Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-18 / 167. szám

1994. július 18., hétfő HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Nem a lekvár keveri a nagymamát? Botrány a palotában. Plakátok kerültek a hét végén a győri Eszterházy Palota külső homlokzatára, amelyek többek között arról tájékoztatnak: „eb­ből a házból mindenkit kiköl­töztetünk”. A plakátok egyikén a város polgármesterének port­réja és neve szerepel, noha min­den kétséget kizáróan nem neki tulajdonítható a plakáton olvas­ható szöveg: „magamnak épít­tettem az önök pénzéből.” A tervek szerint az épületben ugyanis képtár is helyet kap majd. A kisiparosok fontolgat­ják, hogy polgári engedetlensé­gi mozgalmat indítanak, azaz nem költöznek ki műhelyeik­ből. Kolozsváry Ernő, a város polgármestere a történtekre rea­gálva elmondta: a közgyűlés határozott az Eszterházy Palota felujítá-sáról, mivel az jelenlegi megjelenésében rontja a Mű­emléki Európa Díjat kapott vá­ros képét. A polgármester a to­vábbiakban kijelentette: a felú­jítás után a kisiparosok vissza­költözhetnek az épületbe, de ad­dig is megfelelő üzlethelyisége­ket kapnak. Határmenti találkozó. Ezrek fordultak meg az idén is Artándon, a hét végén megren­dezett nemzetközi határ menti ifjúsági találkozón. A három nap alatt húsznál több hazai és külföldi szórakoztató csoport, néptánc- és könnyűzenei együttes adott műsort. Sokan érkeztek az országhatár túlol­daláról. A hagyományteremtő találkozó idei három napja, a létrejött ismeretségek és barát­ságok minden bizonnyal hoz­zájárulnak annak a nemes cél­nak az eléréséhez, amelyet Dávid Imre, Ártánd polgár- mestere ajánlott a'résztvevők figyelmébe a találkozó hivata­los megnyitásakor. Mint mondta, a barátkozás e hagyo­mányos módján is szeretnék tovább oldani a zártságot, az elszigeteltséget, hogy leg­alább a fiatalok ne vigyék to­vább magukban az idősebb korosztályok megcsontoso­dott ellentéteit. (Folytatás az 1. oldalról) Az ügyet közútkezelői ha­táskörben a helyi önkormány­zatnak kellett volna elbírálnia. Az áfész újabb — immár idén februári — levelében kérte az osztályt, hogy fellebbezését juttassa el a testülethez. Mivel állítólag Béres István szájából elhangzott, hogy töltsék fel boltjaikat éjszaka, hozzátet­ték: több tucatnyi szállítójuk egyike sem vállalkozik éjsza­kai, illetve nyitvatartási időn túli szállításra. Március másodika termé­keny nap a városfejlesztési és környezetvédelmi osztály éle­tében: az érintett ügyben két mű is született. Egy határozat­ban visszavonták a december 17-i döntésüket, a másik egy „sima” levélnek tűnik. Ebben az áll: ideiglenes engedélyt ad­nak a gyulai áfésznek arra, hogy a Városháza utcában az ABC árufeltöltéséhez „Rako­dóhely ”-et jelöljenek ki. To­vábbá az udvarban az aszfalt- burkolatú utat igénybe vehe­tik. Mint írják, ez az útkezelői hozzájárulás visszavonásig ér­vényes. Akárhogyan nézzük, ez a kis levélke szintén határo­zat, ha nem is alakszerű. Pénzszedési kísérlet Az alakszerű határozat indoko­lása is megér egy misét. Mintha nem is a hivatal jelölte volna meg fellebbezési fórumként a közlekedési felügyeletet, nagy bölcsen megállapítja: rossz helyre fellebbeztek. Aztán elis­merik: jogszabálysértő volt a városháza határozata, ezért te­hát visszavonták azt. Happyend azért mégsincs. Erre utal, hogy július 8-án az áfész újabb levelet írt Béres Istvánnak. Oka: az utóbbi napokban a két bolthoz érkező, a kijelölt rakodóterüle­ten álló áruszállító kocsik veze­tőivel is helypénzt fizettetnek a parkoló üzemeltetését pályáza­ton elnyerők. (Aki nem akar fizetni, büntetéssel fenyegetik.) Azaz a szociális foglalkoztató, mely magas parkolási átalány megfizetését javasolta az áfész­nek. Az áfésznél finoman céloz­tak arra is, hogy nem kis összegű helyi adót fizetnek a városnak, talán méltányosabb elbírálás­ban is részesülhetnének. Azt sem hallgatták el: „Sajnálatos az a tény is, hogy rendszeres vásárlóink akár kis összegű, akár magasabb összegű vásárlá­saikkor kénytelenek parkolási díjat fizetni”. Ez forgalom­visszaeséssel, véle együtt az iparűzési adó mérséklődésével járhat. Mit mond erre Béres Ist­ván? —Az egyik udvar magántu­lajdonban van, egyik tulajdo­nosa éppen az áfész — világít rá. — A ház lakóival nem tud­tak megegyezni. A fizető par­kolók kialakításával az volt a cél, hogy az útszakaszt felsza­badítsuk az állandóan ott par­koló gépkocsiktól. A képvise­lő-testület rendelete minden­kire egyaránt vonatkozik. A parkoló kezelőjének kell meg­egyeznie az ott lakókkal. Az áfészen kívül más nem jelezte, hogy problémája volna. Már márciusban szóltunk, hogy számítsanak erre a helyzetre. — Vajon a parkolóhelyek igénybevétele nélkül van-e módjuk e boltoknak az áru fo­gadására? — Nem tudom. A korábbi állapot nem volt méltó Gyula városához. Nem akadt üres parkolóhely. A szállítójármű­vek a forgalmi sávban álltak meg. Most viszont van hely, más kérdés, hogy fizetni kell érte vagy sem. Nem hiszem el, hogy a szállítókat nem lehet rávenni valamilyen ütemezés­re: egyszerre ne jöjjön két-há- rom kocsi. Óránként húszfo­rintos díj nem elérhetetlen sen­kinek, máshol hatvanat is kér­nek. A cél az, hogy rendet csi­náljunk, s felfestéssel, táblákkal nem ment. A parkolókat egy szezonra, fix összegért adtuk ki. Nem hiszem, hogy egy ekkora cégnek, mint az áfész, ne lehet­ne egy méltányos díjban meg­egyeznie az üzemeltetővel. A fizető parkolókat egyébként csak májustól októberig üze­meltetjük, amikor a belváros­ban nagyobb forgalom várható. Az idei kísérleti időszak, fi­gyeljük az eredményét. Levonatom az adóból —Ón állítólag egy vitában azt találta mondani, hogy ha az ország nem is, Gyula felzárkó­zik Európához. — Bízom abban, hogy az ország egésze felfejlődik, nekünk egyelőre a Dunántúl színvonalát kellene elérnünk. Valóban beszéltem az éjszakai szállítás szükségességéről is, de mint olyanról, aminek évek múlva kell bekövetkeznie, amikor például a Városház ut­ca sétálóutca lesz. Előfordul­hatott, hogy valamikor nem fejtettem ki ilyen részletesség­gel. Egyébként az áfésznak van raktára a város szélén, kis­teherautókkal onnan feltölthe- tők lennének a boltok. Előbb- utóbb nyilván újra leülünk tár­gyalni az áfésszel. — A szállítók nem hajlan­dók éjszaka hozni az árut, nem programozhatok, s a megoldás költségnövekedéssel jár — mondta kissé indulatosan Schreyer József. — Az ABC havi húszmilliót forgalmaz, s nem kapjuk meg azt a kis felületet. A könyvtár előtt felfestették a forgalom elől elzárt területet, pedig oda alig-alig megy be kocsi. Azt mondták: vegyünk meg néhány parkolót. De nem a lekvár keveri a nagymamát! Azért parkolnak ott egyáltalán a kocsik, melyek után helypénzt szedhetnek, mert mi már réges- régen árusítunk ott. Nem mi mentünk üzletet nyitni egy par­kolóhoz. Ha zsebbe kell nyúl­nunk, levonatom az önkor­mányhoz befizetendő adóból. * Ki-ki eldöntheti, kinek mi­lyen mértékben ad igazat. Csupán megjegyeznénk, hogy a parkolók jelentős ré­sze közintézmények előtt ta­lálható. Ha valaki hivatalos ügyeit szaladgál intézni Gyu­lán, parkolási díjat űzethet, ahányszor megáll a városhá­za, a posta, az egyik bank, a könyvtár, a templomok né­melyike, a vízügyi igazgató­ság, a környezetvédelmi felügyelőség, a földhivatal, s ki tudja, még mi előtt. Tén^, hogy manapság már csak egy-két elbambult kocsi ácsorog ezeken a helyeken, oda parkolhatunk a díj elle­nében, ahová akarunk. De akarhatunk-e „húszért” (ki­csit odébb harmincért) par­kolni egy félperces ügyinté­zés miatt? Kiss A. János Változóban a tárca szerepe (Folytatás az 1. oldalról) — Az mit takar, hogy ,,a kormányzati jogalkotási mun­kát az országgyűlésitől el kell választani"? — A törvényeket az ország- gyűlés alkotja, a rendeleteket a kormány. A kettő között más arányokat kell kialakítani, vagyis nem kell mindent tör­vénnyel szabályozni. Ehhez viszont a törvényalkotási tárgyköröket korlátozni kell, a kormány rendeletalkotó mun­káját pedig erősíteni szüksé­ges, és biztosítani kell a kettő között az Országgyűlés ellen­őrző szerepének lehetőségét. — Új jogalkotási törvény megalkotását tervezik. Mi fog változni az eddigiekhez ké­pest? — Ebben a törvényben kell kijelölni a jogalkotás szerep­lőinek jogait és kötelességeit. Olyan elemekre szeretném felhívni a figyelmet, mint a törvényelőkészítésben nagy szerepet játszó gazdasági elemzésekre, háttértanulmá­nyokra, hatásvizsgálatokra. Szabályozni kell az új jogsza­bály beillesztését-beilleszke- dését a jogrendszer egészébe. Ebben a törvényben kell ga­rantálni azt is, hogy az érdek- képviseletek, társadalmi szer­vezetek, szakmai egyesületek elmondhassák véleményüket az adott törvényjavaslatról még az előkészítés időszaká­ban. — Lesz már minderre idő? Az elmúlt években a jogalkotá­si rohammunka miatt marad­tak el jobbára ezek a fontos előkészítő mozzanatok. — Az a személyes vélemé­nyem, hogy változtatni kell ezen a túlzsúfolt törvényalko­tási menetrenden. Többek kö­zött ezért kell egy egészsége­sebb arány a kormányrendelet és a törvény között. Az elem­zések ugyanakkor megalapoz­zák a törvényeket, ezért na­gyon kifizetődőek. Még idő­ben is, mert lerövidítik a parla­menti vita időtartamát. ■—Eddig a jogalkotásról be­széltünk. Mivel foglalkozik még az igazságügy-miniszter? — Úgy vélem, hogy az Igazságügyi Minisztérium szerepe gyökeresen változni fog, és valójában egy jogalko­tási szellemi központtá alakul. „Ebben a törvényben kell kijelölni a jogalkotás szerep­lőinek jogait és kötelességeit" Határozott elképzelése a koa­líciónak, hogy az igazságszol­gáltatási, bírósági szervezeti reform keretében tovább erő­síti a bírói függetlenséget és a bírói önkormányzatot, ezért a miniszternek a bíróságok kül­ső igazgatásával kapcsolatos feladatai jelentősen csökken­nek, szinte megszűnnek. Ma­rad azonban más bőven a gaz­dasági jogalkotásban, az euró­pai jogharmonizációban, a büntetésvégrehajtás szerveze­tének felügyeletében. A fel­adatok egyik legnagyobbika az új alkotmány kidolgozása lesz. Ez hallatlanul nagy mun­kát és felelősséget ró a minisz­tériumra és személyesen a mi­niszterre is. — Nem maradnak-e árván az orosházi körzet választó- polgárai? — Nem hiszem, hogy ez bekövetkezne, mert arra min­denkor nagy körültekintéssel fogok ügyelni, hogy választó- kerületemben minél gyakrab­ban forduljak meg. Nem fog­ják hátrányát látni a polgárok annak, hogy ilyen megbízatást kell ellátnom a kormányban. — Az Országgyűlés kisgaz­da alelnöknője úgy nyilatko­zott, hogy most a reformkom­munisták uralma következik, akik ott fogják folytatni, ahol 1990 tavaszán abbahagyták. Ön hogy látja? — Nem tulajdonítok ennek a kijelentésnek különösebb je­lentőséget. Itt az emberek tet­tei, szavai döntik el azt, hogy miként és hogyan politizáltak. A választók ennek ismereté­ben döntöttek úgy 1994-ben, ahogy döntöttek, és remélem, hogy a választók várakozásai­nak ez a kormány, ebben az összetételben is, képes lesz eleget tenni. Simonffy Ágnes Elfogták a láthatatlan gyilkost 6. És mitől „bolondulnak” meg a műszerek? Nagy hibát követnénk el azon­ban, ha a kapitány megfigyelé­seinek csak azt a részét ele­meznénk, amely közvetlen kapcsolatot mutat a gázömlés fizikai hatásaival, a közvetett hatásokból származó megfi­gyelési anyagot pedig figyel­men kívül hagynánk. Az előzőekben szó esett az Izland közelében kitört Surt- sey nevű tenger alatti tűzhá­nyóról, amelynek működését légköri elektromos jelenségek kísérték. A tudósítások szerint az óceánból felszálló gőzosz­lopon át narancsszínű villá­mok cikáztak. Köztudomású, hogy Európa félelmetes tűzhá­nyójának, a Vezúvnak kitörési gázfelhőjében is elektromos jelenségek játszódnak le, amelyből a gázfelhő elekt­rosztatikus töltöttségére kö­vetkeztetünk. Figyelemre méltó, hogy a Bermuda-háromszög kataszt­rófáival gyanúsítható Antilla vulkáni szigetív leghatalma­sabb felszíni tűzhányójánál, a Mont Pelée-nél, a katasztrofá­lis kitörés alkalmával is elekt­romos légköri jelenséget fi­gyeltek meg, amely a kitörés után hosszú ideig fennmaradt. Mindezek a tények arra utalnak, hogy a tűzhányók által kilövellt gázfelhődnek gyakran elektrosztatikus töltésük van. Feltételezhető tehát, hogy ugyancsak elekt­rosztatikus töltésük lehet a mélytengeri tűzhányók gá­zainak is. Az elektromos jelenségek vizsgálatakor nem szabad megfeledkezni egy másik fizi­kai hatásról sem. A tengervíz­ben felfelé haladó gázbuboré­kok és a víz között súrlódás lép fel, amely a gázatomok külső elektronpályán keringő elekt­ronjai közül elektront szakít­hat le. így a gázrészecskék elektronjaiktól megfosztva pozitív elektromos töltéssel léphetnek ki a légtérbe. Az elmondottak alapján feltétlezhetű az is, hogy a ten­gerből távozó vulkáni gázok­nak ugyancsak elektrosztati­kus töltésük van. Ennek tükrében vizsgáljuk meg Don Henry kapitány to­vábbi megfigyeléseit, misze­rint a hajóhídon lévő iránytű az óramutató járásával egyező irányban sebesen körbeforgott. Ez elektromo­san töltött gázok vízből való kiáramlásának feltételezésé­vel magyarázható. „...Min­dent kiszedett a generátora­inkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem működtek, a segédgene­rátor is felmondta a szolgá­latot...” Az elektromosan töltött gá­zok áramlása folytán létesült erős mágneses tér várhatóan elsősorban a villamos beren­dezésekben okozhat zavaro­kat, zárlati jelenségeket. Az energiaszolgáltatás megszű­nése a mérőműszerek műkö­dését bénította meg. Elképzelhető, hogy a lé­tesült mágneses tér is árnyé­kolta a fedélzetet az elektrosz­tatikus töltésű gázrészecskék elöl, s ezért nem léptek fel légzési nehézségek a hajó uta­sainál. A térségben lezajlott ka­tasztrófák — amikor túlélő nem maradt — a most leírtak­hoz hasonlóan következhettek be annyi különbséggel, hogy hevesebb gázömlés folytán a víz sűrűsége oly mértékben le­csökkent, hogy a hajó, utasai­val együtt, viszonylag gyorsan víz alá merült és elsüllyedt. Ferenczy Europress A Közép-Amerika környéki bonyolult terület ábrái. (A fekete nyilak a napjaink­ban is észlelhető mozgások irányát jelzik).

Next

/
Thumbnails
Contents