Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-09-10 / 160. szám

iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAPGYULAI VÁRSZÍNHÁZ '94

1994. július 9-10., szombat-vasárnap

A művészetben nem lehet hazudni

Sík Ferenccel a műsorváltozásokról és az idei gyulai nyárról beszélgettünk

,,Piroska meghalt, Piroska kellene, de farkasok jelentkeznek..."

Fotó: llovszky Béla

— Ez a legpechesebb szezon a 21 évadból, amit a Gyulai Várszínházban töltöttem — kezdte mondandóját Sík Ferenc igazgató, művészeti vezető tegnap, amikor a műsorváltozásokról és az idei gyulai nyárról beszélgettünk. — A Kolozsvári Magyar Opera társulata már tartalékosán érkezett, a harmadik művész itt lett rosszul vesekővel. Az eredeti tervek szerint Szörényi— Bródy Fehér Annáját mutattuk volna be, új zenével és szövegkönyvvel, ám a szerzők politikai nézetkülönbsége miatt ez elmarad. Úgy gondoltuk, a Fehér Anna helyett három különböző előadást tartunk: a Chi- oggiai csetepatét, a Mária evangéliumát és az olasz— spanyol balettot.

Július legelején kaptuk a faxot, hogy a balett szólistája ínszalagszakadást szenvedett, nélküle pedig nincs balett. Megint arra gondultunk, egy előadást másik hárommal pótolunk. Július 15-én Barokk vígasságok címmel a székesfehérvári Vörösmarty Színház produkcióját mutatjuk be, Ig- lódi István rendezte. Tóth Gáspár Andrással és Balázs Ágnessel Weöres Sándor Pszyché megidézése kerül színre a várban. Július 17-én két előadást adunk egy jegyért, Rencz Antal Neve sincs Színháza a Ludas Matyit fél 5-kor, a János vitézt fél 8-kor mutatja be gyerekeknek. 18-án ajándékba adjuk a gyerekeknek a Ludas Matyit a vár előtt 18 órakor.

—Gregor József is balesetet szenvedett.

— Sajnos, a pechsorozat folytatódott. A Gül babát azért játsszuk július 21-étől 28-áig, Huszár Lászlóval a főszerepben. De még előbb, július 18- án és 19-én kétrészes Pi- linszky-estet rendezünk a gyulai Városháza dísztermében, Urbi et orbi és KZ oratórium címmel, amellyel a holocaust áldozataira emlékezünk. A Pi- linszky-estre «meghívókat küldtünk és szeretnénk, ha azokat mindenki, aki eljön, 1000 forinttal „megváltaná”, ezt a bevételt adományként kezelnénk. Ezt a produkciónkat is „átok sújtotta”, mert Kozák András térdoperációja után nem tudja vállalni a fellépést. A Lear király szereposztásában azért lesz változás, mert Sörös Sándor olyan külföldi filmajánlatot kapott, amit nem lehetett visszautasítani.

—Az elmúlt években jellemző volt az előbemutató, amiért többször bírálták is a színházat, hogy így spórolnak, illetve nyaralni jönnek Gyulára.

— Az előbemutatóknak nem a spórolás volt a célja, hanem az, hogy kiskapun becsempésztünk olyan színdarabokat, amelyeket a hivatalos cenzúra máshol nem engedett

volna színpadra. De Gyulát hagyták, mondván, hogy messze van, nyár van... A 28. évadban 8 bemutatóból 27 előadás volt, a 29.-ben 7 bemutatóból 22 előadás, tavaly 9 bemutatóból 28 előadás, és az idén 15 bemutatót, 28 előadást tartunk. Ezért nem értem, mi a kifogás a műsortervvel szemben?

— A bemutatók és az előadások száma valóban magas, de java része nem először kerül színre Gyulán vagy nem itteni

bemutató. Az eredetiséget, az újszerűséget és a korábbi várszínházi hangulatot, pezsgést hiányolom.

•— Az eredeti bemutatók valóban ezután következnek: Pi- linszky-est, Gül baba, Lear király, lírafesztivál, amelynek második részével Simonyi Imre emléke előtt tisztelgünk. Ezen a nyáron az lesz az újdonság, hogy a zene után — Pi- linszkyvel, Simonyival és Weöressel — szeretnénk a költészetet is jelentőségéhez mérten megjeleníteni a színpadon. A másik ok gazdasági természetű: míg korábban próba nélkül érkeztek ide a színdarabok, ma inkább készen jönnek, mivel a szállodai költségek nagyon megnőttek. Nincs már arra lehetőség, hogy itt strandoljunk és próbáljunk, sokkal intenzívebb, koncentráltabb próba szükséges.

A zenei darabok arányának növelése tudatos, Kodály zenéjével, a Székelyfonóval kezdtük, majd — Nádasdy Kálmán tanácsára — a gyulai születésű Erkel életművével és az operettel folytattuk. A zene, a tánc 1996-ig előtérben is marad, a 95-96-os bemutatókat még Havasival együtt úgy terveztük, hogy azok „in- temacionálisan” élvezhetők legyenek. A Shakespeare— sorozat mellett emelkedni fog a magyar művek aránya. Két évre előre megvannak a szerzőink, és reméljük, addigra a Nemzeti Színház meghívásos pályázatára elkészül az Apor Vilmosról szóló színdarab, valamint a Katona Józsefről szóló dráma.

A kolozsváriakkal való együttműködés célja megmutatni azt, hogy az országhatár a művészetekben, a szellemi értékek területén nem jelenthet határt. Azt szeretnénk demonstrálni, hogy Európa ezen részén Trianon revíziója nélkül nem lehet rendet teremteni; nem akarjuk a földrajzi határokat kitolni, de azt valljuk, hogy együtt kell rendezni közös dolgainkat. Ehhez pedig hozzátartozik, hogy a magyar szellemi élet egységes és megbonthatatlan. A kolozsváriak

jelenléte ilyen szempontból perdöntő esemény.

—Havasi István halála, illetve a kiírt pályázat, amit majd szeptember elején értékelnek, mennyire nyomta rá bélyegét az idei évad szervezésére?

— Becsületes ember nem dolgozhat másként, mint abban a tudatban, hogy 1996-ig rá van bízva a színház vezetése. Havasival nagyon előre gondolkoztunk, volt egy hosszú és egy rövidebb távú tervünk, gondoltunk a jövőre is. Ezt a folyamatot a halála felgyorsította. Harminc éves szellemiség hatja át mindazt, ami itt kialakult, párt- és belpolitikai viszonyoktól függetlenül. A pályázatot nem szeretem, mert a művészetben nem lehet hazudni, az előadás pontosan megmutatja, hogyan gondolkozom a színházról, a művészetről, a nemzetről.

Volt egyszer egy Piroska és a farkas. Piroska meghalt, Piroska kellene, de farkasok jelentkeznek, pedig a farkas még itt van, én még nem haltam meg, a megbízatásom 96-ig szól. Erre mit tehettem? Átmentem Piroskába, hogy keressek alkalmas, nemzetközileg elismert farkasokat. Persze tudom, hogy a Piroska szerepet is lassan át kellene adnom. Életem értelme, hogy Gyulát sikerült úgy megvalósítanunk, ahogyan arra itt, a határ szélén alig volt remény. A színházi, zenei élet színe—java megfordult Gyulán, s mindezt kevés pénzből értük el. Ezért volt érdemes élnem. S nem szeretném, ha ezután más irányba mennének a dolgok.

Niedzielsky Katalin

Haját, szakállát veszik Sasvári Sándornak

Egy testben Jézus és az ál

Sasvári Sándor akár a (színházi ügyekben járatos) fiatal lányok bálványának is tekinthető. Gyulán a Mária evangéliumában, Jézusként jelenik meg.

— Milyen érzés ezt nevet viselni? Kérdezni sem egyszerű róla.

— Én is csak imádkozásaim alkalmával szólok hozzá, ő meg irányítja az életemet.

—Ilyen szerepet játszva Jézus nyilván megérinti az embert, lelkileg, filozofikusan is.

— Ezt a szerepet meg kell élni. Nem ismerek erre fogásokat, tanácsot adni sem tudnék senkinek, hogyan kell eljátszani. Fel kell menni a színpadra, élni kell Jézus személyét, s el kell hitetni a közönséggel, hogy valamiféle csoda történt.

— Személyes sorsa is megalapozza ezt a szerepet?

— Természetesen. Egész életemet befolyásolja a hit és Jézussal való kapcsolatom.

Egész életemet befolyásolja a hit és Jézussal való kapcsolatom

Azt hiszem, a hit velem született dolog.

— Hogyan oldaná meg, ha olyan szerepet kapna, mely éppen ellentéte a mostaninak?

— Kaptam ilyen szerepet, jó színészi feladat. A Sztárcsi- nálókban játszottam kétszáz- szőr egy ilyen szempontból

semleges szerepet, s most a felújításnál nekem adták az ál- Jézust, akit a hatalom züllött alakként kiszemel arra, hogy Jézus képében tetszelegve irányítsa a tömeget. Már régen vágytam erre a színészi feladatra. Van, amikor egyik nap Jézus vagyok a Mária evangéliumában, illetve a Jézus Krisztus a szupersztárban, utána meg ál-Jézus a Sztárcsiná- lókban.

— Nem kavarodik ez össze önben?

— Belül mindig ugyanaz vagyok. Az egyik szerepet meg kell élni, a másikat el kell játszani. A Mária evangéliumának volt egy szabadtéri előadása, amikor szakadó esőben játszottunk. Ennek ellenére a kétezer ember végigülte az előadást. A végén együtt ünnepeltünk. Színész, néző aznap valami katartikus élménnyel ment haza.

— Nem fél, hogy ,,beskatu- lyázódik” Jézusra?

— Nem érzem a skatulyát. A Leányvásárban például egy marcona cowboyt játszom, a Nyomorultakban Marius voltam többszázszor. De alakítottam már félig kifaragott bábot is, most pedig a Miss Saigonban katona leszek. Hétfőn ezért levágjuk a hajamat és a szakállamat.

— Részletezze csak ezt! Leányrajongóit minderről feltétlenül értesítenem kell.

— A szegedi szabadtérin játszunk nyolc alkalommal, utána még ötvenszer megy majd az Operett Színházban a Miss Saigon. Ez idő alatt más darabban nem is lépek fel. Illetve egy alkalommal a Jézus Krisztus a szupersztárt szabadtéren adjuk elő, még nem

Próba közben Puskás Tamás (József) és Sáfár Anikó (Mária)

Sasvári Sándor próba közben

tudom, mi lesz akkor a hajammal, szakállammal. Tizenva- 1 ahány éve ezzel a fazonnal ismernek, de hát egy amerikai katonát nem lehet ilyen külsővel megjeleníteni.

—Pihen is a nyáron?

— Ide egy hét szabadságról jöttünk, s még egy hetünk lesz a pihenésre.

— Mit jelent ez a többes szám? .

— A kedvesemmel jöttem Gyulára. Itt a fő dolog a munka, „kilengésekről” szó sem lehet. De lubickolunk, pihenünk is. Hétfőtől még egy hétig a lovainkkal leszünk.

—Hol vannak a lovaik?

— Pest mellett, egy tanyán, „ők” jelentik számunkra a teljes kikapcsolódást. Egy hétig barangolunk majd á lovakkal a Balaton déli partján, s néha bográcsosokat főzünk. A nő- véremék már ott vannak lenn a másik három lóval. Közben tanulnom kell a Miss Saigon második részének dalait.

K.A.J.

Impozáns díszlet a tószínpadon