Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-04 / 155. szám

Gulyás György emlékkiállítás „Csak a köszönet hangján szólha­tunk...” címmel nyílt emlékkiállítás Bé­késen, a Jantyik Múzeumban. (3. oldal)­Születésnap — Suzukival Egyéves születésnapját ünnepelte a hét vé­gén abékéscsabai Ankere Kft.,és á vásárlók SUZUKI között Suzukit sorsoltak. (3. oldal) —Y//A-----­Olcsóbb megjavítani, mint... Várközi Mihály cipészmestert munká­járól és a megrendelők különleges kí­vánságairól kérdeztük. (11. oldal) 1994. JÚLIUS 4., HÉTFŐ ÁRA: 16,30 FORINT XLIX. ÉVFOLYAM 155. SZÁM Tarhos ismét rivaldafényben Festői környezetben, fény­árban úszva, a több száz­éves tölgyekkel övezve, a teljes pompájában tündöklő Tarhosi Zenepavilon ven­dégeket várt a hét végén. A megszépült, kicsinosított épület, valamint, a két te­lepülés, Békés és Tarhos, ha csak rövid időre is, de ismét a hazai zenei élet rivaldafé­nyébe került: szombaton a kora esti órákban ünnepé­lyes külsőségek között megnyitották a XVIII. Bé- kés-Tarhosi Zenei Napokat. Először Joób Árpád, a ze­nei napok igazgatója mon­dott lírai köszöntőt, s nagy tisztelettel szólt a köröstar- csai születésű Gulyás Györgyről, a zenei napok elindítójáról, irányítójáról, aki még a múlt nyáron is, halálos betegséggel küzdve ott állt a pulpituson, vezé­nyelt. — Életét—mondotta a zenei napok igazgatója — a küzdelem jellemezte. Küzdött a bélmegyeri gyer­mekek felemelkedéséért, a békés-tarhosi iskola mega­lapításáért, a debreceni Mozart requiemjét Gulyás Béla vezényelte fotó: Such Tamás szakiskoláért, Kodály peda­gógiai szellemiségéért és a ma már európai hírű Bartók Béla nemzetközi kórusver­seny megindításáért, a Bé- kés-Tarhosi Zenei Napo­kért. —Gulyás György küzdel - mét folytatnunk kell, meg kell becsülni eredményeit, s feltétlenül törekedni kell a belső és külső békére, amit hirdetett — mondotta Joób Árpád, majd a Debreceni Filharmonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus előadásában, Gyulyás Béla, Gulyás György Svájcban élő fiának dirigálásában fel­csendült Mozart: Requiem- je. Szólót énekelt Csavlek Etelka, Németh Judit, Da- róczi Tamás és Rácz István, a Magyar Állami Operaház művészei.-----SZEKERES— I degennyelvi szakiskola a pályakezdők jövőjéért Akár luxushaj ópincérek lehetnek Hírek Zsinat. A keresztény élet ma­gyarországi megújítása a célja, s Szent Pál apostol szavai — „Éljünk méltóan Krisztus evan­géliumához” — a jelmondata a tegnap Esztergomban megkez­dődött Esztergom-Budapesti Római Katolikus Főegyházme­gyei Zsinatnak, más szóval szi- nódusnak. Ezt megelőzően 1941-ben, azaz több mint 50 évvel ezelőtt rendeztek zsinatot Magyarországon. Határhelyzet. Az ország­ba belépőknek a határállomá­soknál tegnap délelőtt nem kel­lett várakozniuk — tájékoztatta az MTI-t a Határőrség Országos Parancsnoksága. A kilépőknek a személyforgalomban Nagy­laknál 10 órát, Biharkeresztes- nél 3 órát, Tompánál 1 órát, Hercegszántónál 1 órát, Rösz- kénél 4 órát kellett várniuk. A kamionok kilépésre Rédicsnél 2 órát, Nagylaknál 1 órát, Gyulá­nál 16 órát, Záhonynál 5 órát várakoztak. Feszültség a strandon. Nem engedte el a játékauto­matát — mondta a békéscsa­bai W. Tünde édesanyja. Ki­derült, hogy hem a játékszen­vedély bilincselte kislányát a géphez, hanem az elektromos áram, mely a játékgép(ek)ből áradt. (Egy másik gép az édes­anyját, illetve egy csabai férfit ütötte meg, miután Tündét el­húzták a masinától.) A vasár­nap délutáni, szerencsés véget ért kaland a Gyulai Várfürdő elsősegélynyújtó helyén feje­ződött be. A helyi ellátás után Tündét a mentők a gyulai gyermekkórházba szállítot­ták, ahol éjszakára megfigye­lésre benntartották. Vajon ki­nek juthatott eszébe játékgé­peket rakni egy nemzetközi elismerésre vágyó gyógyfür­dőbe? Már a gondolattól is ráz bennünket valami... a hideg. Az elmúlt tanévben végzettek közül is mintegy 2500 fiatal nem talált munkát magának megyénkben, ez a szám sajnos az idén várhatóan megduplá­zódik. Ezért is adunk mindig örömmel hírt arról, ha a fiata­lok számára újabb tanulási, képzési, átképzési lehetőség­ről hallunk. Az International Language School (ILS) Békéscsaba Nyelviskola már hallatott ma­gáról lapunkban is hatékony nyelvtanítási módszereiről, külföldi kapcsolatairól. Dr. Bukovinszky Istvánná igazga­tó hosszú előkészítő munka után a megyei jogú város ön- kormányzatának és a megyei munkaügyi központnak a tá­mogatásával ismét újabb kép­zési formát, továbbtanulási le­hetőséget kínál a fiataloknak. Az ILS Európai Nyelvoktatás Alapítvány keretei között ide­gennyelvi szakiskolát létesí­tett. (Az alapítvány eredeti célja: az általános iskola alsó tagozatának első, második osztályában angol és német nyelvet tanítanak a gyerekek­nek, akik később tagozatos osztályokban folytathatják a tanulmányaikat. A nyelvtanu­láshoz anyagi hozzájárulást a szülők az alapítványnak fizet­nek, ezek az összegek pedig további nyelvtanítási forráso­kat jelentenek.) (Folytatás a 3. oldalon) Otthon, ahol szeretet és békesség vezérel A város büszkesége is — Hálaadás és öröm, ami el­tölt bennünket ebben az órá­ban. Az Úr segített nekünk, hogy ide juthassunk. Amit a szeretetotthonért tettünk, azt Isten nevében végeztük — hangoztatta dr. Harmati Béla püspök, a Békéscsabai Evan­gélikus Szeretetotthon új szár­nyának szombati felszentelé­sén. Az ünnepségen, a püspö­kön kívül közreműködött az evangélikus egyház több mél­tósága: Táhorszky László es­peres, püspökhelyettes, Aradi András igazgató-lelkész, Ko­vács Pál nyugdíjas lelkész, Kutyej Pál lelkész és Fehér Sándor, a mezőberényi 2. gyülekezet lelkésze. Az egyházi szertartásnak már az elején elhangzott: Pál apostol szerint, Isten igéje és imádsága szenteli meg Isten ajándékát. Ennek szellemében a szombati ünnepségen is az ige és az imádság került előtérbe. Hálaadó igéit dr. Harmati Béla püspök is Istennek aján­lotta: — Fölfelé nézünk hála­adással ma is. A békéscsabai gyülekezet büszkesége ez a ház. Ám nem csak az övé, a városé is. Ahol az élettől meg­fáradt emberek ilyen szép (Folytatás a 3. oldalon) Dzsámi a politikai tiszt egykori irodájában Menekültek mentsvára Az elmúlt hónapokban lekö­tötte figyelmünket belső hely­zetünk, a választás, a' kor­mányalakítás. Pedig az élet­nek vannak olyan területei, melyekre a külső tényezők ál­talában meghatározóbban hat­nak, mint az ország belső törté­nései. A Belügyminisztérium Menekültügyi és Migrációs Hivatala Békéscsabai Befoga­dó Állomása éppen ezek közé tartozik. A Délép irodaházát vették meg, s alakították át még 1989 őszén. — Jelenleg hatvan százalé­kos a kihasználtságunk — mondta Székely Béla, az állo­más igazgatója. — Tízből ki­lencen a Vajdaságból jönnek, főként ottani magyarok. Tucat­nyi bosnyák él nálunk, s egy-két horvát. Á vajdaságiak többnyi­re itt akarnak letelepedni, új éle­tet kezdeni. Vannak, akik nyu­gatabbra mennének, ám ez ne­héz ügy, például Kanada idén Székely Béla, a befogadó állomás igazgatója Fotó: Lehoczky Péter mindössze 150 bevándorlót haj­landó fogadni Magyarország­ról. A távozókat egyébként Bicskén készítik fel. Ézért az ottani táborból sokakat Békés­csabára telepítenek. Sokan nem is akarnak jönni: már találtak ott munkát. (Folytatás a 3. oldalon) Időjárás Tovább tart a kánikula. A délutáni óráktól egy-egy zá­por, zivatar is kialakulhat. A többnyire gyenge, változó irá­nyú szél csak zivatar idején erősödhet meg. A legalacso­nyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 20 fok között, a legmaga­sabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között alakul. Világgaranciás magyar fiatalok Szívszorító érzés, amikor rö­vid itthoniét után búcsúzik a huszonéves nagylány és indul munkahelyére, a gazdag nyu­gati országba. Ott porszem csak egy nagy gépezetben, de a esalád büszke rá. Fáj is a válás, amikor a szülőknek még mindig kicsi lány neki­vág az óriás pakkal a nagyvi­lágnak. Az értelmes magyar fiatal megél a jég hátán is, talprae­sett, nyelveket beszél, meg­állja a helyét a szigorú nyuga­ti szemek előtt. Sőt, két év múltán jóbarátok, munkatár­sak várják Tengizben, Angli­ában, a Fekete Erdei Klini­kán, Hollandiában, Belgium­ban, netán Amerikában. Kez­detben kutyanehéz volt az idegen világban, más érzésű, nyelvű, lelkületű emberek között. Hosszú 12 hónap kel­lett, hogy becsülete, elisme­rése legyen a magyar fiúnak, lánynak. Talán több, mint a volt keleti blokkból átáram- lott menekülttengemek. Az érzés azóta meghasonlott, amikor hazatér, az ottaniak hiányoznak. Ha külföldön dolgozik, szipogva tűz ruhá1 jára nemzeti szín kokárdát március 15-én. A magány munka után fájdalmas, ezen nem segítenek a külhoni bará­ti beszélgetések sem. Itthon — úgy érzik — rájuk nem tartanak igényt, munkahely nincs, továbbtanulni alig lát­ják értelmét, no meg miből is? Indul hát a lány és a fiú kül­földre luxushajópincémek, bébiszittemek, építőmunkás­nak. Vele szakad szívében a kicsi ország maroknyi világa, a magyarok munkaszeretete, esze, megbízhatósága. Bár ő még most szerencsés, agyá­ban ott a szorongató kétkedés; mit kezdek magammal, ha hazajövök? Látványos csodára senki sem számíthat, a jobbra for­dulásra is csak évek múltán. A remény szikrája cseppet éle- dez, a ’90-es rendszerváltás, a ’94-es viharszerű meglepetés után, ’96-ban talán lesz érté­ke, értelme a nagyvilágból garanciát hozó tapasztalat­nak, lendületnek, fiatal szür­keállománynak. Bede Zsóka Lédi terelt legügyesebben. Ha kell, libapásztor, de iái érzi magát a tyúkok között is — hallottuk a dicsérő szavakat, miközben Lédit — a verseny győztes pásztorkutyáját — éppen egyik „hódolója" társaságában kaptuk lencsevégre. (Tudósításunk a 3. oldalon) . Fotó: Such Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents