Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-07 / 132. szám

gKÉS MEGYEI HlRUP­MEGYEIKÖRKÉP 1994. június 7., kedd ^-------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ A magyar ugar akció után milliókért „csatáznak” Szarvasi földharc Földink volt Főleg rovartani kutatásokkal foglalkozott Kuthy Dezsőzoo­lógus, aki Szarvason született 1844. június 7-én. Előbb jogi tanulmányokat folytatott, ezután kezdett a rovarokkal foglalkozni. 1890-től az aka­démia állattárában dolgozott, 1914-ben nyugdíjazták. Rendszertani rovargyűjte­ményét az 1885-i országos ki­állításon a nagy éremmel tün­tették ki. Kommunikáció hallássérültekkel Siketnéma jelbeszédet oktató alapfokú kommunikációs tan­folyamot szervez a Hallássérül­tek Országos Szövetségének megyei szervezete, amelyre jú­nius 15-ig lehet jelentkezni le­vélben vagy személyesen a székházukban (Békéscsaba, Petőfi utca 3. HOSZ). Telefo­non délelőtt vagy az esti órák­ban a 442-334-es számon ér­deklődhetnek. Színházi találkozó Tegnap kezdetét vette a XUI. Országos Színházi Találkozó, melyet ezúttal Zalaegerszegen rendeznek meg. A találkozón 13 társulat tizenöt, Jancsó Mik­lós által kiválasztott produkció­ját láthatja a közönség. (Folytatás az 1. oldalról) Az Agrár Rt. mezőőrének utasítást adott, hogy a földeken dolgozókkal közölje: a művelést hagyják abba és távozzanak a területről. Mind­ez a sárgahegyesi üzemegység területén, Békés és Csongrád megye határában történt egy márciusi napon. A Stabák al­kalmazottai a felszólításnak nem tettek eleget, mert ke­nyéradóiktól ők azt kapták ukázként, hogy folytassák a munkát. A feszültség nőtt, és az Agrár Rt. vezetői tartottak attól, hogy a későbbiekben, határozottabb fellépés esetén a mezőőr testi épsége is veszély­be kerülhet, tehát megbízták a békéscsabai Elit-Őr Bizton­ságszolgálati Kft.-t a mezőőr személyének fegyveres bizto­sításával. 4» Mezőőr a traktorosokkal szemben Az egyik éjszaka aztán bekö­vetkezett az, ami megegyezés hiányában előrevetítette ár­nyékát. A mezőőr újfent fel­szólította a traktorok vezetőit, hogy álljanak le, de ők nem tették. Mindenki másképp me­séli, mi történt ezután. Tény azonban, hogy eldördült ki­lenc riasztólövés, melyeket Borbíró Zoltán, az Elit-Őr ügyvezetője adott le egy Para- bellum maroklőfegyverből. A traktorosok állítják, eszük ágában sem volt az eléjük kerülő mezőőrt bántalmazni, Borbíró Zoltán szerint azon­ban csak a riasztólövésekkel lehetett a tragédiát elkerülni, a mezőőr testi épségét megóvni. — Mi a szemben álló felek vitájába nem szóltunk bele, megbízásunk a mezőőr szemé­lyi védelmére szólt — mondja Borbíró Zoltán. — Figyelmez­tettem a Stabák Bt. munkairá­nyítóit, hogy ha az erőgépek a mezőőr újabb jelzésére sem állnak le, hanem továbbmenve veszélyeztetik az eléjük álló mezőőrt, akkor annak élete, testi épsége megóvása érdeké­ben kilövöm az erőgép gumi­kerekét. Nyomatékül megmu­tattam a szolgálati Parabellu- mot. Bár a mezőőr egy fehér zászlóval integetve megpró­bálta megállásra bírni a feléje közeledő traktort, de az lassí­tás nélkül folytatta útját. Ezért kellett felfelé irányzott riasz­tólövéseket leadnom. Ennek eredményeként a gép öt méter­re a mezőőrtől leállt. Engem — ahogy mi elneveztük, a ma­gyar ugar akció miatt — ve­szélyes fenyegetés címén fel­jelentettek, de a rendőrségen tisztáztuk a tényeket, nincs be­lőle ügy. Sajnálatos azonban, hogy a szabályosan, jogszerű­en eljáró személyt, céget meg­hurcolják ilyen dolgok miatt. „Tizenegymillióval még tartoznak” A hadiállapot a földön meg­szűnt, de a szembenálló felek nem kötöttek még tűzszünetet. Kondacs Pált, az Agrár Rt. igazgatóját arról kérdezzük, miért fajulhatott idáig a vita, fehér asztalnál nem lehetett-e tisztázni a sérelmeket. Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata ajánlatkérés alapján hasznosítja Békéscsaba, Vásárcsarnokban lévő hatósági húsboltjának, valamint a Kétegyházi úton lévő kényszervágóhídjának bérleti jogát. Az ingatlanokkal és a hozzájuk tartozó tevékenységekkel kapcsolatos információk, feltételek: 1. A vásárcsarnokban lévő hatósági húsbolt: 55 m2 — ha a bérbe vevő kényszervágott állatok és rendes vágásból eredő húsokat és feldolgo­zott termékeket is forgalmaz, ennek a szakhatóság előírás szerinti feltételeit biztosítja — a húsboltban szükséges esetleges bővítési, átalakítási munkákkal járó költségeket viseli — a beruházási, átalakítási terveket előzetesen jóváhagyatja a bérbe adóval. 2. Kényszervágóhíd és a hozzá kapcsolódó terület összesen: 2980 m2' Helyrajzi száma: 2617 — a bérbe vevő bérbeszámítás mellett elvégzi a Békés Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-Ellenőrző Állomás Élelmiszer-higiéniai Kirendeltségének határozata szerin­ti, a kényszervágóhíd folyamatos üzemeltetéséhez, valamint a higiéniai feltételek biz- to sításához szükséges munkákat — amennyiben a bérbe vevő a kényszervágóhídon a kényszervágás mellett rendes vágást is kíván végezni, — akkor az ehhez szükséges szakhatósági engedélyeket beszerzi — a kényszervágás és a rendes vágás elkülönítésére vonatkozó előírásokat maradéktala­nul betartja — a bérlő köteles az igény szerinti kényszervágást elvégezni. Bérlőkiválasztás: a beérkezett ajánlatok alapján. Bérbeadás: 5 éves időtartamra történik, mely meghosszabítható. Ajánlatok benyújtási határideje: 1994. június 20.12 óra. Ajánlatok bontása: 1994. június 20.13 óra. Eredményhirdetés: 1994. június 27. Az ajánlattevőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a közölt feltételeket elfogadja, a szüksé­ges munkálatokat elvégzi, a kényszervágást az előírások szerint biztosítja. Az ajánlatokat zárt borítékban a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodájában, Gojdár- né dr. Balázs Katalin irodavezetőnek kell leadni. A hatósági húsboltot és a kényszervágóhidat 1994. július 1-jén veheti át üzemeltetésre a nyertes ajánlattevő. A polgármesteri hivatal fenntartja azt a jogát, hogy nem hirdet eredményt. További információt a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodájától és a kereskedelmi és vásári iroda igazgatójától lehet kérni. Telefonszám: polgármesteri hivatal (66) 452-252/118-as mellék, Kereskedelmi és Vásári Iroda (66) 328-442. riasztólövésekkel — A Stabák Bt.-vel, a Turul Gazdaszövetkezettel és Stafi- ra Sándor magánvállalkozóval még a SZÁT kötött földbérleti szerződést. Az érthetőség kedvéért hozzáteszem, ez a három cég összekapcsolódik, ugyanazon emberek irányítják. A tangaz­daság tartozott a Bábolnai Ipa­ri Kukoricatermesztési Rend­szernek, a Stabák Bt. a SZÁT- nak, tehát kötöttünk egy hár­mas megállapodást a fizetést illetően. Stafira úrék a fizetési határidőket nem tartották be, sőt a kukoricát máshová szállí­tották, adták el. Már akkor fegyveres őröket kellett felfo­gadnunk, őriztettük a táblát, hogy a megfelelő úton történ­jen az értékesítés. Stafira úrék 30 millió forintot törlesztettek ugyan, de 11 millióval még tartoznak. Érthető, ha az idei évre nem kötöttünk velük szer­ződést. — A területeket viszont a Stabák Bt. felszántotta és ősszel búzát is vetett. — Mivel jelentős pénzzel tartoznak, ennyit igazán meg­tehettek. Tavasszal viszont olyan talajállapotban mentek rá a földekre, amivel kárt okozhattak, így ekkor már közbe kellett lépnünk. Kö­zöltük velük: ez nem az ő bér­leményük. Ebbe nem törődtek bele, azért lett a cirkusz. Most már azonban a mi vetésünk nő a földben. Hozzáteszem, szük­ségünk van a takarmánytermő területekre, mert egy korábban privatizálásra szánt állatte­nyésztési telep visszakerült az Agrár Rt.-hez. A Stabák Bt. igazgatója, Stafi- ra Sándor másképp látja a dol­gokat. „A jog „fegyverével” kell élnünk” — A SZÁT-tal ötéves föld­bérleti szerződést kötöttünk, en­nek megfelelően terveztünk — mondja. — A legrosszabb mi­nőségű, szántatlan földeket bé­reltük, akkor különös módon senki nem reklamált. Ősszel is szántottunk, vetettünk, mert vé­gig abban a hiszemben voltunk, hogy mi vagyunk a bérlők. Az Állami Vagyonkezelő Rt. azon módosító leveléről sem tájé­koztatott az Agrár Rt. időben, mely arról szól: egy évre járul­tak hozzá a bérleti szerződés­hez, a további négy évre előbér- leti jogunk van. —Fizetési kötelezettségeik­nek eleget tettek? — Sőt, még túlfizetésben is vagyunk, ők tartoznak nekünk. Harmincmilliót ad­tunk át, pedig a szerződés sze­rint tételesen bizonyítható, hogy milliókkal kevesebbet kellett volna. Azért segí­tettünk, mert így elkerülhették a felszámolást. Erre most ők követelnek 11 milliót, de nem is részletezik a számlát, csak azt közük, ennyivel tartozunk. Követelésüket nem tudják alá­támasztani. Mi ezekbe a területekbe rengeteg pénzt öltünk és évek alatt lehetett volna hasznot kitermelni. Ezt nem hagyhatjuk annyiban. Nincsenek pisztolyaink, tehát nekünk a jog „fegyverével” kell élnünk. Nyemcsok László Uj képzési formák a szegedi főiskolán A Szegedi Juhász Gyula Ta­nárképző Főiskola a hagyomá­nyos főiskolai képzései mellé új formákat vezet be. Ezekről tartottak tegnap délután sajtó- tájékoztatót Szegeden. Dr. Szalai István főigazgató beszámolt a szeptemberben kezdődő post-secondary kép­zésről és az úgynevezett nulla­dik évfolyam rendszeréről, amellyel kettős célt szeretnének elérni: érettségi után a főiskola, egyetem előtt állók számára ezt a köztes állapotot hasznosan szeretnék kitölteni; a már felvé­telt nyert ambiciózus hallgatók­nak a hagyományos képzés mellé választékot biztosítanak. Mint megtudtuk, a post-se­condary képzés és a nulladik évfolyam tovább kombinálha­tó. Egyet azonban nem szabad elfelejteni: ez a képzési forma csak szakmai és nem főiskolai képzettséget ad! Több tanfo­lyamnál lehetőség van arra is, hogy bizonyos feltételek telje­sítése esetén a hallgató a főis­kolán folytassa tanulmányait. A főigazgató kiemelte az Orosházán szeptemberben in­duló posztgraduális képzést, ahová főiskolai és egyetemi diplomával rendelkezőket vár­nak. Beszámolt a legújabb in­formációkról is, miszerint az orosházi levelező tagozatra, az egészségfejlesztő és mentálhi­giénés képzésre eddig 23-an je­lentkeztek. Ugyancsak itt indít­ják a közoktatás vezetői (igaz­gatók képzése), nevelőtanári és másoddiplomás képzéseket is. Újdonság, hogy megkez­dődik Szegeden a középfokú óvópedagógusok felsőfokú végzettségének megszerzésé­re szolgáló képzés, kihelyezett tagozaton. Csete Ilona ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata árverésen értékesíti Békéscsaba, Fövenyes úti piac, valamint a Kétegyházi út 26. szám alatt lévő állatvásártér és mázsaház hasznosítási jogát. A létesítményekkel és a hozzá kapcsolódó kereskedelmi tevékenységekkel kapcsolatos információk: 1. Fövenyes úti piactér (Lencsési lakótelep): Helyrajzi száma: 1709/55. Területe: 1331 m2. 2. Állatvásártér és mázsaház: Békéscsaba, Kétegyházi út 26. Helyrajzi száma: 2639. Területe: 1 ha 8084 m2. A BÉRBEADÁS FELTÉTELEI: — a bérbe vevő feladata a szüséges felújítási, karbantartási, tekarítási és egyéb üzemel­tetési feladatok ellátása, a rendeltetésszerű használat biztosítása — a mázsaház igény szerinti üzemeltetése (ha szükséges szabad- és munkaszüneti napokon is), valamint a mérleghitelesítésre vonatkozó szabályok betartása, díjfize­tése — a bérbe vevő köteles betartani a vásárokról és piacokról szóló, Békéscsaba Megyei Jogú Város Közgyűlésének 7/1993. (H. 11.) számú önkormányzati rendeletében fog­laltakat — a bérbe vevő az ingatlanokon beruházást, átalakítást csak a bérbe adó hozzájárulásá­val végezhet. Bérlőkiválasztás: a bérleti jog árvereztetésével. Bérbeadás: 5 éves időtartamra történik, mely meghosszabítható. Induló ár: 12 000 Ft/év. A bérleti jog árverezésének időpontja 1994. június 15.10 óra. Helye: polgármesteri hivatal, Békéscsaba, Szent István tér 7. szám I. emelet 1. sz. tárgyalóterem. A résztvevőknek az árverés megkezdése előtt 6000 Ft bánatpénzt a hivatal pénztárába be kell fizetni. Az árverés nyertese részére a Fövenyes úti piactér, a Kétegyházi úti állatvásártér és mázsaház 1994. június 27-én kerül átadásra. További információt a polgármesteri hivatal vagyonkezelő irodájától és a kereskedelmi és vásári iroda igazgatójától lehet kérni. Telefonszám: polgármesteri hivatal (6) 452-252/118-as mellék, kereskedelmi és vásári iroda (66) 328-442.

Next

/
Thumbnails
Contents