Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-29 / 151. szám
1994. június 29., szerda BŰNBE(L)ESÉS Ml Is 9-BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Börtön, múzeum (nyílt) Gyulán Azért nem apácazárda Van két intézmény Gyulán, melyen egyként rácsok feszülnek. Ám míg a múzeumra azért szerelték, hogy a túlzottan kíváncsiskodó természetűek ne tudjanak behatolni, a börtönnel éppen ellenkezőleg áll a dolog: ki is igyekezne oda? Ezzel persze még nincs vége az azonosságoknak. Itt is, ott is a dolgozók, a vezetés teljességgel nyitott a külvilágra, Tudom, ez a kép így bizarr és meghökkentő, különösen a börtön esetében, ám lényegét tekintve igaz. Erről szól a történetünk. Ilyen élet sehol nincs... Szabó Sándor a vízisport szerelmeseit igazoltatja. Ezúttal minden rendben Ülünk a Gyulai Büntetésvég- rehajtási Intézet parancsnoka, dr. Huszágh József alezredes irodájában. Mellette elhelyezkedő asztaltársa Sándor István százados, szemben velük dr. Havassy Péter, a gyulai Erkel Ferenc Múzeum igazgatója. Csupa nyitott ember. Nem először találkoztak, mondhatnánk, ki-be járnak egymáshoz. De nem csak ők, munkatársaik, sőt a fogvatartottak is megmegfordulnak a másikuk műintézetében. Rácsok nélkül — Bizonyítási vágy lehet a fogvatartottakban — vélekedik a műzeumigazgató, mikor arról beszélünk, hogy a börtönből náluk dolgozókkal még sosem volt problémájuk.—Ha kilépnek innen, máris úgy érezhetik: nem rabok, szükség van a munkájukra. Magyarán: embernek érezhetik magukat. —Hogyan jutott eszükbe az együttműködés? — Amikor nemrégen Gyulára kerültem, igyekeztem mielőbb megismerkedni minden jelentősebb személlyel, vezetővel. A „Rácsok nélkül” címmel rendezett kiállításon találkoztam a parancsnok úrral. Megbeszéltünk egy találkozót, s eljöttünk a helyettesemmel, megnéztük a börtönt. Akkoriban két kiállítás között volt két szabad hetünk a kiállítóteremben. Ebbe belefért a Dürer Terem tatarozása. Erre vállalkoztak Huszágh úrék. Előtte mi már a rabok tárlatvezetésére vállalkoztunk. —Üzleti alapon tataroztak? — Nem. Önként, társadalmi munkában, önzetlenül segédkeztek a fogvatartottak, s a múzeum dolgozói hasonló feltételekkel segítenek nekünk — veszi át a szót dr. Huszágh József. — A már szabadultak megállnak ma is az utcán, ha találkozunk, s elbeszélgetünk egymással — mondja dr. Havassy Péter. — Az egyik kiállításmegnyitóra sokan eljöhettek a fogvatartottak közül is. A kolléganőim a fogadáson őket kínálták először, a protokollven- dégek előtt. Érezhették: ugyanolyan emberek, mint mások. Megértem a rendőrök, a bűncselekmények által sértett állampolgárok ellenérzéseit a fogvatartottakkal szemben. De mindenkinek éreznie kell: van normális élet, s ennek elfogadtatására legjobb eszköz a példamutatás. Ha egy fogvatartott valami stikát csinál, általánosítunk. Pedig — gondoljunk bele — a szabad emberek „stikaaránya” sokkal kedvezőtlenebb, mint a börtönből munkára ■ kiengedette - ké. — Önök mivel viszonozzák az intézet, a fogvatartottak szívességét? ■ — Kolléganőim például előadássorozatot tartanak a börtönben a vár, a város történetéről. A tárlatvezetésre természetesen nálunk kerül sor. Nem kezdők vállalták az előadásokat: Kiss Anikó, Fábián Irén, Czeglédi Imre. Valamennyien munkaidőn kívül végezzük ezt a munkát. Ez az együttműködés kölcsönös előnyökön alapul, egyik fél sem használja ki a másikat. — Először kevesen jöttek ezekre az előadásokra, ma már komoly várakozás előzi meg a múzeumiak érkezését — emlékeztet Sándor István. Nem kizárt a bezárt — Feladatunk a kulturális nevelés, a szabadidő hasznos eltöltésének biztosítása is — veszi át a szót dr. Huszágh József. — Pétert a képernyőről ismertem: egy városok közötti vetélkedőben ő volt az egri csapat kapitánya. Láttam, hogy ez a kapcsolat nekünk szintén igen hasznos lesz, később találkoztunk a fogvatartottak érdeklődésével is. „Vállalkozó börtön” vagyunk, így könnyen megállapodásra jutottunk. Amit Péterék kínáltak, azonnal be tudtuk illeszteni az életünkbe. A múzeumi felújításnál az anyagköltségen kívül természetesen mi sem kértünk semmit. Mi két hét alatt végeztünk a munkával, a múzeum viszont egész évben gondoskodik igényeink kielégítéséről. A fogvatartottak napokig beszélgetnek a múzeumi programról. Azt is engedélyezem, hogy civil ruhában menjenek ki: érezzék embernek magukat. Sokszor kísérőt sem adunk melléjük, ezt nevezzük csoportos kimaradásnak. — Tari vezérőrnagy úr, az önök országos parancsnoka egyszer azt mondta, hogy a büntetésvégrehajtási törvény új szabályainak nyolcvan százaléka gyulai kezdeményezés volt. — Mi az európai büntetésvégrehajtási szabályok érvényesítését vállaltuk fel. Tavaly április óta ezt törvény írja elő országosan. Nem kizárt és bezárt emberekre van szükségünk. Ha valaki innen úgy lépne ki a szabad életbe, mint egy hermetikusan elzárt világból, aligha boldogulna. Alkalmasnak kell maradniuk, válniuk az önálló életvitelre. — Egyszer meghallották a fogvatartottak, hogy az Erkel, a Ladies család gyulai sírjai igen elhanyagoltak — meséli Sándor István. — Négy temetőben harmincnál több sírt hoztak rendbe. Teljesen önként. — Azt hiszem, aki felkészületlenül megy ki innen a szabad világba, egy képzeletbeli cella veszi körül — gondolkodik el dr. Havassy Péter. — S ha így van, annál még a valóságos cella is jobb. Nem csoda, hogy vannak, akik szinte visszamenekülnek a cellájukba. Mondják a bévések, hogy a Százéves cukrászdában most is három elítélt dolgozik. Olyan is van, aki szabadulása után ott helyezkedett el. Akik dolgoznak, azokat az intézet bérkeretéből fizetik. Börtön, levelező tagozaton A szakemberek szerint háromféle börtön van: a zárt, a félig nyitott és a nyitott. A zártban napi egy órát sétálhatnak a fogvatartottak, a többi időt a cellájukban töltik, s még házon belül is csak felügyelettel mozoghatnak. A félig nyitottban a zárkák ajtaja „tárva- nyitva”, a fogvatartottak átjárhatnak egymáshoz. Egy adott körletrészben szabadon közlekedhetnek. Az érintettek az intézetben munkát végezhetnek. Szabadidejükben — határok között — nem sok kötöttség gúzsolja őket. A teljesen nyitott börtön lakói minden eddigi lehetőségen túl havonta négyszer is kimaradhatnak. Az intézeten kívül látogatót fogadhatnak. Önállóan járnak ki dolgozni. Pénzt kapnak a rabkeresményükből. A munkaidő után egy órán át még kinnmaradhatnak vásárolni, találkozhatnak ilyenkor hozzátartozóikkal. Volt már olyan is, amikor a fogvatartott rendszeresen eljárt a gyerekéért —formaruhában—az óvodába. Keresnek számukra munkát, de ha ők — vagy hozzátartozóik — találnak a szakmájukba vágót, a bévések igyekeznek elősegíteni foglalkoztatásukat. — Az első bűntényesek, a gondatlanul elkövetők, ha szabadlábon védekezhetnek, s munkaadójukkal együtt úgy akarják, két-három napos befogadásunk után ugyanott dolgozhatnak, ahol addig — tudjuk meg a parancsnoktól. — Persze ennek további feltételei is vannak. Hamarosan ismét lesz egy javaslatunk. A hévénél folyik szakmunkásképzés is. Szegeden, Sopronkőhidán, Sátoraljaújhelyen és Balassagyarmaton egy-egy nagyüzemre alapozva tömeges szakképzés folyik. Mi fordítanánk a dolgon: a települési ön- kormányzatokkal kapcsolatot keresünk, felmérjük a számukra fontos hiányszakmákat, azt, hogy a fogvatartott milyen munkát kaphatna szabadulása után. A gyulai 613-as szakmunkásképző iskola vállalkozna tanításukra. A közismereti tárgyakat a mi tanári végzettségű tisztjeink oktatnák, a szakmát az iskola. Levelező jellegű oktatás lenne ez, hetente kétszer, háromszor kellene kimenniük a fogvatar- tottaknak. Ez egy kicsit már a célszerű utógondozás felé is mutatna. * Tegyük hozzá: emberséget is tükrözne. Tudom, sokaknak nem könnyű egyetérteni az olvasottakkal. Csakhogy, gondoljanak bele: ami otthonunkból nézve túlzott liberalizmusnak tűnik, azt elítéltként emberség dolgának tekintenénk, elvárhatónak találnánk! Bizonyára csalódnak majd emberekben a büntetésvégrehajtási dolgozók is, miként mi szintén csalódunk hétköznapjainkban. De ez nem rettenthet vissza senkit attól, hogy segítő kezet nyújtson a rászorultaknak, akiknél még van remény. Azon túl viszont elvész a bizalom. Ez is rendjén van. Kiss A. János Képtárlátogatáson A Mercuryknak és a Yamaháknak szégyenletes csigatempó az öt kilométeres sebességhatár a vízen, de Szanazug- ban nyáron veszélyesen magas az embersűrűség, ezért vannak vánszoraásra kárhoztatva. Gazdáik pedig „sajnos" nem tudják bemutatni a „Ki repeszta leggyorsabban, ha én nem" címűlovagi játékot, bár erősen él bennük a vágy. Ahol pedig lehetne száguldani, ott nem érdemes. Nincs nézőközönség... Fotó: Lehoczky Péter ...mármint Szanazugban, soksok diák, család kedvenc vízpartján. .Akad is dolga Szabó Sándor főtörzsőrmesternek, aki heti öt napot tölt — igaz, nem fürdőnadrágban, hanem szolgálatban — a Körös e szakaszán. A szezon elején, éppen pünkösd hétfőjén egyszerre két életet mentett meg a halál torkából. A fiatal rendőr a komp dobozi oldalánál állt, amikor kiabálást hallott a víz felől. Először azt hitte, szórakoznak a fürdőző ifjak, ám hamarosan rádöbbent, a dolog nagyon is komoly. Valaki rosszul lett a vízben — a karjai teljesen lebénultak, nem tudta magát a felszínen tartani. Gyorsan a segítségére úszott egy társa, s fél kézzel igyekezett partra vonszolni a fuldoklót, a másik kezében pedig tartott valamit. A mentés így nem sikerült, mindketten teljesen kimerültek, amikor a segítségükre sietett Szabó Sándor. A két férfi — bár mindketten tudtak úszni, mégis majdnem elnyelte őket a hullámsír—ügyes rendőrkezeknek köszönheti, hogy ma is él. -Valami pezsgőfélét ígértek Szabó főtörzsnek. Nem lett belőle semmi... Azóta nem történt különösebb baleset Szanazugban, a szuper motorcsónakok gazdái uralkodnak magukon, s legtöbbször nem lépik túl az öt kilométeres sebességhatárt. Pedig mit tudnának mutatni a népes közönségnek?!... L. E. BÉKÉSCSABAI AGROKER RT. MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐESZKÖZ KERESKEDELMI ÉS SZOLGÁLTATÓ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG BÉKÉSCSABA, Szerdahelyi út 14. H—5602, pf. 16. Telefon: (66) 443-143. Telefax: (66) 441-583. Telex: 83-329,83-605. Mezőgazdasági üzemek, vállalkozók, kistermelők figyelem! Az Agroker Rt. ebben az évben is zökkenőmentessé kívánja tenni a nyári betakarítási munkákat, ezért ARATÁSI ÜGYELETET TART 1994. június 27-étől 1994. július 24-éig, de ha a munkálatok úgy kívánják, akkor az ügyeletet az aratás végéig meghosszabbítja. Ügyeleti nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—19 óráig, szombaton 7—17 óráig, vasarnap 7—13 óráig. A BETAKARÍTÁSI MUNKÁK ALATT AZ ALKATRÉSZOSZTÁLY A TELJES KÍNÁLATÁVAL ÁLL A TERMELŐK RENDELKEZÉSÉRE: • Claas Dominátor kombájn-alkatrészek • E-típusú betakarítógépek alkatrészei • gumiköpenyek, tömlők nagy választékban • akkumulátorok azonnal beszerelhető állapotban • csapágyak, ékszíjak minden mérettartományban • magtisztító gépek alkatrészei, rostái különböző kivitelben • MTZ traktoralkatrészek • bálázógépek tartozékai, alkatrészei, valamint bálakötöző zsineg • egyéb munkagépalkatrészek minden mennyiségben állnak a termelők rendelkezésére az aratás ügyeleti időszakában is.
