Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-17 / 141. szám

1994. június 17., péntek HAZAI TÜKÖR/SOROZAT Q ■.«Ekés megyei hírlap Az adóbevallások tapasztalatai Alföldi borok versenye Alföldi borok és párlatok ver­senye zajlott csütörtökön Kecskemét-Miklóstelepen, az Alföldi Borok Házában. A most negyedik alkalommal megtartott verseny sajátosan tükrözi a borászati ágazatban végbement tulajdoni átalaku­lást. A benevezett 315 ital mennyisége és összetétele ugyan a korábbi esztendőkhöz hasonló, a nevezői kör azon­ban jelentősen gyarapodott. A 65 résztvevő között túlsúlyba kerültek a kisebb borászati társulások és az egyéni terme­lők. A változás a minősében is érződik, mégpedig egymás­nak teljesen ellentmondó két irányban, jól tükrözve a ter­melés gyakorlatában is végbe­menő folyamatokat. Családi nap a Vörösmarty téren A Magyar Vöröskereszt és a Családi Lap szerkesztősége a Fővárosi Polgármesteri Hiva­tal támogatásával családi na­pot rendez szombaton a Vö­rösmarty téren. A család éve alkalmából megrendezendő eseményt Demszky Gábor fő­polgármester nyitja meg. A gyermekeket és a szülőket a város központjában délelőtt 11 órától változatos progra­mokkal várják a rendezők. A kicsiket a Puszi és Er- neszto bohócpáros, míg a na­gyobbakat Karda Beáta, Papp Rita, Bodnár Attila, Dévényi Tibor és vendégei várják. A felnőtteket pedig Éles István és Horváth Szilveszter, a Mik­roszkóp Színpad művészei szórakoztatják majd. A gazdasági vállalkozások mélyrepülése megállni látszik az elmúlt évre vonatkozó tár­sasági adóbevallások tükré­ben. A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozások a 1992. évi 196 milliárd forintos összesített nettó vesztesége 1993-ban már 38 milliárd fo­rintra apadt — hangoztatta Minarik György, az Adó- és Pénzügyi Éllenőrzési Hivatal elnöke a múlt évi adóbevallá­sok tapasztalatait összegző szerdai sajtótájékoztatón. A jogi személyiséggel ren­delkező vállalkozások össze­sen 241 milliárd forint nyere­ségről és 279 milliárdnyi vesz­teségről adtak számot az APEH-nek. A gazdálkodó te­vékenység eredményességé­nek a javulására mutat az a Az Erdélyi Gyülekezet buda­pesti oktatási és karitatív köz­pontjában, az úgynevezett Re­ménység Szigetén egy hóna­pos bentlakásos népfőiskola nyílik június 20-án, s erre Er­dély különböző városaiból és falvaiból ötven érettségizett fi­atalt hívtak meg. Valamennyien angol nyel­vet, irodalmat és történelmet, valamint főiskolai szintű öku­menikus szellemiségű keresz­Az Állami Vagyonügynökség az Aranypók Rt. 39 millió fo­rint össznévértékű részvény- csomagját kínálja fel kárpótlá­si jegyekért június 20. és 30. között. Ezzel egyidőben 40,6 millió forint névértékben új tény is, hogy a vállalkozások veszteségeiből 170 milliárd forintot a hitelek után fizetett kamatok, illetve költségek tet­tek ki. Miközben a vállalkozá­sok helyzete javulni látszik, az egyéni vállalkozók — lega­lábbis az adóbevallások sze­rint — egyre roszabb helyzet­be kerülnek. Tavaly már 50 százalékuk veszteséggel zárta az évet és az egyéni vállalko­zók átlagosan bevallott éves jövedelme 128 ezer forint volt, ami kevesebb az 1992. évinél. A személyi jövedelemadó be­vallásokban az éves átlagjöve­delem 319 ezer forint volt 1993-ban, ami 10 százalékkal haladja meg a megelőző évet. A legtöbbet bevalló magán- személy 121 millió forintnyi jövedelmet vallott. tény hitismeretet tanulnak — erről írásban tájékoztatta Né­meth Géza református lelki- pásztor csütörtökön az MTI-t. Az oktatás célja, hogy az erdé­lyi magyar fiatalok nyelvis­meretük révén képesek legye­nek az európai kapcsolatfelvé­telre. A diákokat három ameri­kai tanár a michigani Hillsdale Collage-ból, valamint öt Ang­liából érkezett pedagógus ta­nítja. részvényeket is kibocsát a cég, melyeket készpénzért lehet je­gyezni — mondt Gábor Lajos, a papírok forgalmazásával megbízott Argenta Top Bróker Rt. ügyvezető igazga­tója. Székely népfőiskola Aranypók részvényjegyzés A Békés Megyei Hírlap székházéban 1- dr. Pándy Magdolna közjegyző jelenlétében ­került sor a Szerencsekerék-játék júniusi fordulójának sorsolására. Nyerteseink: Nyeremények: 1. Máté György, Gyula, Kertész u. 16. sz. kávéfőző 2. Szarka József, Dévaványa, Nap u. 7/1. sz. vasaló 3. Kiss Bálintné, Biharugra, Zöldfa u. 5. sz. robotgép 4. Papp Györgyné, Békéscsaba, Szőlő u. 100. sz. elektromos kés 5. Kéri Sándorné, Gyula, Budapest krt. 65. sz. falimérleg 6. Sólyom Sándor, Kamut, Béke út 16. sz. rádiómagnó 7. Berényi Albert, Bucsa, Vécsey u. 1. sz. falilámpa 8. Gombár Mátyásné, Gyomaendrőd, Kölcsey u. 17/1. sz. gyümölcscentrifuga 9. Tóth László, Békéscsaba, Egressy u. 39. sz. csillár 10. Kondacs Pál, Szarvas, Vágóhíd u. 22. sz. asztali lámpa 11. Tadanai Pálné, Gerendás, Jókai u. 27. sz. gyermeklámpa 12. Deák Gyula, Gyula, Budapest krt. 13. IV/12. sz. csillár 13. Panyi Mihály, Békés, Kossuth u. 1. 11/18. sz. fali világítás 14. Szőke Ferencné, Békéscsaba, Kazinczy-ltp. 31/C II/7. vasaló 15. Szász Ferenc, Csorvás, Álmos u. 20. szt gőzvasaló 16. Ácsai János, Tótkomlós, József A. u. 1. sz. kenyérpirító 17. Bozsó Antal, Kaszaper, Árpád u. 36. sz. kávéfőző 18. Járási Károly, Kétegyháza, Nagy S. u. 17. sz. infralámpa 19. Liebszter Andrásné, Kétegyháza, Széchenyi u. 64. sz. frizurakészítő 20. Nyisztor János, Békéscsaba, Juhász Gy. u. 21. sz. arcgőzölő 21. Sajgó Mihályné, Békéscsaba, Kazinczy-ltp. 23/C IV/12. vasaló 22. Zlovszki Györgyné, Békéscsaba, Berényi út 108. sz. hajszárító 23. Baranyai Antal, Békéscsaba, Kisszik u. 2. B I/3. ventilátor 24. Racsák János, Békéscsaba, Egység u. 79. sz. órás rádió 25. Ujj Béláné, Kevermes, Szabadság u. 80. sz. rádiós Walkman 26. Balogh Gábor, Békés, Karacs T u. 3. C vasaló 27. Kiss Balázsné, Elek, József A. u. 7. sz. kenyérpirító 28. Veszpi József, Újkígyós, Széchenyi u. 59. sz. kenyérpirító 29. Murzsicz György, Békés, Mikszáth u. 5. sz. szeletsütő 30. Bánki H. Sándor, Orosháza, Arany J. u. 2/A mixer A TÁRGYNYEREMÉNYEK A MAI NAPTÓL ÁTVEHETŐK BÉKÉSCSABÁN AZ ELEKTROHÁZBAN. BAROSS ÚT 10. SZÁM ALATT A nyeremények átcserélésére nincs lehetőségünk! G r-aV-ulálunlc nyertesei n k n e k ! JÚLIUSBAN IS FOLYTATÓDIK SZEREKICSEKEREK-J AT E z D K ülön igazolást nem kell beküldeni, mert nyerteseinket számítógépes nyilvántartásunk segítségével sorsoljuk ki! Öt ven éve történt I. Semmivel sem azonosítható népgyilkosság Civilizációnk utóbbi 6—7000 éves történetének roppant folya­ma számos nép és nemzet, etni­kai és vallási kisebbség, társadal­mi osztály és réteg teljes vagy részleges megsemmisülésének históriáját hurcolja magával. A kollektív tragédiák oknyomozá­sa a történelem legkülönbözőbb — drámai és prózai, dicsőséges és dicstelen — fejleményeihez vezet el bennünket. Időlegesen vagy végérvénye­sen elbuktak, letűntek népek, népcsoportok, kultúrák és állam- szervezetek az ókori birodalmak keletkezése és felbomlása, az új- hazát kereső nomád törzsek Eu­rópába özönlése következtében; a középkor és újkor századaiban a hittérítésért, a gyarmatosításért, az európai és a világuralom bir­toklásáért vívott háborúk ered­ményeként; végéhez közeledő századunkban pedig annak a központilag irányított katonai és rendőri tömegterromak a hatásá­ra, amelyet korunk modem zsar­nokságai zúdítottak Európa és Ázsia számos országára. A tragi­kus bukások színterein éppúgy, mint a kihívott sors büntetései­nek kirovásánál, mindig jelen voltak a gyűlölködés és vér- szomj, a gyilkolás és rablás, a szellemi és fizikai értékrombolás sokszor fékezhetetlen erői. Ha ez igaz, ha az ember alan­tas ösztönei szüntelenül részt vesznek a történelem alakításá­ban, úgy megkerülhetetlen a kér­dés: vajon nem csupán egyike-e a szokványos bűnöknek, a több­kevesebb rendszerességgel is­métlődő tömeggyilkosságoknak mindaz, ami a 20. században az európai, s benne a magyar zsidó­sággal történt? Van-e lényegbe­vágó különbség a hitleri nemzeti szocialisták által megvalósított népirtás és — mondjuk — a kö­zött, ahogyan a francia katoliku­sok aló. században Szent Berta­lan éjszakáján meggyilkolták protestáns honfitársaikat? Vajon másféle jogi és erkölcsi megítélés alá esnek a náci bűnök, mint pél­dául az a századeleji tömeggyil­kosság, melyet a mohamedán tö­rökök hajtottak végre a keresz­tény örmények fizikai megsem­misítése céljából? Vagy hogy jelenkori dolgainknál maradjunk: létezik-e minőségi különbség a náci és mindazon tömegvéreng­zés között, melyet a görögkeleti szerbek, a katolikus horvátok és a mohamedán bosnyákok immár tartósan folytatnak egymás véd­telen gyermekei, asszonyai, öreg­jei ellen? Nos, bármily erőteljesek is a vonások, melyek e vallási, etnikai közösségek ellen elkövetett bű­nöket rokonítják egymással, és bármily hasonlóak mind az ősi vallási, mind a modem világi tör­vények, melyek sérelmére e bű­nök elkövettettek, a magyar és az európai zsidóság 20. századi tra­gédiája mégsem intézhető el az­zal a cinikus, odavetett minősítés­sel, hogy az csupán egyike a törté­nelemből ismert számtalan nép­gyilkosságnak. A jelenség rendhagyó, semmi­vel össze nem téveszthető mivol­tának bizonyítására számos érv kínálkozik. Kezdem az emberir­tás méreteinek néhány összeha­sonlító adatával. Köztudomású, hogy a 2. világ­háború minden korábbinál bor­zalmasabb rendet vágott konti­nensünk jó néhány országának népességében. Az utolsó békeév: 1938 keresztény Európája népes­ségének 5,2 százalékát vesztette el a különböző hadszíntereken és a háború viszontagságainak kitett hátországokban. Ugyanekkor az 1938-ban élt európai zsidóság­nak több, mint a felét, 52,1 száza­lékát pusztították el a hódítások­kal megnövelt hitleri birodalom és a vele szövetséges államok koncentrációs táboraiban, gettói­ban, a hadszíntereken és számos rögtönzött vesztőhelyen. A halottakban bekövetkezett veszteségek arányait érdemes számba venni a legtöbbet szenve­dett európai népek és a velük együtt élt, szám szerint kisebbsé­get alkotó zsidók viszonylatában. A Szovjetunió európai részének nem zsidó népei 1938-as lélek­számúk 11,5 százalékát vesztet­ték el a háború csataterein, hadi­fogságban és a megszállók há­rom évig tartó terroruralma kö­vetkeztében. Ugyanezen idő alatt az itt élt zsidó származású lakos­ság 25,0 százaléka lelte halálát a náci koncentrációs táborokban és a megszállók által elhatározott, kollaboránsok segítségével vég­hezvitt tömegvérengzések ukraj­nai, belorussziai és oroszországi színterein. Az utolsó békeév Né­metországnak 100 őskeresztény polgára közül nyolcat, míg 100 zsidó származású polgára közül 44-et emésztett el a háború és az antiszemitizmus molochja. Ugyanezek az arányok Jugoszlá­viában 9,4 és 66,7, Lengyelor­szágban 10,4 és 91,4 százalék! Es nálunk, Magyarországon? — Sajnos, a veszteségek szám­szerű megállapításának tudomá­nyos igényű munkájába mindkét irányból beszivárogtak a politikai szenvedélyek és érdekmegfonto­lások torzításai. A keresztény magyarság veszteségeit néme­lyek nem csupán halottakban, ha­nem a háború miatt meg sem született gyermekek számával is mérik. A zsidó származású ma­gyarok pedig a megnagyobbo­dott ország veszteségeit nem rit­kán átszámítás nélkül érvényesí­tik a trianoni Magyarországra, és 600ezer főben jelölik meg a vész­korszak hazai áldozatainak szá­mát. Bizonyos hibahatárok kö­zött elvégezvén e torzítások kor­rekcióját, világossá vált: nálunk is létrejöttek az embervesztesé­gek ama különös aránytalansá­gai, amelyek a náci megszállás alá került európai országok leg­többjében fellelhetők. A keresz­tény magyarok fronton elesett és a hadifogság embertelen viszo­nyai miatt meghalt katonáinak, továbbá a megszállás, elhurcolás és légibombázás civil áldozatai­nak száma együttesen 358 ezerre tehető, ami az 1938-as hazai né­pesség 4,1 százalékát tette ki. Ugyanakkor a zsidó származású magyarok 59,8 százaléka, szám szerint 295 ezer ember pusztult el a vidékről deportáltak nagy több­ségének meggyilkolása, a nyilas terror, valamint a budapesti gettó­ban és számos munkaszolgálatos egységnél uralkodó elviselhetet­len létfeltételek következtében. A veszteségek aránya, tehát csaknem egy a tizenöthöz. A hiüeri zsidóüldözés semmi­lyen korábbi népirtással nem azono­sítható jellegzetességeit messzeme­nően meghatározzák azok a szerve­zési és technikai módszerek, ame­lyek segítségével viszonylag rövid idő alatt emberek millióit tudták nemcsak megölni, de a szó legszo­rosabb értelmében megsemmisíte­ni: füstté, korommá, pernyévé vál­toztatni. Az Európa felett gyakorolt náci rémuralom teremtette meg a ,jialálgyár” fogalmát és valóságát: a nagyüzemi módszerekkel futó­szalagon végezhető emberölés technológiai folyamatát És hozzá a vasúti teherszállításnak azt a nem kevésbé iszonyatos organizációját, amely e halálgyárak rendszeres nyersanyagellátását” biztosította. A náci Németország egyik legalja­sabb háborús bűnösének, Adolf Eichmannak vezérletével működő szállítási organizáció 1944, május 15. és július 8. között a megnagyob­bodott ország területéről 440 ezer zsidó származású magyar állam­polgárt deportált Auschwitzba, minden idők feltehetően legna­gyobb kapacitású halálgyárába. Ezt a roppant embertömeget 147 óriás szerelvényen hurcolták el szülőhazájukból. Egyike e szerel­vényeknek a békéscsabai pályaud- varról'indult el 3113 utassal, akiket az egykori Dohámybeváltó közeli épületeiből zsúfolták be a szerel­vény marhavagonjaiba. Közülük mintegy 2200—2500 volt békés­csabai illetőségű. A többiek Batto- nya, Békés, Csorvás, Endrőd, Gyu­la, Magyarbánhegyes, Mezőbe- rény, Mezőkovácsháza, Orosháza, Szarvas és Tótkomlós izraelita val­lásé zsidó vagy zsidónak minősített lakosai voltak. Lőcsei-Lerner Pál (Folytatjuk) RANDOLPH L.BRAHAM Magyar zsidók érkezése Auschwitzba (R. L. Braham világ­hírű művének borítólapja)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents