Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-29 / 177. szám
MEGYEIKÖRKÉP 1994. július 29., péntek Földink volt. Az orosházi születésű Székács József költő, műfordító, egyházi író 118 évvel ezelőtt hunyt el Budapesten. A bölcsészetet és az evangélikus teológiát 1826- tól Sopronban végezte. 1836- ban a berlini egyetemen bölcsészeti doktorátust szerzett. Ettől kezdve haláláig a pesti evangélikus hitközség első papja volt. 1860-ban püspökké választották. 1859-ben vezető szerepet játszott a protestáns pátens elleni hazafias küzdelemben. 1838-tól a Kisfaludy Társaság tagja. A szerb népköltészet alkotásaiból fordított. Számos egyházi beszéde és más egyházi tárgyú munkája jelent meg. Gyula Rádió. Az FM 96 MHz-en a mai naptól hallható Gyula város hivatalos rádiója. A műsor reggel 6 órakor zenés, információs magazinnal kezdődik, benne óránként hírek, interjúk. 9-től 12 óráig szól a délelőtti zenés szolgáltató műsor, szintén óránkénti hírekkel, beszélgetésekkel, majd déli 12-kor Slágerlista, 13 órától Gyula expressz címmel aktuális tallózó, majd műsorzárás 14 órakor. E műsorrend érvényes július 29-től 31 -éig. Tornaterem épül. Végegyházán megkezdődött a tornaterem tervezett 13,5 millió forintos beruházása, amelyet a régi mozi épületének átalakításával valósítanak meg. A versenytárgyalást követően a kivitelezési munkálatokat a Kétegyházi Építőipari Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. végzi. A beruházás első üteme a belső térben már megkezdődött, amelyhez a céltámogatásként kapott 828 ezer forint is megérkezett. „A Körösök vízrendszeréhez tartozó természeti értékek — holtágak, ártéri erdők, szikes puszták, erdős puszták — olyan sajátos együttest alkotnak, melyek a későbbiekben lehetővé teszik egy önálló nemzeti park kialakítását. A Békés Megyei Nemzeti Park gondolata már a 70-es években felvetődött, 1986-ban pedig elkészült az első megvalósítási koncepció. A külső feltételek megváltozása miatt a terv néhány évre újra az íróasztalfiókba került. 1991 áprilisában a parlament határozatot hozott a Körös-Maros Vidéki Nemzeti Park megalakításáról. Ezt követte egy 1993-as kormányhatározat, mely a nemzeti park szervezeti felépítését előkészítőTermé- szetvédelmi Igazgatóság megalakításának határidejét 1994június 30-ban jelölte meg. Utolsó lépésként a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter egy rendelettel létrehozta a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóságot.” (Részlet egy hivatalos tájékoztatóból.) Szarvas, Bolza-kastély: a természetvédelmi igazgatóság székháza Bemutatjuk a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóságot Nemzeti Park - egy lépéssel közelebb Ennyi tehát dióhéjban az igazgatóság létrejöttének előtörténete. A jelenről pedig Tirják László igazgatóval beszélgetünk, mindenek előtt arról, milyen céllal jött létre ez az új természetvédelmi közigazgatási egység? — Élöljáróban hadd mondjam el — kezdi a fiatal szakember —hogy a Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság szervezetileg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságáról vált le, és ezzel hazánk kilencedik ilyen intézménye jött létre. Elsődleges célja a Körös-Maros vidék értékeinek egységes fejlesztése, a természetvédelmi közigazgatás tökéletesítése és az új nemzeti park alapjainak lerakása. Illetékességi területe magába foglalja Békés megyét és Csongrád megye Tiszától keletre eső településeit. — Ón az imént úgy fogalmazott, hogy a nemzeti park alapjainak lerakása a cél. Szabályozza ezt valamilyen szakmai előírás, követelményrendszer? —Hogyne, egy nemzetközi természetvédelmi szabvány határozza meg a nemzeti parkká nyilvánítás feltételeit, ezeket kell nekünk a elkövetkező időszakban itt megteremteni. Ez feltehetően néhány évet vesz igénybe. Az igazgatóság megalakulása fontos lépés volt ezen az úton. — A szabvány nagy vonalakban mit ír elő? — Bizonyos nagyságú, egységes, természetföldrajzi- lag egybefüggő területet, az e tájra legjellemzőbb növény- és állattársulásokkal. A szóban forgó terület, tehát a Körös-Maros köze és a Körösvidék nagyobbik része szakmailag nagyon szerencsés, ez teszi lehetővé, hogy nemzeti parkká váljon. — Visszatérve a közelmúltban megalakult igazgatóságra, mi az első szakmai tennivalójuk? — Ami a feladatokat illeti, mindenek előtt ki kell dolgozni egy olyan természetvédelmi stratégiát, amely mielőbb lehetővé teszi a nemzeti parkká válást. Emellett két nagy munkaterületünk a természet- védelmi szakhatósági tevékenység, valamint az országos jelentőségű védett területek kezelése. — Ez egyszerre három kérdést is felvet: a Körösvidéki Környezetvédelmi Felügyelőséggel való munkamegosztást; a kárpótlással kapcsolatos feszültségeket, valamint a természetvédelmi törvény hiányát. — Igazgatóságunk a bioszféra, az élővilág védelmét szolgálja, természetvédelmi hatósági feladatokat lát el, a környezetvédelmi igazgatóság pedig a napi környezetvédelmi hatósági feladatokkal foglalkozik. Mint társintézménnyel, napi kapcsolatot kell tartanunk a felügyelőséggel, de a munkánk szorosan kapcsolódik a megyei önkormányzathoz, a vízügyi igazgatósághoz, a megyei múzeumok igazgatóságához és a települési önkormányzatokhoz. Ami a kárpótlást illeti, néhány helyen valóban feszültséget okozott, hogy tervezett nemzeti park-területeket próbáltak bevonni, és részben vissza is kaptak szántóföldeket, ahol nem volt elegendő a földalap. Az Alkotmánybíróság tavaszi döntése alapján egyébként tervezett nemzeti park-terület nem kerülhet magántulajdonba. A harmadik a természetvédelmi törvény hiányát nyilvánvalóan érezzük, reméljük, mielőbb megszületik. A tervezetet a szakminisztérium előkészítette, most folyik a tárcaközi egyeztetés. — Végül egy gyakorlati kérdés: hol, milyen körülmények között milyen létszámmal működik az igazgatóság ? —A szóbajöhető települések közül a választás Szarvasra esett, elsősorban azért, mert itt kialakult egy természetvédelmi szellemi központ. A város ön- kormányzata ötmillió forinttal támogatta az új igazgatóság létrehozását, az Öntözési Kutató Intézet pedig átengedte az An- na-ligeti Bolza kastélyt és a parkot. A Kiskunsági Nemzeti Parktól most kerül át hozzánk a 13 területi természetvédelmi munkatárs, és alakul a 15 —17 tagú központi szakembergárda is. Szeptember 1-jével lesz az igazgatóság teljesen önálló. Hadd mondjam itt el, hogy a kastélyt övező parkban egy bioszféra-bemutató kertet szeretTirják László igazgató Tirják László (32 éves) békéscsabai születésű, erdőmérnökként Sopronban végzett, majd ökológus diplomát is szerzett a Kossuth Lajos Tudomány - egyetemen. Dolgozott a Szabadkígyósi Tájvédelmi Körzet vezetőjeként, volt a környezetvédelmi felügyelőségnél Gyulán, ezután került a Kiskunsági Nemzeti Park főosztályvezető-helyettesi beosztásába. A Körös-Maros Vidéki Természetvédelmi Igazgatóság élére ez év június l-jével nevezték ki. Számos egyesület, természetvédelmi alapítvány tagja. Nős, felesége pedagógus, két kisgyermekük van. nénk kialakítani, ahol a látogatók testközelből megismerhetik a Körös-vidék növény- és állatvilágát. Ennek a szakmai alapjait az idén ősszel rakjuk le. Kiemelt szerepet szánunk a nevelésnek — külön munkatárs foglalkozik e területtel. Szeretnénk kialakítani a feltételeit az irányított ökoturizmusnak térségünkben, amely lehetővé teszi a nagyközönség számára a régió természeti kincseinek megismerését. T. I. PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY! A Takarék Vagyonkezelő, Csődmenedzser és Felszámoló Részvénytársaság, 1027 Budapest, Margit krt. 1. 111/16., mint a Dél-magyarországi Építő Vállalat „FA” (6721 Szeged, Bocskai utca 10—12. sz.) felszámolója pályázatot hirdet a felszámolás alatt álló vállalat, Szarvas, Erzsébet ligeti udulo es udulohasznalati jog értékesítésére. Irányár: üdülő 24 550 E Ft + áfa üdülőhasználati jog 4 OOO E Ft A pályázóknak — előzetes egyeztetés után — lehetőségük van a meghirdetett ingatlan helyszíni szemléjére. A pályázatról és az ingatlanról dr. Ascher Alice felszámolóbiztos [Takarék Rt. Szegedi Irodája, telefon/ fax: (62) 322-160] vagy Kokovay János a felszámoló helyi megbízottja [DELÉP „FA”, telefon/fax: (62) 311-167] ad részletes felvilágosítást. A pályázatnak tartalmaznia kell: a pályázó nevét, adatait, az ajánlott vételárat és a fizetési feltételeket, valamint a fizetési biztosítékot. Az ajánlatokat írásban kérjük: 1994. augusztus • 9-éig, Takarék Rt. Szegedi Irodája (6722 Szeged, Szentháromság u. 20.) címre zárt borítékban, „PÁLYÁZAT” megjelöléssel eljuttatni. Az elővásárlásra jogosultak a jelen pályázati eljárásban gyakorolhatják elővásárlási jogukat. A kiíró a tenderbontás után szóbeli vagy írásbeli kiegészítést kérhet a pályázóktól. A pályázat kiírója fenntartja a jogot arra, hogy kielégítő ajánlat hiányában a pályázatot eredménytelennek nyilvánítsa. * A benyújtási határidő lejártától számított 30 napon belül a kiíró értesíti a pályázókat a pályázat eredményéről. Páholy-parti a mecénásoknak, az értékek megőrzőinek Csabai Páholy, mint közéleti fórum A századvég és a századelő társadalmában teljesen természetes, elfogadott találkozóhelyek voltak a különböző társaságok, a klubok és a rendszeresen megrendezett magán- és megyebálok. Itt lehetősége nyílt a polgárságnak arra (hangsúlyozom, nem az arisztokráciáról és a rosszízű megyebálokról van szó), hogy a szórakozáson túl megvitassák a társadalom aktuális kérdéseit, megismerkedjenek egymással. Hasonló célt szolgált annak idején a kávéházi élet is. Egy-egy színházi előadás után szinte elmaradhatatlan volt a művészetpártolók eszmecseréje egy vacsora, vagy egy pohár ital mellett. Ezek a találkozások adták a társasági élet savát- borsát. De hol vannak azok a régi szép idők? A hazánkban zajló társadalmi változások, a polgári folyamat megindulása azonban szinte kínálja a lehetőséget egy hasonló forma létrehozására. Ezt az alkalmat használta ki a WELL 392 Művészeti Kereskedelmi Reklámügynökség itt Békéscsabán. A cég kezdeményezésére, a Jókai Színházzal közösen, Csabai Páholy néven létrehoztak egy klubot. Rózsa Attila, a területi képviselő tájékoztatójából megtudtuk: A cél a fentiekhez igen hasonló; teret és lehetőséget biztosítani a politikai élet vezetőinek (önkormányzati vezetők, országgyűlési képviselők), a gazdasági élet meghatározó személyiségeinek, új vállalkozóknak, a kulturális területen dolgozó szakembereknek, művészeknek és az értelmiségnek az egymással való találkozásra, kötetlen társalgásra, eszmecserére, s nem utolsó sorban a szórakozásra. Ez a klub amolyan közéleti fórum, ahol a találkozásokon keresztül az emberek megismerik egymást, a szakmai területek sajátos kérdéseit; ahol szó esik a problémákról, az eredményekről. Olyan emberek találkoznak itt, akik tevékenyen részt vesznek, részt vehetnek a jó értelemben vett lokálpatriotizmus erősítésében. S talán az sem véletlen, hogy az összehozó erő a színház, mint a megye kulturális szférájának a csúcsa. A színházban és a Vigadóban megrendezésre kerülő partik a város illetve a megye társasági és társadalmi életének egyik fontos színterévé teszik a színházat. S mit kínál a Csabai Páholy tagság? A páholytagok részére öt nagyszínházi díszelőadást rendeznek, ezeket minden esetben exkluzív parti követ. Itt fehér asztal mellett találkozhatnak az előadás művészeivel, és minden alkalommal egy-egy különleges, meghívott személyiséggel. A tagok részére a nézőtéri széken egy réztáblát helyeznek el, melyre a tag neve, illetve a cég neve kerül. A színház előcsarnokában az úgynevezett hálafalon bemutatják a páholy tagjait. Ezenkívül a szórólapokon, a műsorfüzetben kapnak lehetőséget cégük bemutatására. Az arany-, ezüst-, és bronz páholyok megváltásán keresztül a színház olyan emberek találkozásának ad lehetőséget, akik társadalmi rangjuk, saját szakterületükön elért eredményeik alapján s nem utolsó sorban jelenlétükkel erősíthetik a kultúra területén a mecenatúra szerepét. A fejlett polgári államokban ez nem is jelent különösebb gondot, hiszen a Nyugat- Európában működő színházak 90 százaléka nem állami költségvetésből dolgozik. Egy ország kultúrája nem csupán egy szűk réteg sajátja, hanem az adott társadalom, a nép múltjának, értékeinek letéteményese. így azt megőrizni, fenntartani mindannyiunk feladata. Ki szellemiségét, ki alkotó művészetét, ki anyagi forrásait ajánlja Thália oltára elé. A cél azonban egy: kulturális, művészi értékeinket megőrizni.
