Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-13 / 163. szám

Q Wenckheim-kastély Körösladányban, ma általános iskola bejárata Az oldalt szerkesztette: Gila Károly. Telefon: (66) 371-139. Az oldal fotóit Balogh László készítette. Hírek Kulturális ajánlat. A füzesgyarmati művelődési központban július 13-án este a Szekér-Színház vendégjáté­ka, Tamási Áron: Az énekes madár. Július 30-án Judit-bál. Kulturális ajánlat. A Körösladányi Asztalos Miklós Művelődési Központban júli­us 15-én este kilenckor a Sze­kér-színház bemutatója: Ta­mási Áron: Az énekes madár. Szép gesztus. Szeghalom város képviselő-testületének legutóbbi ülésén Erdei István alpolgármester Szeghalom cí­merével díszített vázát adott át dr. Pelcsinszki Boleszlávnak, ezzel köszönve meg a volt or­szággyűlési képviselőnek a térségért végzett tevékenysé­gét. Másodjára igen. Június 30-án határozatképtelenség miatt elmaradt az okányi ön- kormányzat soros ülése. A jú­lius hetediki ismétlés már si­keres volt, a megjelent képvi­selők beszámolót hallgattak meg a polgármesteri hivatal munkájáról, majd elfogadták a testület második félévi mun­katervét. Horgászverseny. A kö­rösladányi Sebes-Körösi Hor­gászegyesület az elmúlt hó­napban rendezte meg idei első horgászversenyét. A húszezer forint összdíjazású versenyen 103 horgász indult, akik közül Varga Zsolt nyert több, mint hat kiló balinnal, kiérdemelve egy Kvantum márkájú orsót.-------------------------------------------- SZEGHALOM ÉS KÖRNYÉKE ------­\ I Közéleti portré Dévaványáról Vannak emberek, akiknél a közéleti tevékenység magától értetődik. Ilyen Dévaványán Iliin József, a Postahivatal ve­zetője, aki egyben a helyi Va­dásztársaság és az MSZP elnö­ke. Mostani beszélgetésünk­nek az ad apropót, hogy közel­múltban vehette át a Pro Natu­ra kitüntetést. Első kérdésünk ehhez kapcsolódik: —Hogyan értékeli a kitünteté­sét? — Azzal kezdem először is, hogy a díjat ugyan személy szerint én kaptam, ám az elis­merés az egész vadásztársaság természetvédelmi tevékeny­ségéért jár. Mi fokozottan védjük a madárvilágot, ezen belül pedig az Európa-szerte ritka túzokot, amely itt él a falu határában. —Hogyan fér össze a termé­szetvédelem és a vadászat, hi­szen ezek látszólag egymás el­lentétei. — Erről szó nincs, a termé­szetvédelem és a vadászat kö­zötti kapcsolat mindig is jó volt, beleolvadt egymásba. Már akkor is együtt dolgoz­tunk, amikor még nem is volt természetvédelmi terület a fa­lu mellett. Mi kezdtük el a szakemberekkel közösen a tú­zokmentést is, összeszedve és a gondozásra kijelölt szemé­lyeknek átadva a tojást és a kis madarakat. A túzokrezervá­tum és a vadászok közötti kap­csolat napjainkban is kiváló, a vadászok járják a területet és a tapasztaltakról, problémákról A természetvédők és a vadászok között mindig jó volt a kapcsolat tájékoztatják a természetvé­delmi hatóságot. — Az Ón pártja fölényes győzelmet aratott a májusi vá­lasztásokon. Számít-e valami­lyen változásra a vadászat területén? — Várakozással nézek a dolgok elé, az egyik legfonto­sabb kérdésnek a vadász- területek ügyét tartom. A je­lenlegi pár száz hektáros va­dászterület nem elfogadható, ausztriai vadászismerőseim ottjártamkor elmondták, ők ar­ra törekszenek, hogy ez többe­zer hektár legyen, ahol meg­van a vadállomány mozgáste­re. Érdemes lenne nekünk is elgondolkozni ezen. — Mint közéleti ember, ho­gyan ítéli meg azt, hogy Déva- ványa sokat fejlődött az elmúlt években és mégis zárkózottnak látszik, a falu vezetői a lakoso­kat nem tájékoztatják az elért eredményekről? — Szerintem a szerénység sokkal többet elárul, mint a dicsekvés, bár azt el kell is­mernem, hogy egy kis jó pro­paganda nem ártott volna a községnek. Magánkézben a körösladányi strand Körösladányban mostanában az a hír járja, hogy a Sebes- Körös-parti kedvelt szabad­strandot megvette egy vállal­kozó. Nos, a hír igaz, beszélge­tőtársunk Tóth Szabolcs, az új gazda. —Hogyan sikerült megven­nie ezt a földterületet? — Az az igazság, hogy én eredetileg bérelni akartam ezt a területet, ahol büfét kíván­tam üzemeltetni. A szerződést számomra érthetetlen okok miatt nem tudtam nyélbe ütni, ezért más utat kerestem. A Kö­rös-partnak a szociális otthon­tól a hídig terjedő szakaszát, mint kárpótlásra kijelölt földet szereztem meg. Licitálás után ötszörös áron sikerült meg­vennem, de úgy gondolom, há­rom év alatt megtérül. — Bizonyára hallotta már, hogy a horgászok aggódnak a helyük miatt. —- Szeretnék minden hor­gászt megnyugtatni, továbbra is horgászhatnak megszokott helyükön, sőt örülök is, minél látogatottabb a part. Egyetlen kérésem van: óvjuk együtt kö­zös kincsünket, ezt a partsza­kaszt. —És mi a helyzetű stranddal? — Az idén semmilyen vál­toztatást nem tervezek, a büfé forgalmán fogom lemérni, megéri-e nagyobb összeget beleinvesztálni. Távlati terve­imben szerepel a strand kor­szerűsítése, zuhanyozó, öltöző megépítése, füvesítés, esetleg még kemping is. Tehát terve­im vannak, de nekem, mint vállalkozónak, csak akkor sza­bad belevágnom, ha érdemes. , Kiss Károly Óvjuk együtt közös kincsünket, a Körös-partot! Mi megtanultunk dolgozni, de nem tudunk élni! Füzesgyarmaton, az új piacté­ren a tavasszal megnyílt a Lux sörház, melyet a Homoki há­zaspár hozott létre. Velük be­szélgetünk a vállalkozásukról. — Hogyan kezdődik egy ilyen létesítmény megvalósítá­sa? — Mi régi vállalkozók va­gyunk — kezdi a történetet Homokiné. — Itt Füzesgyar­maton először az éppen akkor induló csirkeprogramba száll­tunk be, majd a férjem teherfu­varozással és tápértékesítéssel foglalkozott. Ezt sajnos egész­ségi állapota miatt abba kellett hagynia és más lehetőség után kellett nézni. Ekkor felépítette a szeszfőzdét, ám két jó szezon után nagy lett a konkurencia, lecsökkent a haszon. Ezt a ven­déglőt és sörfőzdét tízmillió forintból sikerült megvalósíta­nunk, amelyből 2 millió ka­matmentes hitelt kaptunk a Foglalkoztatási Alapból, 3,5 millió forint kölcsönt az OTP- től vettünk fel. — Kérem mutassa be olva­sóinknak az új üzletet! — A negyven személyes ét­terem még áprilisban nyílt meg. Mióta rendszeresen üze­melünk, azóta szépen nő a for­galom, több előre bejegyzett rendezvényünk is van. A telje­sen rozsdamentes sörfőzőben három naponta 800 liter, csak természetes alapanyagokból készült Lux márkájú sört főzünk — veszi át a szót a férj. —Hogyan él manapság egy füzesgyarmati vállalkozó? —A vállalkozói életformá­nak sok előnye és legalább ennyi hátránya is van. Mi a magunk urai és egyben rab­szolgái vagyunk — kapcsoló­dik be ismét a beszélgetésbe a feleség. Nekünk az a sze­rencsénk, hogy férjem gyors észjárású, ha valamilyen vál­lalkozás nem hozta meg a re­mélt hasznot, időben váltot­tunk. Nem a gyors meggazda­godást kell remélni, mert itt a faluban egyik vállalkozó tör­ténete sem nyugati sikertörté­net. Lassan, de biztosan jön az eredmény, ha jól dolgozik az ember. Vannak, akik ledol­gozzák a munkaidejüket, utá­na pihengetnek, utazgatnak. Ok tudnak élni. Mi megtanul­tunk dolgozni, de nem tudunk élni! —Kicsit keserűnek tűnnek a szavai. Ezek szerint inkább le­beszéli azokat a fiatalokat, akik most kezdenek bele vala­milyen vállalkozásba? — Nem, erről szó nincs, sőt! Az a baj, hogy kevés az induló tőke a legtöbb vállalkozáshoz, nincs, aki igazán segítené őket. Az első időben nagy szükségük lenne sokféle ked­vezményre, támogatásra, mert másképp nem tud talpon ma­radni. A mai fiatalok nem elég bátrak, kudarcok mindenkit érhetnek, ám akkor is tovább kell menni. Azon kell töpren­geni, hogyan lehet jobban csi­nálni, konzultálni a tapasztal­tabbakkal. Persze az is jó len­ne, ha volnának olyan összejö­vetelek, ahol a vállalkozók — kezdők és gyakorlottak — meg tudnák beszélni közös gondjaikat, esetleg okulva a más hibájából. Gáli Mónika 1994. július 13., szerda Összehasonlítás Az elmúlt héten tízegynéhány szeghalmi álta­lános iskolással egy hétig Erdélyben, egész pontosan Kalotaszentkirályon voltam. Miu­tán nagyjából tisztában voltam vele, milyen körülmények várnak bennünket, a gyerekek reakciójára voltam kíváncsi. Hát bizony elképedtek, amikor találkoztak az első bivalyfogattal, a hazafelé tartó tehéncsor­dával, és elhúzták a szájukat, amikor kiderült, hogy a szállás­helyünkön nincs angolvécé. Amikor meglátták, hogy kortársa­ik milyen körülmények között tanulnak és laknak, egy kicsit máris jobban becsülték az itthon természetesnek vett dolgokat. Nem vagyunk ezzel másként mi felnőttek sem. Talán közhely­nek hangzik, de aki itt nálunk a megélhetés nehézségeire panaszkodik, próbálna meg odaát talpon maradni, ahol a húszegynéhány éve dolgozó tanár fizetése magyar pénzben kifejezve mintegy hétezer forint. Mint minden összehasonlítás, ez is sántít természetesen, de azért érdemes elgondolkodni azon, hogy mennyire viszonylagosak az értékítéleteink. Mi itt a keleti végeken azt mondjuk, mennyivel jobban élnek a Tiszán, pláne a Dunán túl és ez valóban így van, számunkra az ő helyzetük az irigylésre méltó. Nagyon szeretnénk itt, hogy úgy éljünk, mint a Sopron környékiek, ám az elmaradás ledolgozá­sára rövid távon nincs esélyünk. És ilyenkor még az sem túl vigasztaló számunkra, hogy vannak nem is kevesen, akik a mi életszínvonalunk elérését tartják álmaik netovábbjának, hi­szen ahogy a szólás mondja, a vakok között a félszemű az már császár. É^ SZEGHALOM Vasútállomás - Kossuth tér - Újtelep VII. u. ­1 Bacsó B. u. Vasútállomásról indul ®K 4.55 5.05 ® 5.45 ®K 6.56 ® 7.20 K 9.15 13.40 ® 14.20 ® 15.45 16.20 T 17.10 T 18.55 20.35 22.10 Újtelep VII. utcától indul ® 5.05 5.20 ® 6.00 ® 7.06 ® 7.34 9.25 13.55 ®K 14.40 ® 16.00 ® 16.35 TK 17.25 TK 19.10 21.35 K 22.20 Km M. idő perc Km Megállóhelyek 0,0 0 0 0,0 VASÚTÁLLOMÁS 0,6 1­­Kinizsi u. 1,2 3­­Pákász tanya 2,3 5­­KOSSUTH TÉR 3.0 7­Dózsa György út 3,6 8­­ÁG. központ 4,1 9­­Petőfi út­­3 1,4 BACSÓ B. U.­­4 1,8 Nádasdi u. 4,6 10 6 2,8 Arany János u. 5,4 , r 12 8 1 r 3,6 Ifjúsági park 6,1 14 10 4,3 ÚJTELEP VII. U. K=Kinizsi utcán át VÉSZTŐ ^ Vasútállomás - Kertmeg - Kenyérgyár - Iskola Vasútállomástól indul (iskolához) ® 6.10 ® 7.20 ® 8.10 ® 9.25 ® 13.20 ® 14.05 ® 16.30 ® 17.30 Iskolától indul (Vasútállomáshoz) ® 6.40 ® 7.35 ® 8.40 ® 9.40 ® 13.40 ® 14.20 ® 16.45 k® 17.30 ® 17.45 Vasútállomástól indul (Kertmeghez) ® 6.55 Kertmegből indul (Vasútállomáshoz) ® 7.07 Km M. idő perc Km Megállóhelyek Km M. idő perc Km 0,0 0 0 0,0 VASÚTÁLLOMÁS 4.6 15 12 4,2 0,6 2 2 0,6 Tüzép 4,0 ‘ 12 10 3,6 1,2 4 4 1,2 Posta 3,4 11 8 3.0­­­­Piactér 3,1 9­­1,7 6 6 1,7 Községháza­­6 2,5­­7 1,9 Piactér —­5 2,3­­8 2,2 Posta­­4 2,0­­r 2,8 Tüzép­­3 1,4­­12 4,2 KERTMEG­­0 0,0 2,4 8­Szabadság tér 2,2 7­­2,8 9­­Kenyérgyár 1,8 6­­3,5 11­­2. sz. bolt 1,1 4­­4,0, r»3­­Külső 0,6 2­­4,6 ' Ms ISKOLA 0,0 0­­k=Kenyérgyártól A Sárréti Népdalkor Szovátán Június 19—25. között rendez­ték az erdélyi Szovátán a Test­vértelepülések Nemzetközi Kórustalálkozóját, melyre azok a Népdalkörök kaptak meghívást, akik az elmúlt év­ben Arany minősítést szerez­tek. Ezek között volt a szeg­halmi és a vésztői népdalkor is. Június 21 -én a zsúfolásig meg­telt szovátai kultúrházban léptünk fel tíz másik kórussal együtt, négy szovátai népdalt adtunk elő, melynek szövegét és kottáját előre megkaptuk. A lelkes közönség szűnni nem akaró tapssal jutalmazott bennünket, majd a dalkörök bemutatkozását követően kö­zös énekléssel zárult a műsor. A fellépésen kívül is szép programot állítottak össze részünkre vendéglátóink, megnéztük a híres Medve-ta­vat. A csodálatos táj, a friss hegyi levegő felejthetetlen él­ményt jelentett számunkra, hi­szen több idős dalos volt kö­zöttünk, aki most először járt ilyen helyen. Kinntartózkodá- sunk alatt családoknál voltunk elszállásolva, megkapó volt az erdélyi magyarok vendégsze­retete. Hazafelé indulva még ellátogattunk a Gyilkos-tóhoz és Koronára, ahol a nevezetes cserépedények közül vásárol­hattunk. Szeretnénk köszönetét mon­dani a túra két szervezőjének, Szili Gézának és karnagyunk­nak, Nagy Szabolcs tanár úrnak a sok szép élményt és köszönjük támogatóinknak is, hogy lehe­tővé tették ezt az utat. Erős Józsefné

Next

/
Thumbnails
Contents