Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd CSALÁDI OLDAL Hírlap-kukta Hétköznapi receptek Lecsós virsli 15—20 deka húsos szalonnát csíkokra vágunk és félig kiol­vasztunk. Fonó zsírban megpi­rítunk 2 fej apróra vágott vörös­hagymát, megszóljuk piros paprikával, majd hozzáadunk egy csomag fölaprított zöldpap­rikát és paradicsomot. Kissé megsózzuk — esetleg borsoz- zuk —, majd fedő alatt a saját levében megpároljuk. Amikor már félig megpuhult, beleteszünk — személyenként 1—1 pár virs­lit, együtt puhára párolj uk —, ha szükséges, esetleg nagyon ke­vés vizet adunk hozzá. Puha, fehér kenyérrel, forrón tálaljuk. Tojásos virsli Egy nagyobb serpenyőt vajaz- zunk ki és szórjuk meg zsemle- morzsával. 6—ft tojást verjünk fel, öntsük a serpenyő­be, sózzuk és borsozzuk meg, majd locsoljuk meg olvasztott vajjal. Sütőben pirítsuk meg annyira, hogy a tojás kocso­nyásra sűrűsödjön. Közben, rácson pirítsunk meg 4—5 pár, keresztben kissé bevagdalt bő­rös virslit, helyezzük rá a tojás­ra, majd átforrósítjuk és tálal­juk. Idénysavanyúságot, puha fehér kenyeret adunk hozzá. Krumpliban sütve 8—10 közepes nagyságú bur­gonyát meghámozunk és hosz- zában kettévágunk. A félburgo­nyák lapos részét kivájjuk úgy, hogy a kivájt rész is egyben maradjon. Kiolajozunk egy zo- máncos tepsit, a félburgonyát és a kivájt darabokat beletesszük, enyhén megsózzuk és forró sütőben finoman megsütjük. Közben 8—10 darab bőrös virs­lit egyik felén bevagdalunk, ke­vés olajon ropogósra sütünk, majd elfelezünk. Minden fél burgonyának a kivájt mélyedé­sébe beleteszünk 1—1 fél virslit mustár- vagy ketchupcsíkokat húzunk rá, majd ráborítjuk a kivájt burgonyadarabokat. Megszórjuk reszelt sajttal, majd sütőben felforrósítjuk és forrón adjuk asztalra. Június elején családi kirándulást szervezett Gyulára a békéscsabai Andrássy úti óvoda Katica csoportja. Amíg az anyukák főztek a kis csapatnak, az apukák irányították a vidám játékot. Kocsikáztak, lovagoltak, múzeumba mentek az apróságok Béla bácsi a Szomszéd(ok)ból Idestova hat évtizede ott van - színészként, rendezőként, igaz­gatóként, tanárként — a művé­szeti közéletben. Érdemes és ki­váló művész, igazán ismertté azonban majd negyedszázaddal nyugdíjba vonulása után vált. Annak előtte sokféleképp szólí­tották: művész úr, direktor úr, tanár úr... Manapság millióknak egyszerűen csak Béla bácsi. Mindez a tévének, közelebbről a Szomszédok-nak köszönhető. A 83. évén túl járó Both Béla, a szerepe szerint (is) nyugdíjas idős, bölcs tanár voltaképp ki­csit önmagát is alakítja a nép­szerű teleregényben. — A Szomszédok „atyja”, Horváth Ádám találta ki a figu­rát, aki csakugyan olyan, mint jómagam vagyok. Mit mond­jak, jólesett a felkérés — na­gyon megkapó érzés újra egy kollektívához, egy társulathoz tartozni. Annál is inkább, mert ez a teleregény-csapat több, mint sok színész együtt. Ez egy család, sőt: jó család. — Evei számát tekintve a családtagok nagy részének akár nagy- vagy dédapja is lehetne. — Sajnos...De ne vegye vénemberi dicsekvésnek: hál isten, nem érzem magam öreg­nek. Legfeljebb az juttatja eszembe a koromat, hogy pél­dául Bánki Zsuzsa vagy Csű­rös Karola is tanítványom volt a főiskolán. — Ha tömören meg kellene fogalmaznia a testi-szellemi frissesség megőrzésének tit­kát, mit mondana? Béla bácsi, a Szomszédokból Fotó: FEB — Szerintem a „titok” csak ennyi: békesség és harmónia. Ami például azt jelenti, hogy az ember csak olyasmit vállal­jon föl, amit hite és képessége szerint el tud végezni. Aki ezt betartja, nem kerül konfliktus­ba önmagával és a múltba pil­lantva sem kell szégyenkeznie tetteiért. — Persze a harmónia egyik legfőbb eleme a kiegyensúlyo­zott magánélet. Mi, Katikám­mal több mint harminc éve élünk együtt, ismerjük egymás minden mozdulatát, rebbené- sét, szokását... Mivel nem áll­hatta, a kedvéért egyik napról a másikra lemondtam a do­hányzásról. Ma már egy fősze­rep kedvéért sem lennék haj­landó rágyújtani. —Jó pár évet letagadhatna a 83-ból. — Naponta tornázom; a Ba­latonnál van egy házunk, ha ott vagyunk, úszom. Ügyelek a testsúlyomra: legalább négy évtizede nem híztam, nem fogytam. Nem voltam soha nagyevő, nagyivó... így még mostanában is megengedhe­tek magamnak étkezés után egy-egy pohár bort. Persze, csak ha nem vezetek. — Igaz, a jogosítvány nincs életkorhoz kötve. — Szerencsére nincs. S mi­vel — el ne kiabáljam — elég jól szolgál az egészségem, ed­dig gond nélkül meghosszab­bították az engedélyemet. Szóval vezetek, amíg úgy ér­zem, hogy biztos kézzel fo­gom a kormányt... — A múltkor vonattal ug­rottam le a Balatonra, mert a nyugdíjas-kedvezménnyel jó­val olcsóbb, mint a kocsi. Olyan kupéba szálltam, ame­lyik tele volt diákokkal. Néz­tek, összesúgtak, hitték is meg nem is, hogy a szomszédok - beli Béla bácsival utaz­nak...Aztán „beazonosítot­tak” és szinte rajzottak körülöttem, a kezem is belefá­radt, annyi autogrammot kel­lett adnom. Képzelje, az egyik lurkónál nem volt papír, az alsókarját tartotta oda, arra „tetováltam” fdccel a ne­vem. — Ennyi szeretet nagy ado­mány — pláne, ha nyolcvanon túl kapja az ember. Hiába, Sze­rencsen születtem — szeren­csés vagyok... Szabó Margit^FEB) Utak mentén ne arassunk Gyógynövények: itt a betakarítás ideje Az idén bő termés ígérkezik a természet patikájának értékes tartozékaiból, a gyógynövé­nyekből. A legtöbb hasznos vi­rág már aratható. A környezet­védelmi szakemberek azon­ban arra intenek: a forgalmas utakat, autópályákat szegélye­ző árokpartokon termő nö^ vényeket semmiképp ne gyűjtsük be. Ezek kisebb-na- gyobb mértékben ólommal szennyezettek, s így árthatnak, az egészségünknek. Lehetőleg csak a lakott negyedektől tá­voleső zöld területek gyógy­növény-termését arassuk le. Általános szabály, hogy a le­szedett hibátlan virágokat, le­veleket meleg, de árnyékos he­lyen tiszta fehér papírra kite­rítve keményre kell szárítani. A kamillát már gyüjthetjük; legjobb napos időben, főként a déli órákban aratni. Szárításra azok az élénk sárga virágok a legalkalmasabbak, amelyek­nek fehér szirmai kissé lefele hajlanak. A betakarítási idő augusztusig tart. A mezei zsúrló - amelynek tea-főzete a vese- és hólyagpa­naszokat enyhíti - szeptembe­rig szedhető. Hatóanyagát tel­jesen hibátlan levelű, úgyne­vezett zöld meddő hajtások tartalmazzák a legbővebben. Ügyeljünk arra, hogy gyökér- darab ne kerüljön a szárítani- való közé. A csalán, az egyik leguni- verzálisabb gyógynövény (forrázata enyhíti a reumát, magas vastartalma okán kitűnő vérképző is) ezekben a hetekben már gyűjtésre érett, de augusztusig bármikor arat­ható. “Csípős” orvosság, leg­jobb tehát gumikesztyűben szedni, méghozzá úgy, hogy a szárról lehúzzuk a leveleket. A vérehulló fecskefű (gör­csoldó, serkenti a veseműkö­dést, jó hatású bőrkiütésekre) virágzó hajtásait a következő 2-3 hétben kell leszedni, gyö­kértörzsét szeptemberben, ok­tóberben érdemes begyűjteni. Dió-levél, zöld burok: most, júniusban készletezzünk belő­le. A levéltea vértisztító, vér­nyomáscsökkentő, a burokfő­zet pedig a fogínygyulladást gyógyítja. A cickafark egész szeptem­berig virágzik; napsütéses idő­ben a teljes virágzásban levő növény szirmait kell leszedni. A belőle készített tea nemcsak kortyolva gyógyhatású, ha­nem fürdővíz adalékaként is: enyhíti a köszvényes, reumati­kus bántalmakat, aranyér­gyulladásokat. A körömvirág nyáron folya­matosan virágzik, legjobb a kora reggeli órákban gyűjteni. Sokoldalú medicina: teaként görcsoldó, idegnyugtató, eny­híti a gyomorfekélyes pana­szokat; kenőcsként hatásos visszér- és aranyér-bántalmak ellen. Orvosi zsálya: június végé­ig aratható; virágzás előtt, a délutáni órákban leszedett le­velei a leggazdagabbak ható­anyagokban, A zsálya-tea egyebek között sebek, kelések gyógyulásának gyorsítására használhatói'-szó­Nyugta nélkül, gyógyszer nélkül Veszélyben Kamut kézigyógyszertára Az APEH rendelkezése szerint — legyen az élelmiszer, do­hányáru vagy ital — az eladó a vásárlónak az áru értékéről kö­teles nyugtát adni. Ellenkező esetben a kereskedő (vállalko­zó) kemény pénzbírságot fizet. E kötelezettség a kamuti orvosi rendelő kézigyógyszertárát sem kíméli. Ugyanis ez év április 1- jétől a körzeti orvosnak minden egyes gyógyszer értékéről, an­nak kiadásakor nyugtát is kell adnia a betegeknek. A témáról dr. Molnár István így nyilatkozott: —Tizenhárom éve élek Ka- muton. Mint körzeti orvos a kézigyógyszertár feltöltése ér­dekében a muronyi gyógy­szertárból saját gépkocsimmal szállítom a gyógyszereket. A megyei gyógyszertári központ a muronyi gyógyszertárat — egy új szerződés megkötéséről — levélben tájékoztatta a nyugtaadás kötelezettségéről. Viszont a központból e válto­zásról személyemet nem érte­sítette senki. Ezért a szerző­dést nem írtam alá. Nem sok­kal később a megyei gyógy­szertári központ — telefonon — felkérte a község polgár- mesterét, hogy a kézigyógy­szertárral kapcsolatos nyugta­adási kötelezettség elvégzésé­re ösztönözzenek engem. Az­óta is számos kérdés megfo­galmazódott bennem. Első­sorban az, hogy miért nem ve­lem beszélték meg az új szer­ződésben foglaltakat. Másod­sorban, ha nem írom alá a szer­ződést, illetve nem adok nyug­tát, akkor megszüntetik a kézi­gyógyszertárat!? Egyébként ezért a munkáért havi bruttó 4000 forintot tün­tettek fel, ami csak arra lenne elegendő, hogy a gépkocsim üzemanyagköltségét fedezze. Jelenleg hivatalosan alá nem írott szerződés nélkül to­vábbra is ellátom gyógysze­rekkel betegeimet, de nyugtát nem írok. — A nyugtaadás sok plusz munkát jelentene? — A betegek ellátásához szükséges adminisztráció las­san már több időt vesz igény­be, mint a tényleges gyógyítás. Az orvosi rendelőt nem lehet egy kereskedelmi intézmény működéséhez hasonlítani, mert ez nem profitorientált lé­tesítmény. Itt a betegek gyó­gyítása a feladat. Erre kellene felhasználni a rendelési időt, nem pedig a túlduzzasztott ad­minisztrációra. Egészségügyi rendelkezésre, valamint a köz­gyógyellátás terhére felírt gyógyszerek értékét nem is le­het feltüntetni, mert azok térí­tésmentesek. Ez esetben a nyugta értéke nulla. Ahhoz, hogy zavartalanul tudjak a továbbiakban dolgoz­ni és gyógyítani, a beosztotta­im mellé még könyvelőt is kel­lene alkalmazni. De annak a munkabérét ki fogja megfizet­ni? Ugyanakkor a beteg meg a nyugtára is várjon. Az egész­ségügyi ellátás a kistelepülé­seken több szempontból hátrá­nyos helyzetben van. Ezért ne nehezítsük meg olyan rendel­kezésekkel az itt élők sorsát, amelyek a legelemibb ellátá­sok működését akadályozzák. Bróda Ibolya Nagymamák öröme A végeqyházi Prágai Jánosné és Tóth Bélané második osztályos unokája, Hűiéi Barbara. A békéscsabai Pauló Györgyné 3 éves unokája, Hídvégi Norbert Mihály Rejtett szorongásos népbetegség Magyarországon a népesség kb. 2,5 %-a, mintegy 250 000 ember szenved élete során kényszerbetegségben. A kényszerbetegségben szenve­dő betegek maguk is belátják tüneteik ész-szerűtlenségét, ezért titkolják betegségüket. A kór egészen az elmúlt évekig mégis a ritkán és rosszul diag­nosztizált pszichiátriai beteg­ségek közé tartoztt. A kény­szerbetegségre jellemzőek a kényszercselekedetek, mint például a túlzott mosakodás, tisztogatás, az ismételt ellen­őrzések és cselekedetek és a kényszergondolatok, mint pl. az eltúlzott aggódás. A Ciba Hungária — előreláthatóan 1994 júliusától — gyógysze­res kezelést és magatartás-te­rápiát ajánl a betegség vissza­szorítására és a nemzetközi ta­pasztalatok alapján az együt­tes kezelés akár az esetek 70— 80%-ában is hozhat jelentős javulást. A Ciba a gyógyszer bevezetése mellett aktív szere­pet vállal a kényszerbetegség­hez kapcsolódó egészségügyi felvilágosításra, a szakmai to­vábbképzésre, a hosszú távú ke­zelésre és gondozásra képes szakellátás fejlesztése területén is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents