Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-11 / 188. szám

1994. augusztus 11„ csütörtök

HAZAI TÜKÖR/SOROZAT

Ü&i

Továbbra sincs építési kedv

Országosan összesen 6765 lakás épült az első fiélév során. A Központi Statisztikai Hivatal közleménye szerint a legtöbb lakást, 5917-et természetes személyek építették, 723 lakást gazdasági szervezetek, 85-öt az önkormányzatok és 15-öt a központi költségvetési szervek finanszíroztak. A megszűnt lakások száma ebben az időszakban 1320.

A legtöbb, 2578 lakás a községekben épült, ezek közül szinte valamennyit, 2540-et természetes személyek építettek. A megyei jogú és más városokban 1610, illetve 1634, Budapesten pedig 943 lakás épült az első félévben. A megyéket tekintve a legtöbb lakást, 1172-t Pest megyében adták át, sok, 469 új otthon épült Hajdú-Bihar megyében, a legkevesebb, 69 új lakást Nógrád megyében, illetve 109-et, Tolna megyében építették fel.

A múlt év első félévében körülbelül azonos számú lakást hoztak tető alá. Akkor országosan 6821 lakás felépítését összesítette a statisztika, a legtöbb lakást, 5666-ot ebA gazdasági visszaesés időszakában csak kevesek vállalkozhatnak családi ház felhúzására, hiszen az építési költségek az egeket súrolják Fotó: LehoczkyPéter

ben az időszakban is a természetes személyek építették. 1993. első félévében a gazdasági szervezetek 1000, az önkormányzatok 66, a központi költségvetési szervek 25 lakás felépítését vállalták. A legtöbb, 2495 lakás ebben az időszakban is a községekben épült, a megyei jogú, illetve többi városban 1399, illetve 1567 lakás, Budapesten 1360 lakás. 1993 első félévében 1101 lakás szűnt meg. Múlt év első félévében is a legtöbb, 965 lakás Pest megyében épült, és szintén sok, 464 lakást építettek Hajdú-Bihar megyében. A legkevesebb, 106 lakás Nógrád megyében épült, és 130 lakással Tolna megye volt a másik legkevesebb lakást építő terület. (MTI)

Kerülőút épül Pécs körül

Tapasztalatcsere. A

Réthy Pál kórház kéthetes tapasztalatcserére hívta meg Dr. Gál Zsuzsát, Tiszaújlak körzeti orvosát Békéscsabára. A közeljövőben pedig két békéscsabai orvos utazik Kárpátaljára, akiknek az lesz a feladatuk hogy a kórház által felajánlott eszközökkel berendezzék a tiszaújlaki rendelőt.

Zavaros ivóvíz Pesten. A

nagykörúti vízcső öblítése, tisztítása és fertőtlenítése miatt augusztus 11-én, csütörtökön 22 órától augusztus 12-én, pénteken 12 óráig időszakonként megzavarosodik az ivóvíz és víznyomás-csökkenés is előfordulhat. A zavaros víz vas és mangán oxidot tartalmaz, üle- pítés után iható.

Speciális utazás. A görögországi vakációra készülődő magyar autós turisták vonaton is utazhatnak gépkocsijuk társaságában Theszalonikibe. A Hellas expressz autókat szállító speciális kocsijában egyszerre hat személyautó „száguldhat” a tengerparti város felé. A nemzetközi járat egész évben naponta igénybe vehető. A másik „autósvonatot” július 1-jén állította üzembe a Magyar Államvasutak a Bécs—Theszaloniki járathoz, és szeptember 23-áig közlekedik. A gépkocsik szállítási költsége a menettérti útra— mindkét nemzetközi exp- resszen—36 700 forint.

Kerülőút építését kezdték meg Pécs keleti kapujánál. A 6-os országutat és az abba torkolló 66-os számú dombóvári-kaposvári utat a városból délre kivezető 57-es mohácsi, illetve 58-as harkányi utakhoz csatlakoztató úgynevezett keleti összekötő út két ütemben

épül meg. A mintegy 9270 millió forintos beruházás első szakaszában elkészül a mohácsi útra kivezető kerülőpálya, mely nemcsak a főváros, hanem a Kaposvár és Dombóvár felől Mohács felé tartó közúti forgalomtól is tehermentesíti majd a Dunántúl legnagyobb

városának túlzsúfolt keletnyugati közúti tengelyét. Az első szakaszt a tervek szerint már az idén októberben megnyitják a forgalom előtt, majd egy év múltán elkészül a városba északról bevezető 66-os utat a 6-ossal összekötő városon kívüli kerülőszakasz is.

Dömötör János:

Emlékforgácsok Kohán Györgyről

Kohán György 1965-ben

Fotó: Koffán Károly

2.

Önként vállalt némaság

Tovább haladva, Kohán György alkotó pályájának különösen nehéz szakaszát jelentette az 50-es évek első fele. Nagyon jól mutatja ezt önmagában az a tény is, hogy 1948-tól, amikor a Művészek Szabad Szak- szervezetében állított ki, egészen 1956-ig—amikora Vásárhelyi Petőfi Művelődési Központ vállalkozott művei bemutatására — 8 éven át joggal mel- lőzöttnek érezve magát, nem rendezett önálló kiállítást. Érthető ez az önként vállalt némaság, ha figyelembe vesszük, hogy a gyulavári uradalmi kovács fiát, aki maga is a pöröly mellett kezdte pályafutását, a voluntarista művészetpolitika nagyobb dicsőségére, 1952- ben, mint „nem fejlődésképest” kizárták a Magyar Képzőművészek Szövetségéből. Tették ezt annak ellenére, hogy a művészek részére szervezett egyik szemináriumon is részt vett. Ékkori élményeként mondta el, hogy az előadó egy alkalommal kikérdezvén az anyagot, úgy gondolta, rámutat és el is akarta kezdeni a „felelést”. Az előadó azonban leintette, mondván: „Nem magát akarom hallani, hanem azt a kis, alacsony, sunyi embert, aki maga mögé bújik”. O volt Medgyessy Ferenc.

E nehéz években elég gyakran tartózkodott a Gyula—Budapest—Vásárhely háromszög

utóbbi helyén. Egy ideig a már említett — nagyon korán,

25 évesen elhunyt költő — Vörös István Vajda utca 22. szám alatti lakásában kapott baráti fedelet. A költő édesanyja, Mocsári Ferencné, Ilonka néni igyekezett segíteni a napi megélhetési gondokkal küzdő festőművészen. (Az érdekelt itt biztosan tiltakozna, mert sohasem használta a fes-' tőművész megjelölést, mindig csak festőként emlegette, és írta alá magát.) Mocsári Ferencné hallotta, hogy Mindszenten él egy községi orvos, akinek komoly képzőművészeti gyűjteménye van. Hóna alá kapott tehát 4 festményt, vonatra szállt, és megjelent dr. Finta Dezsőnél. Kirakta a festményeket, s megnézés után dr. Finta Dezső megkérdezte azok árát. Ilonka néni rájuk mutatva sorolta: 200,250, 300—300 Ft. Dr. Finta Dezső szinte gondolkodás nélkül mondta, hogy 300, 350, 400— 400 Ft-ot ad a festményekért. Ilonka néni természetesen elcsodálkozott, mert az gyakran előfordult vele, hogy alkudtak a festmények árából, de olyan még sohasem, hogy fölé ígértek

volna. Dr. Finta Dezső azonnal indokolta értékelését, hogy nagyon megtetszettek neki a művek és ezt árában is ki akarta fejezni.

Ebből a kezdetből azután Kohán György és dr. Finta Dezső között komoly kapcsolat, sőt barátság alakult ki. Amikor halála egyéves évfordulója alkalmából a vásárhelyi és környéki magántulajdonban lévő művekből kiállítást rendeztünk a Tornyai János Múzeumban, a művek feltérképezése során azt rögzíthettem, hogy dr. Finta Dezső tulajdonában 1967-ben 49

(!) Kohán-festmény volt. Láttam a rózsaszín postautalványok szép sorozatát, amellyel a részleteket, támogatásokat feladta Finta doktor. Az akkori gyors fejszámolás eredménye több mint 30 000 Ft-os összeget eredményezett. És láttam egy táviratot is — sajnos nem volt nálam fényképezőgép —, csak elolvastam Kohán György humorba mártott kérelmét, mely így szólt: „Dr. Finta Dezső, községi orvos, Mindszent. — Bal- szárny veszélyben, kérek egy ezredet erősítésül. Gyurka”. (Miután mindez az ötvenes évek első felében történt, még szerencse, hogy valamelyik nagyon éber államvédelmista nem értette félre!) A 49 mű nem volt teljesen azonos kvalitású, de voltak benne chef d’oeuvre-k is. így többek között a Mártélyi naplemente. (Ennek egyik kevéssé erőteljes változata a gyulai Kohán Múzeumban látható.) Ezzel a Mártélyi naplementével még külön is kellett foglalkoznom. Eléggé ismert volt, hogy Kállai Gyula nagyra értékelte Kohán művészetét. Miniszter- elnökként egész napos programot szentelt arra, hogy a vásárhelyi és környéki magántulajdonban lévő Kohán-műveket megtekintse. Természetesen nem maradt ki ebből a látogatásból a Finta-gyűjtemény sem. Neki is nagyon megtetszett a Mártélyi naplemente. Amikor 60. születésnapját ünnepelték, felesége megbízott, vásároljam meg részére a Mártélyi naplementét születésnapi ajándékul. 25 000 Ft-ot ígért a műért, ami akkor tisztességes, értékarányos ár volt. Az üzlet nem jött létre, mert Finta doktor nem vált meg a műtől. (Később, halála után, több művet eladtak, és a gyűjtemény lényegében megszűnt.)

(Folytatjuk)

Hogyan lesz a honvédből tábornok?

A szóvivő a katonai rangok rejtelmeiről

Ki gondolta volna 1960-ban, hogy ott lapul a „marsallbot” annak az ifjú embernek a hátizsákjában, aki „kopaszon” bevonult, hogy letöltse sorkatonai szolgálatát. Talán ő maga, Deák János honvéd sem hitte volna el, hogy 34 évvel később ő lesz a Magyar Honvédség főparancsnoka. A mai vezér- ezredes, a hadsereg első embere végigjárta a ranglétrát. De mekkora utat kellene megtenniük a mai deákjánosoknak, hogy honvédből tábornokok legyenek?

A bevonulókat honvédnek nevezik, hat hónap múltán léphetnek elő őrvezetővé. Újabb 6 hónapig kell várni a tizedesi, 6 hónapot a szakaszvezetői előléptetésre. Aki még ezután is kitart a katonaság mellett tiszthelyettes lehet: előbb őrmester, majd 3 év múlva törzs- őrmester, 4 évvel később pedig főtörzsőrmester. 5 évig kell szolgálniuk a zászlósi rangért a főtörzseknek. Hat év múlva törzszászlós, újabb 7 év elteltével főtörzszászlós lehet valakiből.

Tisztként a hadnagyé az első rang, 3 év kivárás után főhadnagy, újabb 4 év elteltével százados lehet a „honvédből”. A főtisztek is háromféle rangban szolgálnak: a századosok 5 évet várnak az őrnagyi, az őrnagyok újabb 6 évet az alezredesi kinevezésre. Ezután következik az ezredesek három csillagja, majd a tábornoki rang. Ebben négy létezik: a dandártábornok, a vezérőrnagy, az altábornagy és a vezérezredes.

— Van más feltétele is az előléptetésnek mint a kiválási idő? — kérdeztük Erdélyi Lajos alezredestől, a Honvédelmi Minisztérium szóvivőjétől.

— Bizonyos rangokhoz bizonyos iskolai végzettséget írtak elő. Egy századosból, ha le is járt a várakozási ideje, de nincs meg az akadémiai vagy katonai egyetemi végzettsége, sohasem lesz őrnagy, és az ezredesi előléptetés is már kinevezés dolga.

— Mi indokolta két új rang — a főtörzszászlós és a dandártábornok — bevezetését a honvédségnél?

— A főtörzszászlósi rangot azért rendszeresítették, hogy a

zászlósok között is meglegyen a hármas tagozódás, a zászlósok is kétszer léphessenek előrébb. A dandártábornok esetében pedig, hasonlóan a világ többi hadseregéhez, az volt a cél, hogy az jelezze a dandárparancsnoki beosztásban és velük azonos szinten dolgozó katonák megbecsülését. Nálunk is kineveztek már erre a tábornoki rangra néhány dandárparancsnokot vagy dandárnál magasabb szintű parancsnokságokon dolgozó fegyvernemi főnököt.

—A rangokat párosítani lehet a beosztással? Tehát egy szakaszvezető egy szakaszt vezet, egy százados egy századot?

— Nem pontosan így áll a helyzet. A beosztásokhoz előírják a rendfokozatokat, de nem biztos, hogy a kinevezett meg is kapja azt a rangot. Előfordul, hogy valaki két-három rendfokozattal alatta van annál, mint ami a beosztása szerint megilletné.

— A tábornoki kar csak mintegy negyven százalékig feltöltött. Honnan vennék a maradék hatvan százalékot, ha hirtelen szükség lenne rájuk?

— Azokat az ezredeseket, akik tábornoki beosztásban szolgálnak, előléptetnék. Ez világszerte így szokás. Alig több, mint kilencvenezer hivatásos, sorkatona és közalkalmazott van a Magyar Honvédség állományában, egy ilyen kis hadseregben elegendő annyi tábornok, ahány van.

— Hány év alatt juthat el egy mai honvéd a vezérezredessé gig?

— A kivárási időket kell összeadni az alezredesi rangig. E fölött már nincs kivárási idő. Ezredesnek a honvédelmi miniszter nevezi ki, tábornokká a köztársasági elnök. A tábornoki karban általában beosztással jár egy-egy új rang. Ha valakit kineveznek a Magyar Honvédség parancsnokának, akkor valószínűleg hamarosan előléptetik vezérezredessé. De jelenleg nincs aktív altábomagyunk sem. Hogy a kérdésre válaszoljak: csaknem harminc évig tart végigjárni a ranglétrát.

Roóz Péter Ferenczy Europress