Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)

1994-08-09 / 186. szám

1994. augusztus 9., kedd MEGYEIKÖRKÉP EKÉS MEGYEI HÍRLAP A medvebarlangban. A Sarkadi Nyugdíjas Egyesület augusztus 11-én, csütörtökön egynapos kirándulást szervez Romániába. A három autó­busszal induló mintegy 120 sar­kadi nyugdíjas Nagyszalontán keresztül Tenkére, Belényesre és a kiskoh-i medvebarlangba látogat el. Útközben Nagysza­lontán időznek hosszabban, ahol a szalontai nyugdíjas egyesület képviselőivel, tagjai­val találkoznak. Megszépül a mázsaház. A dombiratosi önkormányzat dolgozói körbekerítették a községi mázsaházat, megerő­sítették a vaskorlátokat. Jelen­leg folyik a nyílászárók cseré­je és az épület meszelése. Új élelmiszerbolt. Nemrégiben nyitotta meg új élelmiszerboltját Vésztőn, a régi Gelka épületében a Szeg­halmi Áfész. A 37 négyzetmé­teres kis üzletet a legkorsze­rűbb hűtőberendezésekkel, az energiatakarékos Linde hű­tőkkel szerelték fel. A teljes berendezés összértéke mint­egy kétmillió forint. Az üzletet vállalkozásként bérli Opra Jó- zsefné, akinek az indulását fél­milliós árukészlet biztosításá­val is segítette az áfész. Az új bolt megnyitásának érdekes­sége, hogy a szeghalmiak a szomszéd áfész területére „merészkedtek”, bár informá­cióink szerint ez ellen a vész- tőiek sem emeltek kifogást. Verseny halászlével. A mezőberényi horgász­egyesület szombat reggel 6 órától vasárnap déli 12 óráig tartotta meg a Kettős-Körös helyi szakaszán a szokásos éves horgászversenyét. A száz vállalkozó kedvű pecás közül a legügyesebb felnőtt férfi ver­senyző Kéki Gyula lett, 2. Csejtei János, 3. Lánczi Zsig- mond, 4. pedig Szabó Sándor. Az ifik között Szabó Gábor győzött Puskel Márton előtt. A legnagyobb halat —- egy 3 ki­lós pontyot — a verseny győz­tese, Kéki Gyula fogta ki, megelőzve Virág Imrénét, aki egy 2 kilós balint fogott. Az eredményhirdetés után a szer­vezők és a versenyzők közös halászlé elfogyasztásával zár­ták le a kétnapos rendezvényt. Gond a „gazdátlanság". Gyopárosfürdő — ezeken az embert próbáló meleg napokon — menedékként szolgál azoknak, akiknek nem telikarra, hogy távoli tájakra eljussanak családostól, vagy egyedül. A hűs víz, a jó társaság igyekszik feledtetni a panelrengetegből menekülőkkel az elviselhetetlen meleget. A dolognak viszont van szépséghibája. Néhány formás popó esett már eddig is áldozatul az algától csúszó betonon. Kár értük! Ahogy kár volt áldozni azokra a kerti garnitúrákra is, amelyek valamelyik raktárban porosodva pihennek. Pedig jobb érzés lenne azok mellé leülni egy kis beszélgetésre, a praktikum mellett az esztétikum oldaláról ne is beszéljünk! Fotó: Kovács Erzsébet Klóros-e a szeghalmi ivóvíz?! Ha a címben feltett kérdésre röviden akarunk válaszolni, akkor azt kell mondani, hogy természetesen az, ám a dolog nem ennyire egyszerű. Beszél­getőtársam a szeghalmi ivó- víztisztító telep vezetője, Nagy Zsolt, akivel a központi vezérlőteremben ültünk le né­hány percre. — Vágjunk bele a közepébe, mitől büdös és klóros a szeg­halmi és füzesgyarmati ivóvíz? — Előre kell bocsátanom, sem a mi, sem az ANTSZ vizs­gálatai nem mutattak ki egyet­len egyszer sem a megenge­dettnél magasabb klórtartal­mat sem a telepről kimenő, sem a város több pontján vett vízmintákban. Az is igaz, hogy valamennyi klórnak mindenképp lenni kell az álta­lunk kibocsátott ivóvízben, hi­szen ez előírás. Hogy mégis sokak számára klórosnak tű­nik a víz^az szerintem két okra vezethető vissza. Az egyik fé- lig-meddig szubjektív érzés, hiszen sok ember klórérzé­keny, aki a legkisebb mennyi­ségű klórt is észreveszi. A má­sik ok az lehet, hogy míg a szeghalmiak vizében koráb­ban szinte alig volt klór, addig az új rendszer segítségével je­lenléte a szabványok adta mér­tékben állandó, ezért sokan csak most veszik észre. — Nemrég egy vasárnap délelőtt sokezer szeghalmi ma­radt több órán át víz nélkül. Mi volt az oka a vízhiánynak? — Elektromos meghibáso­dás történt, leégtek a vezeté­kek, sorkapcsolók, valószínű­leg a túlterhelés következté­ben. Ezeket ki kellett cserélni és a javítás ideje alatt kényte­lenek voltunk teljesen kikap­csolni a telep áramellátását. Méréseink szerint mintegy há­rom óra időtartam alatt nem volt víz a városban, amiért ez­úton is elnézést kérek. —Tekintettel a jelenlegi ká­nikulára, biztosított a két te­lepülés zavartalan ivóvízellá­tása? — A lakossági vízellátás­ban várhatóan nem lesznek gondok, bár azt mindenképp szeretnénk, ha a lakosok taka­rékosabban bánnának az ivó­vízzel, az észlelt hálózati meg­hibásodásokat azonnal jelen­tenék. így a jól felszerelt elhá- rító-brigád a hibát rövid időn belül kijavítja. Gila Japán számoló és írógépek A Metaker Plus Kft. békéscsa­bai, Tolnai úton lévő áruházá­ban új, praktikus és kiváló mi­nőségű termékkel bővítette profilját. A Facit számológépek az egészen egyszerű kivitelezésű és nagyságútól a bonyolultabb műveletek elvégzésére alkal­masig megtalálhatóak. A zsebszámológépek az iskolai felkészülés megkönnyítésé­ben segítenek a kis helyigény, és a napelemes működtetése miatt. Irodákban, üzletekben használhatóak a szintén nap­elemes, illetve hálózati áram­forrásról üzemeltethető, diva­tos színösszeállítású hálózati áramforrásról működtethető, nagyobb teljesítményű gépek. Napjainkban nélkülözhe­tetlen az igényes és gyorsan elkészített ügyirat még a meg­növekedett kereskedelmi és ügyviteli munkában is. Ehhez kíván segítséget nyújtani a Kft. a Facit típusú elektronikus margarétafejes írógép-kínálatával. Az egy­szerűen kezelhető, azonban bonyolult műveletek elvégzé­sére alkalmas készülékek for­matervezettek, halk működte- tésűek. Olvasóink írják — ...... -= A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. A vezérigazgató tízmilliója Érdekes hírt közöl az egyik országos napilap 1994. július 23-ai számának ötödik oldalán. Ezek szerint dr. Zsíros Géza, a Békés megyei gabonatröszt vezérigazgatója, volt kisgazda országgyű­lési képviselő, a parlament mezőgazdasági bizottsága egykori elnöke, korszerű farmot épít a Békés megyei Kunágotán. Éhhez van 14 millió 306 ezer saját forrása, amihez pályázaton nyert tízmillió vissza nem térítendő állami támogatást— természete­sen az adózók pénzéből. Ez bizony nem akármilyen hír, ez már szenzáció! Ékes bizonyí­téka annak, hogy az MDF-kormány nem csak beszélt a farmer- gazdaságok támogatásáról, hanem ennek kézzelfogható bizonyí­tékát is adta. Ebben az ügyben engem az zavar, hogy egyáltalán nem biztos, hogy Nagy János pár hektáros kisgazda is megkapta volna a hasonló támogatást. Nem bizony, mert az előző kormány a tőkeerős polgárság építésében volt érdekelt. Ha meggondoljuk, hogy a nagy átverésnek tömegesen lettek áldozatai, és bizony az egész mezőgazdaság mély válságba jutott. Szóval, az MDF- kormány érdektelenség miatt válogatás nélkül nem adott hasonló támogatást, az új kormány pedig egyszerűen azért nem adhat, mert nincs miből. Ez a meztelen valóság! De térjünk vissza a farmhoz. Lesz itt minden: víz- és terménytároló, infrastruktúra, ami a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen, és most fogódzkodni tessék: szociális épület a munkásoknak is. Azt állítja a vezérigaz­gató úr, hogy nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen minden felnőtt magyar állampolgár hasonló módon pályázhat. Ugye nem gondolta komolyan, hogy eséllyel is? Mert megtenni éppen megteheti, csak pénzt látni nincs esélye. Én úgy gondolom, és győzzenek meg az ellenkezőjéről, ha rosszul gondolnám, hogy (z a támogatás sem lehet más, mint a lelépő kormány jutalma a neki tett szolgálatokért. Ha Pálfygé kaphatott közel ötmilliót, úgy kaphatott a téeszek elleni kereszteshadjárat vezéralakja akár tízmilliót is. Én csak annyit kérnék a vezérigazgató úrtól, kérdez­ze meg erről az esetről a munka nélkül tébláboló tsz-tagokat, a gazdálkodással, a megélhetéssel küszködő kistulajdonosokat, akiknek Ön adott (?!) földet. Megfog lepődni, milyen keresetlen szavakkal kommentálják a történteket. Metlicsák István Mit köszönhet Európa Magyarországnak ? Hazánk, a középkorban európai nagyhatalom volt. Mint ilyen, történelmi és földrajzi vonatkozásban a mögöttes országok ter­mészetes védelmezője. Nagy Lajos királyunk idejében 3 tenger mosta határainkat, mint a legerősebb nyugati országoknak Ang­liának vagy Franciaországnak. A középkor akkori hatalmasai a tatár, kán a későbbiek folyamán a török, szultán voltak. Azzal a nem titkolt szándékkal indították el rettenetes hadaikat, hogy leigázzák meghódítsák Európát. Rabszíjra fűzött emberek soka­sága, feldúlt, felégetett falvak és városok szegélyezték útjukat. Egykorú görög történetírók megírták, hogyan él Európa kapujá­ban a Kárpát-medencében egy bátor büszke lovas nép a magyar, amely a mellével és élő testével fogta föl a rettenetes támadáso­kat. Akárhogyan is ítéli meg a jelenkori történelem a magyarok tetteit, a világhódító szándékú hadakat megállították a Kárpát­medencében. Kitűzött céljukat nem tudták elérni, nem tudtak onnan kitörni, a mögöttes területeket békében hagyták. Egy ellenpélda van erre a történelemben. Az ókorban a római légiók elözönlötték Európa jelentős részét, mert nem volt olyan nép, amely feltartotta, megállította volna őket a Kárpát-medencén túl fekvő területen. Kialakulhatott az aranykor. Virágzott a tudomány és művé­szet, az irodalom, a jólét. Azalatt a Kárpát-medencében az évszázados háború miatt állandóan vérzett és fagyott a magyar nép, mint ahogy a költő írta: „Hol vagy István király?! A mennyei pátronánkhoz így fohászkodik a magyar: „Ne felejtkezzél meg szegény magyarokról!” Ez a fohász-szerű óhajtás Európának is sz°l- Cím és név a szerkesztőségben A munkanélküliség gondjai Bucsán Miközben minden hivatalos statisztika büszkén beszél arról, hogy milyen mértékben csök­ken a munkanélküliség, Bucsán ennek nyomát sem látni. Nem kevés olyan falu van, ahol a munkanélküliségi ráta jóval meghaladja a húsz százalékot. Nemrég erről a kérdésről be­szélgettünk a falu jegyzőjével, Pappné Gubucz Piroskával. — Mit mutatnak a számok, hogy alakul a faluban a munka- nélküliség? —Sajnos, ma a település leg­nagyobb gondja ez. Ha csak a számokat nézzük, a munka­nélküliségi ráta Bucsán tartósan harmincöt százalék felett van, de nemrég volt olyan hónapunk, amikor elérte a 39,1 %-ot. To­vább növeli gondjainkat, hogy közülük kétszáznál többen már csak a jövedelempótló támoga­tásra jogosultak, ami gyakorla­tilag a megélhetéshez is alig elég. A faluban alkalmi munkára is kevés a lehetőség, hiszen a helyi mezőgazdasági vállalkozók nem vesznek fel embereket, ők maguk és családtagjaik dolgoz­nak a földeken. Az emberek közül többen nehezen viselik el a tartós munkanélküliséget, a minap egy többgyerekes fiatal­ember öngyilkosságot kísérelt meg, szerencsére sikertelenül. Tettének oka egyértelműen az volt, hogy korábban éveken ke­resztül folyamatosan dolgozott, ám amióta leépítés miatt mun­kanélküli lett, sehol sem tudott állást találni, reménytelennek látta helyzetét. Gila Húsipari termékbemutató. Nemrégiben három füzes­gyarmati húsipari cég, a R-Ko-N, a Ml-Rokon és a GARA-Hús kft. közös termékbemutatót rendezett a MÓL Rt. Oktatási Központjában a Hotel Gorában. Mint az egyik forgalmazótól, Németh Józseftől megtudtuk, széles áruválasztékkal és az áremelés ellenére is olcsóbb árakkal várják vevőiket, akiknek nagyon ízlett a bemutatón megkós­tolt sokféle húsáru. Fotó: Balogh László TV-ügyben kihez forduljanak? Balázs Imre Békésről többek nevében hívta lapunkat. A ká­beltévével van problémája. Nem tudják fogni az 1-es és a 2- es csatorna adásait. Bejönnek viszont a külföldi adások, ami­re nem igazán kíváncsiak. A kft-nél, ahova panaszukkal fordultak, ki van téve egy cetli, amely szerint augusztus 1 és 14 között az ügyfélfogadás szünetel. Azt kérdezik, kihez forduljanak? Rossz hírt kell közölnöm Önökkel! Végigtelefonáltam Bé­kést, mindenkit, aki számításba jöhet, hogy kérdésünkre válaszol­jon. Senki nincs az egész város­ban, akihez fordulhatnának. Véle­ményünk szerint a kft magáról áhította ki a bizonyítványt Bár tudom, ez Önöknek nem vigasz. Átúszták a Balatont Kedves eseményről tudósít bennünket egy békéscsabai úr. Elmondása szerint négy megye- székhelyen lakó tanuló azért dolgozott a szünidőben, hogy megkeresse azt a nevezési díjat, amellyel benevezhettek a Bala­ton átúszásába. Egyikük papája, Dobróczi Nándor vállalta, hogy a helyszínre szállítja a gyerekeket. Mind a négy srác végigúszta a megadott távot Bár mindenki ilyennek nevelné a gyerekeit mint a négy srác szülei.

Next

/
Thumbnails
Contents