Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

KÖRKÉP 1994. július 4., hétfő Tűz a városházán. Va­sárnap virradóra kiégett a bé­kési polgármesteri hivatal egyik tanácskozó terme. A lángok martalékává lett helyi­ségben keletkezett kárt közel egymillió forintra taksálják. A hajnal félhárom körül kihívott tűzoltók igen gyorsan a hely­színre érkeztek, s a szemtanúk szerint hatékonyan, eredmé­nyesen szálltak szembe a lán­gokkal. Nem rajtuk múlott, hogy már csak az épület többi részét menthették meg. I---------------A U 5 T It I A | / OSI 70 A Lottó Unió Kft. tájékoztatá­sa szerint a 26. héten az Auszt­ria lottó nyerőszámai a követ­léP7fílr 3,10,28,34,41,43, a pótszám 15, a Joker nyerőszám: 443 721. „MEGBOCSÁTUNK, AMÍG SZERETÜNK.” (La Rochefoucauld) Születésnap - Suzukival Egyéves születésnapját ünne­pelte a hét végén a békéscsa­bai Ankers Kft., a megyeszék­hely Suzuki márkakereskedé­se. A Korzó téren megrende­zett partira azokat a márkatu­lajdonosokat hívták meg, szám szerint 259-et, akik ez időszakban vásároltak, vagy az előleg befizetése mellett az Ankers Kft.-től vásárolnak va­lamilyen típusú Suzukit vagy Marutit. Az invitálásnak több­ségben eleget is tettek a meg­hívottak, családostól érkeztek az igencsak jól sikerült ren­dezvényre. Persze vonzó volt az is, hogy a márkakereskedő a vásárlók között kisorsolt egy í .3 Suzuki Sedán típusú gépkocsit. S ha már születés­napról volt szó, akkor az ilyen rangos eseményről nem hiá­nyozhat a torta sem. Akinek inkább fagylaltozni támadt kedve, az kedvére „nyalakod- hatott”—a cég számlájára.. Kovács Páltól, az Ankers Kft. ügyvezetőjétől megtud­tuk: sikeres esztendőt tudnak maguk mögött, az eladási sta­tisztikájuk jobb, mint amire számítottak. Az ország 110 márkakereskedőjének sorában — különféle mérőszámok alapján végzik a rangsorolást — a csabai Suzuki márkake­reskedés a 28-ik. Természete­sen szóba került a legjobb és a legrosszabb hónap is. Nos, na­gyon mozgalmas volt a múlt év decembere, ekkor 38, s az idei március, amikor 40 személy­autót adtak el. A leggyengébb­nek az idei január bizonyult, ekkor csupán kilencen vásárol­tak az Ankersnél Suzukit. Mindenki izgalommal várta a sorsolást. Közben a Békés­csabai Ifjúsági Fúvószenekar adott térzenét, volt BMX be­mutató és vetélkedő a gyerme­keknek, valamint autós felsze­relések, kiegészítők árusítása. A sorsoláson 245—en vettek részt. Fortuna Motyovszki Lászlónak (Telekgerendás, Dózsa Gy. u. 15. sz. alatti la­kos) kedvezett, aki a közel­múltban vásárolta kocsiját, s az övé lett az Ankers Kft. által felajánlott 1.3 Suzuki Sedán. —sz— „Egy ilyen autóért érdemes lehel felnőni..." Fotó: Kovács Erzsébet A város büszkesége is (Folytatás az 1. oldalról) megbecsülést kapnak, ott min­dannyian hálaadással állha­tunk meg Isten színe előtt... Dr. Harmati Béla püspök szentelte fel a szeretetotthont Fotó: Such Tamás Aki a karóráját reggel felte­szi, az az idő bilincsét csatolja fel — hangzottak a továbbiak­ban a püspök szavai. Az méri a rohanást, melyben élünk. Az élet viszont nem több néhány milliárdnyi szívdobbanásnál. De nem mindegy, a szív kiért, miért dobban. Akik a szeretet­otthonban élnek, azoknak szí­ve, lehet már csak ezret, vagy milliót dobban. Az emberi idő véges, s el kell számolni min­den szívdobbanással. Minden­ki vét, ki nem gondol a vele- élőkkel, a rábízott, melléren­delt emberekkel. Az egyházi méltóság min­dannyiunk közös kívánságát is beépítette ünnepi beszédébe: „Legyen e szép otthonnak pi­henés a jellege, szeretet és bé­kesség a vezérlő elve!” Magyari Barna Hatszáz kutató Budapesten Harminchét ország hatszáz kuta­tójának, a tudományág kiválósá­gainak, köztük a Nobel-díjas Ge­orges Charpak, részvételével kezdte meg tanácskozását tegnap a Dl. Nemzetközi Neuroendokri- nológiai Kongresszus Budapes­ten, a Semmelweis Orvostudomá­nyi Egyetem Nagyvárad téri épületében. Akongresszus hét ple­náris előadásán, 17 szimpóziu­mon és 400 poszteren ismertetik és vitatják meg a szaktudomány eredményeit Magyar kutatók kö­zel 40 éve vesznek részt a neuro- endrokin-kutatás élvonalában. Akár luxushajópincérek lehetnek „Csak a köszönet hangján szólhatunk...” Gulyás György emlékkiállítás Békésen (Folytatás az 1. oldalról) Az alapítvány égisze alatt nyílik augusztus elsejétől az ILS Idegennyelvi Szakiskolá­ja, amelynek ötlete és tanterve Bukovinszkynéé. Pályázatát az Oktatási Minisztérium is el­fogadta és a diákok tanulását a szokásos összeggel támogatja. A szakmai elvárások és vizs­gáztatási követelmények egyeztetésébe az ötletadónak is van beleszólása. A gimnázi­umi érettségire épülő szakis­kolai képzés két szakmában, hatvan diákkal indul: — Két éves a német nyelvre is oktató titkár-ügyintéző szak — tájékoztat Bukovinszky- né,— amelyre felsőfokú kép­zés építhető. Ügyintéző titkári és menedzseri asszisztensi ké­pesítés felé nyílik majd az út. Gépírást, levelezést, ügyvitel­technikai ismereteket, számí­tógépkezelést, jogi, gazdasági titkári, idegennyelvi tudást ta­nulnak a hallgatók. Hetenként egy napot gyakorlati munká­val töltenek egy valóságos munkahelyen, ehhez is jó part­nereket találtunk. A pedagógi­ai asszisztensek angol nyelvet tanulnak, tanulmányi idő egy év. Belőlük később, ha szor­galmasak, angol tanárok lehet­nek. Tantárgyaik: gyermek fejlődés-lélektan, gondozás, gyermekfelügyelet, ifjúságvé­delem, pedagógiai pszicholó­gia, oktatás, közművelődés, tanórán kívüli tevékenység, oktatástechnikai, szövegszer­kesztési ismeretek. Egy hóna­pos gyakorlat során általános iskola alsó tagozatán dolgoz­nak, két hetet idegennyelvi tá­borban töltenek. Az ingyenes nappali .tagozatos oktatásra Békéscsabán, a Szabadság tér 11-17. szám alatt lehet jelent­kezni. — Munkanélküli fiatalok részére is indítanak átképzése­ket a munkaügyi központ tá­mogatásával? —Három programot öt cso­portban. Angol és német nyel­ven képezünk idegennyelvű titkárnőket, angol, francia nyelven baby-sittereket és lu- xushajópincéreket. A haté­konyságról annyit, tavaly két csoportunkban végeztek tit­kárnők 29-en, egy nem dolgo­zik közülük, ketten elköltöz­tek, a többinek van munkája. Angol nyelvtanfolyamon 18­an végeztek, mindenki állás­ban van. Ezek a tanfolyamok 9 hónapig tartanak, naponta van tanítás. Jelentkezni a Békés Megyei Munkaügyi Központ területileg illetékes kirendelt­ségein lehet, az oktatás Békés­csabán a Szabadság tér 11­17.szám alatt az iskolánk tan­termeiben lesz. A komplex vendéglátó eladók, a leendő luxushajópincérek a békéscsa­bai Garzon Szállóban tanul­nak. —Beszéltünk az elhelyezke­dési lehetőségekről... — Jók az esélyeik, ha ko­molyan veszik a mi szigorú oktatási elvárásainkat. A pin­cérek állásközvetítését a Hun- garowork Külföldi Munkavál­lalási Iroda biztosítja. Az au- pair (baby-sitter) tanfolyamon végzetteket a Héra Bt. segít elhelyezni Hollandiában, Bel­giumban, Németországban közép vagy annál magasabb életszínvonalú családoknál. Ezeket a családokat az Európa Tanács normái alapján bírál­ják el. A munkavállalók úti­költséget, szállást, teljes ellá­tást, munkabért kapnak egy évig, de a szerződésük meg­hosszabbítható. Bede Zsóka A tarhosi zenei élet megterem­tőjére, a Békés-Tarhosi Zenei Napok alapítójára, későbbi igazgatójára, a zenepedagó­gusra, a karnagyra, a tanárra, a kollégára, a barátra, Gulyás Györgyre emlékezett a szép számú közönség szombaton délután Békésen, a Jantyik Mátyás Múzeumban. A BÉ- TAZEN előjátékaként itt nyílt meg a „ Csak a köszönet hang­ján szólhatunk” címmel a Gu­lyás György emlék-kiállítás, melyet dr. Gyarmath Olga, a Tarhosi Énekiskola volt tanára és B. Szűcs Irén múzeológus rendezett, az érdeklődők elé tárva az egykori nagy hírű ze­nei tanoda múltját, fejlődését, küzdelmét, bezárását, a zenei napok kezdetét és kiszélesedé­sét. Személyes, valamint írá­sos és tárgyi emlékek sokasága ad bepillantást a volt taninté­zet mindennapjaiba. A vitri­nekben és a falon megsárgult amatőr vagy művészi fotók az egykori diákokról, később a magyar zenei élet ígéreteiről, mint Szokolay Sándorról, vagy a világban akkor már elismert zenei kiválóságokról, így például Kodály Zoltánról, vagy a zenetanárról, Gulyás Györgyről. P. Rozgonyi Piroska tanár­nő, a Tarhosi Énekiskola volt diákja megható szavakkal be­szélt Gulyás Györgyről, kie­melve felelősségérzetét, áldo­zatos munkásságát, a zene iránti alázatát, s azt, hogyan és mennyit küzdött, miért és ki­kért tette, hogy a megálmodott és önként vállalt feladat-ten­gerben kik és hogyan segítet­ték vagy akadályozták. Szólt arról is, hogy a sok harca mennyi energiát követelt tőle, s ha azt az energiát az alkotásra használja, vajon mi minden maradhatott volna még utána? Az ünnepi beszédet követő­en Nagy Ivett, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Sze­gedi Konzervatóriumának nö­vendéke csodálatos hegedűjá­tékával kápráztatta el a jelen­lévőket. —szekeres— Amatőr és művészi fotók az egykori tarhosi diákokról és későbbi hírességekről Fotó: Such Tamás Lédi terelt a legügyesebben Menekültek mentsvára Nem mindennapi látványban volt részük azoknak, akik a hétvégéjüket Orosháza-Bo- gárzón töltötték az első ízben megrendezett pásztorkutyák országos terelőversenyén. A nevezőknek az orosházi Nagy Mihály juhász (ő volt egyéb­ként a verseny egyik bírája is) által felajánlott nyájat — 300 darab birkát — kellett pásztor- kutyáik segítségével a kijelölt útvonalon az első karámba te­relni, majd onnan kiterelve — egy szárnyas hídon keresztül — a célkarámba hajtani hiány­talanul. A bírák árgus szemekkel fi­gyelték a gazdák jószágszere - tetét, az állat és az ember közös munkáját, összeszokottságát, a falkakezelést, a terelést, a négylábúak idomítottságát. (Pénteken délután Nagy Mi­hály és kedvenc kutyusa, Sá­tán a bemutató terelésen példát adott arra, mi lesz a követel­mény a két versenynapon. Sá­tán eddig 7 juhászversenyen segítette gazdáját.) Nem csoda hát, hogy éppen Nagy Mihály javaslatára a kimondottan ju­hászkutya-fajták (komondor, kuvasz, puli) mellett keverék ebekkel is lehetett nevezni a versenyre. A két versenynap eredmé­nyeit a zsűri vasárnap délben összegezte, így alakult ki a végső sorrend. A pásztorku­tyák első országos versenyén a szentesi Révész István és Lédi nevű hűséges négylábúja sze­repelt a legeredményesebben. Őket követte Márcsek György és Kökény névre hallgató ku­tyusa Nyírtelekről. A pénzdí­jazású viadal harmadik helye­zettje pedig a hódmezővásá- helyi Csordás József lett Pici­vel, az 5 esztendős pásztorku­tyával. Csete Ilona (Folytatás az 1. oldalról) — Ahogy tudjuk, a békés­csabai állomásnak Csongrá- don is van egy tábora. — Két-három száz bosnyák menekült lakik ott, egy volt magyar laktanyában. Nem el­képzelhetetlen egy Románia felől érkező hullám sem. A rendkívüli elhelyezés megol­dására egyes üdülőterületeket is - számításba veszünk. Re­méljük, hogy sose lesz rájuk szükségünk. — Errefelé egészen egzoti­kusnak számító nemzetek fiai is átlépik a határt. — Magyarország csak kor­látozásokkal fogadta el az 1951-es genfi menekültügyi konvenciót: csupán Európából érkezőket fogadunk. Az ÉNSZ természetesen ennek feloldá­sát szorgalmazza. Ha eredmé­nye lesz, sokan jöhetnek, ugyanis Romániába rengeteg államból érkeznek vízum­mentesen. Több tízezer ilyen személy él náluk. — Mi történik például az illegális határátlépő pakisztá­niakkal? — Helyből visszaküldik őket. De nem is hozzánk akar­nak jönni: nyugatra mennének. —A külföldiek hogyan gya­korolhatják vallásukat? — A vajdasági magyarok keresztények, ők a város temp­lomait keresik fel. A csongrádi táborban kialakítottunk egy dzsámiszobát —- a volt politi­kai tiszti traktusban jutott neki hely. Az ott élőknek saját ho- dzsájuk is van. De itt, Békés­csabán is kialakítottuk az egyik helyiséget muzulmán imaszobának. Békéscsabán 130-140-en fémek el, Csong- rád befogadó képessége 220 körül van, ott még egy tornate­rem is rendelkezésünkre áll 120 vasággyal. Az idegenek jelenléte Békéscsabán szinte semmi feszültséget sem okoz. A megyeszékhely annál na­gyobb város, hogy jelenlétük feltűnő lenne. A gyerekek a város két iskolájába is kijárnak tanulni, többségük tisztán be­szél magyarul, s gyorsan beil­leszkedik. Csongrád kisebb, s előfordult már, hogy 600-an voltak a táborban. Lakóinak más a nyelve, más a vallása is. De azért a város elfogadta je­lenlétüket. A bosnyákok ott­hon is a mezőgazdaságból él­tek, itt is kijárnak dolgozni. Az egyik iskola gyerekei például be-belátogatnak a táborba, to­vábbá közös istentiszteleteken vesznek részt. — Kik dolgoznak az állomá­son? — Mindenki köztisztviselő, BM-dolgozó. Akiket én irá­nyítok, nem hatóság képvise­lői. Ha jön egy menekült, elő­ször a megyei rendőr-főkapi­tányság állomásunkon elhe­lyezett embereihez kerülnek. Éz az alosztály meghallgatja őket, s dönt: ki maradhat, ki nem. Ha valaki megkapja a politikai menekültr státust, ak­kor munkát vállalhat, jár neki a társadalombiztosítási ellátás, lakást is vehet magának. Vi­szont nem szavazhat, katona sem lehet. A többség viszont csupán ideiglenes menedékes lesz, addig, amíg haza nem tud menni. Ok nem vállalhatnak munkát, s csak alaporvosi ellá­tásban részesülnek. S természe­tesen sokan vannak, akiket nem fogad be az ország. Akik viszont maradhatnak, azok számára gondoskodnunk kell a szállás­ról, az élelmezésről, az iskolai ellátásról és sok minden másról. Békéscsabán például óvodát is szerveztünk. K. A. J.

Next

/
Thumbnails
Contents