Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-25 / 173. szám

1994. július 25., hétfő' HAZAI TÜKÖR Hintó vitte sétakocsikázni vasárnap délelőtt a kivilágoso- dásig tartó balatonfüredi An- na-bál legszebbjeit. A menet, sok-sok kísérővel a mólóról indult, majd végigvonult a városon. A 169. Anna-bálon egyébként a bálkirálynő az aj­kai 16 éves idegenforgalmi szakközépiskolás Mahelszky Andrea lett, ő vitte haza az aranyalmát, amelyből egyet már őriz a család, hiszen a tava­lyi legszebb, a nővére Mariann volt. A bálkirálynő első udvar­hölgye a 2. legtöbb szavazatott kapott Andrássy Piroska veszp­rémi gimnazista, a második ud­varhölgy pedig Darók Kata szintén 16 éves diáklány J ászai - só-Szentgyörgyből. Szondi Györgyre, a hős várkapitányra emlékeztek va­sárnap a nógrád megyei Dré- gelypalánkon, aki 1552-ben 150 emberével igyekezett út­ját állni Ali budai pasának. A község főterén 1988-ban felál­lított Szondi szarkofágnál kö­zel százan gyűltek össze a köz­ség lakói közül. Innena„dré- gely” romhoz vonultak, ahol a megyei közgyűlés elnöke, Ko- rill Ferenc méltatta a remény­telen küzdelmet is vállaló vár­kapitánynak és maroknyi csa­patának végsőkig való kitartá­sát. Köszöntője után történel­mi műsorral idézték vissza a 442 év előtti eseményeket. • • Öntözni kellene ! A magas költségek miatt a meglévő öntözőkapacitást sem használják ki a termelők A meglevő — mintegy tíze­zer hektár mesterséges esőz- tetésére elegendő — öntöző­kapacitás alig tíz százalékát tudják csak kihasználni a Fe­jér megyei mezőgazdasági üzemek a magas vízdíjak, il­letve a berendezések elörege­dése, rossz állapota miatt. A térségben az elmúlt hetekben 9 gazdaságban összesen 948 hektárt öntöztek, s erre 350 ezer köbméternyi vizet hasz­náltak el. A magas költségek miatt mindenütt csak a leg­szükségesebb vízmennyisé­get juttatták ki a táblákra, pe­dig folyamatos és megfelelő öntözéssel például a kukorica terméseredménye megdup­lázható lenne, a zöldséghoza­mokat pedig többszörösére lehetne növelni. A gazdaságok többségének azonban nincs pénze sem a vízdíjakra, sem a zömében az 1970-es években telepített berendezések, a kis- lángi és a soponyai öntözőfürt szinte teljesen amortizálódott gépeinek cseréjére. Pedig az ön­tözés fejlesztésére már anyagi segítséget is adna a kormányzat: a nagyüzemek a beruházás költ­ségeinek 40 százalékát vissza nem térítendő támogatásként kaphatják meg. A lehetőséggel azonban mindössze három me­zőgazdasági szövetkezet élt. Az iváncsaiak 300 hektár öntö­zésére elegendő berendezést vásároltak 30 millió forintért, a ráckeresztúriak pedig 150 hek­tár öntözési feltételeit kívánják megteremteni. A besnyői gaz­daság a hígtrágya öntözéses hasznosítására kért és kapott 10-12 millió forint támoga­tást. A kisgazdaságok ked­vezményként 30 százalékos hitelt vehetnek fel az öntözés lehetőségeinek a megvalósí­tására. Ezzel azonban mind­eddig még egyetlen kisgazda sem élt. Rendkívül fontos volna a meglevő öntözési le­hetőségek kihasználása, il­letve a kapacitás bővítése, a térségben ugyanis nyolcadik esztendeje tart az aszály. Az őszi betakarítású növények nagyon megsínylették a forróságot és a csapadékhi­ányt, de elkelne az öntözés a vetőmagnak szánt táblák­nál, a hibridkukoricánál, a zöldségkultúráknál is. Az EBRD első forintkötvénye Az Európai Újjáépítési és Fej­lesztési Bank (EBRD) ma bo­csátja ki első forintkötvényét. A kötvény első sorozata egy 5 milliárd forint össznévértékű kibocsátási programnak. Az EBRD-papír futamideje 5 év, a kötvény kibocsátási ára a névérték 100 százaléka. Az EBRD-kötvény első sorozatá­nak össznévértéke 1 milliárd forint. Az EBRD első forintkötvé­nyének piacra dobása azért nagyjelentőségű lépés hazánk és a nemzetközi pénzintézet életében, mert ez az első alka­lom, hogy az EBRD annak az országnak a pénznemében gyűjt forrásokat, mely ország projektjének finanszírozására fordítja a befolyt pénzt. A köt­vények bemutatóra szólóak, egyenként 100 ezer forint név- értékűek olyan címletezésben, melyek között a 100 ezres név­értékű kötvények, illetve ezen kötvények tízszeres és ötven­szeres többszöröseit lehet megvenni. A kötvényt mind magyar, mind külföldi befek­tetők jegyezhetik. A jegyzési időszak hétfőtől péntekig tart. A kötvények allokációjára au­gusztus 1 -jén, hétfőn kerül sor. Az első hat hónapra évi 27,75 százalék kamatot fizet­nek a kötvénytulajdonosok­nak, a továbbiakban a Daiwa- MKB Kincstárjegy Hozamin­dex (DWIX) alapján számított lebegő kamatot alkalmaznak. A lebegő kamat mértéke évi DWIX plusz 1,75 százalék, melyet félévente utólag fizet­nek. A DWIX olyan rövid távú hozamindex, melyet hetente számít és közöl a Budapesti Értéktőzsde. A index az MNB 30, 90 és 180 napos diszkont kincstárjegy aukcióin kiala­kult hozamokhoz igazodik. A kibocsátás vezető forgalmazó­ja a Daiwa-MKB (Magyaror­szág) Befektetési és Érték- paprforgalmi Rt. Júniusi privatizációk Az Állami Vagyonügynökség összes bevétele júniusban megha- ladtaa41 milliárd forintot, melyből 10,67 milliárd volt a készpénz-, 17,7 milliárd forint a hitel és 13,42 milliárd forint a kárpótlási jegy. Ugyanakkor a szervezet kiadásai is 41 milliárd forint fölé emelked­tek, melyből 3,8 milliárd forintot fordítottak reorganizációra, 751 millió forintot garanciális kiadásokra és több mint 17 milliárd fo­rintot fizettek be az államadósság törlesztésére. Többek között ezt tartalmazza az ÁVÜ júniusi privatizációs monitora. Az Állami Vagyonügynökséghez tartozó vagyon értéke júniusban meghalad­ta a 315 milliárd forintot. Ebből 14,5 milliárd forint nagyságú a vállalatokban és több mint 293^ milliárd forint a társaságokban található vagyon nagysága. Az ÁVÜ-höz került 1849 vállalatból júniusig a szervezet 1199-et alakított át gazdasági társasággá, míg 28 cég továbbra is állami vállalat maradt, köztük 20 gyógyszertári. ws restel 900. A GSM mobiltelefon rend­szer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadsá­got, a biztonságot és a minőségi szolgál­tatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfej­lesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre több az olyan hely, amelyet már bekap­csoltak a rendszerbe, s egymás után jön­nek létre más országokkal is a baran­golási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21., Tel.: (06-60) 384-000 Ofotért üzlet: Békéscsaba, Andrássy u. 10., Tel.: (06-66) 323-585 Westel 900. A kapcsolat Szociálpolitikai alapítványok A létminimum alatt élők sokat köszönhetnek néhány alapítványnak A szociálpolitikai célú alapítvá­nyok egyértelműen segítik a lét­minimum alatt élők helyzeté­nek javítását. Ezt a Fővárosi Főügyészség jelentése állapítja meg, amely összefoglalja a Bu­dapesten működő 18 alapítvány törvényességi vizsgálatának ta­pasztalatait. Az előzetes felmérés szerint a fővárosban mintegy 90 szoci­álpolitikai célú alapítványt tar­tanak nyilván. A létminimum alatt élők helyzetének javítását elsősorban a szegénygondozó alapítványok segítik elő: példá­ul szegénykonyhát üzemeltet­nek, szociális étkeztetést bizto­sítanak. Vannak alapítványok, amelyek ingyenes jogi tanácsot nyújtanak munkahelyeket, il­letve olcsó árukat kutatnak fel a rászorulóknak, illetve pénzse­gélyt adnak. Az „Együtt a Szegényekért” elnevezésű alapítvány volt az egyetlen, amelynél a vizsgálat so­rán nem merült fel ügyészi intéz­kedést indokló körülmény. Ez az alapítvány kiemelkedő tevékeny­séget folytat a szegénygondozás körében. Noha vagyoni eszközei igen szerények, a szervezet tisztí­tott használt ruhát és élelmiszerse­gélyt ad a szegényeknek. Az ü- gyészségi vizsgálat megállapí­tása szerint az alapítványok mű­ködésének jogszerűsége szem­pontjából meghatározó jelentő­ségű a bírósági nyilvántartásba vétel törvényessége. A vizsgált alapító okiratokban és működé­si szabályzatokban gyakori a törvénysértő rendelkezés, bár ez nem mindig zavarja a tevé­kenységet. Az alapító okiratok többsége nem mindenben felel meg a követelményeknek. A ki- sebb-nagyobb törvénysértések megszüntetése érdekében a Fő­városi Főügyészség öt jelzést és 12 felszólalást tett, két alapít­vánnyal kapcsolatban kereset benyújtását tervezi. Mennyi pénz jut fejlesztésre? Nem tudni még, hogy mennyi pénz jut a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alapból az elfogadott, ám még, meg nem finanszíro­zott pályázatokra. A Földmű­velésügyi Minisztériumban úgy tájékoztatták az MTI-t, hogy az alap pénzügyi finan­szírozhatósága annak függvé­nye, hogy az ismert költségve­tési helyzetben végül is milyen megegyezés jön létre az ország agrár-, illetve pénzügyi veze­tése között. A második félévi pótköltségvetés készítésénél számba lehet majd venni a büdzsé tartalékait, és ekkor dől el tényle­gesen, hogy az agrárágazat még milyen támogatásokra számíthat. Április vége óta a Mezőgazdasági Fejlesztési Alap már nem fogad el új pályázatokat. Egy miniszteri információ szerint eredetileg az alapban hétmilliárd forint volt, eb­ből többletforrások bevonásával mintegy 11 müliárd forint lett, de ezt is elköltötték mái-.

Next

/
Thumbnails
Contents