Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-01 / 153. szám
ÍRÉKÉSMEGYEIHÍRLAPGAZDASÁG 1994. július 1., péntek 0 A kárpótlás utolsó lehetősége? Kapósak az indiai és kínai vázák, edények Fotó: Such Tamás Ez a bolt már nem az a bolt „A” Bizományi Fiatalok a Bameválnál. Itt a nyári szabadságolások ideje, azonban egy olyan nagy vállalatnál, mint a Baromfifeldolgozó Rt., nem állhat meg az élet. A vállalat vezetői, hogy kiküszöböljék a szabadságolásokból adódó nehézségeket fiatalokat vettek fel a nyári vakációjukat töltő munkások helyére. Mint Medovarszkyné- től, a gyár személyi illetékesétől megtudtam, a fiatalok nagy része a gyárban dolgozó szülők gyermekeiből kerül ki. Egyébként a srácok nagyszerűen helyettesítik a hiányzó felnőtteket, bár a nagyobb szaktudást igénylő feladatokat még mindig az idősebbek végzik. Egyszerre mintegy harminc tizenhatodik életévét betöltött fiatal dolgozik. Egy- egy gyerek két hetet tölthet el a gyárban, a 14 nap letelte után ugyanis egy új csoport kezd a feldolgozói munkába. Bárki jelenkezhet dolgozni, de a felvételnél a Baromfifeldolgozó munkásainak gyermekei előnyt élveznek. Késnek az adatbejelentések. A június 30-ai határidővel az adóhatóságnál adataik bejelentésére kötelezett gazdasági társaságok többsége az utolsó napokra hagyta e feladatának teljesítését — tájékoztatta az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal sajtóosztálya csütörtökön az MTI-t. Csütörtökön járt le az a határidő, ameddig a nem 1994- ben alakult gazdasági társaságoknak be kellett jelenteniük képviselőjük, ügyvezető igazgatójuk nevét, lakcímét, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoknak tulajdonosaik azonosításra alkalmas adatait. Az adóhatóság előzetes becslése szerint ilyen kötelezettség mintegy 200 ezer adóalanyt érint. A nyomtatványok jelenleg is kaphatók az APEH hivatalos forgalmazóinál. A bejelentés elmaradása mulasztási bírság kiszabását vonja maga után. Hosszú sorok az értékpapírkereskedők pultjai előtt. A kínálatot meghaladó kereslet csalhatatlan jelei tapasztalhatók egyes részvények iránt. Mindeddig a magyar befektetők elsősorban a kockázatmentes állami értékpapírokat keresték, azok közül is kiváltképpen a rövid lejá- ratúakat. Most pedig szinte egyik napról a másikra megváltozott a helyzet, ezrek állnak sorban, hogy vehessenek néhány darabot a hosszabb távú, kockázatosabb részvényekből. Mi történt valójában? Áttörés következett be a részvényfronton? Olyan ország lettünk, ahol a kisember nem a bankba, hanem a részvényt kínáló brókerekhez viszi megtakarított pénzecskéjét? Az egyik, s talán tartós hatású indíték: a hetvenes A kihirdetését követő 30. napon, július 27-én lép életbe a termőföldről szóló törvény, melyet áprilisban fogadott el az Országgyűlés. A jogszabály megjelenésére az Alkotmány- bíróság azon határozata után kerülhetett sor, mely kimondja, hogy a törvény szövegének — a köztársasági elnök által kifogásolt, a tulajdonszerzést korlátozó — szabályai nem-ellentétesek az alkotmánnyal. A jogszabály szerint gazdasági társaságok és kevés kivétellel a jogi személyek, valamint külföldiek nem szerezhetnek földet Magyarországon. A belföldi magánszemélyek által megszerezhető földterület nagysága nem hadhatja meg a 300 hektárt, illetve értéke a 6000 aranykoronát. Azokévek eleje óta magánforgalomban is lehetnek értékpapírok, kezdetben csak vállalati kötvények, majd később már részvények is. Mintegy százezren kezdtek foglalkozni a tőzsdén és a tőzsdén kívül is értékpapírok vásárlásával, s az eltelt évek alatt túljutottak a mézesheteken is, néha jelentős nyereségeket könyvelve, máskor veszítve az árfolyamon. Tudják már milyen papírra érdemes áldozni, mire nem. A legutóbb piacra dobott EGISZ-részvények ebből a szempontból első osztályúak, indokolt hát irántuk a hatalmas kereslet. Azok a vállalatok, amelyeknek a részvényeit most árulják vagy kárpótlási jegyre cserélik, tartós piacra, áremelkedésre számíthatnak s e cégek tönkremenetelének is ban az esetekben, ahol már jelenleg is ennél nagyobb földterület van egy magánszemély birtokában, a törvény megengedi annak jövőbeni tulajdonlását is. A korlátozás alól kivételt képez a közös tulajdon megszüntetése, valamint az, ha valaki a kisajátított földje után kapott pénzért új földet vásárol. Nem számít tulajonszer- zésnek, így korlátozás alá sem tartozik a törvényes öröklés, az elbirtoklás, illetve amennyiben valaki árverésen szerez földtulajdont. A belföldi jogi személyek közül csupán a magyar állam, az önkormányzatok, az erdő- és legelőbirtokossági társulatok és a közalapítványok szerezhetnek földtulajdont. Hasonlóan a belföldi makisebb a veszélye, mint az általában lenni szokott. Levonhatjuk a tanulságot: a keresletet elsősorban a jó részvénykínálat növeli. A piac élénkülésének egy másik, elfogadható oka lehet az is, hogy a mostani kereslet mögött talán az el nem költött kárpótlási jegyek állnak, az a tulajdon jelenik meg, amivel eddig sokan nem tudtak mit kezdeni, és most megijedtek, hogy a nyakukon marad. Hic Ro- dus, hic salta — most és gyorsan kell a cserét végrehajtani, gondolják az érintettek. Ha sokan vannak, akik így gondolkodnak, érthető, ha hirtelen megnő a sor az értékpapír-árusok pultja előtt. Lehet, hogy most éppen ez gánszemélyekhez, a külföldi magánszemélyek is elcserélhetik már meglévő termőföldjeiket és kisajátított birtokuk kárpótlásaként kapott jegyen is vásárolhatnak területet. A törvény szabályozza a haszonbérietek nagyságát és idejét is. Eszerint a haszonbérlet általában 10 évre szólhat az erdők és különböző ültetvények kivételével. Utóbbiak esetében ennek időtartama több lehet. A magyar állam és az önkormányzatok azonban korlátozás nélkül köthetnek haszonbérleti szerződéseket. Belföldi magán- és jogi személyek legfeljebb 300 hektárt, illetve 6000 aranykoronát vehetnek haszonbérletbe, míg a gazdasági társaságok, illetve a szövetkezetek 2500 hektárt, 50 000 aranykoronát. Még be sem lép az ember a csabai üzletbe, amikor már kívülről kínálja magát: „most 20-30 százalékkal olcsóbban vásárolhat, mint tavaly." Ez nem semmi, bár attól is függ, hogy mit kapni jutányosán. Bent már látni, hogy jó dolgokat. Gyermekeknek szabadidőruhát, férfi szövetnadrágot, női pólóruhát és több más vadonatúj dolgot, közte békebeli vastagságú frottír fürdőköpenyt 2150 forintról 1550- re értékelve. És itt van még 539-ért a kordbársony kismamanadrág, továbbá bébitakaró 470-ért. Sokféle a kínálat, a cipőktől, ruháktól kezdve a műszaki cikkekig. Egy kis nézelődés után az üzletmenetről érdeklődöm Valernovics Mátyásné boltvezetőtől, egyben azt is megkérdem, van-e alapja annak az érzésnek, hogy ez a bolt már nem az a bolt, ami valaha volt. Persze, hogy nem az, hisz változás nélkül nincs fejlődés. Nemcsak azért más, mert ékszerrel is foglalkoznak. Folyik itt a vétel és eladás is. Leginkább az áruösszetétel változott, míg régebben 80 százalék volt a régi és 20 százalék az új, manapság 60 és 40 az arány, méghozzá az új javára. Majdnem minden új holmi a központi áruellátásból származik. Ennek van hátránya is, mert megköti az itteniek kezét. A hagyományos használt cikkeket nem keresik, nem veszik. Inkább hoznának használt ruhát, arra viszont az üzlet nem tart igényt, mivel nem kell senkinek sem, csak a holland import. Vennének viszont mindenféle háztartási kisgépet, mosógépet, centrifugát, porszívót, hűtőszekrényt, mert használt állapotban nagy a kereslet irántuk. És kapósak még a fekete-fehér vagy színes tévék is. Ezt mutatja az is, hogy egy- egy hónap közepéig jó a forgalom aztán lelassul. Nem nehéz rájönni, miért? Akik ugyanis komoly pénzekkel bírnak, azok nem ide jönnek vásárolni, a nagy tömegnek meg egyre kevesebb a köl- tenivalója. Vass Márta történik? Ferenczy Europress Július 27-én hatályossá válik a földtörvény Sikeres átképzés Mezőkovácsházán Libatömésböl vizsgáztak íme egy példa arra, amikor találkozik a magán-, a vállalati és a társadalmi érdek. Mezőkovácsházán a Pannonliver Baromfifeldolgozó Rt.-nél a közelmúltban egy szokatlan szakmára, a májlibatömés- re képezték át a vállalkozó munkanélkülieket. A Békéscsabai Regionális MunkaeróTejlesztőés Képző Központ, a Békés Megyei Munkaügyi Központ együttműködésével a Decentralizált Foglalkoztatási Alaptól kapott, közel másfél millió forintos támogatással, és a mezőkovácsházi munkaügyi ki- rendeltség szervezésével valósult meg ez az átképzési forma. A tapasztalatokról a szervezők az alábbiakat mondták el. Az átképzésben a körzet településeiről 21 jelentkező vett részt. A „tanulók” a sikeres vizsga után, a Pannonliverrel kötött szerződés szerint, tisztességes és biztos munkalehetőséghez jutottak. —Mi volt a munkanélküliek átképzésének a lényege? — kérdeztük Varga Tibort, a Pannonliver Rt. fejlesztési főmérnökét. — Magyarországon meghatározott számú májlibatömő egyéni gazdálkodó van. Az üzemben folyó munkának, az exportképes libamáj előállításának mint folyamatnak a tömés egy igen fontos része. 1994-ben az elmúlt évhez képest több májliba felvásárlására sikerült szerződést kötni. A tömők tekintetében 100 százalékig a kistermelőktől várjuk a segítséget. Elsősorban olyanokra gondoltunk, akik valamilyen formában kötődnek a vállalathoz. — Ennek lett a legmegfelelőbbformája az átképzés? — Úgy gondolkodtunk, hogy térségünkben igen magas a munkanélküliség, tehát „megszólítottuk” azokat, akikben van egy kis vállalkozói kedv, illetve dolgozni szeretnének. — Milyen módon történt a képzés? — A vállalat saját költségén legyártatott 20 darab komplett libatömő felszerelést közel 200 ezer forint értékben, amit díjmentesen a tömők rendelkezésére bocsátottunk. Ezt megelőzően került sor a tanfolyamra, ahol a résztvevők általános baromfitartási ismereteket szereztek. Ezt követte a gyakorlat, amely az úgynevezett hivatásos mestertömők közreműködésével zajlott a vállalkozó saját óljában. A felszerelés mellett mi finanszíroztuk az alapanyagot (a libát) és a takarmányt. — Milyen tapasztalatokkal zárták a gyakorlatot? — Az első turnus szárnyasokat éppen egy hete adták le a termelők, ami nem várt eredménnyel zárult. A 21 résztvevő átlag májazási eredménye 451 forint, azaz ennyi a tiszta haszna libánként. Ez nagyon jó eredmény ahhoz képest, hogy először tömtek. A leadott libaszámmal megszorozva nem is rossz kereset egy hónapi munkáért. — Mire számítanak e sikeres eredmény után? — Mivel a tömés nem könnyű és igen időigényes munka, biztos lesz lemorzsolódás. Reméljük azonban, hogy a döntő többség továbbra is vállalkozik a tömésre. Ezt követően egyébként még két ilyen próbajellegű tömés lesz, azután kötünk egy megállapodást a termelővel. Ebben szerepel a berendezés két év alatti részletekben történő visszafizetése és a vállalkozói ígéret, hogy ez idő alatt hozzánk szállít árut. Mindannyiunk érdeke a biztonságos, hosszú távú és elfogadható keresetet nyújtó munkalehetőség. Hogy hogyan tovább? Az idén még mindenképpen szeretnénk egy további turnus képzését beindítani. Célunk a termelés mennyiségi növelése mellett a minőségi májliba előállítása. Akiknek pedig felkeltette az érdeklődését, azok máris jelentkezhetnek az rt. bér- és munkaügyi csoportjánál az augusztusban induló tanfolyamra. A Békéscsabai Regionális Munkaerőfejlesztő és Képző Központ részéről Bátkai József így foglalta össze a tapasztalatokat: — Központunkban úgy ítélték meg, hogy mivel az rt. minden, a képzésben részt vevő munkanélkülivel szerződést köt, ezért a legnagyobb hatékonyságú tanfolyamok egyike. A döntő vizsga maga a májazás volt, ami rendkívül jó eredménnyel zárult. Mivel hatékony és segítőkész kapcsolat alakult ki az rt., a munkaügyi irodák, a központunk, a helyi önkormányzat és a művelődési ház között, így Mezőko- vácsházát a képzések szempontjából a jövőben is bázishelynek tekintjük. Halasi Mária A sikeres mó jlibatömés egyik feltétele □ jószágok szellős, jól elkülöníthető helyen való tartása. De nem elhanyagolható szempont a szakértelem és a megfelelő takarmány sem, valamint egy biztos szerződés, amit Mezőkovácsházán a Pannonliver Rt. nyújt a termelőknek
