Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-25 / 173. szám
GAZDASÁG 1994. július 25., hétfő o Növelte árbevételét, exportját és nyereségét az elmúlt félévben a Richter Gedeon Rt., amelynek most elkészült mérlegéről Bogsch Erik, a cég vezetője adott tájékoztatást az MTI-nek. Eszerint a gyógyszergyár 11,2 milliárd forintos árbevételt ért el, 29 százalékkal magasabbat, mint a megelőző év hasonló időszakában. Időarányos adózás előtti nyeresége több mint kétmilliárd forint, amely egy éve még csak 1,6 milliárd forint volt. A gyógyszerkivitel hat hónap alatt 23 százalékkal nőtt, így teljes értéke megközelíti a 76 millió dollárt. Az export 40 százaléka a Független Államok Közösségébe irányult, ahová januártól júniusig 31 százalékkal több, összesen 32 millió dollár értékű árut adtak el. A teljes kivitel 20 százaléka Lengyelországban, Csehországban, Bulgáriában és újabban Vietnamban talál vevőre. Ezekben az országokban a Richter már kiépítette vagy szervezi önálló orvoslátogató hálózatát. A gyógyszergyár a jövőben bővíteni kívánja keleti piaci eladásait, ezért az orvoslátogató hálózatokon kívül Moszkvában és Kijevben a közvetlen kiszolgálást biztosító konszignációs raktárak működését is megszervezte. .. Önkormányzati jellegű adózást sürget a főváros. Júliustól egységes idegenforgalmi adót vezetett be a Fővárosi Ön- kormányzat. Ezt az intézkedést az önkormányzati jellegű adózási rendszer kialakítására tett első lépésnek szánták. Székely Gábor főpolgármester-helyettes pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a helyi adózás erősítésével az önkormányzatok igyekeznek mind önállóbbá válni az állami költségvetéstől. A főváros ennek jegyében tavaly már mintegy 15 milliárd forintot szedett be a különböző helyi adókból, amelyet azután elosztott a 23 budapesti önkormányzat között. Ä főpolgármester-helyettes ismeretei szerint tavaly országosan 22,5 milliárd forint folyt be helyi adókból az önkormányzatokhoz. Az idénegyelőre még csak részlegesen bevezetett idegenforgalmi adóból 50-80millió forintra számít Eddig 25 kérelem érkezett a Kisvállalkozói Garancia Alaphoz a felszámolási hitelhez nyújtható kamattámogatás igényével. Az első kérelmet május 30-án vehette át az alap. Vállalkozói kérelmeket eddig hat pénzintézet — az Agrobank, az Iparbankház, a Konzumbank, az OTP Bank, a Postabank és a Realbank — nyújtott be. A hitelek összértéke, amelyekhez a jóváhagyott ügyekben a kamattámogatás kapcsolódik 142 millió forint. A 25 kérelemből kettőt volt kénytelen elutasítani az alapkezelő szervezet. Az elutasítás oka az egyik esetben: a kérelmező már eleve kedvezményes hitelt vett fel a vállalkozásához, és az üzleti tervből megállapítást nyert, hogy nem hoz létre új munkahelyeket tevékenységével. A másik esetben a hitelszerződést már tavaly novemberben megkötötte a bank az ügyféllel, s ezért nem lehetett megadni a kamattámogatást. A kis számú kérelem egyelőre még nem tesz lehetővé átfogó megállapításokat, de az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy jó megoldás volt a tárcaközi bizottság felállítása, amely véleményével segíti a kezelő- szervezet döntését. A Budapesti Értéktőzsdén májusban 3 898 üzletkötésben árfolyamértéken számolva összesen 13 milliárd forint értékben kötöttek üzletet a brókerek. A tőzsde ideiglenes, nem hivatalos indexe a hónap végén 1 555 ponton zárt. Ez a Budapesti Értéktőzsde tőzsde- titkárságának összegzéséből derül ki. Május végéig a BÉT forgalma meghaladta a 107 milliárd forintot, ebből 31 milliárd forint a részvénypiacon realizálódott. Az Állami Értékpapír és Tőzsdefelügyelettől az év első négy hónapjára vonatkozó a rendelkezésre álló adatok alapján az értéktőzsde a teljes értékpapír-piaci forgalomból átlagosan 30 százalékkal részesedett. Májusban jelentős mértékben, névértéken több mint 75 milliárd forinttal bővült a tőzsdére beveNéhány kedvező és változatlanul sok kedvezőtlen jelenség jellemzi Bács-Kiskun megye napokban elkészült féléves munkaerőpiaci mérlegét Az országos folyamatokhoz hasonlóan tovább folytatódott a regisztrált munkanélküliek zetett értékpapírok köre. Az év 5. hónapjának végén a tőzsdére bevezetett 86 értékpapír össznévértéke 613 milliárd forintot, az összpiaci kapitalizá- ció (az értékpapírok tőzsdei, tőkepiaci értéke) 638 milliárd forintot mutatott. Májusban megélénkült a kárpótlási jegyek tőzsdei piaca, és így közel 2 milliárd forintos forgalmat regisztrált a jegyekből a BÉT. A jegy árfolyama azonban igen ingadozott májusban. A hónap elején a kárpótlási jegyek ára elérte eddigi mélypontját, és 495 forintra esett vissza, május második felében azonban, néhány nagyobb privatizációs pályázatnak köszönhetően, ismét emelkedett. Az 570 forintos havi záróár a május havi névértékre (1 543 forint) vetítve már csak 37 százalékos árfolyamnak felelt meg. számának csökkenése. Az elmúlt év hasonló időszakához képest csaknem 25 százalékkal, januárhoz képest pedig mintegy húsz százalékkal kevesebb, pontosan 33 029 munkanélkülit tartottak nyilván a megyében június végén. Vigyázat! Bogarinvazio Egyre többen szánják rá magukat, hogy kis- vagy nagyterületen földműveléssel foglalkozzanak. Legtöbben értenek a termeléshez, de sokan vannak, akik mostanában kezdik tanulni az ezzel járó tudnivalókat. Nekik, s minden hozzájuk fordulónak segítséget nyújtanak Békéscsabán a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson. Erről beszélgetünk Tatár József növény- védelmi felügyelővel. — Nagy gondot okoztak az idén a tavaszi kultúrákat „imádó” vetésfehérítő bogarak. Mert ha a védekezés nem történik meg időben, akkor a termésnek vége. — Hogyan lehet védekezni? — Igyekszünk időben szólni a termelőknek, hiszen az állomás köztudottan előrejelzéssel is foglalkozik. — Ha jól értem, előre megtudják jósolni, mikor melyik kártevő bogár támad? — Legalább húsz éve foglalkozunk vele, de tudomásom szerint már a Horthy rendszerben is jól funkcionált az előrejelzési rendszer. — Hogyan hozzák a termelők tudomására, hogy mire vigyázzanak? — Például felvilágosító cikkekkel a helyi és megyei lapokban, a kábeltelevíziA csapda egyszerű megoldást kínál Fotó: Such Tamás ókban, de ha kell egyes településeken hangosbemondókat veszünk igénybe. — Önök hogyan szereznek tudomást a veszélyről? — Rajzásmegfigyeléseket végzünk, fénycsapdákat állítunk ki megyeszerte, s ezekkel a rajzást tudjuk nyomonkövet- ni évről-évre. A szexferomon csapdák szintén a rajzás megfigyelését szolgálják. „ Áz a lényege, hogy a nőstények bizonyos illatanyagot engednek ki, s csalogató anyagként ezt használjuk a csapdákban, amit egyébként szintetikusan is előállítanak, így a termelőknek is hozzáférhető. Mellesleg húsz károsítóra van forgalomban ez a szer. — Csak a károkozók rajzását tudják előre jelezni? — Kórokozókra is végzünk előrejelzést, hiszen ez legalább olyan káros egy-egy járvány kialakulásában. Hogy példát is említsek, a répánál például jelezzük a celkosporát, azt, hogy mennyi a fertőző anyag, s elegendő-e egy járvány kialakulásához... Szeretnénk elérni, hogy a megyénkben is minél hatékonyabban történjék a védekezés, ezt pedig előrejelzéssel tudjuk biztosítani. — Kell-e fizetniük azoknak, akik igénybe veszik az előrejelzéseiket? — Természetesen nem, ingyen és bérmentve adjuk meg a szaktanácsot bárkinek, aki betegség- vagy károsítófelismerés céljából keresnek fel minket... BÉ Az értéktőzsde májusi forgalma Kérelmek felszámolási hitelre Munkaeropiaci merleg Ahogyan a falugazda látja Nem panaszkodhat Komár Pál szarvasi falugazda, hogy unatkozna, hiszen nagyon sok hírrel, problémával keresik meg a város és környéki mezőgazdaságból élők. A legfontosabb most az aratás: a 12 gabonakombájn lassan befejezi a nagy munkát. A termés tárolása nem okoz gondot: az Agrár Rt., az Agrimill, a Vetőmagüzem, a Rizshántoló és a Szarvasi Malom tárolói fogadják a gabonát. Ugyancsak megoldott a városban az őszi búza és őszi árpa vetőmag fémzárolása is, amelyet három üzem végez. Érdemes megemlíteni, hogy jelenleg Szarvason közel 13 ezer hektár a művelés alatt álló földterület, ebből 11 és fél ezer hektár a szántó, 121 hektár a gyümölcsös, 217 hektár kert, 1000 hektár gyep, legelő és közel 300 hektár az erdő. Magángazdák kezében 3651 hektár van, míg szövetkezeti formában 800 hektár. Egyéb vállalkozásiformában több mint 7 és fél ezer hektár földet művelnek. Állami tulajdonban 852 hektárt tartanak nyilván. Fontos hír a tehéntartó gazdák számára, hogy az Agrár Rt. gépüzeménél napokban új tejbegyűjtő kezdte meg üzemelését. Erre 93 tehéntartó gazda várt már régóta, hiszen mint a régi tejbegyűjtő megszűnt. őr Á|-0- ASTRA 0AZ IGAZ BARÁT EZ NEM REKLÁM, EZ B tény b Kedvezményekkel várjuk önt. OPEL •©■ KUMA MÁRKAKERESKEDÉS, 5400 Mezőtúr, Kossuth tér 3—5. Tel./fax: (56) 361-911. ^ - — ==V A mezőgazdasági vállalkozók helyzete A Központi Statisztikai Hivatal által végzett reprezentatív vizsgálat a mezőgazdasági vállalkozók és a nagyobb paraszti gazdaságok társadalmi és gazdasági jellemzőit mutatja. E vizsgálat alapvetően arra kereste a választ, hogy kikből, mely társadalmi rétegekből kerülnek ki a paraszti jellegű gazdaságot fenntartók, illetve egyéni vállalkozók csoportjai, továbbá, hogy milyen források tették lehetővé e gazdaságok kialakítását. Emellett fontos szempont volt a gazdálkodási jellemzők bemutatása is. A kapott eredmények számos információt nyújtanak a paraszti polgárosodás folyamatának kibontakozásáról, a kezdeti időszak jellemzőiről, ám emellett bepillantást engednek a vállalkozói magatartás különböző típusainak gyakorlatába is. A származást, a szülői hátteret tekintve az utóbbi években jelentős változások következtek be. Megállapítható volt, hogy a szülők korábbi (1938. és 1948. évi) földterülete nem befolyásolta számottevően a gyermekek önállóvá, illetve vállalkozóvá válását. E téren tehát a nemzedéki átörökítésnek nincs komolyabb szerepe és ezek a tendenciák a paraszti polgárosodás újratermelődésének jelentős módosulására utalnak. A gazdaság mérete (évi bruttó termelési értéke) és a gazdaság típusa között viszonylag szoros összefüggést lehet kimutatni. Nevezetesen, minél nagyobb a gazdaság, annál inkább megfigyelhető a monokultúrás termelésre, a szakosodásra való törekvés. E törekvésnek köszönhetően a legnagyobb gazdaságok az állattartók, azon belül is a baromfitartók csoportjában jöttek létre. Egyértelműen megállapítható volt, hogy minél nagyobb méretű a gazdaság, annál kisebb a gazdaság bővítésével és modernizálásával kapcsolatos költségek hányada. Úgy véljük, hogy az e mögött meghúzódó gazdálkodói magatartást az átmeneti viszonyokhoz való alkalmazkodás tipikus és leginkább hatékony megnyilvánulásának tekinthetjük. E magatartásra a rövid távú racionális gazdálkodás a jellemző, ahol a befektetett tőke hasznosulását tekintve a gyors megtérülés jelenti az elsődleges szempontot és nem a hosszú távon, ám — az adott viszonyokból adódóan — bizonytalanul megtérülő modernizálás. A vállalkozói gazdaságok további elterjedése szempontjából meghatározó a jövedel- ' mezőségük. Kiderült, hogy az utóbbi évek kedvezőtlen piaci viszonyai ellenére az állattartás sokkal nyereségesebb , mint a növénytermesztés. Sőt, az egy- egy ágazatra szakosodó gazdaságok többsége nyereségesnek ítélte az adott állatfajta tartását. Miközben a mezőgazdasági nagyüzemek az utóbbi években összeomlottak, ez időszak alatt a vállalkozói gazdaságok bizonyos csoportjai viszonylag kedvező jövedelmezőség mellett tudták termelésüket folytatni, és a romló jövedelmezőség ellenére de a magánszférában folytatódik a tőkebefektetés. Fontos kérdés, hogy az mezőgazdasági vállalkozók milyen forrásokból hozták létre a gazdaságukat. Általános tendencia, hogy minél nagyobb a gazdaság mérete, annál alacsonyabb az öröklésből származó rész, és ezzel szemben növekvő a bankhitelek aránya. KSH Az állattenyésztés ma jövedelmezőbb a növénytermesztésnél
