Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

1994. július 19., kedd CSALÁDI OLDAL Hírlap-kukta Amit a húsról tudni kell A rostokat mindig keresztbe vágva, kissé rézsútosan aján­latos szeletelni, mert a hús így puhább, porhanyósabb, s emészthetőbb. A rántani való hús széleit sűrűn vagdossuk be, így nem ugrik össze. Ügyeljünk arra, hogy a forró zsiradékba csak száraz anyag kerüljön, különben a rántott hús bundája leválik a húsról. A húsokat ne áztassuk, folyó víz alatt mossuk, töröljük száraz­ra, így az értékes tápanyagok nem áznak ki. Ha a húst sütés közben saját zsíijával locsol­juk, szép piros, ropogós lesz. Lehet zsír nélkül, fóliába cso­magolva vagy jénai tálban le­takarva sütni. A sertés natúrszeletet kissé vastagabbra vágjuk, ne verjük ki laposra, és kevés forró zsír­ban süssük szép piros ropogós­ra, így a legomlósabb. A rántani való szeletet lehet kiverés, levagdosás, sózás után májkonzervvel megken­ni, egy szelet gépsonkával bo­rítani és így panírozva sütni. A rántott szeletet lehet tükörtojással vagy egy szelet rásütött sajttal is tálalni, s a zsemlemorzsát is érdemes né­ha reszelt sajttal keverni. A párolással készített pör­költ, tokány elég hamar meg­puhul. Mindig rövid lében, fe­dő alatt, gyorsan megkever- getve pároljuk. Tiltás, tűrés, támogatás ételekben Milyen legyen a köszvényesek étrendje? Az öregkor fájdalmas, kínzó betegsége, a köszvény kialakulásában rendszerint meg­határozó szerepe van a helytelen táplálko­zásnak. Maga a kór a szervezet anyagcsere- zavarának következménye. A sejtek termé­szetes pusztulásából, valamint az összetett fehérjék purin nevű építőanyagából képző­dő húgysav nem tud elég gyorsan kiürülni, s különböző helyeken, így az ízületi porcok­ban és egyéb szövetekben lerakódik. Az anyagcsere-zavar oka többnyire a túl bő étkezés, a mozgásszegény életmód, az elhí­zás. A betegség kialakulását követően fjedig a zsírban gazdag ételek és az alkohol fo­gyasztása súlyos rohamokat válthat ki. Elsőrendű szempont, hogy a köszvénye­sek étrendje energia- és purinszegény, kímé­lő fűszerezésű és folyadékban gazdag le­gyen. A főtt ételeket előfőzéssel fogyasszuk; így a purin tekintélyes része kioldódik a vízben. Kifejezetten ártalmas a purinban gazdag belsőségek — a máj, a vese, a velő —, továbbá az olajos hal fogyasztása. A kösz- vénnyel bajlódók tegyék — „tiltólistára” az erős fűszereket, köztük a tormát, a curryt, a csípős paprikát és a borsot. Az alkohol szin­tén méreg a köszvényes szervezetnek, mert fájdalmas rohamot okozhat. Szerepelhetnek az étrendben zsírszegény marha-, csirke-, galamb- és pulykahúsok, valamint tengeri halak, de csökkentett mennyiségben. Ugyanez vonatkozik a hen­tesárukra, a gépsonkára, a sonkaszalámira, a Zalahúsra, a pulykajavára, a baromfi-pári­zsira és a virslire. A liszttel, a kenyérrel, a rizzsel legyünk mértéktartóak, mert magas az energiatartal­muk. Zsíros válfajaik (hájastészta, leveles­vajas, vajkrémes torta stb.) helyett inkább A kenyérfajták közül, ha tehetik, inkább a barna kenyeret fogyasszák barna kenyeret fogyasszunk. Bár az erős fűszereket teljesen ki kell iktatni az étrend­ből, az enyhébb ízesítőknek, például a borsi- kafűnek, a sáfránynak, a kakukkfűnek nem kell búcsút mondani. A tej, a tejtermékek gyakorlatilag purin- mentesek, zsírszegény változataikat minden további nélkül fogyaszthatjuk. A teának, a kakakónak, a csokoládénak és a kávénak ugyan magas a purintartalma, de a szerve­zetben nem tud húgysavvá alakulni — fo­gyasztásukat tehát nem szükséges korlátoz­ni. A folyadékbőséget azonban — amely segíti a húgysav kiürítését — ne ezekkel, inkább a lúgos, alkalikus gyógyvizekkel (pl. Salvus) biztosítsuk. Ferenczy Europress Útközben Biztos tudod te is, szól rám az utcán egy kedves, régi ismerősöm, hogy az utóbbi években rend­szeresen dézsmálják a virágokat a temetőkben. Nyugodtan lehet a többesszámot használni, mert mindben előfodul. Én személyesen a ligeti temetőt tudom, mert az én kislányom ott van eltemetve, arról meg te is tudsz, hogy 17 éve halt meg 18 évesen, s azóta szinte nincsen nap, hogy ki ne mennék hozzá. Persze ezelőtt is tűnt el virág a sírról, de ami most folyik, arra nincs szó, nincs kifejezés. S folytatja tovább, hogy jóformán ki sem lépnek a temetőből, amikor már a drága virágo­kat ellopják. De az olcsóbbat is. Gyanús egyé­nek kószálnak a temetőben, volt akire rá is szólt, hogy mire vár olyan kitartóan. Persze, tetten­érés nincs, arra a tolvaj jól vigyáz. Tudod, vallja meg őszintén, annyira kétségbe estem a múlt­kor, hogy ott hagytam a síron egy jó nagy papírt, nem éppen a legjobb kívánságokkal. Akkor meg a temetőőr figyelmeztetett, hogy ezt mégsem lehet csinálni. De lopni igen ?! Már tanácsolták, hogy üres kézzel menjek a sírhoz, a virágot otthon tegyem vázába, így a tolvaj pórul jár. Szörnyű, ha már nincs más megoldás, csak ez, amire még nem tudtam magam rászánni. Vass Márta Hová forduljunk segítségért... ...ha nehéz anyagi körülmények között élünk? Átmeneti segély. A települési önkormányzat rendelkezésére áll az a pénzügyi keret, amely­nek terhére az időszakosan vagy tartósan létfenntartási gondok­kal küzdő állampolgároknak át­meneti segélyt nyújthat. Ezért indokolt esetben célszerű a pénzbeli segélyt kérni. Ekkor a segély megítélése egyedi elbí­rálást igényel, amelyet helyszí­ni megbeszélés alapján az ön- kormányzat ügyintézői, vagy ahol erre lehetőség van, az ezzel a feladattal megbízott szociális munkások és intézmények (pél­dául családsegítő központ) elő­készítenek. A törvény értelmé­ben azokat a személyeket indo­kolt átemeriti segélyben részesí­teni, akik önmaguk, illetve csa­ládjuk létfenntartásáról más módon nem tudnak gondoskod­ni, vagy az alkalmanként jelent­kező többletkiadások, különö­sen betegség, elemi kár miatt szorulnak anyagi támogatásra. A rászorultság feltételeinek megállapításánál egyik legfon­tosabb szempont a család egy főre eső jövedelme. Az átmeneti segély formái: — készpénz, vásárlási utal­vány, az igénylő költségeinek közvetlen átvállalása, élelmi­szer- és tisztítószercsomag, tankönyvtámogatás, ’ gyer­mekintézmények térítési díjá­nak kifizetése, kamatmentes kölcsön. A szociális segélyezés gya­korlatát és pontos szabályozását a települési önkormányzatok végzik el és arról értesítik a la­kosságot. Az önkormányzatok a pénzbeli segélyt természetben is biztosíthatják, tehát nem készpénz kifizetésével, hanem például az igénylő költségeinek átvállalásával (például a vil­lanyszámla kifizetése). A tájé­koztatás módjáról és a segélye­zés gyakorlatáról természetesen egy-egy önkormányzat eltérően rendelkezhet a település nagy­ságától, helyi gondjaitól, saját anyagi lehetőségeitől függően. (Folytatjuk) Szűrt tények Az alacsony kátránytartalmú cigarettafajták bevezetése a dohányipar legsikeresebb — s egyúttal legarcátlanabb — szélhámossága — állítja Da­vid Segal fenti című cikkében, a Reader’s Digest Válogatás egyik számában. A hatvanas évek óta, amikor először mutatták ki az összefüg­gést a cigarettázás és a rákbeteg­ség között, a dohánygyárak sor­ra állítják elő az alacsony kát­ránytartalmú márkákat: piaci részesedésük mára túlszárnyal­ta a 60 százalékot. A kátrány adja a cigaretta ízét, de ez is okozza a betegségeket. Ide ve­zethető tehát vissza az a közke­letű vélekedés, miszerint az ala­csony kátrány tartamú cigaret­ták kevésbé veszélyesek. Ám ez távolról sincs így: a kutatók sze­rint ezt egyetlen tudományos bizonyíték sem támasztja alá. Az ilyen cigaretták talán még nagyobb kockázatot jelentenek. Miért? Egyrészt, mert jóval több kátrányt és nikotint tartalmaz­nak, mint azt a dohányos kép­zeli. Még ha a vásárlók át is nézik a dobozokon felüntetett számo­kat, akkor sem tudnak meg sem­mit. A kátrány- és nikotintarta­lom szerinti besorolás alapja ugyanis egy elavult műszeres mérés, amellyel a valóságosnál következetesebben alacsonyabb értékek állapíthatók meg a „biz­tonságosabb” termékek esetében. További veszélyt jelent, hogy a legtöbb alacsony kát­rány- és nikotintartamú cigaret­ta füstszűrőjében körkörös apró lyukak vannak, amelyek áten­gedik a levegőt, s így felhígítják a káros anyagokat. A dohányos az alacsonyabb kátrány- és ni­kotinmennyiségért mélyebb szippantással kárpótolja magát, tehát ahelyett, hogy hozzászok­na a gyengébb cigarettához, na­gyobbakat szippant belőle. így tüdejébe mélyebbre jut a káros anyag, ami lényegében fokozza a megbetegedés kockázatát. Ne sós vízben főzzük a zöldséget! A lapokban és szakácsköny­vekben megjelenő receptek még mindig arról szólnak, hogy a különféle zöldségeket sós vízben főzzük puhára. Ez azért is káros, mert a só fel­bontja a sejtek falát, ezért kár­ba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza. Ma már szinte minden háztartásban vannak kukták, párolóedények, amelyekben a főzelékek, zöldségek kevés vízzel vagy saját levükben is megpuhíthatók. Ámde a puhí- tást sem célszerű túlzásba vin­ni, mert a főzés sok tápanyagot bomlaszt el. A párolás titka; minden zöldséget csak akkor sózzunk, amikor már levettük a tűzről, mert akkor kevés le­vet ereszt, és minden tápanyag benne marad. Ha vízzel páro­lunk, csak annyi vizet öntsünk az edénybe, amennyi elpáro­log. A zöldségek leragadását, lesülését párolórosta behelye­zésével vagy lángrostával előzzük meg, és az edényt fedjük le. Ä legjobban akkor őrizzük meg a zöldségek tápanyagát, ha langyosra melegített zsírban vagy olajban elkeverve mele­gítjük amíg megüvegesedik, majd kevés vízzel, fedő alatt pároljuk addig, amíg éppen fo­gy aszthatóra puhul. Néhány zöldség párolása: Káposzta. Sokan úgy párol­ják a káposztát, hogy előbb le­sózzák, és állni hagyják, hogy levet eresszen, és kinyomkodva a levét kiöntik. Ennél nagyob­bat nem is vétkezhetnének a káposzta ellen! Ha nyers saláta­ként fogyasztjuk, akkor sem szabad a levét kiönteni, csak 10- 15 percig fonnyasztani a sóval, és utána lehet is citromlével sa­vanyítani, őrölt köménnyel, borssal fűszerezni. Pároláshoz pedig felmetélés után langyos zsíron, fedő nélkül, kevergetve csak addig tartsuk tűzön, amíg a bordája is opálossá válik. Tész­tához is így finom. Körítéshez a tűzről levéve keveijünk bele őrölt köményt, és sózzuk. Burgonya. Karikára vagy hasábra vágva kuktában, zsíron pároljuk üvegesre, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva a kuk­tát, nyomás alatt főzzük öt per­cig. Á fedőt levéve sózzuk, kis­sé megrázzuk, és ha maradt rajta víz, elpárologtatjuk. Kelkáposzta és kelbimbó. A kelkáposztát, leveles kelt, kí­nai kelt, bordás kelt metéljük kétujjnyi szélesre, a nagyobb kelbimbókat vágjuk ketté, és kuktában zsíron pároljuk üve­gesre. Dobjunk bele kettévágott fokhagymagerezdeket, őrölt köményt, és egy deci vízzel pá­roljuk nyomás alatt öt percig. A tűzről levéve kidobjuk a fok­hagymát, és sózzuk. Felhasz­nálhatjuk körítésnek, rakott kel­nek, tojással, tejföllel, reszelt sajttal sütőben megsütve egy­tálételnek. Dúsíthatjuk tetejére sütött, bevagdalt füstölt szalon­nával. Gyökérzöldségek. Sárgaré­pa, paszternák, petrezselyem­gyökér, feketegyökér, zeller, spárga, zöldspárga. A gyökere­ket tisztítás, mosás után csur­gassuk le, vagy salátacentrifu­gával víztelenítsük, metéljük a kívánt nagyságukra, de 2-3 cen­tinél vastagabb ne legyen. Ha melegen fogyasztjuk, zsíron, ha hideg salátába szánjuk, akkor olajon pároljuk üvegesre, majd nagyon alacsony hőfokon — ha szükséges, lángrostát alátéve— éppen csak annyira főzzük pu­hára, hogy villával átszúrható legyen. Felhasználhatjuk leves­be, körítésnek, egytálételekhez, hideg salátákhoz. Levesekhez a zöldségekkel pároljuk a hagy­mákat, de a petrezselymet és a piros paprikát csak a tűzről levé­ve keverjük bele, majd en­gedjük fel csontlével vagy víz­zel, és csak két percig forraljuk. Zöldbab és zöldborsó. Zsí­ron üvegesre pároljuk, kettévá­gott fokhagymát rádobva, egy deci vízzel, lezárt kuktában 3 percig nyomás alatt főzzük, majd a fedelét levéve kidobjuk a fokhagymát, és sózzuk. Karfiol, brokkoli. A fejeket egészben is párolhatjuk vagy rózsákra szétvágva. Hideg kuk­tában helyezzük el úgy, hogy összetörés nélkül tudjuk majd kiemelni. Legjobb kiemelhető párolórostára helyezni. Dob­junk mellé kis fej vöröshagymát vagy kettévágott gerezd fok­hagymát, öntsünk rá egy deci vizet, és lezárva főzzük, amíg a gőz megjelenik a szelepen. Ak­kor azonnal vegyük le a tűzhely­ről és a fejek vagy a rózsák nagyságától függően hagyjuk párolódni 3-5 percig. A fedőt 'levéve kiemeljük, és sózzuk. Felhasználható körítésnek: ra­kott ételekhez; tojással, sajttal, tejföllel, esetleg paradicsom- szeletekkel megsüthetjük egy­tálételnek; kissé összetörve, to­jással eldolgozva tölthetünk ve­le baromfit, halat; kihűtve, már­tásokkal alkalmas hideg salátá­nak; aszpikkal leöntve hidegtá­lak csillogó dísze is lehet. A sós vízben való párolás felbontja a sejtek falát, ezért kárba vesznek az értékes nedvek, és csak a rostok maradnak vissza

Next

/
Thumbnails
Contents