, dr. Hollósi Antal, dr. Galyasi Miklós, Balázs Árpád. Ülő sor: Faragó Sándor, Rudolfi Rezső, Kohán György, Wienel Tibor, Vén Emil Tolerancia és nyitottság A kisebbségi lét formáit, az etnikai kisebbségek helyzetét tanulmányozzák közös magyarországi és németországi táborozáson német és magyar diákok. A kéthetes rendezvény — amely hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a fiatalok körében az előítéletekkel szemben a tolerancia, a nyitottság kerüljön előtérbe — csaknem egy tucat szervezet, köztük a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúsági Koordinációs Titkársága, a németországi Heinrich BöH Alapítvány, a budapesti Goethe Intézet, a Győr-Moson-Sopron megyei önkormányzat, továbbá több hazai felsőoktatási intézmény támogatásával jött létre. Győri programjukról Németh Zita, a csoport vezetője az MTI érdeklődésére az utazás előtt elmondta: a 20 német és magyar diák ismerkedett a cigányság történetével, találkozott a helyi cigány közösségekkel, megbeszélést folytatott érdekképviseleteikkel. Történészek tolmácsolásában hallgattak előadást a holocaustról, s tájékozódtak a zsidó közösség identitásőrzésének mai problémáiról. A német fiatalok főként az iránt érdeklődtek, magyar társaik miként vélekednek az etnikai kisebbségekről és a magyarországi rendszerváltás különféle hatásairól. Berlinben a tavaly nyáron életbe lépett menekültügyi rendelet hatását tanulmányozzák, találkoznak berlini antifasiszta csoportokkal és fiatal külföldi menekültekkel. A Győrött készült hangfelvételeket, fotókat berlini dokumentumokkal egészítik ki. Az összegyűjtött anyagot átadják a rendezvény támogatóinak, s az idei tapasztalatokra szeretnék építeni a következő évek kutatásait. Tűzvédelmi felhívás Az elmúlt hónapok száraz időjárása, valamint az emberi felelőtlenség hatására megyénkben is jelentősen megszaporodott a tűzesetek száma. Megyénk tűzoltói naponta 10—15, sőt az utóbbi napokban 20—25 esetben vonulnak ki különböző esetekhez. Az esetek többsége gondatlanul végzett égetésekből, valamint az égő dohánynemű (cigarettavégek) figyelmetlen eldobásából következett be. A Földművelésügyi Minisztérium elrendelte a tűzgyújtástilalmat az erdőkben, erdősávokban és azoktól 200 méteren belül, a tűzrakóhelye- ket is beleértve. A kalászos termények betakarítását követően a nem kívánatos szármaradványoktól sokan a maradványok elégetésével kívánnak megszabadulni. Az égetések hatására több jelentős tűzeset következett be megyénkben. Á tűz gyakran veszélyeztetett lakóépületeket (tanyákat) és egyéb értékeket is. A száraz avar meggyulladásához sok esetben elég egy gondatlanul eldobott égő cigarettavég is. A tűzesetek alkalmával valamennyi esetben megállapították, hogy a szabadban történt tűzgyújtásnál az állampolgárok figyelmen kívül hagyták a tűzvédelmi előírásokat. A szabadban tüzet gyújtani csak úgy szabad, hogy az a környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelenthessen. Szabadban gyújtott tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén vagy ha arra szükség tovább nincs, a tüzet el kell oltani. A tüzelés színhelyén olyan eszközöket, illetve felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz nem kívánatos elterjedése megakadályozható, illetve a tűz eloltható. Felhívjuk a lakosság figyelmét a fenti tűzvédelmi előírások fokozott betartására. Békés Megyei T ŰZOLTÓPAR ANCSNOKSÁG KONYVELTESSEN a kereskedők, vendéglátósok könyvelőirodájában! Várjuk társadalmi szervezetek, alapítványok, társaságok, egyéni vállalkozók jelentkezését. ÉRDEKLŐDNI: Békéscsaba, Szigligeti u. 6. fszt. 1-es, 2-es, 3-as szoba. Telefon: 06 (66) 321-455/122-es, 123-as, 124-es mellék. AKCIÓ! AKCIÓ! AKCIÓ! Az új Escort Alba még mindig 1 499 000 Ft csak nálunk! A fenti ár a következő felszerelést tartalmazza: • 1.3 injektoros, katalizátoros motor • metállfényezés • központi zár • vezető oldali légzsák • megerősített karosszéria, ütközésvédelem • hővédő, színezett üvegek • gyárilag beépített hangszórók • szervofék • digitális óra • vizsgáztatás, rendszám, zöld kártya. Csak nálunk egy rádiós magnót is kap ajándékba! Autó Körös Kft. Békéscsaba, Baross út 9—21. Telefon: (66) 327-520, (66) 323-585. Szerviz: Békéscsaba, Dobozi út 108. Telefon: 06 (60) 384-804. Alkatrészos'ztály, telefon: 06 (60) 384-825.