Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-22 / 171. szám

a 1994. július 22., péntek NAGYVILÁG Ami a rózsaszínű borítékban volt Mihail Gorbacsov volt szovjet államfő éles szavakkal bírálta az Oroszországban végbemenő változások egy ré­szét, s úgy vélte: a jelenlegi állami vezetés nem képes megbirkózni a korrupcióval. A Komszomolszkaja Pravdá­nak adott interjújában Gorba­csov konkrét példákat is idé­zett. Mint mondta, a moszkvai városi vezetés különböző szer­vezeteket hoz létre, majd gara­sokért osztogatja szét köztük az állami tulajdont — s teszi ezt Jelcin elnök hozzájárulásá­val. Belépett a Jupiter „légkö­rébe” a Shoemaker-Levy 9 ne­vű üstökös legnagyobb da­rabja, míg az utolsó darabok egyre közeledtek a bolygó­hoz. A dél-afrikai Sutherland csillagvizsgálójának csilla­gászai fényes bíborvörös fol­tot észleltek a bolygó délnyu­gati szélén. Az üstökösdarab, mely aQ-1 nevet kapta, a Jupi­ter hidrogénes „légkörébe” ér­kezve több kilométer hosszan robbantotta fel a gázfelhőket. Szekigucsi Kaz japán csilla­gász szerint a jelenséget mint­egy 10 percen keresztül fi­gyelhették meg. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek A boszniai szerbek további tárgyalásokat szorgalmaznak a leendő boszniai államról, amely a horvát—muzulmán föderációhoz kapcsolná őket. Ezt tartalmazza a boszniai szerb parlament kedden Pálé­ban elfogadott, és előző nap Genfben a nemzetközi össze­kötő csoportnak átadott nyi­latkozata, amelynek példá­nyát tegnap szerezte meg a Reuter. Az egyoldalas nyilatkozat további tárgyalásokat óhajt az Egyesült Államok, Oroszor­szág, Nagy-Britannia, Franci­aország és Németország alkot­ta összekötő csoport által elő­terjesztett térképről, amely 51—49 százalékos arányban osztaná fel az országot a hor- vát-muzulmán föderáció, il­letve a szerbek között a bosz­niai állam keretén belül. A Palában megfogalmazott szöveg szerint a boszniai szerb köztársaság parlamentje nincs abban a helyzetben, hogy dönthessen a béketervről, mi­vel nem ismeretes annak min­den eleme. A borítékolt nyilat­kozat — amint az már jórészt szerdán kiszivárgott — hiá­nyolja az alkotmányos beren­dezkedés részleteit, a megálla­podást az ellenségeskedések beszüntetéséről, Szarajevó jö­vőjének tisztázását, a szerbek tengeri kijáratának ügyét, va­lamint a rendszabályok felol­dásával kapcsolatos megegye­zést. Az okmány szerint a boszni­ai szerb köztársaság parla­mentje a tartós béke híve, és Aláírták a szlovákiai magyar hármas koalíciót Tegnap délután semleges területen, a CSEMADOK po­zsonyi székházában, a három szlovákiai magyar politikai erő képviselői aláírták az Együttélés politikai mozga­lom, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom, és a Ma­gyar Polgári Párt hármas koa­lícióját rögzítő szerződést. A dokumentumot az Együtt­élés részéről Duray Miklós el­nök, a Magyar Keresztényde­mokrata Mozgalom nevében — Bugár Béla távollétében — ^ ^üddcutscüc&itung^J ^ Környezetvédelem keleten A kelet-európai országokban végzett helyzetfelmérésből kiviláglott, hogy egyes államokban az elv továbbra is: első a gazdaság, aztán jön a környezet. Ahol a környezetvédel­mi szemlélet már gyökeret vert, ott meg többnyire a pénz hiányzik a felmerülő problémák kiküszöböléséhez, a régi környezetvédelmi gondokról nem is beszélve. Ha egyes kelet-európai országokban kedvező fejlődés észlelhető, így például Bulgáriában, Albániában és Szlovákiában javult a levegő minősége, akkor ennek oka többnyire az ipari termelés drámai visszaesése. A kelet-európai orszá* gokban hiányzik az erőteljes környezetvédelmi mozga­lom, amely képes lenne változásokat kiharcolni a politikai szférában. Magyarországon például jócskán közrejátszott a politi­kai fordulatban a bős—nagymarosi duzzasztómű elleni tömeges tiltakozás, ma viszont már reménytelenül szét- forgácsolódott a környezetvédők mozgalma. Pedig a poli­tikai változások élvonalában haladó hajdani mintaország­ban semmivel sem kedvezőbbek a környezeti feltételek, mint másutt. „Budapesten oly sok ólmot tartalmaz a levegő, hogy a gyerekek rövidesen legyek módjára fognak hullani” — jövendölte Jávor Károly környezetvédelmi aktivista. De korántsem csak a fővárosban szennyezett a levegő, ahol még mindig sok Trabant zakatol. A magyarok egyharmada „erősen szennyezett” környezetben él. Pozi­tív változásra nincs kilátás. A bruttó társadalmi terméknek pontosan 1 százalékát fordítják környezetvédelemre. A környezetvédelmi minisztérium még az állami költségve­tés 0,4 százaléka felett sem rendelkezik. Mindennap feladhatja hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen adhatja fel a Békéscsaba, Munkácsy u. 4. szám alatti irodában 8—16 óráig, valamint a Mednyánszky u. 8. szám alatt 8—13 óráig. Nagyméretű, 3 éves, 5 mázsás, fék nélküli utánfutó, 16"-os felnik eladók. Maclmyicz, Medgyesegyháza, Irányi u. 5. Telefon: 509. Műanyagszerszám készítésében jártas, fiatal szakembert felveszünk. Telefon: (66) 323-474.___________________________________________ Tüzép-telepemre tűzifa fűrészelésére munkaerőt keresek. Borbély László, Békés. Telefon: (66) 341-739. “7------------------------------------:------------------------------------------------------------------------------­Á llattartók figyelem! A Kígyós Kft. felvásárol szarvasmarhát és hízósertést napi áron. Érdeklődni a (66) 356-200. Farkas Pál alelnök, a Magyar Polgári Párt részéről pedig A. Nagy László elnök írták alá. Bauer Győző, a CSEMA­DOK elnöke, aki házigazda­ként köszöntötte a jelenlévő­ket, annak a reményének adott hangot, hogy ezzel befejező­dött a három szlovákiai ma­gyar párt közti huzavona és ezután a szlovákiai magyar politikai erők már az egységes politizálás jegyében lépnek majd fel a szlovákiai magyar közösség érdekében. felhatalmazza küldöttségét, hogy további tárgyalásokat folytasson. * A nemzetközi összekötő cso­port béketervére adott boszni­ai szerb válasz csalódottságot okozott, és a Szerbia elleni szi­gorúbb szankciók bevezetését eredményezheti. Ezt tiranai látogatásának befejeztével je­lentette ki az amerikai védelmi miniszter. William J. Perry a Balkánt és Dél-Európa kilenc országát érintő körútja kereté­ben tartózkodott Albániában. Nyilatkozatában hangoztatta, hogy további büntetőintézke­déseket foganatosíthatnak Szerbia ellen, és végső soron feloldhatják a Bosznia ellen korábban elrendelt fegyver­szállítási zárlatot is. Robbantásos merénylet A kedden lezuhant panamai repülőgép nem baleset, hanem pokolgépes merénylet áldoza­ta lett — jelentette ki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozva Emesto Perez Balladares, Pa­nama megválasztott elnöke. A panamai politikus, akit szerdán a Fehér Házban foga­dott Bili Clinton amerikai el­nök, elmondta: a panamai ha­tóságok megállapították, hogy a gép fedélzetén elrejtett po­kolgép okozta a repülőgép fel­robbanását. A gépen utazó 19 utas közül 12 zsidó üzletember volt. Kolozsvári ásatások - hivatalos bizottsági jelentés A kolozsvári régészeti ásatások szükségességének tanul­mányozására létrehozott rendkívüli szakbizottság nyilvá­nosságra hozta hivatalos álláspontját, mely szerint meg­kezdődhetnek a Fő téri munkálatok. Hivatalos közleményében a bizottság leszögezi, hogy a tervezett ásatások már rég szerepelnek az Erdélyi Nemzeti Múzeum munkatervében, és azokat az 1993-ban végrehaj­tott próbaásatások támasztják alá. A közlemény szerint a jövőbeni kutatások csakis a romániai műemlékfelügyeleti bizottság, a nemzeti arche­ológiái bizottság, a közmunkaügyi minisztérium, vala­mint a helyhatóságok és az illetékes személyek által kiadott engedélyek birtokában kezdődhetnek meg. A művelődési minisztérium által életre hívott bizottság szerint a teljes munkaterv és finanszírozási terv elkészíté­se után az ásatások első szakasza a tér északi részén, a jelenlegi parkoló helyén kezdődhet meg. A szakemberekből álló testület állásfoglalása szerint a munkálatok nem érintik sem a Szent Mihály-templomot, amely nagy értékű gótikus műemlék, sem a Mátyás­szoborcsoportot; e munkálatok ugyanis legkevesebb 50 méterre kezdődhetnek e két műemléktől. A bizottság kifejezte azt a reményét, hogy a román kormány a művelődési minisztérium által garantálja a kolozsvári művészeti és történelmi örökség részét alkotó művek épségét. Albánia kész közös hadgyakorlatokra Albánia kész közös hadgya­korlatokon részt venni a térség országaival — közölte Tiraná­ban Sáli Berisa albán elnök William Perry amerikai védel­mi miniszterrel folytatott tár­gyalásain. Az AFP hivatalos források­ra hivatkozó jelentése szerint az albán államfő kijelentette, hogy jó kapcsolatokat kíván kialakítani országa és a térség államai között, majd hangsú­lyozta: — Készek vagyunk kö­zös hadgyakorlatokon részt venni Olaszországgal és az Egyesült Államokkal, de más országokkal is, így például Tö­rökországgal, Szlovéniával, Horvátországgal, Bulgáriával és Romániával. Berisa megje­gyezte, hogy Görögország is szóba jöhet, de csak akkor, ha Athén előbb leszereli az Albá­niával közös határán felállított géppuskákat. Kolerás halálesetek a ruandai meneküllek között. Több, kolera okozta halálesetről számoltak be az orvosok a zairei Gomá­ban, ahová az elmúlt héten egymillió ruandai menekült. Szerdán több mint 200 holttestet temettek el tömegsírban egy környékbeli banánül­tetvény közelében, a város utcáin pedig tízesével hevernek a szomjú­ság, az éhség és a betegség következtében elhunyt menekültek. A gomai siralmas körülmények nem riasztják vissza a menekülőket. Szerdán is több tízezer ruandai érkezett a zairei városba. Becslések szerint az elmúlt héten 1,7 millió ember hagyta el az országot a polgárháború borzalmai elől menekülve — jelentette az AP Balkáni „vámszedők” Lassan már egyfajta vetélkedéssé fajul a balkáni országok sajtó­jában a „másik országok” vámosainak bírálata azoknak a cikkek­nek a sorozatában, amelyek arról szólnak: hol a legrosszabbak a vámosok a térségben? E cikkek alapján úgy tűnik, hogy a balkáni országok határai mentén már nincsenek is becsületes vámosok, tisztességes állami alkalmazottak, hanem csak „sáp- és vámsze­dők”, akik kényük-kedvük szerint ott „vágják meg” a szerencsét­lenségében gépkocsival a térségbe csöppent autós turistát, ahol és amikor csak akarják. A turista pedig fizet, hogy továbbutaz­hasson, s esze ágában sincs arról elmélkedni, hogy a Helsinki Záróokmányt aláírt országok garantálják a szabad utazáshoz való jogot, hiszen a sajtójelentések szerint a turista nem jogaival élő, vagy egyszerűen pihenni vágyó állampolgárnak, hanem bűnözőnek, megbírságolásra, baksisfizetésre kötelezett áldozat­nak érzi magát. A közelmúltban a bolgár sajtó hírt adott a Tanjug jugoszláv hírügynökség azon vádjairól, amelyek szerint a szerb turistákat alaposan megvágják a bolgár vámosok. A Tanjug szemtanúk beszámolóira hivatkozva arról adott hírt, hogy a bolgár vámosok különösen a szerb turistáktól követelnek mindenféle ürüggyel kenőpénzt. A jugoszláv hírszolgálati iroda szerint volt olyan eset, hogy a bolgár vámosok meg akarták ajándékozni nősülésre készülődő kollégájukat, s úgy döntöttek, hogy egy BMW-t vásárolnak neki. A kocsi árát állítólag egy éjszakai műszak alatt „összeszedték” a turistáktól. A bolgár sajtó sem maradt adós a válasszal, a szófiai újságok­ban figyelmeztették a Szerbián átutazni készülődő bolgárokat, hogy követeljenek nyomtatványokat a szerb vámosoktól, ame­lyen feltüntethetik a magukkal vitt értékek teljes listáját. A bolgár sajtó ugyanis az!t állította, hogy a szerb vámosok „eldug­ják” e nyomtatványokat, majd elkobozzák a turistáktól a kész­pénzt, arra hivatkozva, hogy azt nem jelentették be. Mindezek közben a bolgár vámosok arról panaszkodtak az újságokban, hogy az izmosodó alvilág tőlük is „védelmi pénze­ket” követel, családjuk, gyermekeik életének kioltásával fenye­getve őket. A vámosok szerint a banditák ajánlották, hogy a szükséges összegeket „szedjék be a turistáktól”. Figyelmet keltett, hogy a bolgár belügyminisztérium egyik illetékese a bulgáriai útonállás tapasztalatairól beszámolva an­nak a feltételezésének adott hangot, hogy a turistákat kifosztó, nem ritkán rendőrnek álcázott bolgár útonállók tippeket kaphat­nak a vámosoktól, hogy melyik gépkocsit érdemes kifosztani. A bolgár sajtóban már „hagyományai” vannak a bolgár— román határátkelőknél évek óta uralkodó állapotok ecsetelésé­nek. Legutóbb a Duma című szófiai napilap számolt be a román vámosok serénykedéséről, a hosszú órákat, nem ritkán napokat várakoztatott turisták gyötrelmeiről, a román vámosok „tarifái­ról”, arról a szokásukról, hogy átlagosan csak 2-3 órát dolgoznak naponta, kényük-kedvük szerint engedik fel a turistákat a ruszei Duna-hídra, vagy irányítják őket a Kalafat—Vidin-i komphoz újabb megpróbáltatásokra. Az újság méltatlankodva számolt be arról, hogy „környezetvédelmi, ökológiai, tisztasági díjakat” szednek a turistáktól, jóllehet tavaly óta két bolgár határváros vezetése is úgy döntött, hogy „ökológiai” díjat szed a turistáktól. De panaszkodnak a térségen'átutazó autósok, kamionosok a „kötelező ablaktisztíttatási” rend miatt is, mert kénytelenek súlyos összegeket fizetni, ha ép szélvédővel akarnak továbbutaz­ni. A legújabb díjtétel mostanában — például a bolgár—görög határon — a „fertőtlenítő alvázmosás” díja, azaz pénzt kémek az autósoktól azért, hogy át kell hajtaniuk egy folyadékkal teli betonteknőn az állítólagos járványveszély elhárítása végett. S akkor még nem is esett szó a kötelező út- és autópályahasználati díjakról, a benzintartályok megadóztatásáról, vagy a nemzetközi biztosítási kártyák ellenére beszedett „kiegészítő biztosítási díjakról”. S a turista fizet, mert örül, hogy ép bőrrel megúszta a határátkelés tortúráját.

Next

/
Thumbnails
Contents