Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

PRIVATIZÁCIÓ 1994. június 14., kedd Az ÁVÜ válaszol A felfüggesztés miatt fél évet is késhet a patikaprivatizáció Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az Állami Va­gyonügynökség Igazgatótanácsának május 25-ei döntése, mely szerint felfüggesztik a patikaprivatizációt. Mint köztudott, háromévi gondos elóltészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fó'városban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ Ipar IV. Privatizációs Igazgatóság vezetője beszél. — Az igazgatótanács május 4-án hatá­rozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 me­gyében a gyógyszertárakat, mert a me­gyei gyógyszertári központok tulajdon­jogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az ÁVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jog­erős, a Vagyonügynökség számára ked­vező ítélettel zárult, más megyék önkor­mányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesz­tésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítá­sú, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Má­jus 4-én, amikor az igazgatótanács elha­tározta a patikák meghirdetését, hivata­losan még nem volt tudomása a Legfel­sőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdon­jogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelöl­teket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasí­totta. Megfeszített munkával — A patikaprivatizáció közvetlen előké­szítésén egy négytagú csoport három hó­Lascsik Attila napig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízsveszteségnek a privatizáció felfüggesztését. Csak azért aggódunk, hogy emiatt hosszú hónapo­kat, akár fél évet is késlekedhet a tulaj­donváltás. Márpedig enélkül is mi va­gyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú leosztási rendszer műkö­dik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika kizárólag saját me­gyéje gyógyszertári központjától rendel­het gyógyszert, kötszert stb., míg a ma­gánpatikák 42 nagykereskedőtől vásárol­nak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, tehát idővel „lekörö­zik” a versenyben a mind nagyobb áruhi­ánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Beleszólásuk lett volna... — Sajnálatos lenne, ha az általunk kidol­gozott, világos, az érintettekkel egyezte­tett, működőképes privatizációs megol­dás meghiúsulna, hiszen az önkormány­zatoknál nincsenek felkészült privatizá­ciós szakemberek, s nincs egységes pri­vatizációs stratégia, ráadásul a magántu­lajdonba adás költségekkel jár. Az ön- kormányzatok — a közösen kialakított szabályok értelmében — mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba, hogy ki legyen a tulajdonos, lett volna az önkormányza­toknak, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselő­jén kívül az önkormányzat is képviseltet­te volna magát. Az ÁVÜ segít — Az igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a priva­tizációt addig, amíg állást foglal az ügy­ben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patikaprivatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes magántulajdonba adás. — A privatizáció szüneteltetése első­sorban a gyógyszerészek számára nagy csapás, hiszen nem volt módjuk arra az elmúlt étvizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulaj­don megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezmé­nyes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormány­zatok adják el. / Ev végéig befejeződött volna... — Terveink szerint az év végéig befeje­ződött volna a patikák magánkézbe adása és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom, előbb-utóbb az önkormány­zatok belátják: a lakosságnak az az érde­ke, hogy jól karbantartott, bőségesen el­látott, tiszta gyógyszertárakban, udvari- san szolgálják ki. Ehhez pedig mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. Helyi hírek • A NYERTES A CSABA IN­VESZT. A Békés Megyei Általános Építőipari és Vállalkozási Rt. állami tulajdonban lévő részvényeinek érté­kesítésére az Állami Vagyonügynök­ség pályázati felhívást tett közzé ez év februárjában három lapban. A Pri­vatizációs Ágazati Bizottság a meg­hirdetett pályázatot eredményesnek minősítette — tudhatjuk meg a heti Privinfóból. Eszerint a pályázat nyer­tese a Csaba Invest Kft. 130 százalé­kos árfolyamot jelentő, az értékesí­tésre meghirdetett részvénycsomag 100 százalékára vonatkozó ajánlatá­val. • ELADÓ GYULAI ÜDÜLŐ. A Pest Megyei Vendéglátóipari Válla­lat az ÁVÜ egyetértésével megvétel­re kínálja a korábban pályázatra már kiirtás közzétett, állami tulajdonú, de a vállalat kezelésében lévő ingatlano­kat, közöttük a Gyula, Part utca 19. szám alatti üdülőt. Ez négyszobás, 397 négyzetméter alapterületű, és az irányára: 3 millió 760 ezer forint. Az Állami Vagyonügynökség Békés megyei ügyfélszolgálati irodájának címe: 5600 BÉKÉSCSABA, Andrássy út 22. Telefon: 66/443490 Telefax: 66/443490 Az ügyfélszolgálati irodavezetője: Kovács Sándor Ügyfélfogadási idd: hétfőtől péntekig naponta 08 — 13 óráig. Tallózás a hazai sajtóból Bizonytalanság a KRP körül Bár az ÁVÜ-nél még nem született meg a döntés, jelen­tősen lassult a Global és a Pan­nónia Hotels részvények kibo­csátása. Az általános vélemé­nyek szerint meg kell tartani a privatizáció eszköztárában a tőzsdei privatizációt akkor is, ha az új kormány a KRP leállí­tása mellett dönt. (Népszabadságjúnius 3.) Szolgáló államra van szükség Interjú Sárközy Tamással, a Budapesti Közgazdaság-tudo­mányi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetőjével, aki a hogy 1992 decemberében alakult meg a Hitelgarancia Részvénytársa­ság mintegy 3,5 milliárd forintos alaptőkével, több bank és a magyar állam együttműködéseként. A tár­saság céljául azt tűzték ki, hogy se­gítse azokat, akik részt kívánnak venni a privatizációban, de nincs megfelelő fedezetük a szükséges hi­tel felvételére. A Hitelgarancia Rt. nem különbözteti meg a kezesség megítélésénél a különféle vállalko­zástípusokat, illetve hitelformákat, de azt csak a devizabelföldi termé­szetes személyek, azok többségi tu­lajdonában álló gazdasági társasá­gok és szövetkezetek, valamint az MRP-szervezetek vehetik igénybe. Szintén a feltételek közé tartozik, hogy a teljes munkaidőben foglal­koztatottak száma a hitelfelvétel Magyar Közgazdasági Társa­ság gazdaságpolitikai és gaz­daságelméleti szakosztályá­nak rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami közalkalma­zottat, egy részüket át kell irá­nyítani az önkormányzatok­hoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folytatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság Június 2.) Alaptalan a betétkivonási aggodalom Az OTP Bank Rt. 1994-ben 12—13 milliárd forint adózás előtti eredményre számít, amelynek első negyedévre ter­vezett részét már teljesítették. időpontjában ne haladja meg a 300 főt. Az MRP-szervezetek esetében azonban nincs létszámkorlátozás. A Hitelgarancia Rt.-tői a kezességvál­lalást nem közvetlenül a hitelfelve­vő, hanem a hitelt nyújtó bank kéri akkor, ha a hitelfelvételhez nincs meg a szükséges fedezet. A Hitelga­rancia Rt. fedezetet ugyan nem kér, de alapos vizsgálat alá veti az adott vállalkozás hitelkérelmét, amely­nek során a legfontosabb általuk vizsgált szempont, hogy a vállalko­zás milyen üzleti tervvel rendelke­zik. 1993-ban összesen 357 esetben nyújtott garanciát a részvénytársa­ság 3,7 milliárd forint értékben. Az elutasítások oka általában az volt, hogy az rt. garanciavállalási kerete előreláthatólag 10 milliárd forint lesz. A lakossági betétek 65 száza­lékát — több mint 400 milliárd forintot — kezelő pénzintézet az élesedő verseny folytán szá­mít ugyan néhány százalékos visszaesésre, ami azonban nem jelenti azt, hogy ne az OTP maradna a piacon a domi­náns szerepkörben — nyilat­kozta Wolf László, az OTP Bank Rt. vezérigazgató-he­lyettese. (Világgazdaságjúnius 7.) Vezető nyugati cégek a kérők között Huszonnégy cég érdeklődik a Hungar Hotels iránt. A legtöb­ben csak egy-egy részt szeret­nének megvásárolni, de az ÁVÜ egészben kívánja eladni a céget. (Világgazdaság Június 6.) Ármegállapítás A kereskedelem, a szolgálta­tás és vendéglátás egyes üzle­teinek privatizációja me­gyénkben is zajlik. Az értéke­sítésre kerülő üzletek árát a Vagyonügynökség az üzletek vagyonértékelésének alapján állapítja meg. A vagyonérté­kelést a Vagyonügynökség rendeli meg szakcégektől, akik többféle alapon történő értékesítéssel alakítják ki az üzlet ajánlott kikiáltási árát. A végső árat az ÁVÜ határozza meg, s ez általában alacso­nyabb a vagyonértékelők által ajánlott árnál. Tudja-e a hitelgaranciáról, / •• AVU-helyzetkép a privatizációról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfoliójában maradt társaságokról (Napi, 1994.június 1-3. oldal) Forrás: Ajkam Vagyorxjgyr»o*o-lnkXTnalkai Iroda

Next

/
Thumbnails
Contents