Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-22 / 145. szám
1994. június 22., szerda BŰNBE(L)ESÉS iRÉKÉS megyei hírlap „A szándékunk, hogy segítsük a közlekedőket, mégis sokan nem szeretnek bennünket...” Akik a kertek alatt kerülik az ellenőrzést... A járművezetők — fontos kötelezettség-teljesítés miatt — időnként találkoznak ezzel az intézménnyel: közlekedési felügyelet. Az élmény persze lehet erősen negatív előjelű, amikor például valakit utánképzésre .^télnek”, s kemény szellemi munka, és sikeres vizsga gyümölcseként láthatja viszont a jogosítványát. Nos, ennek az országos szervezetnek a reprezentánsai adtak egymásnak randevút nemrégiben Gyulán, ahol Budapestről megérkezve a kétnapos rendezvény előtt interjút adott lapunknak Tóth István, a Közlekedési Főfelügyelet főigazgatója. Az elsődleges feladat a közlekedésbiztonság — kezdtük a beszélgetést, s e téma keretében kértük a főigazgatót egy áttekintésre. — Immáron 125 éve a közlekedésbiztonságot szolgálja a szervezet. A közlekedés környezetvédelmi kérdései a technika fejlődésével tágították a kört. Ma a hatósági működésben minden tevékenység —• engedélyezés, ellenőrzés, alkalmanként a szankcionálás — e gondolat köré tevődik. A magyar hatóság 20 megyei felügyeleti egységgel üzemel és egy központi főfelügyelettel, amely részben a szakmai egységes működést igyekszik elősegíteni, másrészt az államigazgatásban a magasabb jogorvoslati fórum szerepét is ellátja. A leglényegesebb a biztonság a környezetvédelem szavatolásával. Mindez azt jelenti, hogy ha Magyarországon bármilyen intézkedés történik, azonosnak, egyenértékűnek kell lennie. A leglényegesebb tehát, hogy a feltételrendszerben egységes szemléletet kell garantálni. — A járművekkel kapcsolatban feltételezhetően hasonló a kiindulási helyzet. — Pontosan, ha egy járműre azt mondjuk, műszakilag megfelelő az állapota, azt jelenti: a kocsi tulajdonosának és a benne közlekedő partnerek életét is egyaránt biztosítja. Amikor kollégáinkkal rendszeresen, kéthavonta találkozunk, az egységes, korrekt intézkedések meghozatala érdekében tesszük. Az elmúlt évben a magyar közlekedési hatóság 1 millió 450 ezer közúti gépjárművet vizsgáztatott, 15 százalékkal többet, mint 1992-ben. Ezek közül sajnos 104 ezernél találtunk valamilyen hiányosságot. E 104 ezren belül 48 ezerben olyan forgalombiztonsági hiányosság volt, hogy azokat nem engedhettük az utakra, egyszerűen szólva megbuktattuk őket. A 104ezer hiányos jármű aránya egyébként 69 százalékkal több, mint az egy évvel korábban mért adat. — Ebből arra következtethetünk, hogy egyre inkább öregszik a hazai géppark, s még szomorúbb, hogy—nyilván a nehezedő gazdasági helyzetből adódóan — mind kevesebben tudnak új autót vásárolni, illetve fiatalabbra cserélni a régit. — Ehhez tegyük hozzá, hogy a magyar gépjárművek átlag életkora 10,43 év. A kötelező vizsgákon kívül úgynevezett mobil közlekedési vizsgálatokat is végzünk az utakon — tavaly pontosan 483 ezret —, s ezek 12,7 százalékánál találtunk valamilyen hiányosságot, 7 százalékánál műszaki problémát. Valóban romlik a gépjárműállomány állapota. Azt kell azonban mondanom — s ezt mindenhol hangsúlyozom —, hogy a járművek kötelező karbantartását el kell végezni. Ha valaki nem költ rendszeresen az autójára, gondjai támadnak a vizsgán, veszélyezteti önmagát, mások életét, a vagyonát. A hosszabb ideje elhanyagolt autónál rendszerint egyszeri nagyobb beruházás következik, s ez jóval nagyobb összegbe kerül. Tény, hogy nem mindenki tud új autót venni. De a jó műszaki állapot garantálásához rendszeres karbantartásra, áttekintésre, forgalombiztonsági ellenőrzésre van szükség. — Milyenek a tapasztalataik a környezetvédelemben? — E témában 1992. május 20-ától elrendelte a jogalkotó, hogy szabályozott keverékképzésű katalizátorral rendelkező járműveket három évenként, a többieknek évenként környezetvédelmi felülvizsgálatra alá kell vetni. Tavaly az egy éves környezetvédelmi felülvizsgálatra kötelezetteknek mindössze 70 százaléka jelent meg nálunk. —Mi lehet az ok? — Egyrészt a tulajdonosoknak olyan járművük van, amelyeket feltehetőleg olyannyira nem kezeltek, hogy nagyon jelentős közbeavatkozás kellene a megfelelő értékek eléréséhez. Legyünk korrektek: vannak, akik nem is használják az autójukat, bár nem ilyen arányban. A többi a kertek alatt kerüli az ellenőrzést. A környezetvédelmi kártya hiánya okmány nélküli közlekedésnek minősül. A lényeg, hogy valaki olyan járművel közlekedik, amelynek feltehetőleg nem jó az emissziókibocsátása, károsítja a környezetet— bizonyos mértékig önmagát is. A szándékunk feltétlenül az, hogy segítsük a közlekedőket, ennek ellenére sokan nem szeretnek bennünket. — Nem szóltunk még a képzésről és az utánképzésről. — A magyar járművezetőképzési és vizsgáztatási szabályozás az elmúlt év január elsejével jelentősen változott. Az alapelgondolás az volt, Tóth István: „A járművek rendszeres ellenőrzésével megóvjuk saját és utastársaink testi épségét, vagyonúnkat” Fotó: Lehoczky Péter hogy alaposabb és gyakorlatiasabb irányba terelte a képzést az óraszámok és a tantárgyak változtatásával, és a vizsgát is gyakorlatiasabbá, nagyobb produkciófelületűvé tette. A tantárgyaknál, a műszaki kérdéseknél lényeges: a járművezető tudjon kereket cserélni, utántölteni az akkumulátort, az ablaktörlőt, ismerje azokat a praktikumokat, amelyek a jármű napi dolgaihoz kellenek. Fontos, hogy valaki legyen ura a járműnek, utána kerüljön ki a forgalomba. Egy év után a statisztikából és a vizsgáztatóink gyakorlatából merítettünk. Az az érzésünk, hogy nagyobb az elméleti vizsgakérdések száma, és más típusú a gyakorlati számonkérés. Kiderült, hogy többen buknak meg elméletből, a gyakorlatin pedig többen átmentek, mint korábban. Közlekedésre érettebb vezetők kaptak tehát jogosítványt, úgy gondoljuk, hogy jó irányba megyünk. — Á mindennapi forgalomban azonban sokminden történik, amiből eredően rengeteg feladata van közlekedés szabályozóinak. — Azoknak, akik durván megszegik a közlekedés szabályait, vagy a rendőrség, vagy a bíróság bevonja az engedélyét. Az illető akkor kapja vissza a jogosítványát, ha utánképzésen vett részt. Ezt a közlekedési hatóság szervezi, bonyolítja. Az elmúlt évben 15 ezer 700 személy vett részt utánképzésben. Kollégáink nagy munkát végeztek, hiszen valójában vezetői engedélyt szerzett, de helytelen magatartást tanúsított embereknek kell úgy elvégezni a feltárását, hogy megpróbáljuk megállapítani: a képességeiben mi a hiányos. Ez egy kicsit közlekedési, másrészt pszichológiai ellenőrző felmérés. Akik utánképzésre jönnek, 60 százalékuk ittassága miatt veszítette el a jogosítványát. Van közöttük visszaeső. Tudatosítanunk kell bennük, hogy nem bocsánatos bűn, ha valaki iszik. A magyar ember nem tudja, ha megiszik fél deci pálinkát, 16 gramm alkohol, ha egy deci sört, 4 gramm alkohol kerül a szervezetébe. Egy üveg sör 20 gramm alkohol! Nagyon értékesnek tartom az Országos Balesetmegelőzési Bizottság propaganda akcióját, amely meggyőződésem, hogy mindenkit elgondolkodtat. Ma már olyan fogalmakat kell megtanulnunk, mint a diszkóbaleset, a motorkerékpár-baleset. A szülők és az illetékesek dolga, hogy az érintetteket rá tudjuk nevelni a saját érdekeik felismerésére, és akkor hátha nem lesznek felelőtlenek az úton. Ez a mi legnagyobb feladatunk. László Erzsébet Hányszor volt Balsai börtönben? Úgy hírlik, hogy az igazságügy- miniszter bár sokszor került valamelyik büntetésvégrahajtási intézet közelébe, mindössze egyszer érezte szükségét, hogy bekukkantson oda. A Békés Megyei Bíróságon többször járt, azon az egy ajtón és néhány lépcsőn, mely a bíróságot elválasztja a börtöntől, még egy udvariassági látogatás erejéig sem sikerült soha áthaladnia. Pedig várták. Együtt egymásért Hamis biztonságérzet Ne engedjünk a hamis biztonságérzetnek. Rendkívül gyakoriak az éjszakai súlyos balesetek, mert úgy gondolják a járművezetők, nyugodtan száguldozhatnak, hiszen nincs forgalom. Az ilyenkor bekövetkezett ütközések mindig súlyosak, vagy halálos kimenetelűek. Óvatlan lop(a)kodó a tyúkólak és kamrák körül Tavaly óta már igen nyomasztotta a Mezőkovácsházi Rendőrkapitányság dolgozóit, hogy 1993 őszétől, valamint ez év januárjától több tucat lakossági bejelentés érkezett Végegyházáról különféle lopásokról. A jelzések általában olyan ismeretlen tettesek ténykedéseiről szóltak, akik főként idős emberek sérelmére követtek el bűncselekményeket. A módszer legtöbb esetben az volt, hogy behatoltak a lakások udvarának melléképületeibe és onnan füstölt húst, kolbászt, szalonnát, tojást, sonkát és más finomságokat vittek el. Ezen kívül szinte napohta tűntek el a tyúkólak lakói, volt ahonnan egyszerre 25 darab tyúk is. A lopakodó éjszakai látogatóknak teljesen mindegy volt, hogy az ól, a kamra, vagy a spájz be volt-e zárva vagy sem. A lakatokat könnyedén levágták, az ablakokat betörték, benyomták és máris vihették a szajrét. Az időleges akciók sikere pedig olaj volt a tűzre. Mind több és több család károsult a disznótoros, vagy a rántottcsirke elvesztése miatt. De, mint az lenni szokott, semmi sem tart örökké. Ezért nem csoda, hogy a végegyházi lop(a)kodó tolvaj is lebukott. A rendőrség munkatársai elmondták, hogy igen nehéz az ilyen ügyek felgöngyölítése és felderítése, mert a tett elkövetése után gyakorlatilag a helyszínen semmilyen — az elkövetőre utaló — nyom nem marad. A lakosság természetesen joggal háborgott a sorozatos esetek kapcsán, amit több testületi ülésen meg is vitattak. Átérezve azonban a helyzetből adódó gondokat, a rendőrség is számíthatott a lakosság segítségére. A hosszú és fáradságos munkát végül június 14-én koronázta siker, amikor elfogták J. A. végegyházi lakost, aki a cselekmények jó részével gyanúsítható. Kihallgatásakor 11 cselekményt ismert el, amelyben szerepel végegyházi és mező- hegyesi eset is. A biztonságos felderítés érdekében, a gyanúsítottat még aznap visszavitték a helyszínre, ahol megmutatta azokat az épületeket, ahová betört. Ezt a helyszínelést láthatta 14-én a lakosság. Mivel további adatgyűjtésekre is szükség van, így az ügyben a nyomozás még tart. Az igaz, hogy a végegyháziak most fellélegezhetnek, de nem ártana megszívlelni: őrizzük jobban vagyontárgyainkat. Ha pedig nem lehet mással, akkor több, erősebb zárral, lakattal, ráccsal vagy éppen egy megbízható ebbel. H.M. Figyelem — megnyílik! Mi? A Békés Megyei Vízművek Rt. és a PannonPipe Műanyagipari Kft. közös üzemelésű RAKTÁRÁRUHÁZA. Hol? Békéscsaba, Dobozi út 5. Telefon: (66) 445-439, 445-3451620-as mellék. Telefax: (66) 441-708. Mikor? 1994. július 1-jétől. Mit kínálunk? KA lefolyócsöveket és idomokat, szaniterárukat, KG csatornacsöveket és idomokat, nyomócsöveket és idomokat, kábelvédő csöveket, PE-csöveket és idomokat. GF PE csőidomokat, öntöttvas idomokat és minden vízellátás, csatornázás, gázellátás tárgykörébe tartozó vezetékeket és szerelvényeket.
