Békés Megyei Hírlap, 1994. július (49. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09-10 / 160. szám
iRÉKÉS megyei hírlapKÖRKÉP 1994. julius 9-10., szombat-vasárnap o Nem darabolják fel a BEKOT-öt „Állítólag gyáregységenként feldarabolják a BÉ- KÖT-öt, hogy a különböző részeket értékesíthessék. Nézzenek utána” — keresték meg szerkesztőségünket telefonon. A legilletékesebbhez fordultunk, Princz Ferencet, a Békéscsabai Kötöttárugyár Rt. igazgatóságának elnökét kérdeztük, aki a következőket mondta: — Gyakorlatilag mi vagyunk az egyetlen életben maradt kötöttárugyár Magyarországon, és minden esélyünk megvan ahhoz, hogy hosszú távon verseny- képes, prosperáló vállalkozás legyünk. A jövőnek több garanciája van, ezek egyike az, hogy gyakorlatilag rendelkezünk a teljes technológiai vertikummal. (Gondolkozunk azon, hogy még egy fonodát is a BEKÖT-cso- porthoz csatolunk, és akkor már tényleg mindenünk meglenne.) A másik garanciánk az itt dolgozó szakemberek évtizedek alatt felhalmozódott tudása, akik a nyugati igényeknek megfelelő produktum előállítására képesek. Persze szó sincs arról, hogy a fejünk felett minden szempontból felhőtlen az ég, hiszen érezteti negatív hatását az elhúzódó privatizáció és az immáron évtizedes dekonjunktúra, s vannak olyan veszteségforrásaink, amelyeket fel kell számoljunk. Sok a hitelünk, kevés a tőkénk. Legfontosabb feladatunk most a hitelállomány leépítése, a kamatköltségek csökkentése, hogy az rt. pénzforrásait a termelés finanszírozására fordíthassuk. —Ezek szerint szó sincs a BEKÖTfeldarabolásáról. — Természetesen nincs. Szerkezeti kiigazítások lesznek, bizonyos racionalizálások, de ezek kifejezetten szakmai dolgok. A pénzügyi előrelépés érdekében a lekötött, de valójában nem használt eszközállományunk egy részétől szeretnénk megszabadulni. Gondolkozunk egy-két kisebb értékű ingatlan értékesítésén is. De még egyszer mondom, hogy a BÉKÖT a jövőre készül. Semmi alapja sincs a szerkesztőséghez eljutott híresztelésnek. Lovász Köszöntő. Július második vasárnapja hagyományosan vasutasnap. Az idén 44. alkalommal ünneplik e jeles napot, amelyen köFotó: Lehoczky Péter szöntjük megyénk vasutasait Hajnali rendelet a lakásokról Hideg helyett Földesi Haltelepítés. A Gyoma- endrődi Körös Halászati Szövetkezet az utóbbi esztendőkben nagyszabású ivadékolási programba kezdett. Mint Kiss Sándortól, a természetes vízihalászat vezetőjétől megtudtuk: a szövetkezet a közelmúltban teljesítette az idei év első félévének tervét, s a Körösök és a holtágak vizeibe 4,5 millió forint értékben telepített ivadékokat. A kihelyezett halivadékok között 171 ezer csukát, 880 ezer pontyot és 150 ezer harcsát találni. Kiss Sándor azt is elmondta: ezek a halak csak mintegy két-három év múlva érik el a halászatra alkalmas nagyságot, addig az adott vizek élővilágát gazdagítják. Frontális ütközés. Tegnap, július 8-án a kora reggeli órákban történt súlyos baleset a 37-es számú főúton. H. A. Fiat Ritmo gépkocsijával Vésztő irányából Szeghalomra tartott, és nem adta meg az elsőbbséget a kiemelt útvonalon kis Polskijával közlekedő P. Pálnak, akivel frontálisan ütköztek. A baleset helyszínéről a mentők egy súlyos és egy könnyű sérültet szállítottak a kórházba. Tüzeset. Mostanában sűrűn adunk hírt különböző helyeken bekövetkezett tűzesetekről: avar- és erdőtűzről, tető- szerkezet égéséről. Tegnap egy munkagép vezetőfülkéje égett, s egy konyhaberendezés Gyulán. Tegnap délután 14.49 órakor riasztották a gyulai tűzoltókat, hogy ég egy 3x2 méteres konyha bútora. A vizsgálat ebben az ügyben is folyamatban van, de valószínűsíthető, hogy a tűzhelyen felejtett étel okozta a tüzet. Az anyagi kár jelentős. „NE NEVESD KI AZOKAT, AKIKEN GÚNYOLÓDNAK, MERT MEG FOGNAK GYŰLÖLNI ÉRTE.” (Kleobulosz) (Folytatás az l. oldalról) vételi eljárás a velük kötött szerződés alapján történik. Az első vitát az ötödik paragrafus váltotta ki, mely a vételi ár megállapítását szabályozza. A lakásbérlők egyesülete a lakások lakottsága miatt a forgalmi érték ötven százalékos csökkentését kérte, míg a gazdasági és a költségvetési bizottság csak negyven százalékos mérséklést javasolt. A döntés az utóbbi arányt érvényesítette. A hatodik paragrafus meghatározásánál úgy tűnt, hogy meghiúsul a rendeletalkotási szándék. Itt kellett dönteni arról, hogy akik nem egy összegben veszik meg a lakásukat, csak az előírt tíz százalékát fizetik ki a megállapított árának, az elkövetkező 25 évben hány százalékos kamattal törlesztik a hátralékukat, illetve ha a tíz százaléknál többet fizetnek ki a vásárláskor, milyen mértékű kedvezmény illeti Pénteki számunkban már hírt adtunk arról, hogy dr. Farkas László köztársasági megbízott törvénysértőnek minősítette a békéscsabai közgyűlés egyik júniusi határozatát, melyben Pete Istvánt nevezte ki az Áchim L. András Általános Ismeg őket. A Lakásbérlők Egyesülete a törlesztés idejére három százalékos kamatot javasolt, a kedvezmény mértékét pedig ötven százalékban tartotta elfogadhatónak. Mivel a megyeszékhely képviselő- testületete 32 főből áll, 17 egybehangzó szavazatra van szükség rendeletalkotáskor. Hajnali két órakor azonban már csak 19 képviselő tartózkodott a városháza dísztermében, s szinte lehetetlennek látszott, hogy elfogadható döntés szülessen. A bő kétórás küzdelem a kompromisszumok csatája volt, melyben a városatyák a rendelet megalkotása érdekében — egy idő után már nemcsak választóik, de önmaguk eredeti véleményét is feladták. (A vita kezdetén még azok igazságérzetére is gondoltak, akik az OTP-től vásárolt vagy önerőből felépített lakásaik 28-30 százalékos bankkamatait fizetik, végül kola igazgatójának, a nyugdíjba készülő Bokor József helyére. Miután a jog- és ügyrendi bizottság megtárgyalta és jogosnak tartotta a köztársasági megbízott észrevételeit, a közgyűlés úgy döntött, hogy Pete már csak a megegyezés volt a cél.) Hajnali negyed négykor született meg a végső döntés, melynek értelmében a törlesztés mértékét nyolc százalékban, a kedvezményét pedig húsz százalékban fogadta el a testület. A határozat meghozatala után megkérdeztük a lakók — bóbiskolva bár, de mindvégig kitartó — képviselőit, hogy első hallásra mit szólnak a végeredményhez. Határozottan azt válaszolták, hogy mivel az általuk elfogadhatónak vélt mértékektől messze eltérnek az elfogadott számok, a döntésbe nem fognak belenyugodni, s a lehetséges fórumokon benyújtják fellebbezéseiket ä határozatokkal szemben. A rendelet hatályba lépésének időpontja 1994. július 21- e, s ugyanezen a napon jelenik meg teljes szövege az önko- mányzat lapjában, a Heti Mérlegben. L. M. István pályázatának alaposabb átvizsgálására van szükség, s mivel az iskola igazgató nélkül nem maradhat, felkérik Bokor Józsefet, hogy október elsejéig lássa még el a volt 1. Számú Általános Iskola igazgatói feladatait. (Folytatás az 1. oldalról) Mind az 1990-es, mind az idei választásokon az MSZP szarvasi kampányfőnökeként tevékenykedett. Földesi Zoltán bekerülésével a szarvasi választókörzetnek két szocialista képviselője van (a másik Szöllősi Istvánná). A sajtótájékoztatón azt is bejelentették: Hideg Gábor — munkahelyi elfoglaltsága miatt — a párt megyei elnöki posztjától is megvált. Mivel az MSZP-én belül néhány hónap múlva országosan nagy tisztújítások várhatók egyelőre új elnököt nem választottak. Á küldöttgyűlés úgy döntött: őszig Ivanics Katalin ügyveA Magyar Demokrata Fórum megyei szervezete tegnap este sajtótájékoztatót tartott. Ezen a választmányi ülésen történtekről esett szó, melyen az önkormányzati választásokra való felkészülésről, a nyolcadik országos gyűlés előkészületeiről tárgyaltak, valamint anyagi és személyi feltételekről döntöttek. Árra a kérdésre, hogy lesz-e tisztújítás dr. Varga István az MDF megyei elnöke úgy válaszolt, hogy ahol szükséges megteszik a megfelelő lépéseket, elsősorban magasabb szinteken, zető elnökként látja el ezt a feladatot. Az MSZP legújabb képviselőjét még az esti órákban személyesen sikerült elérnünk. Földesi Zoltán elmondta: elindulva a küldöttgyűlési megmérettetésen — maga mögött tudva a párton belül korábban kifejtett eredményes tevékenységet — remélte a sikert. Mivel ő végül is listán jutott az országgyűlési képviselői megbízatáshoz, úgy véli szélesebb tömegeket kell képviselnie. Békés megyében mintegy hetvenezer ember szavazott az- MSZP listára, s az ők elvárásaiknak szeretne megfelelni. Magyari Barna de lényegi változások nem várhatók. Az elterjedt hírekkel ellentétben ő nem kíván lemondani megyei elnöki posztjáról. Az önkormányzati választásokra úgy kívánnak felkészülni, hogy minél több polgármestert juttassanak be. Elhangzott egy olyan kérdés is, hogy miként reagált az MDF megyei' csoportja a választási eredményekre. Az elnök úgy válaszolt, hogy a tagság mindvégig nagyon fegyelmezetten vette tudomásul a választási eredményeket. Pál Ildikó Bokor József maradt az igazgató Varga István nem mond le Perben és haragban egy (Folytatás az 1. oldalról) március 14-én erőszakkal vette magához a 11 hónapos kisfiút. Az anya kétségbeesve rohant a gyereke után, eredménytelenül. Bírósághoz fordult. A Békéscsabai Városi Bíróság ideiglenes intézkedéssel visszaállította az anya felügyeleti jogát. Időpont: 1994. március 30. Részlet a végzésből: „...Kötelezi a bíróság az alperest arra (jelen esetben az apát), hogy a gyermeket 3 napon belül adja ki a felperesnek.” Az apa ennek ellenére sem adta a fiát, s az anya ekkor járt nálam a szerkesztőségben. Április elején szülei kertes otthonában kerestem fel az apát és a nagyszülőket. A bumeráng visszaütött Nem részletezem, mert ez sem tartozik a tárgyhoz, hogy B.- né hogyan ecsetelte a menyével töltött időszakot. Minden volt az elköltözött meny, csak okos és szép nem. A kicsi, szomorúszemű Tomi meg el-el- sírta magát, amikor az idegent meglátta. — Ön pedagógus és anya is egy személyben, hogyan nyújthat segédkezet ahhoz, hogy az anyja ne láthassa ezt a csöppséget? — Szó sincs arról, hogy nem engedem. — mondta hangjában némi idegességgel az apai nagymama. — Nem tesz jót a hírnevünknek, ha ezt az anyagot megírja. ígérem, meglátogathatja az anyja Tomikát, amikor csak akarja, addig is, amíg a bíróság nem dönt, kinél helyezi el. Összehajtottam a noteszemet, s azzal hagytam ott a B. házaspárt, hogy bizonyára megnyugtatóan oldják meg a kis Tomi láthatását. Már majdnem megfeledkeztem az ügyről, amikor eszembe jutott, hogy megkérdezem a mamát, hogy van a kisfia? gyermekért Éva a kérdéstől zokogógörcsöt kapott és percek teltek el, amíg megszólalt. — Azóta sem engedik, hogy lássam! — mondta keserűen. , —De hiszen megígérték! — feleltem. Kiderült, hogy B. Gyula fellebbezéssel fordult a megyei bírósághoz, majd elfogultsági indítványt adott be a Legfelsőbb Bíróságra a megyei bíróság, a városi bíróság összes bírája és jogi képviselője, a gyámhatóság, és a rendőrség ellen, kérve peres ügyének más megyébe történő helyezését. Ugyanebben az időben írt kérvényt az apa a gyámhatósághoz, és környezettanulmányt kért. Indoklásában előadta, hogy az anya az alapvető feltételeket sem biztosítja a gyermekneveléshez. A bumeráng visszaütött. A gyámhatóság véleménye szerint ugyanis lényegesen jobb körülmények biztosítják a gyermek fejlődését az anyánál, mint jelenleg az apánál. 1994. májusában a bírónő a tárgyaláson megjelentek előtt elmondta, hogy nem érzi magát elfogultnak, ezért a tárgyalást megtartotta, de határozatot nem hozhatott. Az elfogultsági kérelmet tovább küldték a Legfelsőbb Bíróságra. „Ne kerüljön hülyékhez a gyerek...” Telefonon kértem idős B.- ékat, hogy ismételten fogadjanak a kis Tomi ügyében. Az édesanyát is vittem magammal,-hogy legalább az én jelenlétemben láthassa a gyerekét. A csengetésre ketten jöttek ajtót nyitni: a volt férj és annak anyja, aki reszketett az idegességtől. Megkérdeztem, van-e akadálya annak, hogy a volt menye bejöjjön és megnézze a gyereket? Áz anyós dühösen felelte, hogy semmi akadálya. Alig telt el néhány perc, kijött a lakásból a nagyapa, B. Gyula. Meglátva a volt menyét, nyomdafestéket nem tűrő hangnemben utasította ki a házából. Hiába próbáltam a villámhárító szerepét betölteni, szó sem lehetett arról, hogy a kisgyereket az édesanyja legalább egy percre magához ölelje. Egymás szavába vágva ócsárolták az unokájuk édesanyját, aki mintha ismerte volna a forgatókönyvet, mert mielőtt elindultunk két Szeduxent vett be. Állta is a sarat derekasan. Szorongatta az ajándékba hozott játékmackót, a csokoládét és a kis nyári ruhát, amit nem adhatott oda a kisfiának. Éreztem, ennek az asszonykának ebben a családban nincs, nem lehet szava, sem igaza. Ha egy idegen előtt mocskolják, akkor vajon mi történik vele, ha egyedül megy? Láttam, nem boldogulok. Ifj. B. Gyula és az édesanyja megfenyegettek. Nagyon megjárom, ha megírom ezt a történetet. Mielőtt elhagytuk volna a lakást, feltettem egy utolsó kérdést a nagymamához: — Hogyan veszi a lelkére, hogy azt a csöpp ártatlan gyereket nem adja oda az anyjának, legalább annyira, hogy megcsókolhassa? A férje válaszolt helyette: — Gondoskodom róla, hogy hülyékhez ne kerüljön a gyerek... Agresszívan a hatóság előtt is A békéscsabai gyámhatóságon jól ismerik az ügyet. Juhász Ilona csoportvezető hangján hallom, nagyon fegyelmezi magát: — Annak ellenére, hogy segítettem az apai nagyszülőket a láthatásban, velem is minősíthetetlen hangnemben, agresszíven viselkedtek. Nagyon elítélem az ilyenfajta hozzáállást. Egy pedagógusnak tudnia kellene, hogy a gyerek egészséges személyiség-fejlődéséhez szüksége van arra, hogy mindkét szülőjével kapcsolata legyen. Felnőtt embereknek meg kellene érteniük, hogy vélt vagy valós sérelmüket ne a gyerekkel akarják megtorolni. Márpedig aki egy tizenegy hónapos babát kitesz egy ilyen szörnyű sokknak, az nem igazán szeretheti őt. Béla Vali
