Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-07 / 132. szám
KÖRKÉP 1994. június 7., kedd o Tűzoltók Hannoverben Hannoverbe utazott csütörtökön egy autóbusznyi tűzoltó Békés megyéből. A gyulai tűzoltók — egész pontosan „A Gyula Tűzvédelméért Alapítvány” — szervezésében létrejött utazás a 6 évenként megrendezett tűzvédelmi világszakkiállítás megtekintését célozza. A gigantikus mustrára utazók között a megye tűzoltóit, feleségeiket találjuk. Nem csak bámészkodni mentek — tudtuk meg Kiss József tűzoltó századostól, a gyulai tűzoltóparancsnokság tűzoltási és mentési osztályvezetőjétől —, hanem fényképezőgépekkel, videokamerákkal felszerelkezve igyekeznek ellesni itthon is hasznosítható ötleteket. Ma este érkeznek vissza Gyulára. Drámatábor Gyulán Komplex drámatábort működtetnek június 27. és július 6. között Gyulán. A megyei művelődési központ rendezvényén részt vevő pedagógusok — miként megtudtuk — tanulni és játszani akarnak. A magyarokon kívül negyven külföldi is részese lesz a tábornak. Vendégük lesz Pál Tamás szociológus, Nico Brown és Frances Kay ír mester. Az írek munkája meghatározónak tűnik: műhelymunkájuk több napot ölel át. A résztvevők három szekcióban dolgoznak majd: lesz szociodráma, színjátszás, valamint fórumot kapnak a drámapedagógusok is. Kamionok párharca Békéscsabán, a 44-es főúton, a tévétoronynál borult az árokba tegnap egy szlovén kamion. A balesetet is kamio- nos, egy angol okozta, aki előzés közben leszorította az úttestről kollégáját. Személyi sérülés nem történt. „ANNÁL TELJESEBB AZ EMBER, MINÉL HIÁNYTALANAB- BUL SZÉTOSZTJA MAGÁT SZÜNTELENÜL.” (Ancsel Éva) Jobb lesz, mint az eredeti Rehabilitálják a negyvenhetest Az eredetinél jobb állapotba kívánják hozni, tehát a mai forgalmi követelményekhez közelíteni a 47-es főutat—hangzott el tegnap a Közlekedéstudományi Egyesület szokásos havi sajtótájékoztatójának első témakörében. A megyei közúti igazgatóság nevében Mosonyi László elmondta, a főút rehabilitációs munkái 1992-ben kezdődtek, s a tervek szerint 1995-ben fejeződnek be. / Ut az Arany Katedrához A Művelődési és Közoktatási Minisztérium Arany Katedra Emlékplakettjét Márk György, a Délkelet-Magyarországi Oktatási Központ munkatársa adta át Györfi Károlynénak FOTÓ: SUCH TAMÁS A beruházás során többek között megszilárdítják az útpadkát, azokon az átkelési szakaszokon, amelyeken kiemelt szegélyeket építettek, most szintbe helyezik, a veszélyes helyeken forgalomirányító lámpákat helyeznek el, s a megyét átszelő közel 98 kilométeres főútvonal hídjait — Kö- röstarcsa és Mezőberény között, valamint Békésen, a Széchenyi téren — rendbe hozzák. Egy ideje a közlekedők is figyelemmel kísérhetik a Csorvás és Orosháza közötti szakasz rehabilitációját, melynek keretében az eddig 6,5 méter széles utat 7 méteresre bővítik. Jó hír a szeghalmiak számára, hogy a BeGyulán szombaton végigfutott a borzalom, amikor polgárai hírül vették, hogy egyik köz- tiszteletben álló háziorvosukat, a 48 éves dr. Kamarás Gézát szombaton hajnalban Kápolnásnyék határában egyszerűen lelőtték. A hírek bizonytalanok, igyekeztünk minden információt leellenőrizni. Kamarás doktor az általa vezetett személygépkocsival, s két utasával haladt az M—7- esen. (Ha igaz, dr. Csomós Imre az ülést hátra döntve aludt, dr. Garay Erzsébet pedig hátul tartózkodott.) E. Attila, páz- mándi lakos vadászfegyverével a bozótosban lévő leshelyéről az arra haladó járműrettyó-híd fő tartószerkezetét az elképzelések szerint jövőre megerősítik (jelenleg 20 tonnás teherbírású, de a ráckevei híd mintájára 40 tonnásra fejlesztik). A rehabilitáció egyharmad részben már elkészült; 30 kilométert befejeztek a kivitelezők, a munka nagyrésze az idei esztendő feladatai közé tartozik — így a megyehatár és Szeghalom közötti útszakasz, a szeghalmi átkelés, a Körös- tarcsa—Mezőberény útvonal, a mezőberényi átkelés, a Mezőberény és Békés közti út, a békési átkelés, a Békés— Békéscsaba, a Csorvás—Orosháza és az Orosházától a megyehatárig terjedő útszakasz. valónak látszik, hogy közönséges útonállóként. A Kamarás doktorék előtt haladó kocsi még megúszta a dolgot. Bár a fiatalember több lövéssel is a kerékre célzott, 24 sörét behatolt Kamarás doktor testébe. Dr. Kamarás Gézát a mentők életveszélyes sérülésekkel a székesfehérvári kórházba szállították, ahol a sőréteket eltávolították testéből. Gyulai orvostársai aggodalommal lesik az állapotáról szűkösen érkező híreket. A lakosság felháborodással vegyes részvéttel fogadta az eseményt. Kezelőorvosát, dr. Báthory Tamást a székesfehérvári kórház intenSzédítő ütemben emelkedik a baleseti statisztika — hangzott el a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság beszámolójában. Mint Kárpáti Béla elmondta, a reménykeltő májusi eredményeket lerontotta az utolsó nap teljesítménye, amikor több baleset is történt, így 18,6 százalékos emelkedés tapasztalható az elmúlt esztendő hasonló időszakához képest. Az első öt hónapot tekintve 2,3 százalékos az emelkedés. Sajnálatos, hogy Békéscsabán 8,1 százalékkal nőtt a balesetek száma, s ez a megyei statisztikát jelentősen meghatározza. Figyelmeztető tény, hogy az elkövetők között egyre több a fiatal felnőtt. A rendőrök egyébként a balesetek csökkenését várják a benzinár-emelkedéstől, a biztosítási díjak várható megemelésétől, a KRESZ-módo- sítástól és a józan ész jótékony hatásától. zív osztályán hívtuk. A műtőben értük utol. — Valóban és változatlanul életveszélyes dr. Kamarás Géza állapota — mondta. —A fejét és a nyakát érték a lövések. Talán fél öt tájban került az osztályra, mindenesetre még sötét volt. A CT-felvételek alapján is reménytelennek tűnt az állapota, mégis meglepő javulást tapasztalhattunk. Már kinyitja a szemét, s a szólításra néha — még nem mindig — figyel. Reménykedünk. — Anélkül, hogy zavarni akarnánk munkájukat, mikor érdeklődjünk? — Naponta, mert az állapota folyamatosan változhat. Kiss A. János Miközben tegnap délután oda- kinn hűvös szél fújdogált, a békéscsabai polgármesteri hivatal dísztermében meleg hangulatú ünnepségre gyűlt össze harminc nyugdíjba vonuló csabai pedagógus, akiket kiemelkedő munkájukért Pedagógus Szolgálati Emlékéremmel tüntettek ki. A harminc- egyedik kitüntetett — merthogy ilyen is volt — még nem nyugdíjas korú, árn hosszú időn keresztül végzett kimagasló oktatási és nevelési tevékenységet. A tótkomlósi születésű Györfi Károlyné Lóczi Éva, a Békéscsabai 9-es Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese Arany Katedra Emlékplakettet kapott. Az ünnepség után rövid interjút készítettünk vele. — Nagy meglepetés volt számomra ez az elismerés — mondta meghatódottan —, igazán nem gondoltam... Középiskolás koromban mezőgazdásznak készültem, akkoriban még csak azt sem sejtettem, hogy egyáltalán pedagógus leszek. Később a véletlen úgy hozta, hogy egy Hajdú- Bihar megyei kis faluban, Nagykerekiben elvállaltam egy képesítés nélküli pedagógusállást. Ekkor döntöttem úgy, hogy beiratkozom a tanárképzőbe. Rajz—földrajz szakon végeztem. Tanítottam Békéssámsonban, Tótkomlóson, Orosházán, majd 1977-től a csabai 9-es iskolában. Sohasem bántam meg, hogy pedagógus lettem! Azt hiszem, mindenütt szerencsém volt, hogy emberközeli, gyermekcentrikus közösségekben dolgozhattam, ezért tudtam magam is kibontakozni... — Milyen jótanácsokkal látná el a most pályakezdő kollegáit? — A jó pedagógus a gyermeket partnernek, és nem alattvalónak tekinti. Ez egy alapvető nevelési titok, amit sohasem szabad elfelejteni. Mintahogy azt sem, hogy minden gyereknek van valamihez tehetsége, és ezt kell megkeresni bennük. Csodálom és tisztelem a fiatal pedagógusok óriási lendületét, azt, hogy televannak új ötletekkel, de ha igazán jók akarnak lenni, akkor mindig meg kell szívlelniük az idősebbek tapasztalatait. M.M. L. E. Rálőttek dr. Kamarás Géza gyulai orvosra Embervadászat az autópályán? vekre lövöldözött — nyilvánOrosházi házak sorsa Új vámudvar 300 millióból Orosházán az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek elidegenítéséről tartottak tájékoztatást a hivatal szakemberei hétfőn délután. Az időpont azért vált aktuálissá, mert június 17-én ülésezik a képviselő-testület, ahol megvitatja és (valószínű) elfogadja lakásrendeletét. A tervezet azonban már kész, két bizottság is foglalkozott az írásos anyaggal. Az érintett lakók ezen a tájékoztatón megismerhették a rendelettervezet tartalmát, amit úgy igyekeztek összeállítani a hivatal munkatársai, hogy abban az önkormányzat és a bérlők érdekei is érvényre jussanak. A hallgatóság megtudta, hogy a tervezet a lakástörvényen nyugvó elővásárlási jogra alapoz, tehát Orosházán vételi jog nincs. Néhány részlet a tervezetből: az önkormányzat nem kívánja értékesíteni a konkrét időre kiutalt lakásokat és azokat, amelyeket érint a városrendezési terv. Szolgálati lakást akkor lehet megvásárolni, ha a lakás felett rendelkező szerv lemond arról. Mielőtt valaki megvásárolná önkormányzati lakását, tartozásait rendeznie kell. A tervezet bérlői védelmet is tartalmaz. A vételár megállapítását megelőzi egy ingatlanforgalmi szakértői felmérés, majd*a forgalmi érték ötven százalékáért megvásárolható a lakás. Szerződéskötéskor a vételár 10 százalékát kell befizetni. (csete) (Folytatás az 1. oldalról) — A nemzetközi fuvarozásban dolgozik a cég öt éve, így ráláttunk a szakmára. Az országos és a helyi vámparancsnoksággal állandó kapcsolatot tartottunk, feltételeiknek eleget tettünk, így a szükséges engedélyeket megkaptuk. Két és fél hektáros területen, 8 hónap alatt jött létre a vámudvar, köszönhetően a kivitelezőnek, a Békéscsabai Közterületépítő Gmk-nak. A hivatalos megnyitót egyébként júliusra tervezzük. Bereczki Zoltánnál, a békéscsabai vámhivatal parancsnokhelyettesénél az első benyomásairól érdeklődtünk. — Minden igényünket kielégítették, jó az együttműködés, így a jogszabályi követelmények betartása mellett, a belső vámvizsgálat időtartamának függvényében gyorsulhat, rövidülhet az ügyintézés — mondta. Ny. L. „Ez olyan feladat, amiért érdemes áldozatot vállalni” Alpolgármester Szeghalom élén (Folytatás az 1. oldalról) Harmadszor, de nem utolsósorban a nevelés utáni igény is megfogalmazódik. Nem egy szülő keres fel bennünket arra kérve, hogy faragjunk embert a gyermekéből. Vannak jó iskolák, ahol a gyerekek eszével törődnek, de kevésbé foglalkoznak a személyiségével. —Nem lesz könnyű dolguk a pedagógusoknak... —Ez egy meggyőződésből fakadó szolgálat. Intézményesen is vállalása egy világnézetnek, amit szabadon választhat, aki az iskola szolgálatát keresi. Arról is szó esett, hogy milyen tanárokat igényel az egyházi iskola. Olyanokat, akik szabadon vállalják önmagukat. Az iskola által képviselt értékrendben valóban értékrendet látnak, és elkötelezettek az iskola eszményeihez. —Szükség lesz-e az egyházi iskolában az önálló tahtervre, külön tankönyvekre? — Nem a tankönyvek teszik egyházivá az iskolát, hanem a benne dolgozók és az egyház- község, amely magáénak vallja azt. Beszéltünk arról is, hogy vannak-e a tanároknak félelmei? Kiderült, hogy egyfajta szorongással néznek a jövő elé, de ez jó értelemben vett szorongás, Sejtik, hogy ez olyan feladat, amiért érdemes áldozatot vállalni, hiszen közösségteremtő lehet. Ha intenzívebben figyel egymásra tanár, szülő és diák, érezhetőbb lesz az egymásrautaltság. —Indul ebben az évben Békéscsabán az egyházi iskola? — Reméljük szeptembertől 1—7 osztállyal kezd az iskola. — Milyen arányt képviselnek országosan az egyházi iskolák? — Mindössze 2,9 százalék jelenleg az egyházi közoktatási rendszer, beleértve az óvodákat, általános iskolákat, szakmunkásképzőket, gimnáziumokat és kollégiumokat is. Az országban élő iskoláskorú gyermekek 2 százaléka jár egyházi iskolába. — Ez a százalékos arány nagyon kicsinek tűnik... — Ha azt vesszük, hogy az ország lakosságának közel 20 százaléka az egyház tanítása szerint vallásosnak vallja magát, és nincs 20 százalék, aki nem vallásos. Akkor tehát a 60 százalék valamilyen módon kötődik a valláshoz. Ha pedig így van, természetes, hogy ezzel az egyházi rendszerrel a magyar társadalom hívő rétege nincs megelégedve. —Hogyan tanítanak az egyházi iskolákban? — Ahogyan a többiben. A különbség a hogyanban, a gyermek iránti elkötelezettség forrásában van. — A mostani kormányváltást is figyelembe véve, van jövője az egyházi iskoláknak? — Van jövőjük, mert egyetlen párt sem kérdőjelezte meg a vallási és hovatartozási alkotmányerejű döntést, amely kimondja a szabadiskola alapítását és a szülők, gyerekek szabad iskolaválasztását. Ha pedig a társadalom nem segíti az ilyen iskolák létrejöttét, akkor a legalapvetőbb emberi jogokat nem segíti érvényre juttatni. —Köszönöm a beszélgetést. Béla Vau Tegnap délután rendkívüli ülést tartott Szeghalom képvi- selő-testülete. Az előzetes tervek szerint a májusban lemondott polgármester, Kovács Imre helyett kellett első embert keresni a város élére. Az ülés egy beadvány ismertetésével kezdődött, melyet a független kisgazdák helyi szervezete nyújtott be, 660 aláírással. Részlet a szövegből: — „Szeghalom lakossága kéri a város önkormányzati testületét, hogy Kovács Imre urat a polgármesteri munkakörbe újból nevezze ki. Kéri továbbá, hogy lemondásának okát vizsgálják meg, a vele szemben elkövetett inzultálásokért, rágalmak miatt nyilvánosan kapjon elégtételt.” Ä képviselők hozzászólásaikban úgy foglaltak állást, hogy a volt polgármester minden bizonnyal megfontolta korábbi döntését, ezért a beadványt nem támogatták. Ezután kiderült, egyetlen párt sem tud önálló jelöltet állítani, ezért az MSZP-s Zsa- dányi Sándorné azt javasolta, hogy az alpolgármester, Erdei István kapjon megbízást arra, hogy a választásokig vigye tovább a város ügyeit. Ekkor a levezető elnök, Erdei István szünetet rendelt el, majd a teremben maradt városatyák közel fél órán át zárt körben tanácskoztak. Nem sokkal három óra előtt—immáron nyílt ülésen — megszületett a döntés, mely szerint Erdei István alpolgármester marad, de ellátja a polgármesteri teendőket. Gila
