Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-14 / 164. szám

0 1994. július 14., csütörtök HAZAI TÜKÖR/SOROZAT A búzafelvásárlásról. A Gabonaszövetség tagjai napi piaci áron szívesen vásárolnak laboratóriumi vizsgálattal iga­zolt malmi minőségű búzát a magántermelőktől. Nem vállal­koznak azonban arra, hogy is­meretlen minőségű árut vegye­nek át és tárolják azt a Szükséges vizsgálatok elvégzéséig, mivel nincs megfelelő és elegendő tá­rolóhelyük — tájékoztatta a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereske­dők Szövetsége szerdán az MTI-t. Gyakori tapasztalat ugyanis, hogy a néhány hektá­ron termelő gazdáknak nincs megfelelő tárolóhelyük, tisztító berendezésük, árujukat közvet­lenül a kombájntól szállítva kí­vánják értékesíteni. A minőségi követelmények a nagy és a kis tételt szállítókra egyaránt érvé­nyesek és nem tekinthető az új gazdák diszkriminációjának. A szövetség sajnálatosnak tartotta azt is, hogy sok termelő nem fordított gondot a megfelelő ve­tőmag megválasztására, pénz vagy elegendő ismeret hiányá­ban a termelés során is sokan vétettek technológiai hibát, s ez most visszahat a termény minő­ségére. Elektromos szivattyúk. A szigetközi vízpótláshoz szüksé­ges elektromos szivattyúk tele­pítésére a tendert kiírták és szer­ződést kötöttek a telepítéshez szükséges környezeti hatás- vizsgálat elvégzésére. A hatás- vizsgálat elkészítési határideje július 22. A versenytárgyalások szokásos határidőit figyelembe véve az elektromos szivattyúk indításának reális határideje no­vember 30. A dízelszivattyúk­kal már a közeljövőben meg­kezdik a vízpótlást. A Közép­dunántúli Vízügyi Igazgatóság ehhez a létesítési engedélyt júli­us 1-jén adta ki. Az érdekelt hatóságok, hivatalok lemond­tak fellebbezési jogukról, így az engedély július 6-án jogerőre emelkedett. A köztársasági megbízott haladéktalanul kiad­ta az utasítást a telepítési mun­kák megkezdésére. Az Észak­dunántúli Vízügyi Igazgatóság­gal korábban kötött vállalkozási szerződés szerint a dízelszi­vattyús vízpótlást az engedély után 17 nappal, így legkésőbb július 23—25. között kell meg­kezdeni. Az ifjú lovasban Habsburg Györgyöt ismertük fel Zita rólunk mesélt Habsburg György és Wenckheim István (mind­ketten a kép jobb oldalán) a dobozi katolikus templomban, vasárnap délelőtt 1 1 -kor Fotó: Kovács Erzsébet Akarok-e találkozni Habs­burg Ottó fiával, Györggyel? —: tudakolta ismerősöm. Na­ná, vágtam rá, s máris „meg­indult” az agyam: mit is kér­dezzek tőle? Akárhogyan is, annyi eredménye biztosan lesz, hogy gyakoroljuk a nyelvet — morfondíroztam hangosan. Tanulsz németül? —kerekedett ki barátom sze­me. Kénytelen voltam beval­lani: Habsburg György pró­bálkozik a magyarral... Neki tetszik... Ilyen előzmények után talál­koztunk Habsburg Györggyel a Gyula melletti Tanyamúzeumnál. A Galopp Kft. lovain Wenckheim Ist­vánnal és a lovásszal éppen Szabadkígyósra indultak — volna. Ebben akadályoztuk meg őket. Gondoltuk, puccos lovagló szerelésben pattan­nak a derék hátasokra, ám Habsburg György fekete far­merben, masszív félcipőben és könnyű nyári zakóban ülte meg a lovat. No meg kerítet­tek neki egy lábszárvédőt. —Hogyan vetődött Gyula környékére? — Barátom, Wenckheim István ötlete volt, aki sűrűn megfordul ősei földjén, Do­bozon — válaszolta Habs­burg György. — Legalább tanuljuk a nyelvet. Tavaly májusban jöttem Budapestre, ahol egy lakást is vettem. Az­óta itt dolgozom, s persze ta­nulok magyarul. Édesapám egy pannonhalmi bencés ta­nártól, Baszkföldön sajátítot­ta el a magyart. Most van időnk körülnézni Gyulán, Békéscsabán és Békésen is. Délelőttönként egy tanár fog­lalkozik velünk, a többi időt Békés megye megismerésére szánjuk. Meg kell mondjam: nagyon szép. — Látta már Erzsébet ki­rályné szobrát Gyulán ? — Igen, de nem most. Egyszer édesapámmal tekin­tettük meg. — Az ön számára miért fontosak a magyarok? — Édesapám és nagy­anyám, Zita királyné sok ér­dekeset mesélt a magyarok történelméről. Nagyon érde­kelt. Először 1989-ben jöt­tem Magyarországra. Lehe­tőségem nyílt arra, hogy édesapámmal bejárjam az or­szágot. Havonta 3-4 napot itt töltöttem, de igen kényelmet­lenül éreztem magam: nem be­széltem a nyelvet. Gondoltam, ha már — nehézsége miatt — külföldön nem lehet magyarul tanulni, megpróbálom erre. Jó itt élni. Münchenben tanult — Milyen más nyelveket be­szél? — Spanyolul, franciául, an­golul, olaszul, egy kicsit portu­gálul. — Meg az anyanyelvén, né­metül. Befejezte az egyetemet? — A müncheni egyetemen történelmet és politológiát ta­nultam, el is végeztem. Buda­pesten a Páneurópa Uniónál dolgozom, édesapám titkársá­gán tevékenykedem. Sokat jön Magyarországra, szervezem az útjait. — Tévedek, ha feltételezem, hogy lélekben, gondolatban már eljegyezte magát a politi­kával? — A magyar politika szin­tén érdekel, s ha lassan megy is, naponta olvasom a magyar új­ságokat. Az európai politiká­ban is tevékenykedem. Érde­kes látni: Magyarország és az Európai Unió napról napra kö­zelebb kerül egymáshoz. Ha lesz rá lehetőségem valaha, szeretnék az európai politiká­val foglalkozni. Németország­ban a rádióban és a televízió­ban is dolgoztam: ez is érde­kelt. Ha tehetném, itt is végez­nék munkát a médiában. —Milyen állampolgár ön? — Magyar vagyok. Egész életemben magyar állampol­gár voltam, de csak 1990-ben kaptunk magyar útlevelet. Találkozás a maffiával — Most szabadságfélén van? — Sokat jön ide édesapám, de hétvégeken vele utazom Ausztriába, Horvátországba is. A különféle ünnepségekre előkészítem az őt érintő proto­kollt, reprezentációt. Ám, ha tehetem, máris útra kelek Ma­gyarországon. Ezúttal nyolc napot töltöttünk Békés me­gyében, július 13-án utazom vissza Budapestre. —Magyarország kormány­zása balra mozdult. Ez vajon lefékezheti Európához való csatlakozásunk menetrend­jét? — Nem, nem gondolom. Magyarországon minden párt az Éurópai Unióhoz való gyors csatlakozást akarja. Méghozzá erősen. Ausztria a csatlakozásra szavazott, Ma­gyarországnak ez ajtónyitást jelent. Nagyon optimista va­gyok. Elég látni a különbséget a mai és az öt évvel ezelőtti Magyarország között. Most jártam a Kárpátalján. Ukraj­nában nincs pénz, s a maffia nagyon erős. A maffia Ma­gyarország számára is bizton­sági kérdés. Ha viszont egy ország gazdaságilag is meg­erősödik, a maffiával is könnyebben veheti fel a har­cot. Habsburg György Mün­chen mellett, Stambergben született, édesapja nem messze e helytől, Pöckingben él. A huszonkilenc éves fiú nem csupán vonásaiban, gesz­tusaiban emlékeztet édesapjá­ra, a nagy formátumú europé­erre, hanem gondolkodásuk és cselekvésük is rímel egymás­ra. Mi lesz vajon, ha a fiú túlnő az édesapján (termetre már meg is tette...)? Kiss A. János Elfogták a láthatatlan gyilkost 4. Mi történt a hajókkal? Induljunk ki abból a feltétele­zésből, hogy az óceán mélyén gázkitörés következett be. Égy ilyen gigantikus gázkitörés al­kalmával a víz alatti tűzhányó hatalmas mennyiségű, több tíz MPa (több száz atmoszféra) nyomású gázkeveréket juttat­hat az óceán vizébe. A mélyben lezajlott vulkán- kitörés gázai megtisztulva és a tengervíz hőmérsékletére hűl­ve a tenger felszínére érkez­nek. A felszíni vízréteg sűrű­ségét, az átbuborékoló, kitá­guló gázok hirtelen lecsökken- tik. Mi történik ilyen esetben a vízfelszínen úszó hajóval? A megtisztult gázoknak a víz felszínén való megjelené­se valószínűleg kezdetben nem észlelhető, nem látható csak akkor, ha a hajó már pezsgő vízben halad. Ekkor viszont már késő védekezni, mert a víz intenzív pezsgésé­vel egy időben a személyzet legnagyobb megrökönyödé­sére a hajó merülése roha­mosan nő, egyik pillanatról a másikra kritikus méreteket ölthet. Nehéz elképzelni, hogy re­agál ilyen váratlan eseményre a hajó kapitánya és legénysé­ge. Feltételezhető, hogy látva a megmagyarázhatatlan süllyedést, utolsó mentségül a vízbe vetik magukat — a leg­jobb esetben valamilyen men­tőalkalmatossággal felszerel­ve. A vízben azonban szörnyű dolgokat tapasztalnak: a víz nem úgy viselkedik, mint ahogy azt eddig megismerték. Kezük és lábuk csapásai tá­masz nélkül maradnak, mert a közeg, amelybe kerültek, könnyedén kitér végtagjaik nagy sebességű mozgása elől. Testük nagy erővel húzza őket lefelé, erejük gyorsan fogy és nem tudnak tovább fennma­radni. Ebben a közegben minden — legyen az mentőcsónak, vagy mentőövvel felszérelt emberek — valószínűtlenül gyorsan süllyed lefelé. Talán az említett okok miatt nem tudott még senki sem me­nekülni az ilyen kritikus hely­zetbe kerülő hajókról. Don Henry tengerészkapi­tány, aki Miamiban egy hajó­mentő társaság tulajdonosa, nagy tapasztalatú navigátor, így emlékszik vissza az 1966- os szörnyű élményére: — Visszafelé jöttünk Puer­to Ricó-ból. Három napja vol­tunk úton egy üres uszállyal. Hajónk 2000 lóerős, az uszályt 350 méter hosszú kötélen von­tattuk. Több száz méteres mélység fölött haladtunk. Délután volt, az idő kitűnő, az ég tiszta. A hajó hátulján lévő kabinomban tartózkod­tam, amikor odakint zűrzavart észleltem. Kijöttem a hajóhíd- ra, s az első pillantásom az iránytűre esett, amely meg­döbbenésemre sebesen körbe- forgott az óramutató járásának irányába. Hogy mi okozta ezt, nem tudom. A víz közben min­den irányból zuhogott a hajóra, a horizont eltűnt, minden össze­folyt, nem láttunk semmit. Bármi történt is, egy tény, hogy mindent kiszedett generá­torainkból: az áramszolgáltatás megszűnt, műszereink nem ÍRF.KKS MEGYEI HlRUP Segítség a segítők számára Tegnap bezárta kapuit Békés­csabán a TIT Körösök Vidéke Egyesület által szervezett Se- gítőfoglalkozásúak Nyári Egyeteme, amelyet már máso­dik alkalommal rendeznek meg a hazánkban és külföldön dolgozó családsegítők, gyám­ügyesek, idősek otthonában, gyermekintézményekben vagy polgármesteri hivatalok­ban dolgozó szociális munká­sok számára. Az egy hétig tartó tovább­képzés utolsó napján a hallga­tók a tapasztalatokról beszél­gettek. Voltak, akik már a ta­valyi nyári egyetem munkájá­ban is részt vettek, ők az idei programsorozatot lazábbnak ítélték. Később azonban ki­derült, ezt éppen ők kérték a tavalyi túlzsúfolt szervezés miatt... — Nagyon örülünk, hogy a tavalyi résztvevők több mint fele az idén is visszajött, hi­szen ez azt mutatja, valóban igény van a segítőfoglalkozá- súak továbbképzésére — mondta Nagy Zsuzsa, a nyári egyetem szakmai irányítója. Fontos, hogy a segítőfoglal­kozásúaknak mély empátia­készségük legyen, és hogy mindenféle váratlan emberi megnyilvánulást kezelni tud­janak. Ezekben kívántak segí­teni a napi háromórás kiscso­port-foglalkozások, ahol kü­lönböző módszerekkel (pszi- chodráma, fantázia, álom, hip­nózis vagy szabadon áramló beszélgetés) teremtett hely­zetgyakorlatok kapcsán pró­bálták megoldani az elképzel­hető problémákat. Az új isme­retek mellett a tapasztalatcse­re is sokat jelenthet e rokon­szakmák képviselőinek, akik­re általánosan jellemző, hogy egy teljesen más területről kerülnek e pályára. — Mindannyian érezzük, hogy ez a nyári egyetem egy képzésfajta hiányát pótolja — mondta Nagy Zsuzsa —, ám ugyanakkor látjuk, mennyire alulfizetett ez a réteg, mennyi­re drága számukra ez az amúgy nem drága szervezés. Ezért is jó lenne, ha a régiótól vagy az önkormányzatoktól nagyobb figyelmet kapnánk mind anyagilag, mind a moz­gósításban. ----RIA Ú j miniszterjelöltek arcképcsarnoka. Kovács Pál népjóléti miniszterjelölt Új miniszterjelöllek arcképcsarnoka. Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszterjelölt Újabb gondok a patikák tulajdonlásában A jelenlegi ügyvezető kor­mány Belügyminisztériuma, az ÁVÜ, valamint a Fővárosi Önkormányzat között alig né­hány hete létrejött megállapo­dás ellenére szerdán meghiú­sult a Pharmafontana Gyógy­szerellátó Vállalatnál a veze­tőváltás. Ismeretes: korábban az érdekeltek megegyeztek abban, hogy az ÁVU által ki­nevezett Kecskés Imre válla­lati biztos visszaadja az igaz­gatói jogosítványokat a fővá­ros által kinevezett Vincze Zoltánnak. Az átadás-átvétel előtt azonban Kecskés Imre tá­jékoztatta a megjelenteket ar­ról, hogy az ÁVU szerdán dél­előtt telefax útján megtiltotta neki az igazgatói poszt átadá­sát. A Fővárosi Önkormányzat képviselője szerint mindez azt jelzi, hogy az állam és az ön- kormányzatok közötti jogvita még nem zárult le a gyógy­szerellátó vállalatok tulajdon­jogáról. működtek, a segédgenerátor is felmondta a szolgálatot. Aggódtam az uszály miatt. Szorosra volt ugyan kötve, de a kötél végét nem láttam. Úgy tűnt felhő fedi be, és a körülöt­te lévő hullámok magasabbak voltak mint másutt. Teljes gőzzel igyekeztünk mielőbb kikerülni erről a helyről, de mintha valami erőteljesen vissza akarna húzni bennün­ket. Hangsúlyozom, hogy se­hol másutt nem volt köd, csak az uszály körül. Végül azon­ban az uszály is kibukkant a ködből, de akármit mondjanak is rólam, nem voltam hajlandó visszamenni, hogy megnéz­zem, mi volt ott. Ferenczy Europress (Folytatjuk) Fantáziarajz arról, hogyan mozoghatnak a kráter elhagyása után a tengeráramlattal szállított víz alatti gáz- és vízfelhők

Next

/
Thumbnails
Contents