Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-28 / 150. szám
1994. június 28., kedd PRIVATIZÁCIÓ g — iRÉKÉS megyei hIrlap «« •I AI IA’II VA(iVO\K.V\llliSL(. / •• Az AVU eleget tett kötelezettségének Beszélgetés dr. Sepsey Tamással, a kárrendezési hivatal elnökével a pótlólagos földkárpótlásról Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás —jelent meg több lapban —, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak? — A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföldárverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számítógépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kár- rendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezenfelül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel az árverést megelőző 50. napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kár- rendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát sajnos a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addigra bevetik és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföld- tulajdont szerez, birtokba — ellenkező megállapodás hiányában — csak a termény betakarítását követően léphet. —Miért halad ilyen nehézkesen az adaték továbbítása? — Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a Kárpótlási Hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és a II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek — mint majd látni fogjuk — nemcsak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, lévén ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd némi pihenő után egy részük továbbszállt az AV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a 91-es kormány- rendelet módosítása, amely tavaly év végén meg is történt. Eszerint a föld- kijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszer, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van, magyarán a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. Az első „körben” az AVÜ-höz kellett beérkeznie az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást. — A 91 -es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult, Raskó György, a Földművelés- ügyi Minisztérium államtitkárának vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a kárpótlásnál szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter Dr. Sepsey Tamás aláírása is rákerült a csomagra. Az ÁVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. Szilvássy Gábor, a Földművelés- ügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április tizenkilencedikén még hiányzott az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám hogy hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. A Pest Megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, He- tényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel? — Meglehetősen nagy adathalmazról: hozzávetőlegesen 8000 hektár földről plusz erdőterületekről van szó, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk, és visszaküldenünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátus ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdon- viszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig mindent ellenőriznünk kell. — Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről vagy az egyéb tulajdoni változásokról... —- Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk a felmért területet, 42 hektárt pedig az időközben privatizált szomszéd táblából kéne elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát. — Ha minden jól megy és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére? — kérdeztük Sepsey Tamást. — Az eddigi árveréseken 35,6 millió aranykorona értékű termőföld került megántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió aranykoronát, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. — Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? — kérdeztük Gyenes Tibort, az AVÜ mezőgazdasági és élelmiszeripari igazgatóságának helyettes vezetőjét. —Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságai működéséhez, és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, azaz a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az AVÜ minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. Természetesen állami tulajdonban lévő földek nemcsak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonhatók a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok pedig többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyi Minisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, például a MÓL Rt. is, de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. Tudja-e? A Hitelgarancia Rt.-ról hogy a Hitelgarancia Rt. akkor kapcsolódik a pénzintézetek hitelvizsgálati eljárásába, ha a pénzintézet a hitelvizsgálat alapján ai igényelt hitel fedezetére nem talál kelló' biztosítékot a hitel kérelmezőjénél. Ilyenkor a hitelkérelmet a pénzintézet továbbítja a Hitelgarancia Rt.- hez, és kéri annak készfizető kezességvállalását a hitel folyósítása érdekében. Ez a hitelígérvény elnyeréséhez szükséges eljárást 15 nappal meghosszabbítja, és nem díjmentes. A készfizető kezesség- vállalási kérelem benyújtásának ugyanis az a feltétele, hogy a hitelvizsgálatot végző pénzintézet igazolja a befizetett kezelési díjat, amelyet egyidejűleg átutal a Hitelgarancia Rt. részére. A kezelési díj mértéke 5 millió forint alatti összegre kiállított hitelígérvény esetében 5 ezer forint, 5—50 millió forint közötti összegre kiállított hitel- ígérvény esetén 20 ezer forint, 50 millió forint feletti összegre kiállított hitelígérvény esetén 100 ezer forint. A kezelési díj egyszeri és vissza nem térítendő (ez adott esetben megnöveli a saját készpénzforrás összegét!). A Hitelgarancia Rt. a garanciaelbírálási kérelem alapján adja ki a hitelígérvényhez kapcsolódó készfizető kezességvállalási ígérvényt a pénzintézet részére. Abban az esetben, ha a Hitelgarancia Rt. készfizetőkezességet vállal, az adásvételi szerződés megkötésének feltétele a kölcsönszerződés és a készfizetőkezesség-vállalási szerződés megkötése: ezek csak együttesen érvényesek. A privatizáció privát örömei — Sikerült nekem is megvennem valamita cégből! Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: f 5600 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/443 490 Telefax: 66/443 490 Az ügyfélszolgálati iroda vezetője: Kovács Sándor Ügyfélfogadási idő: hétfőtől péntekig naponta 08—Dóráig. Tallózás a hazai sajtóból Módosulnak a privatizációs törvények Az MSZP és az SZDSZ gazdasági szakértői célszerűnek tartják a privatizációs törvények módosítását. Erőteljes privatizációt akarnak a bankszektorban. (Magyar Hírlapjúnius 20.) Június közepéig 39 milliárd privatizációs bevétel az /WÜ-nél A politikai támadások ellenére továbbra is folyik az állami tulajdonban lévő vállalatok magánosítása. Az AVÜ magánkézbe adás következtében privatizációs bevételei június közepéig meghaladták a 39 milliárd forintot. A privatizációban lévők köre egyre bővül. (Magyar Hírlapjúnius 22.) Program a korrupció leküzdésére Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A koiTupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az AV Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet Június 22.) Kemény gazdasági lépéseket tervez az új kormány Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot a növekedés feltételeit megteremtse — derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból. (Magyar Hírlap Június 22.) Még százmilliárd a piacon Vérszagra gyűlt a tömeg —jellemezte találóan az Egis részvénycseréjét az egyik bróker. A hihetetlenül vonzó átváltási arány, illetőleg a jegy ellenében felkínált minimális volumen megtette a magáét. Ráadásul ismét bebizonyosodott: a piacon fellelhető óriási kárpótlásijegy-tömeg, és a vele szemben álló kínálat távolról sem mondható kiegyensúlyozottnak. (Magyar Hírlap Június 22.) Vezető' nyugati cégek a kérők között Huszonnégy cég érdeklődik a Hungar Hotels iránt. A legtöbben csak egy- egy részt szeretnének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság Június 6.)
