Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-10 / 187. szám

1994. augusztus 10., szerda BŰNBE(L)ESÉS | Koszorúval mehettek volna Városerdőn a segítőkészség is sokat segít Elraboltak egy rendőr Egy hete annak, hogy egy ro­mániai temetésre indult család kálváriájáról írtunk. Akkor a határ előtti forgalom szervezé­sért felelős, illetékes rendőr­tiszt azt mondta, hogy a diplo­mata-útlevéllel utazókon túl csak azokat engedheti soron kívül a határhoz, akik számára a megyei rendőrfőkapitány, il­letve a megyei ügyelet enge­délyezte azt. Török Tibor rendőr hadnagy álláspontját parancsnoka, dr. Zleovszki Mátyás rendőr alezredes, gyu­lai rendőrkapitány pontosítan- dónak találta. Beszélge­tésünknél jelen volt Balta Já­nos rendőr alezredes is, aki a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság közlekedési osztályá­nak vezetője. — Ez a. cikk „hazavágta” azt a gigászi küzdelmet, me­lyet azért folytatunk, hogy Gyula közúti forgalma műkö­dőképes legyen — mondta dr. Zleovszki Mátyás. — Amit Török hadnagy elmondott, ad­dig igaz, hogy a diplomata­útlevéllel utazóknak soron­kívüliséget kell biztosítanunk. A kamionok esetében is van soronkívüliség, tűz- és robba­násveszélyes áruk, élőállatok szállítása, a vöröskeresztes szállítmányok tartoznak e kör­be. Az ő soronkívüliségük jo­Mezőhegyes határában történt az az eset, amely a vadászok­nak, illetve a mezőgazdasági földeken dolgozó embereknek is — értékeik védelmében — tanulságos lehet. Miután P. T. tótkomlósi lakos a 43-as Orsi úton leparkolta, lezárta Tra­bantját, nyugodtan ballagott a kukoricásba, hogy az ilyenkor időszerű címerezést elvégez­ze. Ezt a helyzetet használta ki az az ismeretlen személy, aki látva a gazdátlan járművet, be­törte annak jobb oldali szélvé­dőjét és eltulajdonította az ülé­sen tárolt 243. típusú Win­chester golyós fegyvert, vala­mint 10 darab hozzávaló spe­ciális (robbanó) lövedéket. A Mezőkovácsházi Rendőrka­pitányság ismeretlen tettes el­len folytat nyomozást, miután augusztus 6-a és 18-a között a végegyházi vízműtelep gép­házából eltűntek a búvárszi­vattyúk rézkábelei. A tettes ablakbetörés módszerével ha­tolt az épületbe, majd az ott található 32 darab búvárszi­vattyúról levágta a kábelt. Az ellopott kábelek értéke 1,3 millió forint. A szaktanácsadó véleményét is figyelembe vé­ve — mivel a réz kilója 20-25 ezer forint — a valóságos kár­érték ennek a többszöröse. A rendőrség nagy erőkkel kezdte meg a nyomozást, mi­után egy közeli lakatlan épület­ben tűznyomokra leltek. Itt égették le ugyanis a kábelekről a Rendőrök a levegőben Nem mondunk újdonságot sen­kinek, ha megemlítjük, hogy a rendőrség ott van a levegőben is. Az ORFKLégirendészeti Pa­rancsnoksága alapfeladatként, a polgári repülésről szóló tör­vényerejű rendeletből kiindul­va ellenőrzési és rendészeti fel­gosultságát valóban a megyei ügyelet előzetesen leellenőrzi. A személyforgalomnál vi­szont éppen az ott szolgálat­ban lévő parancsnokra van bízva, hogy kinek biztosít so­ronkívüliséget. Ugyanakkor Török úr intézkedésének he­lyességét nem tudom vitatni. Mint jelentette azon a napon is sok-sok kérelemmel keresték meg a soronkívüliség biztosí­tása érdekében. —- Mindig arra törekszünk, hogy kizárjuk döntéseinkből a szubjektív elemeket — tette hozzá Balta János. — Ha vala­ki rosszul lesz vagy színleli azt, magas a vérnyomása, ak­kor orvosi véleményre alapoz­zuk a döntést. Török hadnagy­nak viszont szubjektív döntés­sel kellett volna döntenie az alapján, amit látott, persze nem amit mondtak neki. A gyulai rendőrkapitány la­punk segítségével elnézést kért a temetésre igyekvő csa­ládtól a kellemetlenségekért, azért, hogy a rendőri intézke­désben nem az összes körül­ményt mérlegelték. Ám az is nyilvánvaló, hogy a rendkívüli méltánylást igénylő esetek a jövőben is meglehetősen szűk körre korlátozódnak majd. A " szűkítés azért is indokoltnak tűnik, hogy a kemény szolgá­Talált még 8000 forint kész­pénzt, amit magához vett és ezt követően elfutott. A bejelentést követően a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányság és a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság munka­társai forró nyomon láttak munkához. Nyomkövető ku­tya segítségével hamarosan rá­akadtak a kukoricás közepén eldobott fegyverre. Mint ki­derült, a tulajdonos észlelte a közelben elfutó embert, csak akkor még nem tudta, hogy miért a nagy sietség. Szeren­csére a gyors intézkedés meg­zavarta a tettest, így valószí­nűsíthető, hogy ezért is igye­kezett megszabadulni a fegy­műanyag szigetelést, hogy a tiszta réz értékesíthető legyen. Érdekessége az esetnek, hogy a vízműteleptől az égetés helyéig tartó nyom éppen azon a közeli búzatáblán vezetett keresztül, amelyet korábbi híradásunkban már említettünk, mely szerint tűz martalékává vált. Vajon a búzatábla felgyújtásával akar­ták eltüntetni a nyomokat? — adódik önkéntelenül a kérdés. Ebből viszont az következne, hogy a tűz sem a véletlenen múlt. Ha így is volt, szerencsére a nyomozók már jóval előtte rögzítették a nyomokat. Az is feltehető tehát, hogy a tettes lel­kiismeretét ezúttal kettős bűn- cselekmény terheli. Remélhe­tőleg mihamarabb számon ké­rik rajta. H. M. adatokat lát el. E szakfeladataik ellátásához M-2 és MD-500 tí­pusú helikoptereket üzemeltet­nek. De segítik az ORFK Közle­kedési Akciócsoportját is. Az sem titok, hogy szorosan együttműködnek a rendőrség Különleges Szolgálatával, ahogy a köznapi nyelv említi, a kommandósokkal. latot ellátó rendőröket senki ne vádolhassa korrupcióval. A kamionosok például elfogad­ják az igazságos várakoztatási rendszert: sorszámot kapnak, ennek érvényesülését maguk is ellenőrizni tudják. * így a szezon végén különösen indokoltnak tűnik, hogy kö­szönetét mondjunk a határ előtt, igen rossz körülmé­nyek között szolgálatot telje­sítő' rendőröknek. Nem csu­pán a sorbanállásra kény­szerülőket védik meg az att- rocitásoktól, nem csak a le­hető legigazságosabb módon igyekeznek a határ elérését lehetővé tenni, hanem — eredményesen — biztosítják azt is, hogy Gyula élhesse megszokott életét. Megtud­tuk a rendőröktől, hogy a ke­rékpárút igénybevétele a személygépkocsi-forgalom számára a gyulai polgármes­teri hivatal előzetes egyetér­tésével történt. Ha ebből kár keletkezett, illene központi alapokból megtéríteni azt. Mégiscsak nevetséges, hogy egy ország a helyiekre hárít­ja azokat a terheket, melyek egyáltalán nem a Békés me­gyeiek óhajából sújtják e vi­déket immár harmadik éve. K.A.J. vértől. A lőszert és a pénzt azonban megtartotta. Mint azt a nyomozóhatóságok elmond­ták, ez esetben is példamutató együttműködésről számolhat­nak be az Orosházi Határőr­igazgatósággal, akik jelzésük­re azonnal lezárták a határt és embereket küldtek segítségül. Az ügyben lőfegyverrel törté­nő visszaélés bűntettének ala­pos gyanúja miatt folyik a nyo­mozás. Az eset tanulságaként talán érdemes megfogadni a tanácsot: aki címerezni megy, ne puskával tegye. Másrészt: a mezőgazdasági munkához ne vigyünk magunkkal komoly értékeket, sőt a hölgyek az ék­szereiket se! H. M. Erkély A rendőrcsalád egy lakótelepi lakásban lakik. Megszokottá vált, hogy ha a papa együtt akar lenni a mamával, a tíz­éves csemetéjüket kiküldik az erkélyre. Hogy ne legyen unal­mas az ácsorgás a kisfiúnak, mindig annyi tízest kap, amennyi fekete ruhás embert megszámlál az erkélyről. Egy ilyen alkalommalf amikor szinténfekete ruhás embereket kell számolnia, röhögve bekia­bál az ablakon az apjának: —Apu, ez a dugás most na­gyon sokba fog kerülni nektek. Egy egész temetési menet kö­zeledik! Hivatástudat Kerékpárversenyt néznek a rendőrök. Egyikük nem állhat­ja meg szó nélkül: — Na gyerekek, ez sem lesz olcsó mulatság. Negyvenhá­rom bicikli lámpa nélkül... Előrelátó A rendőr hétvégi telkén dolgo­zik. Meglátja anyósát, amint az úton kerékpározik. —Hová megy mama? —Csak ide a temetőbe, fiam! — És a kerékpárt ki hozza vissza? Szerencsére túlélte a rend­szerváltás túlkapásait a me­gyei önkormányzat Gyula mellett, Városerdőn álló gyer­meküdülője. Közkeletűbben: a tábor. Zsibrita Máriával, a tábor vezetőjével beszél­gettünk az utolsó turnus vége- felé tartva. — Ez az üdülő 1935-ben cserkésztábornak épült — mondta. — Idén június 22-én indultunk, s augusztus 16-ig, négy váltásban 320 gyerek nyaralását oldottuk, oldjuk meg. Táborunk környezet- és természetbarát jellegű, ugyanakkor a nem kontárko- dunk bele a környezetvéde­lembe. Tíz napig teljes ellá­tást biztosítunk a gyerekek­nek, akik között a hat éves éppúgy megtalálható, mint a tizenhat. A részvételi díj 2500 forint, ez csak úgy lehetséges, hogy a megyei önkormányzat jelentős összeggel támogatja a tábort. A kedvezőtlenebb körülmények között élő gye­rekek viszont más módon aligha juthatnának nyaralás­hoz. A mostani turnusban pél­dául csupa nevelőszülőknél élő állami gondozott gyerek vesz részt. Sok szervezet tá­mogat bennünket, ezzel színe­sebbé vált a tábor élete. A költségesebb programokról — például a Várfürdő meglá­togatásától el kellett tekin­tenünk. A gyulai múzeum vi­szont lehetővé tette az Erkel- ház ingyenes megtekintését, sőt egy egész Erkel napot is tartottunk. A MÁV kétszer is beleegyezett abba, hogy a gyerekekkel — rendkívüli megállás révén—e legkedve­zőbb helyen szálljunk fel a vonatra. — Csupa pedagógus alkot­ja tábor felügyelői karát? — Szó sincs róla. Fiatal se­gítőim között pedagógiai, il­letve államigazgatási főisko­lai, testnevelési egyetemi hallgató, szobafestő is akad. Olyanok ők, akik gyakorlott táborozóknak tekinthetők. Magam Dobozon tanítok. A keddi táborélet — a szo­kásos reggeli teendők végez­tével, s immár második napja — a rendőrök programjával kezdődött. Hétfőn Remeczki János rendőr főhadnagy a vi­zek veszélyeire, az ott köve­tendő magatartásra tanítgatta a gyerekeket, szerdán pedig — megyei balesetmegelőzési bizottsági tisztségükből faka­dóan is — Kárpáti Béla rendőr őrnagy és Dézsi Gábor rendőr törzszászlós foglalkozott a tá­borlakókkal. (Az éjszaka ka­landjai közé sorolható, hogy Kárpáti őrnagyot „elrabol­ták”, ám a legbátrabb gyere­kek hamar nyomára bukkan­tak...) — Ha a rendelkezésünkre álló pénzből önálló tábort szerveznénk, 60—70 gyerek­hez jutna el mondandónk. E helyett a mások által szerve­zett táborokban 2000—2500 őrnagyot! gyerekkel tudunk szót váltani a közlekedésről. A kapitány­ságokon dolgozó munkatársa­ink szintén számos táborban megfordulnak. Ajándékokat, díjakat viszünk, elméleti és gyakorlati vetélkedőket szer­vezünk. Mindez persze — és termé­szetesen — prózai körülmény a gyerekek számára: az ő dol­guk annyi, hogy gondtalanul élvezzék a nyarat. S végül tegyünk eleget egy 10 éves, a táborban nyaraló gyerek kéré­sének, s írjuk le: Eszlári Lász­lónak hívják, s Tótkomlóson lakik, a Rákóczi utca 2. szám alatt! Ha ezzel is hozzájárul­hattunk nyári örömeihez, már nem hiába született ez az Kárpáti Béla rendőr őrnagy (jobbról), a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság Köz­lekedési Osztálya és a Békés Megyei Balesetmegelőzési Bizottság titkársága együttes képviseletében kollégájával, Dézsi Gábor rendőr törzszászlóssal két napot töltött a táborban, mi több, ott is éjszakáztak. Kedden délelőtt aztán — ez látható a felvételen — értékes díjakért vetélkedhettek a gyerekek Fotó: Such Tamás Az ellopott Winchester esete Kábellopás, tűzgyújtás, vagy mindkettő? Hétfőn „vizes" napot tartottak a táborban. A képen: Molnár László mentőmellénybe öltözteti az egyik táborlakót, a vésztői Kovács Pétert. A háttérben: Remeczki János rendőr fő­hadnagy

Next

/
Thumbnails
Contents