Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

1994. július 7„ csütörtök HAZAI TÜKÖR tpKÉS MEGYEI HÍRLAP Veszélyben a szeptemberi nyugdíjemelés? A szeptemberi nyugdíjeme­lésről szóló országgyűlési határozat-, valamint az ah­hoz kapcsolódó rendeletter­vezet nem szerepel az e heti kormányülés napirendjén — válaszolták az MTI ér­deklődésére szerdán a Mi­niszterelnöki Hivatalnál. El­mondták: mivel így szinte kizárt, hogy a kérdésben még a nyári szünet előtt döntsön a parlament, kétsé­gessé válhat az emelés szep­temberi megvalósítása is. A Nyugdíjbiztosítási Ön- kormányzat elnöksége ked­den levélben fordult Boross Péterhez, mint az ügyvezető kormány első emberéhez, va­lamint Hóm Gyula leendő kormányfőhöz, kérve: köves­senek el mindent a nyugdíj- emelési javaslat mielőbbi parlamenti tárgyalása érde­kében. Az MSZP-nél kér­désünkre elmondták: a szó­ban forgó levél szerda délig nem érkezett meg hozzájuk, így Hóm Gyula nem foglal­kozhatott a kérdéssel. A Mi­niszterelnöki Hivatal illeté­kesei arról nem tudtak, vajon Boross Péter ügyvezető mi­niszterelnökhöz megérke- zett-e a kérés, azt azonban megerősítették, hogy a csütörtöki kormányülés napi­rendjén nem szerepel az őszi nyugdíjemelés témája. Mi­után pedig a honatyák július 16-án szabadságra mennek, jogos lehet a Nyugdíjbiztosí­tási Önkormányzat elnöksé­gének azon aggálya, hogy az Országgyűlés csak a nyári szünetet követően, augusztus végén dönthet a kérdésben, így viszont a biztosító is csak ezt követően tudná elkezdeni az emelés technikai lebonyo­lításának előkészítését, ami azt jelentené, hogy a nyugdí­jasok szeptember helyett csak októberben juthatnának hoz­zá először megemelt összegű járandóságukhoz. A Kisebbségi Kerekasztal véleménye a koalíciós megállapodásról A bizalom pénzügyi jelképe Mi lesz a devizaszámlák sorsa? Csúcstalálkozó. Boross Péter ügyvezető kormányfő nem kívánta elmondani az MTI munkatársának, hogy milyen megállapodásra jutott tegnap délutáni négyszemközti meg­beszélésén Göncz Árpád köz- társasági elnökkel. Az ügyveze­tő kormányfő annyit elárult, hogy a médiumalelnökök fel­mentéséről tárgyalt a köztársa­sági elnökkel. Boross Péter az­zal hárította el a további kérdé­seket, hogy ma kívánják nyilvá­nosságra hozni megbeszéléseik eredményét. Boross Péter azt is hozzátet­te, hogy felmentési kérelmének határideje július 5-én lejárt, s ha a köztársasági elnök aláírta vol­na a dokumentumokat, akkor az alelnökök nem tudnának hosszabb időre kiható, végkie­légítésekkel járó felmentéseket hozni. Eskütétel. Az önkormány­zati képviselők és polgár- mesterek ősszel esedékes vá­lasztása előkészítésének el­ső eseményeként szerdán a Belügyminisztériumban Kó­nya Imre miniszter előtt esküt tett az Országos Választási Munkacsoport. Ennek a fel­adata lesz a választások szer­vezési, ügyviteli, technikai előkészítése és lebonyolítása. Az esküt követően ötvenhá­rom köztisztviselő vette át a belügyminisztertől a kineve­zési okmányt. Önkéntes biztosító. A Signal Biztosító Rt., a Credi­tanstalt Bank Rt., valamint a Hardy és Pintér ügyvédi iroda önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak alapítására konzor­ciumot hozott létre. Az új szol­gáltatás a Nyugat-Európában már évtizedek óta jól bevált három pillérű — a társadalom- biztosításon, a magánbiztosí­tókon és az önkéntes biztosító pénztárakon nyugvó — rend­szer magyarországi meghono­sításának első lépése. Az új előgondoskodási formát első­sorban a nagyvállalatok szá­mára ajánlja, amelyek így mentesülnek a társadalombiz­tosítási járulék fizetése alól. A pénztár tagsági díját maga a munkavállaló vagy a munkál­tató fizetheti, a tb-megtakarí- tás azonban kizárólag a mun­káltatók befizetései után jár. A pénztártag felveheti a pénztár­ban nyilvántartott összeget a nyugdíjkorhatár elérésekor egy összegben, de kérheti jára­dék formájában is. A pénztár a tagok részére pénzbeni támoga­tást nyújt, ha azok munka- nélkülivé, vagy keresőképte­lenné válnak. A pénztár tagja lehet minden magyar, vagy munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldi állampol­gár, aki betöltötte a 16. életévét. A Kisebbségi Kerekasztal résztvevői szerdán megvitat­ták az MSZP és az SZDSZ által kötött koalíciós szerződés nemzetiségekre vonatkozó ré­szeit. Lásztity Péró a kerékasz­tal ügyvezető elnöke elmond­ta: mindenképpen fordulatot várnak a kormány és a kisebb­ségek viszonyában. Elsősorban olyan szemlé­letváltozásra van szükség, amely túllép a deklarációk szintjén és a konkrét cselek­vésben megteremti a kisebbsé­gek kulturális autonómiájának anyagi és jogi feltételeit. Lász­tity Péró szerint elsősorban az együttműködésre kell a hang­súlyt helyezni, megszüntetve azt a korábbi gyakorlatot, mi­szerint többnyire ellenséget lá­tott a kisebbségben a hatalom. A Kisebbségi Kerekasztal reméli, hogy az állami kötele­zettségvállalás szűkítő gya­korlatával is szakítanak. A Ki­sebbségi Kerekasztal szerdai ülése üdvözölte Tabajdi Csaba politikai államtitkár szándé­kát, miszerint mielőbb talál­kozni kíván a kerekasztal kép­viselőivel. Mindemellett az ügyvezető elnök azt sem tit­kolta: elégedetlenek a koalíci­ós szerződés e témában meg­fogalmazott szövegével. Fon­tosnak tartották volna ugyanis, hogy a kisebbségek vezetőivel is megvitassák a rájuk vonat­kozó részeket. Véleményük szerint így nemcsak a pontat­lan megfogalmazásokat lehe­tett volna elkerülni, hanem az általános megállapítások mel­lett több konkrétum is bekerül­hetett volna a koalíciós megál­lapodásba. Erdőkerülő rendőrök 4 Együttműködési megállapo­dást írt alá a Pest Megyei Föld­művelésügyi Hivatal és a Pest Megyei Rendőr-főkapitány­ság. Eszerint ezentúl közösen lépnek fel az erdőket károsí- tókkal, rongálókkal, orv vadá­szokkal szemben. Budapest környékén az európai főváro­sok között szinte páratlan nagyságú erdőterület húzódik, ám e hatalmas érték megóvása az erdőkerülők, mezőőrök számára mind nehezebb fel­adat, a Pilisi Parkerdőgazda­ság területén például évi 10 millió forint értékű kárt okoz­nak a vandál turisták. Az er­dőkben gyakran bukkannak fel orvvadászok, akik értékes jelentős károkat okozhatnak a vadállományban, más esetek­ben a vadásztársaságok tagjai egymás területén ejtenek el ál­latokat; s az ilyenkor keletke­ző jogvitáknál is szükség van rendőri jelenlétre. A megye 13 rendőrkapi­tányságának napi munkarend­jébe ezentúl beépítik az erdő­kerülőkkel a szorosabb együtt­működést, és közösen fognak járőrözni az erdei utakon. így remény van a fák, különleges erdei növények, az állatállo­mány és egyéb természeti érté­kek fokozott megóvására. Veszélybe kerülnek-e a lakos­ság devizaszámlán tartott meg­takarításai? A kérdést sokan már akkor föltették, amikor még csak körvonalazódott az MSZP-SZDSZ-kormány létre­jöttének lehetősége — szocia­lista kormányfővel és pénzügy- miniszterrel. Valószínűleg azért, mert akadnak, akik úgy vélik: a szocialisták vezette ka­binet hajlamos lehet arra, hogy az ország megromlott teljesít­mény-mérlegét megpróbálja a devizában takarékoskodók ro­vására helyrebillenteni. Mindjárt elöljáróban érde­mes leszögezni, hogy e feltéte­lezésnek nincs reális alapja. A devizaszámlák intézménye már jóval a rendszerváltás előtt meghonosodott. A nyolc­vanas évek elején, súlyos napi külföldi fizetési gondok köze­pette sem nyúlt a vezetés ezek­hez a számlákhoz, amelyek­nek kezelése és felhasználha­tósága egyébként a Grósz- és a Németh-kormány idején fo­lyamatosan liberalizálódott. A lakossági devizaszámlák intézménye — és általában a lakosság valutaellátásának bő­vítése — a forint konvertibili­tását elősegítő eszközök közé tartozik. Már csak azért is, mert a gazdaságirányítás régi tapasztalata: a konvertibilitás­hoz vezető utat csak úgy lehet végigjárni, ha annak bizonyos előnyeit a lakosság közvet­lenül is érzékeli. A devizabetét pedig olyan megtakarítási for­ma, amely megfelel az érték- állandóság követelményének, sőt azok igényének is, akik a forint-kamatnál nagyobb jöve­delemre kívánnak szert tenni. Az elmúlt években a kor­mányzat iránti bizalom sajátos fokmérőjévé vált, hogy mi­ként kezeli a devizabetéteket. E betétek helyzete már-már a megtakarítások egészének megítélését, sorsát befolyásol­ja. A deviza- és forintbetétek arányának alakulása például hitelesen jelzi a pénzügyi kor­mányzatnak, hogyan véleked­nek a megtakarítók a forint­kamatokról. Ha ez utóbbiak mértéke nem haladja meg az inflációs rátát, akkor a deviza­betétek nőnek jobban — ha pedig a kettő aránya megfor­dul, akkor a forintbetéteké. Ezt a bizalmi jelképet és gazdasági „mérő-ónt” nem ál­dozza föl egyetlen reális gaz­daságpolitikát folytató kor­mányzat sem — még a legna­gyobb likviditási nehézségek közepette sem — egy tál len­cséért, vagyis mondjuk nem­zetközi pénzügyi helyzetünk átmeneti jobbításáért. Tegyük hozzá, hogy az ország jelen­tős, akár féléves import finan­szírozására is elegendő devi­zatartalékai egyértelműen bizo­nyítják, hogy nincsenek likvidi­tási feszültségek, amelyek akár csak ürügyként is szolgálhatná­nak a devizabetétekkel kapcso­latos megszorításokra. Bármi­lyen efféle intézkedés — bizto­san állítható — huzamos időre aláásná a pénzügyi vezetés és a kormány iránti bizalmat. Korlátozó intézkedés ese­tén számolni kellene továbbá a befolyásos külföldi pénzügyi körök rosszallásával és kedve­zőtlen reagálásával is. Joggal juthatnának arra a következte­tésre, hogy nemigen bízhatnak meg olyan kormányzatban, amely saját polgárai iránt sem lojális. Vagy arra, hogy nem tekinthető őszintének a kon­vertibilitásra való törek­vésünk, ha pénzügyi területen nem közelítünk a kívánt cél­hoz, inkább távolodunk tőle. Bácskai Tamás Ferenczy Europress Az UNIMASH Kft. nyereményakciója. Az akció sorsolását július 5-én tartották meg Békéscsabán. A negyvenezer forintos főnyereményt Terényi János csabacsűdi lakos nyerte. Képünkön — balról — dr. Pándi Magdolna jegyző és a kft. egyik alkalmazottja látható sorsolás közben Fotó: Kovács Erzsébet Az Országgyűlés szociális bizottságának ülése Cseflák Judit (MSZP) elnökle­tével, Szolnoki Andrea (SZDSZ) alelnökletével szer­dán megtartotta alakuló ülését az Országgyűlés Szociális és Egészségügyi Bizottsága. A „családvédelmi” jelzőtől megfosztott bizottság koráb­ban 28 fővel működött, ezen­túl azonban csak 19 tagot számlál. A testületben tizen az MSZP, négyen az SZDSZ szí­neit képviselik, míg az ellen­zéki képviselők (két MDF-es, valamint egy-egy kisgazda, ke­reszténydemokrata és fiatalde­mokrata) létszáma összességé­ben nem éri el az egyharmadot. A bizottság tagjai között — amint ez az ismerkedést szolgá­ló nyitóülésen kiderült — szak- szervezeti tisztségviselő, szoci­ológus, jogász és orvos éppúgy megtalálható, mint korábbi par­lamenti képviselő. Miután ennek az első talál­kozásnak a képviselők rövid bemutatkozása és az ismerke­dés volt az elsődleges célja, konkrét napirendet nem tár­gyaltak a képviselők. * A testület ügyrendjének kialakí­tását is későbbre halasztották annak érdekében, hogy azt hozzáigazíthassák az új ház­szabályhoz. A bizottság érde­mi munkája július 12-én, Ko­vács Pál népjóléti miniszter-, illetve Harsányi László népjó­léti közigazgatási államtitkár­jelölt meghallgatásával kez­dődik. KEZDJE NÁLUNK A SZÁMÍTÁSTECHNIKÁT! Európai színvonalon a legkor­szerűbb technikai környezetben. Képzésünk keretében DOS 6.2, valamint WIN­DOWS 3.1 (magyar) és WORKS for WINDOWS (magyar) felhasználói ismereteket sajátít el! Önfinanszírozású tanfolyamunkra érdeklődni és jelentkezni lehet; BRMKK, Békéscsaba, Kétegyházi út 1. Tel.: (66)445-040.

Next

/
Thumbnails
Contents