Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-01 / 127. szám
GAZDASÁG 1994. június 1., szerda ^ BMKIK# Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Bemutatóterem és katalógus Esélyes hitelkérelmek A versenyhelyzet javításáért Magyarországon, Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Olaszországban, Németországban, Szlovákiában, Romániában, az Orosz Föderáció országaiban a kamarákon, a kölföldi magyar kereskedelmi képviseleteken, a Magyarországon működő külföldi kereskedelmi képviseleteken és az üzleti cégeken keresztül félévenként 200 példányszámban kerül terjesztésre a PACIFIC Bemutatóház és Kereskedelmi Iroda üzleti katalógusa. A katalógust osztrák és nyugat-eruópai áruházi láncoknak, illetve mind kölföldi mind belföldi kereskedőknek, ügynököknek, gyártóknak ajánlják. 300 m2 belső és 2000 m2 A megyeházán megalakult a kamarai törvény szerinti közjogi Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara létrehozásához szükséges ideiglenes szervezőbizottság (IKSZ). Az IKSZ megalakítására 56, a megyében székhellyel rendelkező, valamint országos gazdasági érdekképviselet jelentkezett be a megyei főjegyzőhöz a megadott határidőre, ebből 40-en vettek részt a május 20-i ülésen. külső kiállítótér áll rendelkezésre Szombathelyen a katalógusban megjelent termékek bemutatására. Jelenleg 60 cég mintegy 400 terméke tekinthető itt meg. Egyéves működésük alatt csaknem 1500 üzletember látogatta meg a bemutatótermet a környező országokból. A katalógus és a bemutatóterem értékesítéscentrikus, a PACIFIC vállalja a termékek exportőrként, nagykereskedőként, illetve kiskereskedőként való értékesítését külön megállapodás alapján. Szolgáltatási díjjegyzékük megtekinthető, illetve megrendelőlap beszerezhető a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarától. A közjogi kamara megalakítását előkészítő IKSZ-be a megyei érdekképviseletek által delegált következő 7 főt választották be: Bangó Gábor (Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara), Békési Zoltán (Békési Ipartestület), Czibula Zoltán (KISOSZ), Hatos Istvánná (Békés Megyei Gyáriparosok Szövetsége), Hódsági Tamás (Békés Megyei Ipar- szövetség), Koltay Zsolt (Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők UNIDO -címjegyzék Az UNIDO (az ENSZ iparfejlesztési szervezete) bővíteni kívánja címjegyzékét olyan magyar vállalatok adataival, amelyek az UNIDO részére felszereléseket tudnak szállítani, valamint tanácsadói, illetve alvállalkozói tevékenységet végeznek. Ugyancsak lehetőség van magyar szakértők jelentkezésére is, elsősorban a környezetvédelem, az élelmiszerfeldolgozó ipar, a privatizálás területéről. Minimum tízéves szakmai gyakorlat és magas szintű nyelvtudás szükséges. További információ: Magyar Gazdasági Kamara nemzetközi szervezetek osztálya (Bihari Józsefné, telefon: 1533-496). Szövetsége), Simon Györgyné (ÁFÉSZ-ek Békés Megyei Szövetsége). Az országos érdekképviseletek képviselői közül a következő 4 főt választották az IKSZ tagjai közé: Csukás Gyula (Magyar Agrárkamara), Kovács Ilona (Vállalkozók Országos Szövetsége), Kurecskó József (Településüzemeltetők Országos Szakmai Szövetsége), dr. Orosz István (Közúti Közlekedési Kamara). A 11 tagú IKSZ elnökévé Bangó Gábort a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét választotta meg a teljes plénum. Üzleti ajánlatok — Fehérorosz cég magyar élelmiszereket vásárolna: zöldség- és gyümölcskonzervek, húskészítmények, gyümölcslevek, hűsítő italok stb. (328) — Német, gépgyártó cég együttműködés céljából a következő területekről keres magyarországi partnert: fémfeldolgozás és -megmunkálás (öntödék, kovácsműhe- lyek, acélszerkezet-gyártók kvalifikált hegesztési munkákhoz); mechanikus megmunkálás (forgácsolás és marás rajzok alapján, lemezmegmunkálás — burkolatok gyártása rajzok alapján, felületkezelést is beleértve —); elektronikus acélalkatrészek (kábelkonfekcinoná- lók, Nyák-lapgyártók + beültetők, csatlakozógyártók); container- és klímaberendezés-gyártók. (329) — Stílbútorok gyártása terén vezető szerepet betöltő, német cég magyar kooperációs partnert keres. Előnyben részesítene olyan fűrészüzemeket, melyek bükk és erdeifenyő beszerzésében és feldolgozásában tapasztalattal rendelkeznek. Részletes információ közvetlenül a német cégnél. (330) — Az AB Construction Gmbh. olyan iskolabútorokat gyártó céget keres, amely komplett iskolai berendezéseket szállítana, és a FÁK- államokba történő export terén tapasztalattal rendelkezik. (331) — Német cég egy vagy több megbízható üzleti kapcsolatot keres asztalneműk gyártása és kézi hímzés terén. (332) — Szíriái cég juhsajt (kashkava) és tartósított sajt gyártásához magyar partnert keres (know-how, magyar szakértők a magyar módra való gyártás ellenőrzésére), a szükséges anyagot, a csomagolóanyagot a szíriai cég szállítja, valamint ellátja a csomagolást is. (333) — Görög cég vásárolna élő csigákat. (334) — Az alábbi autóalkatrészeket keres svéd cég: fékberendezés, részegységek, kuplung, indító és generátor, akkumulátor, ütésgátló, ablaktörlő, ékszíj, vízpumpa, gyújtás-részegységek, felfüggesztési részegységek, kipufogórendszer. (335) — Cseh cég pamert keres egyszerű és komplex készülékek szereléséhez, pl. az elektrotechnikai iparban. Szállításra és szerelésre ajánl műanyag ablakokat. Levelezés angol vagy német nyelven. (336) Jordániái speditőr kapcsolatot keres magyar szállító cégekkel, amelyek Jordánián keresztül vagy Jordániába az öbölmenti államokba szállítanak. Vállal országúti, tengeri és légi fuvarozást. (337) Az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) nem régiben két együttműködési megállapodást kötött külső szervezetekkel, hogy tagjainak, illetve az összes többi vállalkozónak közvetlen segítséget nyújthasson. Kassai Róbert al- elnököt a megállapodások részleteiről kérdeztük. —A Német Ausgleichsbank által felajánlott támogatás a kis- és középvállalkozók helyzetén próbál javítani. Hogyan működik ez a gyakorlatban? — A tanácsadók elmennek a vállalkozások telephelyére és ott helyben állapítják meg a teendőket: hol van szükség költségcsökkentésre, jobb marketing munkára, szerkezetváltoztatásra. — A tanácsokért általában sokat kell fizetni. Ez a szolgáltatás mennyibe kerül a vállalkozóknak? — A tényleges ár feléért juthatnak hozzá, mert a másik felét a német bank fizeti. A felhasználható keret összege 1,8 millió márka. Az előzetes számítások szerint ez másfél évi együttműködésre lesz elegendő. —Hol és mikor lehet jelentkezni a szakértők közreműködéséért? — Azokhoz a pénzintézetekhez lehet fordulni, amelyek annak idején a Start hitelt is folyósították. A bankban a vállalkozó saját maga választhatja ki a számára megfelelő Romániai „yellow pages” A BMKIK-nál megtekinthető illetve megrendelhető a „Pagi- ni Nationale ’94" című kiadvány, amely több ezer romániai vállalkozás nevét, címét, tetanácsadó céget. A tanácsadás befejeztével a vállalkozó írásos értékelést készít, amelyben kifejti, mennyire volt hasznos a kapott segítség. A program június 15-én indul. — A másik megállapodást az Ernst and Young tanácsadó céggel kötötte az IPOSZ. A tanácsadó a hitelkérelmek elkészítésében nyújt segítséget. Milyen feltételekkel? — Ezt a lehetőséget — a német programmal szemben — csak a szövetségünk tagjai vehetik igénybe. Az Ernst and Young önköltségi áron készíti el a hitelkérelmet. Ez körülbelül a fele a hivatalos árnak. A másik felét pedig csak akkor kell kifizetnie a vállalkozónak, ha valóban megkapja a kért hitelt a banktól. Az igényléseket az IPOSZ-hoz kell benyújtani és innen továbbítjuk a tanácsadó céghez. — Miért érdeke a német bankoknak, illetve az Ernst and Youngnak a magyar vállalkozók támogatása? — A németek a bajor-magyar államközi szerződés alapján nyújtanak segítséget. Az Ernst and Youngnak pedig a léte függ attól, hogy a vállalkozói réteg megerősödik-e vagy sem. Ha ugyanis csődbe mennek a vállalkozók — például azért, mert nem jutnak időben hitelhez —, nem lesz kinek eladnia a szolgáltatásait. Bánhegyi Zsuzsa Ferenczy-Europress lefonszámát tartalmazza, ro- mán/angol nyelvű szakmai-tevékenységi besorolás alapján. Lehetőség van továbbá romániai román, illetve magyar nyelvű napi- és hetilapokban történő hirdetésre. A lapok listája és hirdetési tarifáik a BMKIK-nál megtekinthetők. Megalakult az ideiglenes kamarai szervezőbizottság Banki betétek, értékpapírok és hitelek kamata 8. Banque Indosuez Hungary Érvényben: 1994. tói április 21Import célbetét forintszámla kamata 3.0 százalék Látra szóló betétek: (összeghatár nélkül) 3.5 százalék Lekötött betétek 10 millió forintig: Éves bruttó kamatok 1 hétre 16.00 1 hónapra 16.00 2 hónapra 16.50 3 hónapra 17.00 6 hónapra 17.75 9 hónapra 18.25 12 hónapra 19.00 10 millió forint felett + 0.25 százalék kamatot fizet a bank. Részletes felvilágosítás: 2667770 Corvinbank Rt. Érvényben: 1994. február 28- tól Fix kamatozású betétek: (Jogi személyek vehetik igénybe) 10 millió forint felett 1 hónap 15.0 2 hónap 16.0 3 hónap 17.0 6 hónap 17.5 9 hónap 18.0 1 év 19.0 10 millió forint alatt 0.5 százalékkal kevesebb a fentieknél. Érvényben: 1994. február 28-tól Betétjegy: Jogi személyek és természetes személyek válthatják. lejárat kamat 91 nap 17.50 százalék 181 nap 18.50 százalék 366 nap 20.50 százalék A lejárati idő' után benntartott összeg nem kamatozik tovább. A legalacsonyabb leköthető' összeg 20 000 Ft. A betételhelyezésnek felsó' határa nincs, 10 000 forint egész számú többszöröse lehet. TOVÁBBI FELVILÁGOSÍTÁS: 1310-733 /SZARVASI FERENC/. Reálbank Rt. Érvényben: 1994. április 1-tól 17 Betételhelyezés Éves bruttó kamat (százalék) látra szóló betét 12.00 változó 1 hónapra 17.00 fix 3 hónapra 18.00 Fix 12 hónapra 22.00 fix 27 Elszámolási számla 10.00 30 napig nem terhelt elszámolási szia 12.00 egyszeri forgalmi jutalék 0.175 egyszeri kezelési költség 0.75 37 Reállízingkötvény 3. sorozat 3 hónapra 18.50 90 naponként a prémium- kamat 1.00 éves átlagkamat 20.00 Részletes felvilágosítás: 269- 1099 Csökkent a megye húsállománya A KSH 1994. március 31 -i állatszámlálási adataiból magállapítható, hogy tovább folytatódik az ország, s ezen belül a megye állatállományának csökkenése az előző év azonos időszakához mérten. A megye állattenyésztésében — a juh kivételével — az országosnál mérsékeltebb ütemű visszafejlesztés tapasztalható a megfigyelt főbb állatfajokból. A megyék sorrendjében Békésben írták össze a legtöbb sertést és a negyedik legnagyobb szarvasmarha állományt. Az anyaállomány az előbbiben második, az utóbbiban az ötödik legnagyobb volt a megyék rangsorában. A megye szarvasmarha-állománya közel 5 ezer darabbal lett kevesebb az előző év március végihez képest; ugyanezen idő alatt az egyéb gazdálkodók állománya megtizedelődött. A tehénállományban mérsékelt növekedés tapasztalható, ami elsősorban a mezőgazdasági szervezetek fejlesztéseiből adódott. A sertésállomány csökkenése már „mindössze csak” 2,1 %-os volt, az országosnál közel 11%- kal mérsékeltebb. Ebben lényeges szerepet játszott, hogy a megye sertésállományának közel 60 %-át tartó egyéb gazdálkodók (zömében kistermelők) minimális mértékben, de növelték állományukat. Az anyakoca tartási készség ebben a körben kissé mérsékeltebb volt, mint a mezőgazdasági szervezetekben, így egy év alatt az anyakocaállomány 5%-kal csökkent a megyében. Legnagyobb mértékű — az országosnál is erőteljesebb — csökkenés a juhállományban következett be. Az egyéb gazdálkodók lényegesen kisebb mérvű állományleépítése némileg csillapította a megyei szintű csökkenést, ami még így is 26,6%-os volt. Az anyaállomány egy év alatt közel 15 ezer darabbal, egynegyedével fogyatkozott. A tyúkállomány az előző év márciusához képest 176, a tojóállomány 133 ezer darabbal csökkent. Szembetűnő, hogy az egyéb gazdálkodók állománya közel 7, illetve 9%-kal kevesebb az egy évvel korábbihoz viszonyítva, üteme még a megyei átlagnál is erőteljesebb, pedig korábban e körben a tartási készségre inkább a szintentartás volt a jellemző. A szarvasmarhát és a sertést tartó gazdaságok száma a megyében az egy évvel korábbi állapothoz képest erőteljesen csökkent, mint az általuk tartott állomány mérete. Legtöbben a sertéstartást számolták fel; az egyéni gazdálkodók körében közel 4600-an, ennek ellenére az állományméret az egy tartó gazdaságra jutó sertések számának (8-ról 9-re) emelkedésével minimális mértékben meghaladta az előző év március végit is. A tyúkot tartó gazdaságokban ennek a fordítottja figyelhető meg, az egyéb gazdálkodóknál a tyúkállomány nagyobb mérvű csökkenése a tartó gazdaságonkénti átlagos állományméret mérsékléséből (29-ről 27-re) adódott. Palyusik Mátyásné, KSH Békés Megyei Igazgatósága A főbb állatfajokat tartó gazdaságok számának változása Megnevezés 1994. március 31-én a szarvasebből: a a sertést ebből: az a tyúkot marhát tehenet anyakocát tartó gazdaságok száma az 1993. március 31 -i %-ában Megye összesen 91,9 98,9 89,6 80,5 98,8 Ebből: egyéb gazdálkodók 91,8 98,9 89,6 80,5 98,8 Közel 5000 darabbal kevesebb a megye szarvasmarhaállománya Békés megye állatállománya, 1994. március 31-én Megnevezés Megye összesen Ebből: egyéb gazdálkodók “ ki 1994. március 31-i állomány az 1993. március 31-i %-ában 1000 db a megyében ezen belül: egyéb gazdáik. országosan Szarvasmarha 67,4 19,8 93,3 * 90,0 88 Ebből: tehén 30,5 9,2 101,5 95,8 91 Sertés 593,8 354,2 97,9 100,7 87 Ebből: anyakoca 43,1 23,6 95,0 92,2 85 Juh 65,2 37,0 73,4 85,8 77 Ebből: anyajuh 43,9 21,2 75,1 89,8 81 Tyúkfélék 2436,9 1975,9 93,3 92.6 89 Ebből: tojó 1464,8 1244,2 91,7 90,7 89' a/ Zömmel kistermelők.
