Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-19 / 168. szám

UtÉKÉS MEGYEI HÍRLAP MEGYEIKÖRKÉP 1994. július 19., kedd Földink volt. 38 évvel ez­előtt hunyt el Griger György csabacsüdi kertész, dísznö­vénynemesítő. 1904-től Kas­sán, majd Kolozsváron állott állami szolgálatban 1920-ig. 1925-ben önállósította magát. 1907-ben kezdte el a dísznö­vénynemesítést. Száznál is több új növényfajtát nemesített. Új fajtáival és kiváló maganyagá­val számos hazai és nemzetközi kiállításon kitüntetéstnyert. Szanazugi piknik. Sza- nazugban a Hotel Naturland a közelmúltban hagyományte­remtő piknikkel kedveskedett vendégeinek. A nemrégiben ki­alakított kerthelyiségben szom­baton esténként a szabad ég alatt főznek a látogatóknak — ha­lászlét, pacalt, gulyást —, s az ételből mindenki kedvére szed­het. A Naturland a szezonban min­den szombaton igyekszik megle­petéssel szolgálni az üdülőknek. Földgáz Ladányban. Ütemesen halad a földgázveze­ték kiépítése Körösladányban. Berki Imre polgármester tájé­koztatójából kiderült, hogy mintegy 80 százalékos a készültségi fok és az összesen mintegy 50 kilométeres háló­zatból 25 kilométernyi szakasz műszaki átvétele megtörtént, és szinte minden héten befejeznek egy újabb utcarészt. Egy hét Aszódon. A ma­gyarbánhegyesi Általános Isko­la és Diákotthon 31 állami gon­dozott gyermeke a baptista egy­ház szervezésében és a Kegye­lem Alapítvány jóvoltából egy hetet tölthetett Aszódon. Az emlékezetes táborozásért és az ingyenes ellátásért a gyerme­kek és az otthon vezetése ezúton mond köszönetét. A tervek kö­zött augusztusban egy újabb ki­rándulás szerepel Gyula-Váro­serdőre, ahol két hetet töltenek el a gyerekek. Kondíciónk érdekében. A kellemesnek ígérkező kikap­csolódás mellett, az általános fizikai erőnlét erősítésére és a kondíció javítása érdekében in­dítottak aerobic tornát Mezőko- vácsházán. A művelődési házban tartott „edzéseket” heti két alka­lomra (kedden és csütörtökön) tervezték a kora esti órákban. Ahol a foghúzás sem fáj (annyira) Nagykamarás képviselő-testülete az 1994. évi költségvetését különféle pályázatok útján próbálta gyarapíta­ni. Egyik ilyen pályázati lehetőség volt az 1993-ban beadott céltámoga­tás, amelyet egészségügyi gép vásár­lására kívántak fordítani. A igyekeze­tei ez évben siker koronázta. A mi­nisztérium 1,2 millió forintot szava­zott meg az önkormányzatnak, amit a Szerencsejáték Rt. Alapítvány meg­toldott 150 ezer forinttal. Némi saját erő pótlásával végül megvásárolhat­ták a fogászati egységbe azt a szuper­modem készüléket, amely Nagy, és Almáskamarás lakosságát hivatott a jövőben kiszolgálni. A gépet — ké­résünkre — dr. Tarnay Éva fog- szakorvos mutatta be. — Tulajdonképpen a gép az Ont- hos-Eco olasz cég terméke, amelyet hosszú utánjárás révén a budapesti Framident Rt.-n keresztül kaptunk meg. Ez utóbbi biztosítja részünkre a garanciát és az alkatrészellátást. A gép szinte mindent tud, amit ma egy fogászati berendezésnek tudni kell. Nagy teljesítményű a nyálelszívó, ami a kényelmesebb munkavégzést segíti, mert nem kell minden pillanat­ban felültetni a beteget. Található raj­ta elektromos fogkőleszedő, a fúrás­hoz mikromotor, magas fordulatszá­mú fényturbina, benne a fényforrás­sal, valamint egy olajmentes komp­resszor. Ez utóbbi lényege, hogy a fényre kötődő tömőanyagok haszná­latához a leghigiénikusabb megol­dást biztosítja. A szék teljes össz­hangban működik a gép vezérlésével. A fekvő testhelyzetből lágyan emel­kedve változik ülővé, mindig a mun­kálathoz legmegfelelőbb pozitúrát felvéve. Hogy teljes legyen a kép, kiegészítőként még egy Coltolux fo- topolimerizációs készüléket is vásá­roltunk, ami a tömőanyagok kötésé­hez kell. Ezzel a géppel végezve még a foghúzás sem fáj annyira — mondta végül a doktornő —, hisz minden technikai része a beteg fog gyors, pontos és szakszerű gyógyítását szol­gálja. H.M. A nagykamarás! fogászati rendelőben Fotó: Halasi Mária Buszmegáll(ít)ó Kis történetünk megmaradha­tott volna annak, ami: egy úri­ember és a buszok (illetve bu­szosok) fáradhatatlan küzdel­mének. Ám más sors várt rá. Szilágyi Mihály békéscsabai helyijárati buszsofőr felkeresett bennünket. Ahogy elmondta, a Lencsési út 83-as számú ház közelében lakik egy úr, aki állí­tólag már kétszer feljelentette a buszvezetőket a főnökeiknél. Arról már nem is beszélve, hogy — ahogy mondják — napköz­ben is állandóan „zargatja” őket. Fő gondja az, hogy a 7-es, illetve a 17-es busz végállomása a volt KISZ-tábomál van, s ott a buszosok az érkezés és a pár perccel későbbi visszaindulás kö­zött alapjáraton járatják a busz motorját. Ez pedig zajjal és füst­tel jár. Más kérdés, hogy az újrain­dítás legalább akkorával... Bárki azonosulhatna az úr aggodalmával, ha egyéb szempontok nem lennének. Ám minthogy vannak (szere­tik az emberek, ha a busz me­netrendszerűen és biztosan elindul), rajta kívül senki sem protestál a házban lakók közül. A dolog már odáig fajult, hogy a buszvezetők írásos uta­sítást kaptak: ne járassák azt a fránya motort! Ezzel szemben áll a buszvezetők vélekedése: legfeljebb öt percig várakoz­nak a végállomáson, s ennyi idő alatt leállított motornál fel- hevülhet a hűtővíz, a buszok többségének önindítója pedig — finoman fogalmazva — nem működik tökéletesen, így megeshet(ne), hogy az utazó- közönség hiú reményként áb­rándozhatna álmai buszának újraindításáról. Kinek okozza­nak hát kellemetlenséget? Me­lyik ujjúkat harapják meg? A rejtélyes urat ZsilákPálnak hívják, úttervező üzemmérnök. Természetesen megkérdeztük őt is. Tizenegy éve él a lakótele­pen, s ebből nyolc esztendőt szentelt e fáradhatatlan küzde­lemnek. Azt mondja, ő nem je­lentette fel a buszosokat. Állító­lag eddig még bejelentést sem tett, csupán kérvényeket nyúj­tott be, méghozzá eredményte­lenül. Végigjárta az összes le­hetséges fórumot, ahol gyógyír- rel szolgálhatnának a bajára, a polgármesterrel bezárólag. Ám — mint mondja — mindenhol elutasító, jobbik esetben semle­ges választ kapott. Célja az, ál­lítja, hogy tiszta levegő és csönd vegye körül. Hozzátette: ez acél vezérelte akkor is, amikor a kör­nyékbeli gyerekeknek megtil­totta, hogy a ház melletti füvön focizzanak. Síri csend és patyo­lattisztaság csak bizonyos meg­szorításokkal lehetséges egy jó­kora lakótelepen. Zsilák Zoltán is ilyesféle következtetésre jut­hatott az évek során, hiszen azt mondta a búcsúzáskor: „Nincs más megoldás, mint az elköltö­zés”... Fodor Edit A képen látható kocsi természetkedvelő vezetője a zöld füvön, az árnyékban keresett menedéket kocsijának az urbánus ártalmak elől. A kocsi állítólag kísértetiesen hasonlító panaszos autójára... A képviselők a számokkal és egymás idegeivel játszottak Itt hagyom az ülést, mert ez már közröhej! — fenyegető­zött Makai Sándor orosházi városatya, miután a sokadik szavazási procedúrából sem tudtak kilábalni a képviselők. — Próbáljuk meg a 6:3-at! — javasolta „sorstársainak” utol­só kísérletként Makai úr. Hogy érthetőbb legyen a dolog: a testület nem a foci­világbajnokság döntőjének eredményére voksolt péntek éjjel, de nem is az angol— magyar 6:3 miatt nosztalgiá­zott. Dehogy! A beruházási programra igyekezett pénzt biztosítani, méghozzá millió­kat. Az előterjesztés viszont sokakat szólásra ingerelt, fő­ként a József Attila Általános Iskola kapcsán. Történt ugyanis, hogy a testület — még az év eleji költségvetési vitában — 9 milliót megsza­vazott az iskola felújításának folytatására annak az általá­nos tartalékba helyezésével. Igen ám, de a polgármesteri hivatalról is hullik a vakolat, kellene rá a magastető no és a pénz. Mire mennyit? Egyszer­re, vagy szakaszosan? Melyik az életveszélyesebb? — a vi­tában főleg ezek a kérdések merültek fel, majd 2 órás pole­mizálás után következtek a matekpercek. Az általános tartalékból ki­emelt 9 milliót a képvise­lők nem szavazták meg az is­kolajavára, de a fifti-fifti meg­oldás sem tetszett mindenki­nek. — 7 milliót adjunk az isko­lának, a 2 milliót pedig a vá­rosházára költsük—javasolta az egyik városatya, míg a má­sik a négy—négy milliós elosztás pártján állt, hiszen így még 1 milliót meg is spórol­hatnának. Ekkor jött a briliáns ötlet a hat-, illetve a három­millióról. És lássanak csodát, a matematikusi logika meghoz­ta a sikert. Az előterjesztésben egyéb­ként szerepelt — sok más té­mával együtt — a zsinagóga is. A képviselők úgy határoz­tak, hogy a templom csak és kizárólag oktatási és kulturá­lis célra hasznosítható. (A vita végén Kiss Sándor képviselő azonban megjegyezte: a bir­kózást nem oktatják vélet­lenül?) Csete Ilona Százhuszonhat bolt Mezőkovácsházán - a kereskedelem új irányt vett Mezőkovácsháza képviselő-testülete legutóbbi ülé­sén tűzte napirendre a város kereskedelmi ellátásá­nak helyzetét. Köztudott, hogy az utóbbi években — kényszerből, önszántából — sorra nyitottak az üzletek, illetve ki ezzel, ki azzal a vállalkozási formával próbálkozott. — Az 1990-ben életbe lépő, egyéni vállalkozásról szóló törvény, valamint a kereske­delmi és vendéglátó-ipari üz­letek működését szabályozó miniszteri rendelet teljesen új alapokra helyezte a hatóság szerepét. Hogyan érvényesül ez az önkormányzatoknál a kereskedelem területén? — kérdeztük Engelhard Józsefet, a helyi önkormányzat kereske­delmi felügyelőjét. — Á korábbi, jórészt a köz­ponti szabályozású időszakkal ellentétben, most a vállalko­zás szabadsága, az egyéni koc­kázat és a haszonszerzés került előtérbe. Valójában minimá­lisra csökkentették a hatósági beavatkozás lehetőségét. En­nek egyik jellemzője, hogy megszüntették az üzletek mű­ködési engedélyezését, helyé­be csupán bejelentési kötele­zettség lépett. Hatályon kívül helyezték a magánkereskede­lemről szóló törvényt, vala­mint az általános üzleti sza­bályzatról, a munkarendről és nyitva tartásról szóló minisz­teri rendeleteket. Ehhez járult, hogy az önkormányzatnak el­látási kötelezettsége nincs, így olyan eszközrendszere sem, amellyel az ellátást bármilyen formában befolyásolhatná. A kereskedelem új irányt vett, ahol az önkormányzati, a ható­sági szerep csökkent. —Mondana néhány jellem­ző adatot a kereskedelemről? — Városunkban az ellátást 126 kiskereskedelmi és 51 vendéglátó-ipari üzlet bizto­sítja. Ezek közül legjelentő­sebb a Mozaik Áruház, amely­nek négy osztályán szakkép­zett munkaerő tevékenykedik. Élelmiszerből megfelelő a kí­nálat, a ruházat és a vas-mű­szaki rész árbevételének csök­kenését az emeleti rész bérbe­adásával igyekeznek kompen­zálni. Az élelmiszer jellegű vegyesboltokban az árusítható termékek köre rendkívül szé­les. A városban 18 saját tulaj­donú és 5 bérelt vegyesbolt működik. Elhelyezkedésük a lakossági megközelítés szem­pontjából is kedvező. Az áru- beszerzési kör kiszélesedett. Amíg például 4 évvel ezelőtt kenyeret csak az orosházi sütőipar szállított, most Kuná- gotától Hódmezővásárhelyig 9 sütőüzemtől kapnak árut. Ugyanez elmondható a hús és húskészítmények esetében. Az üzletek több mint fele ha­gyományos formában üzemel, ahol a nyitva tartás igen válto­zó. Az élelmiszer szakboltok közül említést érdemel a ma­gán bélkereskedés, illetve kie­gészítő szerepe van a téesz húsboltnak. Kenyér- és péksütemény árusítására csak kísérletek történtek. Tej- és tejterméküzlet Mezőkovács­házán nem tud gyökeret verni, holott máshol eléggé elterjedt és gazdaságosan üzemeltethe­tő. —Mi a helyzet az iparcikkek terén? — A szakbolthálózat jelen­tősen kiépült, de nem kizáróla­gosan helyi célokat szolgál­nak. A bútorbolt például több­csatornás beszerzéssel, egyedi megrendelésekkel igyekszik megfelelni az elvárásoknak. E szakmához kapcsolódva meg kell említeni, hogy sajnos a városban nincs tehertaxiszol- gáltatás. Ezeken túl, felfutóban van egy maszek használtbútor- kereskedés, néhány mezőgaz­dasági és háztartási jellegű üz­let, két járműalkatrész-, a Nyomda Bt. nyomtatványfor­galmazása, egy lakásfelszerelés és az öt virágüzlet. A legna­gyobb kínálat a 13 különféle ruházati termékeket árusító szakboltnál jelentkezik. A kép igen vegyes, mert az új termé­kek mellett jelen van a használt ruha, s a bizományi árusítás. —A kereskedelmi vállalko­zások tehát kedvező képet mu­tatnak? — A város üzlethálózatát tekintve ellátatlan terület nincs. A jövőt illetően nehéz megállapításokat tenni, hisz nem ismerjük az egyéni szán­dékokat, lehetőségeket. Erre példa a volt szolgáltatóház egyre színvonalasabb arcula­ta, amire nemrég senki sem gondolt. Nem tudni azt sem, hogy mi lesz a volt áfész még meglevő üzleteivel. Reméljük gyorsan kialakul az az egész­séges, sokoldalú üzlethálózat, amely a település és a vonzás- körzet igényeinek egyaránt megfelel. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents