Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd HAZAI TÜKÖR/SOROZAT tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Szarvasi hajókiránduláson részt vevő diákok — ha ismerik és szeretik a természetet, akkor jobban vigyáznak is rá Fotó: Kovács Erzsébet „Körlánc” a környezeti nevelésért Ideiglenesen nyilvántartott lakcímpanaszunk Sok hűhó semmiért? 1956 emlékére pályá­zatot hirdet a „Műegyetem 1956” Alapítvány, valamint a Művelődési és Közoktatási Minisztérium. Az ifjúsági művészeti pályázat „az 1956-os forradalomnak, a re­ménytelen reménykedés 12 napjának” kíván emléket állí­tani a művészet eszközeivel. A pályázaton a magyar egye­temek és főiskolák hallgatói és végzett növendékei ve­hetnek részt, 30 éves korig. A pályaműveket a képző­művészet, az építészet és a fo­tó-film kategóriákban lehet benyújtani. A plasztikát, szob­rot vagy építészeti makettet fe­hérben kell elkészíteni. A pá­lyaművek maximális mérete lxl méter lehet. A pályaműveket jeligésen a Budapesti Műszaki Egyetem, Budapest, 1111 Műegyetem rkp. 3. K. épület I. emelet Dísz­terem címére 1994. október 3- án 17 óráig kell benyújtani. A pályaműhöz csatolva zárt bo­rítékban kell a pályázó nevét és címét közölni. A lezárt borí­tékra kell a 6 jegyű számból álló jeligét ráírni. Szegedet és Csongrád me­gyét ismertető új útikönyvet mutatták be a sajtó képviselői­nek tegnap Szegeden, Csong­rád Megye Idegenforgalmi Hi­vatalában. A szerzők, Somor- jai Ferenc és Trogmayer Ottó elmondták: olyan útikalauzt kínálnak a megyébe érkező hazai és külföldi látogatóknak, amely a hosszadalmas történe­ti visszatekintés helyett a je­lenlegi látnivalókra hívja fel a figyelmet, s olvashatók a ne­vezetességekhez kapcsolódó érdekes legendák is. Padlószőnyegvásár! Utolsó lehetőség, egyes szőnyegek még a tavalyi áron, 40%-OS árengedménnyel! Óriási választék a legjobb minőségű belga import padlószőnyegekből! Minden kedves érdeklődőt várunk Békéscsabán a Vasutas Művelődé: Házban (Andrássy út 79—81.) június 21—22-én, I/ 8—18 óráig. Országos Körlánc-konferen­ciát tartanak Kecskeméten jú­nius 23. és 24. között. A ren­dezvényen a Körlánc ameri­kai—magyar környezeti neve­lési projekt résztvevői, peda­gógusok, hivatásos és nem hi­vatásos környezetvédők vesz­nek részt. A konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón tegnap bemu­tatták a két évvel ezelőtt indított projekt eddigi eredményeit. Ha­vas Péter, az ELTE adjunktusa, a Körlánc-mozgalom irányítója elmondta: ma már 400 helyszí­nen — óvodákban, iskolákban, A Magyarországon bejegyzett élelmiszert és szeszes italt elő­állító cégek júniustól pályáz­hatnak termékeikkel a Rend­szeresen Ellenőrzött Kiváló Magyar Termék védjegy el­nyerésére — jelentették be a védjegyet bemutató hétfői saj­tótájékoztatón Budapesten. A védjegy bevezetése an­nak a kollektív élelmiszermar- keting-programnak a része, melyet a külgazdasági és a Földművelésügyi Minisztéri­um közösen indított 1992-ben. A védjegy használatának cél­ja, hogy kiemelje a hazai ter­mékek közül a minden szem­pontból kiváló élelmiszereket művelődési házakban — folyik a program keretében környezet­tudatos életre nevelés. A Kör­nyezetvédelmi és Területfej­lesztési Minisztériumban talál­ható Körlánc-iroda öt tanító­képző főiskolán hozott létre munkacsoportokat, amelyek jegyzetek, tantervek, progra­mok kidolgozását, pedagógus­továbbképzések szervezését végzik. A Körlánc-program a Wa­shingtoni Kömyetvédelmi Hi­vatal támogatásával indult, amely tavaly 33 ezer, az idén 45 ezer dollárt bocsátott az iro­és italokat. Az embléma kül­földi bevezetése a remények szerint elősegíti a magyar élel­miszerek exportképességét és közvetve javítja az ország imázsát. A védjegy megszerzésére a követelményrendszernek megfelelő minden Magyaror­szágon bejegyzett élelmiszert és szeszes italt előállító válla­lat pályázhat. A kritériumok: a termékek értékének legalább 51 százaléka magyar teljesít­mény legyen; minősége felel­jen meg a hazai és az Európai Unió előírásainak, és legalább egy jellemzőjében kiemelke­dő értéket képviseljen. Ezen da rendelkezésére. A KTM infrastruktúra biztosításával támogatja a programot. A pro­jektben a részt vevő oktatási intézmények nem részesülnek közvetlenül pénzügyi támoga­tásban, speciális helyi igé­nyekre kidolgozott programo­kat, tanterveket kapnak. A programba való bekapcsoló­dás díjtalan. A sajtótájékoztatón elhang­zott: a Körlánc-iroda célja, hogy a programba integrálja a környezetvédelemben szere­pet vállaló intézményeket, szervezeteket, vállalatokat is. túlmenően a csomagolásának esztétikusnak és környezetba­rátnak kell lennie, a termelés minőségbiztosítási rendszeré­nek pedig garanciát kell nyúj­tani az állandó minőségre. A védjegy odaítéléséről egy bíráló bizottság dönt, mely mi­nőségügyi laboratóriumok se­gítségével vizsgálja a termék paramétereit. A gyártóknak azt is vállalniuk kell, hogy a bíráló bizottság véletlenszerű utóellenőrzésen győződjön meg a védjegyet viselő termék változatlan minőségéről. A tervek szerint az első védje­gyes termékeket az idei Foo- dapest kiállításon mutatják be. Ez az a kivételes alkalom, ami­kor a hír és a kommentár tuda­tosan keveredik a lap hasábja­in. Egészségügyi okok kész­tetnek arra, hogy ezt a helyze­tet előidézzem. Szeretném ugyanis, ha a hír olvastán nem érné gutaütés vásárlónkat, elő­fizetőnket, mert akkor ki ol­vassa el veretes kommentáro­mat?! Az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hiva­tal mindenféle módon arról ér­tesíti az állampolgárokat, hogy az 1992. november 30-a előtt létesített ideiglenes lak­címek 1994. június 30-án ér­vényüket veszítik. (Gyanítom, nem a sok-sok cím, hanem nyilvántartásuk bukik meg. Amúgy meg azt hittem, azért kellett bejelentenünk folya­matosan ideiglenes és állandó lakcímünk változásait, hogy naprakészen nyilvántartsák azokat. Ha meg csak rendszert vált a hivatal, megtehetné saját munkájával, saját költségén.) Feltéve, hogy 1994. június 29- ig nem újítják meg ideiglenes lakcímük (tartózkodási helyük) bejelentését. A posta- hivatalokban kapható lakásbe­jelentő lapon lehet (ára: dara­bonként 20 forint) megújítani a változatlant. Aztán be kell menni a polgármesteri hivatal­Samara-sors Este még nem tudhatta a gya­nútlanul Orosházára látogató jugoszláv állampogár, S. R., hogy Samarája olyannyira megtetszik majd valakinek, hogy másnap reggelre csupán a hűlt helyét találja kedvenc négykerekűjének. Történt ugyanis, hogy a sér­tett Deák Ferenc utcában par­koló lezárt autóját ellopták. Az úr azonnal értesítette a rendőr­séget, a rend éber őrei pedig riasztották nagylaki kollégái­kat. Nem is kellett sokáig vár­niuk a határőröknek, mert a Lada Samara új gazdájával együtt megérkezett az állam­határra. Időközben természe­tesen (valaki vagy valakik) né­ba, abba, melynek illetékessé­gi területén az ideiglenes lak­cím található. Vinni kell a sze­mélyi igazolványt is a bejelen­tő lappal együtt, sőt le kell adni a személyi számról szóló ható­sági bizonyítványt is. (Ez vagy személyi lap vagy igazolás.) Ha ezek után arra gondolna a lakásában ideiglenesen állo­másozó állampolgár, hogy a fene, aki végigcsinálja ezt a tortúrát, lehiggasztanám. Ha ugyanis elmulasztaná megújí­tani ideiglenes lakásának beje­lentését, akkor életbe lép a ket­tes számú parancs: június 29-e után ideiglenes tartózkodási helyüket újból be kell jelente­ni. Mit tanácsolhatunk? Határ­időre újítsák meg bejelentke­zésüket! Ezzel — a 20 forintos nyomtatványok árán — hoz­zájárulhatnak az állami bevé­telek növeléséhez (bár ennek klasszikus módja az adózta­tás), valamint a posta eredmé­nyes gazdálkodásához. Meg — bízzunk benne — ideigle­nesen békén hagyják önöket. Bár szerintem előbb-utóbb szükség lenne a megváltozott nevű utcákban lakók ismételt bejelentkezésére is, talán 99 forintos nyomtatványon. De ne szaladjunk az események elé... Kiss A. János Orosházán? mi átalakítást végeztek a sze­mélygépkocsin. Volt azon uk­rán hatósági jelzés és rend­számtábla, de rendelkezett a friss tulajdonos hitelesnek ha­tó úti okmányokkal is. Ennek ellenére az országunkat el­hagyni készülő Homenko Vla­dimir Mikolajevics ukrán ál­lampolgárt visszatartották et­től a szándékától a magyar ha­tóság emberei. Az Orosházi Rendőrkapi­tányságon megtudtuk, hogy az utóbbi időben megszaporod­tak az ilyen típusú gépkocsik lopásai, ezért a jelenlegi ügy­ben kiterjedt vizsgálatot foly­tatnak. cs. i. Kiváló Magyar Termék - lehet pályázni! Ron Webb A karórás öregúr (2.) Mezőhegyes várja a pedagógusokat — Mi volna, ha más kocsmába mennénk —javasolta visszatér­ve. — Egyetértek — mondta Norman, és azonnal felállt. Az eső elállt, a szél felerősö­dött. Valami sötét, elhagyott he­lyet kellene keresni. — Elmegyünk a kocsimmal — szólalt meg Norman. — A lakásom mellett kitűnő bár van, még én sem voltam ott. — A nyelve kissé akadozott, majd körülnézett.—Hol is hagytam a kocsit? Aha, ott van! — és át­vágtak az úttesten. Bili már az ólomcsövet szo­rongatta, mikor Norman felki­áltott: —:Hé, Jack! Ittvagyok!—az eresz alól egy férfi lépett ki. Régi ismerősként üdvözölték egymást. Az autópark őre volt. „Szerencsére nem estem csapdába”—gondolta Bili. Hirtelen újabb terv jutott eszébe. O fogja vezetni a kocsit, az öreget beviszi valami sötét mellékutcába, és ott... — Vezethetnék? — kínálko­zott, mikor az öreg kinyitotta a kocsit. — Nem — utasította vissza Norman. — Majd én! — Szeretném kipróbálni a kocsiját... Norman gyanakodva nézett rá. — Azt hiszi, részeg va­gyok?! —Nem, nem. A parkőr közel állt hozzájuk, s őket nézte, így el kellett fogad­ni az öreg javaslatát. Bili mozdulatlanul ült, bár ideges volt. „Nagy kockázat volna vezetés közben leütni. In­kább várok”—gondolta. Néhány perc múlva több- emeletes épület előtt álltak meg. — Itt lakom az első emeleten —mondta Norman. Kiléptek a kocsiból. Az utca néptelen volt. Norman egyik lá­bával a járdára lépett, mikor az ólomcső lesújtott, s az öreg te­hetetlenül összeesett. Egy-két másodpercig Bili eszelősen nézte, majd fölé ha­jolt. Az öreg szabálytalanul és lassan lélegzett. Bili megijedt. — Nem akartam megölni! — Fülét az öreg mellkasára helyezte, a szív gyöngéden vert. Ebben a pillanatban paján hangokat és nevetést hallott. Most mit tegyen? Gyorsan dön­tött. Az öreg hóna alá nyúlt, s behúzta a lépcsőházba. Néhány másodperc múlva vidám fiata­lokból álló csoport haladt el mellette.A félhomályos lépcső­házban csend volt. Bili csak az öreg nehézkes lélegzését hallot­ta. Az aranyórát végül sikerült lehúzni a kezéről, s míg a pénz­tárcájában matatott, egy női hang szólalt meg az emeleten. — Louise! Te vagy? — Bili egészenafalhoz állt, magával húz­va az öreget is, és várt, míg nem hallotta az ajtó becsukódását. „Ez a Louise bármikor jö­het”—gondolta. „De jöhet bár­ki más. Felviszem a lakására”, gondolta kétségbeesetten. Az öreg zsebében megtalálta a lakáskulcsot. Az első emele­ten azonban három ajtó volt, névjegy sehol! A szélső ajtónál kezdte. A kulcsot benyomta a zár­ba, de a kulcs nem fordult el... — Ki az? — kérdezte valaki bentről. Bili kirántotta a kulcsot, s a középső ajtóhoz cipelte az öre­get. Arcáról ömlött a veríték. A zár kattant, s az ajtó sarkig kitá­rult. A lakásban sötét volt. Bili lábujjhegyen lépkedve húzta be az öreget „Na végre! Most már biztonságban vagyok” — gon­dolta, s aztán magára zárta az ajtót. Majd a szobában kitapo­gatta a villanykapcsolót. A csil­lár minden égője kigyulladt, s erős fény öntötte el a helyiséget, s azokat is, akik a sötétben né­mán a szobában tartózkodtak. Norman munkatársai voltak, így akarták meglepni az öreget, s gratulálni neki nyugdíjba vo­nulása alkalmából. (Vége) György Elek fordítása Iskolai körökben közhelynek számít, hogy az új tanév előké­szítése nem akkor kezdődik, amikor az előző véget ér, ha­nem sokkal előbb. — így van ez nálunk is, különösen most, hiszen zene­iskola indítását tervezzük — mondja Maczák Andrásné, a mezőhegyesi József Attila Általános Művelődési Köz­pont igazgatója. — A tanári állásokat meghirdettük, há­rom jelentkezőt várunk: két zongora-szolfézs és egy fafúvós szakos kollégát. Azoknak a szakoknak az okta­tásában, melyekre csak né­hány gyermek jelentkezik, számítunk a környékbeli ze­neiskolák tanárainak a segít­ségére. — Az általános iskolába is várnak pedagógusokat? — Igen, mindenekelőtt egy német és egy angol szakos ta­nárra lenne szükségünk. Hatá­rozott időre szóló szerződéssel tudnánk még alkalmazni egy történelem- és egy testnevelő­tanárt is. A diákotthonban szintén van két üres állásunk: az egyik nevelőt határozott időre vennénk fel, a másikat pedig véglegesen. A diákott­honba jelentkezőknél a tanítói vagy tanári képesítést egy­aránt elfogadjuk. — Egy-egy állás betöltése sokszor a szolgálati lakáson múlik... — Szerencsére ezen a területen is támogat bennün­ket az önkormányzat. A zene- és nyelvtanári állásokat eleve szolgálati lakással hirdettük, készek vagyunk házaspárok fogadására is. Az egyedülálló kollégákat pedig — szintén az önkormányzat jóvoltából — garzonlakásokban tudnánk el­helyezni. Persze mindenki számára az a legkedvezőbb, amikor Mezőhegyesről je­lentkeznek újonnan végzett kollégák. Örömmel mondha­tom, hogy már ilyen jelentke­zőnk is van.

Next

/
Thumbnails
Contents