Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-25-26 / 148. szám

o 1994. június 25-26., szombat-vasárnap KÖRKÉP/HIRDETÉS i*l%-------, -------------------------------------------------------------------------------------------­Szellemi élményt nyújtani a Pannonhalmára látogatóknak Szabadságszerelmi légyott Elek Tiborral A nemzet szentélyében a millenniumra készülnek Szent Márton monostora, a Pan­nonhalmi Főapátság 1996-ban ünnepli alapításának 1000. év- ' fordulóját. Az ünnepi elő­készületekről Várszegi Asztrik püspök, főapát tájékoztatta a minap a sajtó képviselőit. El­mondta, hogy a millenniumra történeti kiállításokat, tudomá­nyos ülésszakokat terveznek. A rekonstrukcióval összefüggő régészeti ásatások során számos építészettörténeti értékre buk­kantak, a torony alatt megtalál­ták a XI. századi román temp­lom apszisát, s a kerengő fala mögül Zsigmond-korabeli fres­kótöredék került elő. Ezek be­mutatásával és az ünnepségso­rozattal igyekeznek szellemi él­ményt nyújtani azoknak, akik ellátogatnak Pannonhalmára, a nemzet szentélyébe—mondot­ta. Hortobágyi Cirill, a gimná­zium igazgatója, a rekonstruk­ció koordinátora beszámolt ar­ról, hogy a főapátság környé­két tájvédelmi körzetté nyilvá­nították. Emellett szeretnék elérni, hogy Pannonhalmát Zirccel és Tihannyal együtt a Világörökség részének ismer­jék el, így a nemzetközi figye­lem fokozottan az ott meglévő értékek felé fordulna. Ami a pannonhalmi re­konstrukciót illeti: 1996-ig új köntösbe akarják öltöztetni a könyvtár külső homlokzatát, a bazilikát. Felújításra szorul a főkapu, amelyen repedések keletkeztek, mert a középkori várárokra építették. Szakem­berek becslése szerint 1,2 mil­liárd forintra lenne szükség ah­hoz, hogy az infrastruktúra­fejlesztéstől eltekintve megú­juljon az épületegyüttes. A kormány az elmúlt három év­ben évente 100 millió forinttal támogatta a műemléki értékek megőrzését. Ezen túlmenően égető szükség lenne egy torna­csarnokra a középiskolás diá­kok számára, akik már 12 éves kortól az ősi falak között tanul­nak, hiszen bevezették a hat- osztályos gimnáziumi rend­szert Pannonhalmán. MAGYAR ALcLAMP. Államkötvény 1997/J Legyen akár kényelmes... ...elfoglalt, előrelátó, a Magyar Államköt­vény ideális befektetés. A legkedvezőbb befektetési forma mind­azoknak- akik megtakarításaik értékét utánjárás nélkül akarják növelni;- akik rendszeres jövedelmet akarnak ál­tala elérni;- akik tőkét gyűjtenek - például gyermeke­ik taníttatásához, ingatlan vásárlásához vagy vállalkozás beindításához. Az áTlamkötvény-vásárlásra fordított összeg ny-va: levonható az adóalapból. _____Államkötvény 1997/J_____ 1 994. június 24-én új államkötvény kibo­csátására kerül sor. A befektetők 1994. június 27. és július 1. között vásárolhatnak névérték felett államkötvényt legfeljebb az 1994. június 21-én tartott aukción kialakult átlagár 0,2 százalékponttal és a felhalmo­zott kamattal növelt értékén a kijelölt forgal­mazóknál. A legújabb Magyar Államkötvény 1997/J 3 éves futamidejű (1994. június 24. - 1997. június 24.) értékpapír. A kötvény mozgó kamatozású, melynek alapja 30, 60 és 90 napos kincstárjegy átlaghozama + 1,75% kamatprémium. A kötvény első fél­évre érvényes (1994. június 24. és 1994. december 24. közötti) kamata évi bruttó 26,01%. Törlesztés névértéken 1997. június 24-én. A kötvény alapcímlete 10 000 Ff. Kamatfi­zetési időpontok: 1994. december 24. 1995. június 24. 1995. december 24. 1996. június 24. 1996. december 24. 1997. június 24. Amennyiben az esedékesség munkaszüneti nap, úgy a kifizetés a következő munkana­pon teljesül. ________Adócsökkentő________ A z Államkötvény 1997/J megvásárlására fordított összeg véglegesen levonható az adóalapból, annak 30%-a erejéig, feltéve, ha azt a magánszemély befektető lejáratig megtartja. Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az adóked­vezmény csak az 1994-ben vásárolt 3 éves vagy annál hosszabb futamidejű állampa­pírokra vonatkozik. Továbbá, hogy 1994- ben a kamatok után fizetendő forrásadó mértéke 20%-ról, 10%-ra csökkent. Állami garancia Állami garancia van rá. Mind a kamatfize­tést, mind a törlesztést az állam szavatolja. Forgalmazó és kifizetőhelyek: OTP Bank Rt.: Békéscsaba, Szent István tér 3. ■ MNB Békés Megyei Igazgatósága: Békéscsaba, Dózsa Gy. u. 1. Távol a klikkektől Meglepően sokan látogattak el a gyulai Mogyoróssy könyvtár egyik kiemelkedő könyvheti rendezvényére, Elek Tibor most megjelent, Szabadság­szerelem című kötetének be­mutatójára. A beszélgetést dr. Erdész Adám vezette. A sike­res szerzői estet követő napon ültünk le beszélgetni Elek Ti­borral, a gyulai Erkel gimná­zium fiatal tanárával. —A gyulaiak közül sem so­kan tudták, hogy irodalomkri­tikával is foglalkozik. — Első írásaim 1984—85- ben jelentek meg — mondta Elek Tibor. — Irodalmi folyó­iratokban, az Alföldben, az Életünkben, a Forrásban, a Je­lenkorban, az Orpheumban és a pozsonyi Irodalmi Szemlé­ben publikáltam. Elsősorban a határon túli kisebbségi magyar irodalommal foglalkoztam. Ennek több oka is volt. A kö­zépiskolában rádöbbentem, hogy léteznek magyarok a ha­táron túl is, sőt irodalmuk is van. Méltánytalannak tartot­tam, hogy nem foglalkoznak velük. Némelyik író pedig akár világirodalmi mércével is mérhető volt. Politikai ténye­zők szintén közrejátszottak: vonzott a téma tabu-jellege. A debreceni egyetemen Göröm- bei András, a kisebbségi ma­gyar irodalom legjobb ismerő­je tanított. A nyolcvanas évek második felében már egyre többet írhattunk e témáról. Ál­talában a küldetéses sorsválla­lókról írtak, például Sütő And­rásról. Ezt nyilván politikai, morális szempontok befolyá­solták. Az ilyesfajta irodalmi értékelést nem éreztem való­ságosnak: úgy véltem, van ten­nivalóm. — Honnan az ereje a sokrétű tevékenységhez? — Erőm egyre kevesebb. Két gyermekem van. Az egye­temen, a megyei könyvtárban töltött másfél év alatt több időm jutott az irodalomtörté­neti munkára. Ezt a műfajt hobbiként művelem, nem te­kintem magam kritikusnak. Kritikus az, aki e tevékenysé­get hivatásszerűen műveli, írásaim többnyire hétvégeken, tanítási szünetekben készül­tek. — Gyulaiként nem nagy ki­hívás Simonyi Imre értékelé­se? — Kétségtelen, hogy az e tájékon élő szembekerül ezzel a kérdéssel: mennyit ér költé­szete? Nyilván nem a maga­mutogatásával kellene foglal­kozni. Azonban a közelség, a helyi társadalom szűk kerete, s amíg élt, fizikai jelenléte nem tette publikussá a témát. Nyil­vánvaló, hogy valaki a közel­jövőben nekivág a feladatnak. Nem lesz könnyű dolga — Si­monyi vonzásköre, személyi­sége miatt. A személyes kap­csolat pedig további hátrányt jelenthet, befolyásolhatja a kritika szempontjait. Ezért e feladatot jó lenne távolról, ide­genként elvégeznie valakinek. Ha valóban olyan értékes a költészete, mint oly sokan hi­szik Gyulán: másutt is felfede­zik majd.-—Ki adta ki a kötetét? — A pozsonyi Kalligram Kiadó, mely 1991-től létezik a Madách mellett. Az idei könyvhétre 14 könyvet jelen­tettek meg. Szabadságszere­lem című könyvemet kétezer példányban jelentették meg. — Hol kapható meg a könyv? — Gyuláról van tudomá­som: a könyvtárban és a Bibli­ophil Könyvesboltban. A kötet műfajilag sokszínű: novellát, regényt, drámát egyaránt bírá­lok benne. Kritikáim az iroda­lomtörténeti tendenciákat igyekszenek nyomon követni, Elek Tibor szuverén egyéni­ség az irodalomkritikában is Fotó: Kerekes István s készítettem interjúkat is írók­kal. Többször is abbahagytam már az irodalomkritikusi tevé­kenységet: nehéz művelni tá­vol az irodalmi közegtől, a fo­lyóiratoktól. Ám ez a kötet ar­ra ösztönöz, hogy folytassam. A hazai szerzőkről is szeretnék írni, megtettem eddig is. Az új jelenségek, a fiatal írók ugyan­csak érdekelnek. Nem kötő­döm igazából egyik irodalmi folyóirathoz sem, távol tartom magam az irodalmi táborok­tól, klikkektől is. Ennek persze előnye és hátránya egyaránt akad: barátság, kapcsolatrend­szer nem befolyásol a véle­ményformálásban. Fiatal pá­lyatársaimat eddig is segítet­tem. Közreműködtem Kiss Ot­tó első verseskötetének ki­adásában, Magyari Barnát, Becsy Andrást felvettük a Gyulai Művészek Társaságá­ba. Nyilvánosságot keresünk nekik. — Van-e ambíciója irodal­mi folyóirat létrehozására? — Kapcsolódtam az e vidé­ki irodalmi folyóirati kísérle­tekhez: az Új Aurorához, a Napórának pedig kritikai ro­vatvezetője voltam. Dolgoz­tam Erdész Ádám Sodrásába is. Most, a Bárka vergődése láttán azt kell mondanom: er­refelé nincs olyan alkotói bá­zis, mely képes lenne eltartani egy irodalmi lapot. Nem él er­refelé annyi rangos, nemes al­kotó, aki ráadásul irodalom- szervezéssel, kiadással is fog­lalkozna. Mecénásoknak meg se híre, se hamva. —Mi a véleménye a megye­beli napilapok ilyen irányú te­vékenységéről? — A Dél-Keletben a kultú­ra, az irodalom nem nagyon kapott teret, A Napban pedig mintha nem is törekednének rá. Persze egy most indult lap­ról van szó. A Békés Megyei Hírlap elég tudatos, követke­zetes és kultúrabarát szerkesz­tést mutat. Szerencsére az iro­dalmi alkotások is felbukkan­nak benne időnként. Persze, elképzelhető, hogy több alkal­ma sem nagyon kínálkozik: Sarusi Mihályon és Simonyi Imrén kívül alig akad valaki, aki az egyetemes magyar iro­dalmi mércével mérve is érne valamit. Őket, meg a fiatalo­kat támogatni kellene. Erre tö­rekvést érzek a Békés Megyei Hírlapban. A kulturális mel­lékletben alkalmanként érde­mes bemutatni rövidebb iro­dalmi alkotásokat. De itt annyi érték nem terem, hogy ez rend­szeressé válhasson. Akkor kell a megjelenést biztosítani, ha van minek. Elek Tibor közismerten szuverén egyéniség. S mint ilyet, lehet szeretni is, meg nem is. De botorság lenne nem számításba venni. Nem csu­pán a térség kultúrája, a ma­gyar irodalom jövője miatt sem. Kiss A. János

Next

/
Thumbnails
Contents