Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-18 / 167. szám
1994. július 18., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Nem a lekvár keveri a nagymamát? Botrány a palotában. Plakátok kerültek a hét végén a győri Eszterházy Palota külső homlokzatára, amelyek többek között arról tájékoztatnak: „ebből a házból mindenkit kiköltöztetünk”. A plakátok egyikén a város polgármesterének portréja és neve szerepel, noha minden kétséget kizáróan nem neki tulajdonítható a plakáton olvasható szöveg: „magamnak építtettem az önök pénzéből.” A tervek szerint az épületben ugyanis képtár is helyet kap majd. A kisiparosok fontolgatják, hogy polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak, azaz nem költöznek ki műhelyeikből. Kolozsváry Ernő, a város polgármestere a történtekre reagálva elmondta: a közgyűlés határozott az Eszterházy Palota felujítá-sáról, mivel az jelenlegi megjelenésében rontja a Műemléki Európa Díjat kapott város képét. A polgármester a továbbiakban kijelentette: a felújítás után a kisiparosok visszaköltözhetnek az épületbe, de addig is megfelelő üzlethelyiségeket kapnak. Határmenti találkozó. Ezrek fordultak meg az idén is Artándon, a hét végén megrendezett nemzetközi határ menti ifjúsági találkozón. A három nap alatt húsznál több hazai és külföldi szórakoztató csoport, néptánc- és könnyűzenei együttes adott műsort. Sokan érkeztek az országhatár túloldaláról. A hagyományteremtő találkozó idei három napja, a létrejött ismeretségek és barátságok minden bizonnyal hozzájárulnak annak a nemes célnak az eléréséhez, amelyet Dávid Imre, Ártánd polgár- mestere ajánlott a'résztvevők figyelmébe a találkozó hivatalos megnyitásakor. Mint mondta, a barátkozás e hagyományos módján is szeretnék tovább oldani a zártságot, az elszigeteltséget, hogy legalább a fiatalok ne vigyék tovább magukban az idősebb korosztályok megcsontosodott ellentéteit. (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyet közútkezelői hatáskörben a helyi önkormányzatnak kellett volna elbírálnia. Az áfész újabb — immár idén februári — levelében kérte az osztályt, hogy fellebbezését juttassa el a testülethez. Mivel állítólag Béres István szájából elhangzott, hogy töltsék fel boltjaikat éjszaka, hozzátették: több tucatnyi szállítójuk egyike sem vállalkozik éjszakai, illetve nyitvatartási időn túli szállításra. Március másodika termékeny nap a városfejlesztési és környezetvédelmi osztály életében: az érintett ügyben két mű is született. Egy határozatban visszavonták a december 17-i döntésüket, a másik egy „sima” levélnek tűnik. Ebben az áll: ideiglenes engedélyt adnak a gyulai áfésznek arra, hogy a Városháza utcában az ABC árufeltöltéséhez „Rakodóhely ”-et jelöljenek ki. Továbbá az udvarban az aszfalt- burkolatú utat igénybe vehetik. Mint írják, ez az útkezelői hozzájárulás visszavonásig érvényes. Akárhogyan nézzük, ez a kis levélke szintén határozat, ha nem is alakszerű. Pénzszedési kísérlet Az alakszerű határozat indokolása is megér egy misét. Mintha nem is a hivatal jelölte volna meg fellebbezési fórumként a közlekedési felügyeletet, nagy bölcsen megállapítja: rossz helyre fellebbeztek. Aztán elismerik: jogszabálysértő volt a városháza határozata, ezért tehát visszavonták azt. Happyend azért mégsincs. Erre utal, hogy július 8-án az áfész újabb levelet írt Béres Istvánnak. Oka: az utóbbi napokban a két bolthoz érkező, a kijelölt rakodóterületen álló áruszállító kocsik vezetőivel is helypénzt fizettetnek a parkoló üzemeltetését pályázaton elnyerők. (Aki nem akar fizetni, büntetéssel fenyegetik.) Azaz a szociális foglalkoztató, mely magas parkolási átalány megfizetését javasolta az áfésznek. Az áfésznél finoman céloztak arra is, hogy nem kis összegű helyi adót fizetnek a városnak, talán méltányosabb elbírálásban is részesülhetnének. Azt sem hallgatták el: „Sajnálatos az a tény is, hogy rendszeres vásárlóink akár kis összegű, akár magasabb összegű vásárlásaikkor kénytelenek parkolási díjat fizetni”. Ez forgalomvisszaeséssel, véle együtt az iparűzési adó mérséklődésével járhat. Mit mond erre Béres István? —Az egyik udvar magántulajdonban van, egyik tulajdonosa éppen az áfész — világít rá. — A ház lakóival nem tudtak megegyezni. A fizető parkolók kialakításával az volt a cél, hogy az útszakaszt felszabadítsuk az állandóan ott parkoló gépkocsiktól. A képviselő-testület rendelete mindenkire egyaránt vonatkozik. A parkoló kezelőjének kell megegyeznie az ott lakókkal. Az áfészen kívül más nem jelezte, hogy problémája volna. Már márciusban szóltunk, hogy számítsanak erre a helyzetre. — Vajon a parkolóhelyek igénybevétele nélkül van-e módjuk e boltoknak az áru fogadására? — Nem tudom. A korábbi állapot nem volt méltó Gyula városához. Nem akadt üres parkolóhely. A szállítójárművek a forgalmi sávban álltak meg. Most viszont van hely, más kérdés, hogy fizetni kell érte vagy sem. Nem hiszem el, hogy a szállítókat nem lehet rávenni valamilyen ütemezésre: egyszerre ne jöjjön két-há- rom kocsi. Óránként húszforintos díj nem elérhetetlen senkinek, máshol hatvanat is kérnek. A cél az, hogy rendet csináljunk, s felfestéssel, táblákkal nem ment. A parkolókat egy szezonra, fix összegért adtuk ki. Nem hiszem, hogy egy ekkora cégnek, mint az áfész, ne lehetne egy méltányos díjban megegyeznie az üzemeltetővel. A fizető parkolókat egyébként csak májustól októberig üzemeltetjük, amikor a belvárosban nagyobb forgalom várható. Az idei kísérleti időszak, figyeljük az eredményét. Levonatom az adóból —Ón állítólag egy vitában azt találta mondani, hogy ha az ország nem is, Gyula felzárkózik Európához. — Bízom abban, hogy az ország egésze felfejlődik, nekünk egyelőre a Dunántúl színvonalát kellene elérnünk. Valóban beszéltem az éjszakai szállítás szükségességéről is, de mint olyanról, aminek évek múlva kell bekövetkeznie, amikor például a Városház utca sétálóutca lesz. Előfordulhatott, hogy valamikor nem fejtettem ki ilyen részletességgel. Egyébként az áfésznak van raktára a város szélén, kisteherautókkal onnan feltölthe- tők lennének a boltok. Előbb- utóbb nyilván újra leülünk tárgyalni az áfésszel. — A szállítók nem hajlandók éjszaka hozni az árut, nem programozhatok, s a megoldás költségnövekedéssel jár — mondta kissé indulatosan Schreyer József. — Az ABC havi húszmilliót forgalmaz, s nem kapjuk meg azt a kis felületet. A könyvtár előtt felfestették a forgalom elől elzárt területet, pedig oda alig-alig megy be kocsi. Azt mondták: vegyünk meg néhány parkolót. De nem a lekvár keveri a nagymamát! Azért parkolnak ott egyáltalán a kocsik, melyek után helypénzt szedhetnek, mert mi már réges- régen árusítunk ott. Nem mi mentünk üzletet nyitni egy parkolóhoz. Ha zsebbe kell nyúlnunk, levonatom az önkormányhoz befizetendő adóból. * Ki-ki eldöntheti, kinek milyen mértékben ad igazat. Csupán megjegyeznénk, hogy a parkolók jelentős része közintézmények előtt található. Ha valaki hivatalos ügyeit szaladgál intézni Gyulán, parkolási díjat űzethet, ahányszor megáll a városháza, a posta, az egyik bank, a könyvtár, a templomok némelyike, a vízügyi igazgatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, a földhivatal, s ki tudja, még mi előtt. Tén^, hogy manapság már csak egy-két elbambult kocsi ácsorog ezeken a helyeken, oda parkolhatunk a díj ellenében, ahová akarunk. De akarhatunk-e „húszért” (kicsit odébb harmincért) parkolni egy félperces ügyintézés miatt? Kiss A. János Változóban a tárca szerepe (Folytatás az 1. oldalról) — Az mit takar, hogy ,,a kormányzati jogalkotási munkát az országgyűlésitől el kell választani"? — A törvényeket az ország- gyűlés alkotja, a rendeleteket a kormány. A kettő között más arányokat kell kialakítani, vagyis nem kell mindent törvénnyel szabályozni. Ehhez viszont a törvényalkotási tárgyköröket korlátozni kell, a kormány rendeletalkotó munkáját pedig erősíteni szükséges, és biztosítani kell a kettő között az Országgyűlés ellenőrző szerepének lehetőségét. — Új jogalkotási törvény megalkotását tervezik. Mi fog változni az eddigiekhez képest? — Ebben a törvényben kell kijelölni a jogalkotás szereplőinek jogait és kötelességeit. Olyan elemekre szeretném felhívni a figyelmet, mint a törvényelőkészítésben nagy szerepet játszó gazdasági elemzésekre, háttértanulmányokra, hatásvizsgálatokra. Szabályozni kell az új jogszabály beillesztését-beilleszke- dését a jogrendszer egészébe. Ebben a törvényben kell garantálni azt is, hogy az érdek- képviseletek, társadalmi szervezetek, szakmai egyesületek elmondhassák véleményüket az adott törvényjavaslatról még az előkészítés időszakában. — Lesz már minderre idő? Az elmúlt években a jogalkotási rohammunka miatt maradtak el jobbára ezek a fontos előkészítő mozzanatok. — Az a személyes véleményem, hogy változtatni kell ezen a túlzsúfolt törvényalkotási menetrenden. Többek között ezért kell egy egészségesebb arány a kormányrendelet és a törvény között. Az elemzések ugyanakkor megalapozzák a törvényeket, ezért nagyon kifizetődőek. Még időben is, mert lerövidítik a parlamenti vita időtartamát. ■—Eddig a jogalkotásról beszéltünk. Mivel foglalkozik még az igazságügy-miniszter? — Úgy vélem, hogy az Igazságügyi Minisztérium szerepe gyökeresen változni fog, és valójában egy jogalkotási szellemi központtá alakul. „Ebben a törvényben kell kijelölni a jogalkotás szereplőinek jogait és kötelességeit" Határozott elképzelése a koalíciónak, hogy az igazságszolgáltatási, bírósági szervezeti reform keretében tovább erősíti a bírói függetlenséget és a bírói önkormányzatot, ezért a miniszternek a bíróságok külső igazgatásával kapcsolatos feladatai jelentősen csökkennek, szinte megszűnnek. Marad azonban más bőven a gazdasági jogalkotásban, az európai jogharmonizációban, a büntetésvégrehajtás szervezetének felügyeletében. A feladatok egyik legnagyobbika az új alkotmány kidolgozása lesz. Ez hallatlanul nagy munkát és felelősséget ró a minisztériumra és személyesen a miniszterre is. — Nem maradnak-e árván az orosházi körzet választó- polgárai? — Nem hiszem, hogy ez bekövetkezne, mert arra mindenkor nagy körültekintéssel fogok ügyelni, hogy választó- kerületemben minél gyakrabban forduljak meg. Nem fogják hátrányát látni a polgárok annak, hogy ilyen megbízatást kell ellátnom a kormányban. — Az Országgyűlés kisgazda alelnöknője úgy nyilatkozott, hogy most a reformkommunisták uralma következik, akik ott fogják folytatni, ahol 1990 tavaszán abbahagyták. Ön hogy látja? — Nem tulajdonítok ennek a kijelentésnek különösebb jelentőséget. Itt az emberek tettei, szavai döntik el azt, hogy miként és hogyan politizáltak. A választók ennek ismeretében döntöttek úgy 1994-ben, ahogy döntöttek, és remélem, hogy a választók várakozásainak ez a kormány, ebben az összetételben is, képes lesz eleget tenni. Simonffy Ágnes Elfogták a láthatatlan gyilkost 6. És mitől „bolondulnak” meg a műszerek? Nagy hibát követnénk el azonban, ha a kapitány megfigyeléseinek csak azt a részét elemeznénk, amely közvetlen kapcsolatot mutat a gázömlés fizikai hatásaival, a közvetett hatásokból származó megfigyelési anyagot pedig figyelmen kívül hagynánk. Az előzőekben szó esett az Izland közelében kitört Surt- sey nevű tenger alatti tűzhányóról, amelynek működését légköri elektromos jelenségek kísérték. A tudósítások szerint az óceánból felszálló gőzoszlopon át narancsszínű villámok cikáztak. Köztudomású, hogy Európa félelmetes tűzhányójának, a Vezúvnak kitörési gázfelhőjében is elektromos jelenségek játszódnak le, amelyből a gázfelhő elektrosztatikus töltöttségére következtetünk. Figyelemre méltó, hogy a Bermuda-háromszög katasztrófáival gyanúsítható Antilla vulkáni szigetív leghatalmasabb felszíni tűzhányójánál, a Mont Pelée-nél, a katasztrofális kitörés alkalmával is elektromos légköri jelenséget figyeltek meg, amely a kitörés után hosszú ideig fennmaradt. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a tűzhányók által kilövellt gázfelhődnek gyakran elektrosztatikus töltésük van. Feltételezhető tehát, hogy ugyancsak elektrosztatikus töltésük lehet a mélytengeri tűzhányók gázainak is. Az elektromos jelenségek vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni egy másik fizikai hatásról sem. A tengervízben felfelé haladó gázbuborékok és a víz között súrlódás lép fel, amely a gázatomok külső elektronpályán keringő elektronjai közül elektront szakíthat le. így a gázrészecskék elektronjaiktól megfosztva pozitív elektromos töltéssel léphetnek ki a légtérbe. Az elmondottak alapján feltétlezhetű az is, hogy a tengerből távozó vulkáni gázoknak ugyancsak elektrosztatikus töltésük van. Ennek tükrében vizsgáljuk meg Don Henry kapitány további megfigyeléseit, miszerint a hajóhídon lévő iránytű az óramutató járásával egyező irányban sebesen körbeforgott. Ez elektromosan töltött gázok vízből való kiáramlásának feltételezésével magyarázható. „...Mindent kiszedett a generátorainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot...” Az elektromosan töltött gázok áramlása folytán létesült erős mágneses tér várhatóan elsősorban a villamos berendezésekben okozhat zavarokat, zárlati jelenségeket. Az energiaszolgáltatás megszűnése a mérőműszerek működését bénította meg. Elképzelhető, hogy a létesült mágneses tér is árnyékolta a fedélzetet az elektrosztatikus töltésű gázrészecskék elöl, s ezért nem léptek fel légzési nehézségek a hajó utasainál. A térségben lezajlott katasztrófák — amikor túlélő nem maradt — a most leírtakhoz hasonlóan következhettek be annyi különbséggel, hogy hevesebb gázömlés folytán a víz sűrűsége oly mértékben lecsökkent, hogy a hajó, utasaival együtt, viszonylag gyorsan víz alá merült és elsüllyedt. Ferenczy Europress A Közép-Amerika környéki bonyolult terület ábrái. (A fekete nyilak a napjainkban is észlelhető mozgások irányát jelzik).
