Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP TARKA OLDAL Pech: az asszony a férj barátnőjét kérte pesztonkának Hogyan fogjunk nos férfit? „Mit tegyünk, ha — legalábbis papíron — másé az, aki nekünk tetszik?” Erre a kérdésre válaszol a „Void” párizsi folyóirat. 1993. január 29. ,,Egy a bűnöm, mely fáj és éget, Pedig csak két szó: SZERETLEK TÉGED!” 1994. július 29. Hogyan mondjam el neked, hogy... Ha nem csak az érzésem, úgy gondolom nekem szól a „Pont őt de... és a Kedvesem” jeligének a válasza. Teljesen egyformán gondolkodunk. De én most írok először. Ha hiszed, ha nem, ez mind véletlen. Mások játékába keveredtünk. De bennem ez jó érzést váltott ki. Ezért nagyon kérlek, ne haragudj rám. De amikor találkoztunk, fájt na­gyon (épp úgy, mint neked), hogy hogyan viselkedtél. Vagy azért haragszol, mert felhívtalak telefonon? De akkor már úgy éreztem, Te vagy a Titok mö­gött. Kérlek, ha találkozunk, mondj valamit, nem akarom, hogy haragudjál rám. Ha két évet így kibírtunk, ne rontsuk el. Nekem sokat jelentett, és remé­lem, sokat fog. Bocsáss meg, de nem tehetek róla! Ha nem lett volna ballagási előkészület, nem lett volna szemünk, szívünk Neked és Nekem, nem így alakult volna. Elő szóban könnyebb lesz elmondani. Szeretlek! *** Ha elolvasod, tudod ki! Szeretlek, de felhívni nem foglak! Hívj fel te, de csak ak­kor, ha te is így érzel. Ennyit megtehetsz értem, azt hiszem. Ha elfelejtetted volna a telefon­számom, sajnálom. Találsz megoldást, ha akarsz. Miből gondolod, hogy az vagyok, akit hiszel? írsz valamit, amiről ma­gamra ismerek? 94.03.09. Tisztelt Olvasóink! Köszönjük leveleiket, amelyeket la­punk Szívküldi rovatába írnak, s a szándékaink szerint továbbra is igyekszünk minél több üzenetet meg­jelentetni e hasábon. A korlátozott terjedelmi lehetőségek miatt azon­ban továbbra sem tudunk vállalkoz­ni névnapi, születésnapi jókívánsá­gok, családi ünnepségek, házassági évfordulók alkalmából írt gratuláci­ók közlésére. A Szívküldi változatla­nul szeretne megmaradni eredeti „profiljánál”, a titkos üzenetek to­vábbításánál. Ugyancsak nem te­hetjük meg, hogy a hozzánk küldött levelek íróinak nevét vagy magát a levelet bárki kérésére kiadjuk. Minden nő megérzi, melyik férfi nem boldog otthon: az, aki szinte sohasem viszi el munkahelyi baráti összejöve­telekre a hitvesét; általában csak a gyerekekről beszél, a feleségét viszont nem említi; sohasem hoz magával tízórait, pedig haspók és mindig tudna nassolni; mindig ráér, és való­ban sokat túlórázik; magá­nyosnak, szomorúnak tűnik, pedig szakmailag remek telje­sítményeket mutat fel. Mit tehet az, akinek ponto­san ilyen, nős férfi tetszik? Ha a hölgy szeretné, hogy a férfi felfigyeljen rá, s viszo­nozza vonzalmát, igyekezzék a kedvére lenni! Legyen fel­szabadult, vidám, használjon kellemes illatú kozmetiku­mot! Jegyezzen meg olyan ap­róságokat, amiket ő (valószí­nűleg) elfelejt. Érdeklődjék a munkája iránt! Legyen önzet­len segítőtársa! Ha a nő úgy érzi, hogy a férfi még bizonytalan, tegye félté­kennyé. Elég egy-egy elejtett megjegyzés baráti estékről vagy kellemes találkozókról. Ha az illető tényleg vonzódik hozzá, élénk figyelemmel fog­ja kísérni az ilyen megállapítá­sokat. A nyilvánosság előtt legyen tartózkodó! Ne sejtse más a kialakuló kapcsolatot. Ha köz­vetlen kollégáról van szó, a hölgy kicsit rejtélyes is lehet. Hadd vélje a kiszemelt áldo­zat: valami titok lengi körül a (leendő) barátnőt. Ha véletlenül összefut az új barátnő a papíron még feleség­ként szereplő, valószínűleg idősebb nővel, legyen vele ud­varias! Egyúttal füleljen: hát­ha megtud valamit az úr gyen­géiről! Az ágy csak akkor jöjjön, ha a nő biztos benne, hogy komo­lyabb, nem pillanatnyi érzel­mekről van szó! Az első együtt töltött éjszaka nagyon fontos: az új barátnőnek szexuálisan is helyt kell állnia, nemcsak kedvességével és figyelmes­séggel! Türelem rózsát terem! Nem szabad a férfitól már a legele­jén elvárni, hogy, megígérje: elválik. Örülni kell a pásztor­óráknak és a közös, lopott bol­dogságnak. A párizsi folyóirat több hí­rességet is megszólaltatott, aki nős férfibe szeretett bele, majd hosszabb-rövidebb idő múltán a felesége lett. Ezek közé tartozik például Bridget Fonda, aki egyik barátnőjé­nek a barátját „horgászta” el, azelőtt viszont nagynénje Ja­ne Fonda lovagját hódította el. Mapia Maples három évig várt Donald Trumpra, az is­mert milliomosra, aki végül is elvált, s őt választotta. Sophia Loren 15 évig — másfél évti­zedig! — volt türelemmel: Carlo Pontival 1966 óta élnek együtt. Robin Williams első felesé­ge, Valerie Velardi még ma is dühbe gurul, amikor arra gon­dol, mitől ment szét (többek között) első házassága? Férje barátnőjét odavette peszton­kának saját csemetéi mellé... Ferenczy Europress Százéves a krimi királynője. Agatha Christie, akit a krimiírás koronázatlan királynőjének tartanak, most lenne száz éves. A világhírű angol írónő legtöbbet játszott, és a legtöbb példányban kiadott regénye a Gyilkosság az Orient Expressen. Felvételünkön az írónő a híres-hírhedt vonaton FEB-fotó Nagykorú lett a 100 Folk Celsius A gyerekek kedvence, a 100 Folk Celsius most ünnepelte tizennyolcadik születésnapját Lám, milyen gyorsan múlik az idő: ki hinné, hogy a 100 Folk Celsius együttes most lett 18 éves, s az ünnepélyes alkalom­ból bejelentette nagykorúvá válását. A 100 Folk Celsius életében a dolgos 18 év mögött 15 le­mez, közel 5 ezer koncert és több mint egymillió eladott le­mez áll. Felnőtt mellettük egy generáció, amelynek tagjai gyerekként még a Paff a bűvös sárkányt énekelték, most pe­dig mint szülők a Miki Manót hallgatják saját gyermeküktől. ,Reméljük, hogy ez a közös éneklés sokáig fog szülőről gyermekre és gyermekről szülőre szállni. Mi amíg bír­juk, segítünk ebben, és mivel a mai világban egy tizennyolc éves nem számít öregnek, mi is ehhez tartjuk magunkat” — mondják a csapat tagjai. Gratulálunk az együttesnek és kívánjuk, szerezzenek még sok-sok kellemes percet a gye­rekeknek és a felnőtteknek. 1994. július 25., hétfő Nulladik típusú születésnapok. E három fiatalem­ber nem a hőguta elleni védekezésből vetette magát tegnap Gyulán az Élővíz-csatorna hűs habjaiba. Ünnepelni indultak az árral sötét öltönyben (középen) küzdő fiatalember gyer­mekének vasárnap esedékes születését. Az utód világra jöttéről ők még akkor semmit nem tudtak (mi még lapzártakor sem), de ebbe a kalandba azért beleugrottak. íme a bizonyí­ték, hogy amíg a nők manapság már szinte játszva szülnek, az aggódó apáknak alkoholtól gyengítettem ezer veszélyt vállalva kell ilyenkor helyt állniuk a veszedelmesen pezsgő habok és habzó pezsgők között. Hol vagy, emancipáció?! First Lady-k parkja Washingtonban nem ritkák a gálaestek. Mégis sokan fel­kapták a fejüket, amikor hírét vették egy páratlan találkozó­nak, amelyen Clinton elnök is megjelent. S az a ritka eset fordult elő, hogy mégsem az elnök állt az érdeklődés kö­zéppontjában, hanem azok, akik szervezték és-akiknek a tiszteletére gyűlt össze az amerikai főváros elitje, kifi- 'zetve a személyenként looo dolláros részvételi díjat. Kik vonzották az egyik leg­szebb washingtoni parkba az elnököt és a vendégeket? A First Lady-k, vagyis az elnöki feleségek. Ott volt Lady Bird Johnson, Betty Ford, Ro- salynn Carter, Nancy Reagan, Barbara Bush és természete­sen Hillary Rodham Clinton. Csak emlékezni tudtak már az elhunyt Pat Nixonra és Jacqu­eline Kennedyre. Nem volt még példa — mondják az amerikai újságí­rók —, hogy egyszerre ennyi elnök-nejet lehetett volna ta­lálni egy helyen. Nem csoda hát, ha nagy szenzációt jelen­tett. A gálaest célja az Elnöknék Parkjának létrehozása, hogy az utókor ne csak férjeikre, hanem rájuk is emlékezzen. Erre a célra 1 millió dollárt szeretnének összegyűjteni. Ebből gyönyörű kertet építe­nének, de azt még nem döntöt­ték el, mi emlékeztesse a láto­gatókat a First Ladykre: egy- egy szál, róluk elnevezett ró­zsa, vagy egy-egy általuk ülte­tett fa, esetleg az őket ábrázoló szobor? Ez utóbbinak kevés az esé­lye, mert akkor el kellene dön­teniük, mikori alakjukat for­mázza meg a művész... Ferenczy Europress Uborkaszaaú papagájok. Most az egyszer jó lenne valaki­vel nagy pénzben fogadni, hogy a felvételünkön látható papagá­jok soha az életben nem tanulnak meg beszélni, de még csak egyetlen szót sem. Erre nem a papagájokkal foglalkozó tudósok esküdnek meg, hanem magunk valljuk meglehetős biztonsággal. Ezek a „madárkák" ugyanis papagáj alakú uborkák. A szemük persze nem valódi... Fotó: Kovács Erzsébet

Next

/
Thumbnails
Contents