Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-23-24 / 172. szám
«felEKES MEGYEI HÍRLAP KÖRKÉP 1994. július 23-24., szombat-vasárnap Hiradó-sekk. „Itt arról van szó, hogy az elkövetkezendő napokban, hetekben közülünk senki nem szólalhat meg, elvették a tollat, a mikrofont, a képernyőt a TV Híradó munkatársai elől.” Ez hangzott el pénteken a Gellért Szállóban megtartott sajtótájékoztatón, amelyen az előző Híradó-stáb tagjai, valamint többek között Balsai István, Fekete György, Benedek István, Herényi Károly, Kosa Csaba is részt vett. Mint ismeretes, a televízió új vezetése csütörtökön megszüntette Stef- ka Istvánnak, a Híradó főszerkesztőjének munkaviszonyát, és bejelentette, hogy a munkatársak tevékenységére egyelőre nem tart igényt. Tűz a Parlamentben. Tegnap délután tűz keletkezett a Miniszterelnöki Hivatal 3. emeletén, egy irodában. Miként a Tűz- és Polgári Védelmi Országos Parancsnokság ügyeletes tisztje az MTI-t tájékoztatta, egy íróasztal és néhány más bútor égett a helyiségben. A fővárosi tűzoltók megérkezéséig az ott dolgozók oltották a tüzet, s így az nem terjedt át más helyiségekbe. Senki nem sérült meg. A tűz keletkezésének okát vizsgálják. Szabadkai üvegfestő a fafaragók között Kedden nyitotta meg kapuit Békéscsabán a nemzetközi fafaragó tábor, ahol erdélyi, szabadkai, szlovák és magyar fafaragók dolgoznak együtt. Munkájuk célja — az apró használati tárgyak készítése mellett — egy székelykapu felállítása a napközis tábor bejáratához. Itt találkoztam egy szabadkai művésszel, Dvorácskó Lászlóval. —Hogyan értesült erről a nemzetközi fafaragó táborról? — A szabadkai polgár- mester hívta fel a figyelmemet rá, aki kapcsolatban van a békéscsabaiakkal. — Otthon foglalkozik népművészettel? ■— Igen, egyik vezetője vagyok egy hagyományőrző egyesületnek, ami a kézműves mesterségekkel foglalkozik, de emellett a népi szokások felelevenítését is célul tűzte. Minden évben egy népművészeti tábort szervezünk, ahol — hasonlóan ehhez a békéscsabaihoz — a népi kismesterségekkel A művész munka közben ismerkednek meg a táborlakók, akik tizenkét és húsz év közötti fiatalok. A helyszín egy erdésztanya, amit társadalmi összefogással rendbe hoztunk, és kialakítottuk egy-egy szekció munka- területét. A résztvevők száma egyre több — az idén már 320-an voltak —, fafaragással, néptánccal, csontfaragással, kosárfonással és más egyéb népművészeti tevékenységgel töltötték el idejüket. —Ön otthon mivel foglalkozik? — Testnevelő tanárként dolgoztam hosszú évek óta, majd kézilabda-edző voltam. Jelenleg szabadművészként keresem a kenyeremet, pontosabban üvegfestészettel, amit nem sokan művelnek, emellett hobbiként fafaragással is foglalkozom, szobrokat és domborműveket készítek. Ez utóbbiból már több alkalommal is volt kiállításom Szabadkán és a környező városokban. —Hogyan látja ezt a fafaragó tábort? — Nagyszerű ötletnek tartom, mert így átadhatjuk egymásnak tapasztalatainkat, és a székelykapu felállításával, ami nem mindennapi feladat, sok új ismeretre tehetünk szert. Néhány kollégát a jövő évi táborunkba meg szeretnénk hívni, ahol újból közösen dolgozhatunk. Pál Ildikó Segítségnyújtásból jeles! Balesetek. Július 21-én Medgyesegyházán a medgyes- bodzási útszakaszon F. K. budapesti lakos személygépkocsijával összeütközött az előtte haladó, utánfutót vontató személy- gépkocsival. A baleset következtében hárman könnyű sérülést szenvedtek, az anyagi kár egymillió forint. Szarvason történt baleset július 22-én reggel 7 órakor. K. A- né csabacsűdi lakos az autó- buszmegállónál átvágott az úttesten, és F.J. elütötte őt segédmotorkerékpárjával. A gyalogos könnyű sérülést szenvedett. Július 22-én délután 2 órakor Békéscsabán az Orosházi úton történt súlyos baleset. V. I. med- gyesegyházi lakos személygépkocsijával utánfutót vontatott. Egy kistraktort szeretett volna megelőzni, de az előzést nem tudta befejezni és összeütközött az L. P. békési lakos által vezetett Kamaz teherautóval. A baleset következtében V. I. súlyos sérülést, a tehergépkocsi vezetője és utasa pedig könnyű sérüléseket szenvedtek. A kár meghaladja a 190 ezer forintot. „AZ EMBERI IRIGYSÉG TÜRELMETLENEBBÜL VISELI EL MÁSOK ÖRÖMÉT, MINT A MAGUNK BAJAIT.” (Rivarol) Szerencsére nem hunyt még ki az emberi segítőszándék, amit a magyarbánhegyesi Bodzás Pisti, 11 éves állami gondozott kisfiú szívműtétjéhez szervezett véradás bizonyít. Július 21-én az idősek napközi otthonában megtartott kihelyezett véradáson 44-en jelentek meg, a békéscsabai véradóállomáson pedig 12-en, ami több mint 20 liter vért jelentett. Ebből, az előzetes jelentés szerint, 8—10 személynek volt „A” negatív a vércsoportja. A műtéthez szükséges minimális mennyiség tehát biztosított. Magyarbánhegyes lakossága ismét bebizonyította, hogy ha kell, különösebb agitáció nélkül is készek az önzetlen tettekre. Természetesen tisztelet jár azoknak is, akik más településekről, idejüket feláldozva jöttek el és ajánlották fel vérüket Bodzás Pisti érdekében. így a július 26-ára kitűzött műtétnek előreláthatólag nem lesz akadálya, amely önzetlenségért minden résztvevőnek köszönet jár. Miközben az eredményekre várakoztunk kiderült: véradásban a település korábban is kiemelkedő volt. Erről Szász Józsefié és Farkas Sándorné vezetőségi tagokat kérdeztük. — Elnökünkkel, Mocsári Mihálynéval már évtizedek óta részt vállalunk az egészségmegőrző munkában. Korábban a téesztől, a takarékszövetkezettől és a tanácstól komoly anyagi segítséget kaptunk — emlékeztek az elmúlt időkre. A véradásokon mindig jó volt a megjelenési arány, sőt akkor még egy kis plusz esti szórakozásra is mód nyílt. Három évvel ezelőtt Békés megyében a II. helyen álltunk. Tavasszal bensőséges ünnepség keretében 47 kitüntetett vehette át a díszoklevelet, valamint 20 400 forint értékű ajándékutalványt osztottunk szét Volt 10-szeresés 110-szeres véradó is. Januárban 74-en helyben és 17-en Békéscsabán adtak több mint 40 liter vért. H. M. A bűnözés valóban nem ismer határokat (Folytatás az 1. oldalról) — Mi volt az apropója ennek az akciónak? — Az idegenrendészeti törvény hatályba lépése óta sűrítettük ezeket az akciókat, hiszen a nyári szezonban sok külföldi tartózkodik megyénkben jogellenesen, közöttük számos büntetett előéletű is van. Egy tál levesért, napi 12-16 órás munkában sokan szívesen alkalmaznak külföldit. Sarkad térségében ez különösen elterjedt, csak júliusban 50-60 külföldit utasítottunk ki emiatt. — Milyen körülmények között tartják őket? — Volt olyan tanya, ahol kb. 200 méteres szárítókötélen száradt a külföldiek kimosott ruhája. Egy istállót alakítottak ki számukra szállásnak. Egy- részüknek még útlevele sem volt, sokat közülük már korábban egyéb jogsértésért is felelősségre kellett vonni. —Mi történik azokkal akik illegálisan foglalkoztatják őket? — A megyei munkaügyi központ dolgozói több ilyen akciónkon is részt vettek már, de ha nincsenek is velünk, írásban tájékoztatjuk őket, s hatáskörükben eljárnak a munkáltatóval. —És mi történik az illegálisan itt-tartózkodókkal? — Az idegenrendészeti eljárás során ki lettek utasítva az országból. Az idegenrendészeti akciók kiterjednek az autópiacokra, a KGST piacokra és az éjszakai mulatóhelyekre is, hiszen a határok átjárhatóságát a bűnözők is kihasználják és a bűnözés nem ismer határokat. Befejezésül szeretném megismételni, hogy az Orosházi Határőr Igazgatósággal rendkívül jó a munkakapcsolatunk, ezt már többször hangoztattam. Nagyon sokszor dolgozunk együtt és nem dicsekvésből mondom, nem is eredménytelenül! B.V. Ez a testület már ne döntsön kényes lakásügyekben! (Folytatás az 1. oldalról) — Bocsánat, de ezt a testületi ülésen jelenlévő két SZDSZ-es képviselő a vita során miért nem tette meg? — Sajnos azt kell mondanom, hogy önkormányzati képviselőink nem az előre egyeztetett pártálláspontot jelenítették meg, sőt egyikőjük kifejezetten ez ellen foglalt állást. Közöltük vele, hogy ez így nincs rendben, ha nem tudja a mi nézetünket elfogadni, akkor adja vissza a mandátumát, mivel pártlistáról került a testületbe. — Beszéljünk az Ön által említett álláspontról! — Ha egész röviden kellene összefoglalni, akkor alapvetően két kifogásunk van a helyi lakáseladásokat szabályozó rendelettel szemben. Az egyik, hogy megítélésünk szerint csak azokat a lakásokat szabadna eladni, 'amelyek fenntartása terhes az önkormányzatnak. A másik, hogy az úgynevezett szolgálati lakásokat csak piaci áron lenne szabad értékesíteni. Az egész lakásokkal kapcsolatos rendszer igazságtalan, de a helyi különösen az. A mostani rendelet szerint olcsón, kedvezményes feltételekkel el lehet adni a lakásokat azoknak is, akik a jelenlegi körülményeik miatt már nem is lennének jogosultak önkormányzati bérlakásra. Ráadásul azokat hozza kedvező helyzetbe, akik eddig nem törekedtek arra, hogy lakásproblémájukat a maguk erejéből kíséreljék meg rendezni. Ennél is nagyobb gond a volt szolgálati, jelenleg már önkormányzati bérlakások ügye. Bizottsági állásfoglalás van például, hogy a Semmelweis utcai öt orvosi lakás közül kettőt el kívánnak adni. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy nem lesz lehetőség a városba esetleg érkező szakemberek megfelelő elhelyezésére, hiszen nem lesz lakás. Az pedig, hogy az eladásból befolyt összegből új lakást lehet építeni, illúzió. Előfordulhat, hogy a most 60 százalékos árért, kedvezményesen eladott lakásokat pár év múlva a lakás nélkül maradt önkormányzat jóval drágábban lesz kénytelen visszavásárolni. —Van-e javaslatuk is ebben az ügyben? — Igen, van. Egyrészt szeretnénk, ha a lakások értékesítésének feltételeit újragondolná a testület. Elképzeléseink szerint a vételár a tömblakásoknál a forgalmi érték 70-75 százaléka, a volt szolgálati lakásoknál 85-90 százaléka lenne. Azt is szeretnénk, hogy a kötelező befizetést az eladási ár felében határoznák meg. Végezetül szerencsésnek tartanánk, ha a most funkcióban lévő képviselők, akik közül vannak olyanok is, akiket egy ilyen döntés személyükben érint, a hátralévő rövid idejük alatt a lakások értékesítéséről nem határoznának! (Gila) Rákkeltő is, nemcsak mérgez... Pár nappal ezelőtt arról írtunk, hogy a piacon árult őrölt fűszer- paprikák között olyat is találtak a szakemberek, amelyet míni- ummal színeztek. Attól függően, hogy mennyi míniumot kevertek a paprikába, ólommérgezési tünetek jelentkeztek azoknál, akik fogyasztottak a fűszerből. Időközben a vizsgálatoknál kiderült, hogy nemcsak míniumot, hanem jelentős mennyiségű — a szakirodalom által rákkeltő anyagként ismert — krómvegyületet is találtak az illegálisan terjesztett és más egészségre ártalmas anyagokat is tartalmazó fűszerpaprikában. Az országban tizenhárom személy került mérgezéssel kórházba. Ahogyan azt korábbi írásunkban dr. Andrásy Gyula tisztifőorvos javasolta: ne vásároljunk a piacon csak olyan fű- szerpaprikát, amelyen az előállító neve és címe is szerepel. A főorvostól megtudtuk, hogy Békés megyében nem jelentettek olyan mérgezési esetet, amelyet a fűszerpaprika okozott volna. Fiatalok a falusi turizmusért A Békés Megyei Művelődési Központ és a Békés-Bihar Térség Falusi Turizmusáért Egyesület augusztus 5-től 8-áig ifjúsági szekértábort szervez Geszten, a kastély mellett található ifjúsági park területén. A tábor célja, hogy a Békés-Bihar területén élő 14-20 év körüli fiatalokban felkeltsék az érdeklődést a lakóhelyükön található természeti értékek és hagyományok iránt, A tábor ingyenes lesz, így nem a pénz, hanem az érdeklődés dönti el, kik vesznek részt abban. Egyedül a területek behatároltak, ahonnan a fiatalok jelentkezését várják. Jelentkezni azért csak Zsadányból, Gesztről, Bi- harugráról, Mezőgyánból és Körösnagyharsányból lehet----RIA M ire föl ez az akadékoskodás? (Folytatás az 1. oldalról) Széles a skála: ebbe beleférnek a mai magyar szerzők, a klasszikusok, de az operett is. Az operett hozzátartozik a kultúrához, ha nálunk szégyellik is. Ahogy manapság a televízió műsorát elnézem, tudom: az emberek önfeledt szórakozásra vágynak, különösen, ha nyaralni jönnek. Aztán aki mást keres, azt is megtalálja itt. Az igazi gazdagság a sokar- cúság, márpedig a magyar kultúra általában sokarcú. O ennek volt egy elismerést, dicsőséget learatni soha nem akaró, szorgalmas szántóvetője. Bennem így él ez az ember. S ha van itt a városban a polgárságnak egy rétege, mely meg akarja becsülni azzal, hogy méltó emléket állít neki, akkor nem értem, hogy mire föl ez az akadékoskodás?! Úgy látszik, idegenként kell idejönni, hogy mindez magától értetődő legyen. Aki a közelében élt, talán nincs rálátása, vagy személyes érzelmek, indulatok befolyásolhatják. Havasi István ezt a szobrot megérdemelné, sőt nagyon boldog vagyok a törekvésről hallván. Fájó szívvel és rossz szájízzel veszem tudomásul az akadékoskodást. — Az elmúlt évtizedekben nehezen ment volna a színház- csinálás, ha az igazgató valamilyen módon nem kapcsolódik a társadalom hatalmi tényezőihez. Am úgy tűnik, hogy a harminc év lényegének kiszűréséhez rossz szűrőt sikerült alkalmazni. — Ha így van, az nagyfokú szűklátókörűség és csacsiság. Jaj, Istenem! Akkor minket is el lehetne ítélni, mert ott voltunk és játszottunk. —A Gyulai Várszínház sajátos énékké lett az évtizedek ylatt. — Azt kérem az illetékesektől: óvják, ami megteremtődött, Sinkovits Imre: Havasi István ezt a szobrot megérdemelné Fotó: Kovács Erzsébet amiben Pistának oroszlánrésze volt. Szerte az országban lehanyatlottak és megszűntek az ilyen színházak. A gyulai meg évről évre gyarapszik. Erkölcsi értékében, formájában is. Az embert pedig ne gyarlóságában tekintsük, kényszerű történelmi és társadalmi helyzetekben, hanem hatásában. Mit hatott, mit hagyott maga után... Kollégáimban ugyanez él, nem-csak a magam nevében beszélek. — Azt hiszem, a közönség nevében is. — Biztos vagyok benne. Pistának az is értéke volt, hogy megjelent azzal a kis süni fejével, s nem telepedett rá senkire. A dolog közben úgy működött, hogy ő szinte észrevétlen volt. Kiss A. János
