Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-04 / 155. szám
tJÉKÉS MEGYEI HÍRLAP SZÍNES 1994. július 4., hétfő Olcsóbb megjavítattni, mint újat vásárolni A jó cipőkért, a kész lábbelikért Buszt vettek Merészet gondolt a kardos! ön- kormányzat, amikor megvásárolta a helyi termelőszövetkezet felszámolása miatt értékesítésre szánt autóbuszát. A testület így próbál segíteni a felnőtt- és diákutaztatáson. A gyerekek már ezzel az autóbusszal 3 napos kiránduláson vehettek részt, Szentendrén. A felnőttek keddi és pénteki napokon úgynevezett piaci járattal utazhatnak hetente kétszer Szarvasra. A legtávolabbi tanyaközponttól is felveszik a vásározókat és természetesen a megbeszélt időpontban indulnak és érkeznek vissza. A járat menetrendje rugalmas, alkalmazkodik a kardosiak pillanatnyi igényéhez. A busz fenntartását az önkormányzat saját erőből biztosítja egy alkalmi sofőr foglalkoztatásával. A lakosság minden egyes alkalomkor a volán-buszokon szokásos tarifákon válthatja meg menetjegyét. Világirodalmi olvasmányélményeim; Malamud, Singer novellái jutottak eszembe, mikor Békéscsaba külvárosában, a Kemény utca lombos fái között felfedeztem Várközi Mihály cipészműhelyét. — Kitől tanulta a szakmát? —kíváncsiskodom. — A 611-es Szakmunkás- képzőben végeztem 1970- ben. Liker Mátyás volt a mesterem, aki sajnos azóta már meghalt. 1992-ig a Körösvidéki Cipészszövetkezetben dolgoztam. Akkor engem is elért a magyar gazdaság népbetegsége, a munkanélküliség. Egy évig voltam munkanélküli, nem tudtam mihez is kezdhetnék. A környékben nem volt cipész, ezért úgy döntöttem, hogy belevágok. Szerencsére a végkielégítésként kapott pénz elég volt ahhoz, hogy itt a garázsomban a munkához szükséges feltételeket biztosítsam. Félév elteltével pedig beindult az üzlet is. —Mit vállal? — Mindenféle női, férfi-, gyermekcipőket és táskák javítását. Leggyakoribb a varrás, a foltrakás, ritkább a talpa- lás. —Hogyan oszlik meg a forgalom? — Vegyesen. A meleg miatt az idősebbek délelőtt jönnek. A nap többi részében inkább a gyerekek és az asszonyok. — Hogyan látja a szakmája jövőjét? — Nagyon sok fiatal tanulót ismertem, akik kitanulták a szakmát, de nem folytatták. Hogy ennek mi az oka? Talán a vállalkozókedv, talán a pénzhiány. Hogy egy példát mondjak: egy cipész stoppológép nélkül nem sokra jut. Egy régi gép úgy 30—40 ezer forint, ha sikerül kifogni, mert újat egyáltalán nem lehet kapni. Pedig ránk, cipészekre szükség van. Az öreg mesterek egymás után halnak meg és maholnap nem lesz, aki folytassa a szakmát. Pedig még mindig olcsóbb egy cipőt megjavíttatni, mint újat vásárolni. A hét—nyolcezer forintos bőrcipő, egy háromtagú családnak bizony ma már komoly beruházás. — Mióta megnyitotta az üzletét, találkozott-e különleges kívánsággal? — Legutóbb a Kiadó Rt-nek —régebbi nevén Mezőgépnek — kellett homokfúvó védőruhát csinálnom, de lószerszámot és a tűzoltóságnak övét is varrtam már. Pánics Ferenc Várközi mester munka közben... fotó: Such Tamás • A 450-es Westel telefonok épületen belül is haszná Budapest: 1111 Lágymányosi út 15. Tel.: 209-2355 Rádiótelefon: (06 60) 327-087, (06 60) 327-088 Balatonvilágos: M7-es enyingi elágazás Tel.: (88) 380-644 Rádiótelefon: (06 60) 327-100 Békéscsaba: 5600 Gyóni G. u. 21. Tel : (66) 447-111 Rádiótelefon: (06 60) 384-000 Debrecen: 4026 Kálvin tér 2/A Tel.: (52) 318-038 Rádiótelefon: (06 60) 327-800 Győr 9022 Pálffy Dénes u. 1. Tel.: (96) 318-896 Rádiótelefon: (06 60) 327-400 Miskok: 3530 Széchenyi u. 70. Tel.: (46) 411-550 Rádiótelefon: (06 60) 351-000 Nagykanizsa: 8800 Deálc léc 12. Tel.. (93) 310-460 Rádiótelefon (06 60) 327-408 Pécs: 7621 Rákóczi utca 19. Tel.: (72) 445-111 Rádiótelefon: (06 60) 327-900 Szeged: 6720 Tisza lajos krt. 2-4. Tel.: (62) 421-575 Rádiótelefon: (06 60) 327-600 Székesfehérvár 8000 Várkörút 44.-46 Tel.: (22) 328-717 Rádiótelefon: (06 60) 327-200 Szolnok: 5000 Baross u 1. Tel.: (56) 422-232 Rádiótelefon: (06 60) 386-001 Szombathely: 9700 Weither Károly u. 14. Tel: (94) 324-420 Rádiótelefon: (06 60) 377-000 Egy régi kép - a dobozon Húsz esztendeje, 1974 nyarán a Tomi mosópor akkori gyártója felkérte Svecz András grafikust és Bíró József fotóst az addig Magyarországon ismeretlen nagykiszerelésű mosóporos doboz tervének elkészítésére — pörgette vissza emlékeit a békéscsabai Steigerwald Ernő, aki feleségével és két gyermekével másfél évtizedig szerepelt a három kilós Családi Tomi Sztár mosópor dobozán. Mivel a két fiatalember elképzelésébe remekül beillett az akkor még csak négy fős Steigerwald család, őket „álmodták” a mosóporos dobozra. így került a tervre Steiger- vald Ernő, felesége Mariann, és két gyermeke Ernő és Barbara fényképe. A Steigerwald család tehát hosszú időre a széles nyilvánosság elé került. S hogy fogadta ezt környezete? A családfő szerint: minden csoda három napig tart, így egy idő után mindenki megszokta a helyzetet. O a doboz megjelenése után hamarosan szakállat növesztett, így csak közeli ismerősei ismerték fel fotóját. Viszont a Lencsési lakótelepi boltban többször összesúgtak mögöttük. A dobozterv elkészülte után még két lány született, Noémi és Szimonetta. A család nem bánta meg, hogy tizenöt évig a mosópor „szolgálatában” állt. A szereplés jó érzéssel töltötte el őket, ám egy idő után már megszokottá vált. Mint ahogy a két kisebbik lány is együtt nőtt fel a helyzettel, így egyáltalán nem hiányolta magát a dobozról. Később Noémi fotója is szerepelt kártyanaptáron, így ma elmondható, hogy a Stéigerwald családból már .Szimonetta nem llpett fényképével a széles nyilvánosság elé. Jelenleg mivel foglalkoznak? — fogalmazódik meg mindannyiunkban a kérdés. A választ sajnos szomorú történettel keli kezdenünk: a családanya 1992-ben elhunyt. Steigerwald Ernő ma is a nyomdaipari szakközépiskola műhelyvezetője. Az ifjabb Ernő most végez a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola biológia-testnevelés szakán. Barbara a Dugonics laktanyában dolgozik, egészségügyi vonalon. Ennyit a Steigerwald család „mosópor történetéről” amely pontosan két évtizede indult. Magyári Barna A békéscsabai Steigerwald család fotója másfél évtizedig szerepelt a nagykiszerelésű mosópor dobozán
