Békés Megyei Hírlap, 1994. június (49. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-14 / 138. szám

a 1994. június 14., kedd MEGYEI KÖRKÉP Vállalkozó orvosok Ha végre itt a nyár, irány Szanazug Lesz még ezen a nyáron is ilyen zsúfolt a nagyon szépen kialakított gyulai oldal, amely homokos partjával a tengerparti plázsokra emlékeztet archív kép Battonya négy háziorvosa közül immár hárman vállalko­zóként dolgoznak. Június 1- jétől — dr. Hajnal Iván Béla és dr. A. Eleső mellett — dr. Ri- may István is vállalkozási for­mában folytatja gyógyító­megelőző tevékenységét. Cseretulajdon A Viland-Sütőker Kft.-nek, amely az orosházi Sütő- és Édesipari Vállalat jogutódja, a privatizáció során felmerült telek- és tulajdonjog-rendezé­se értelmében 882 ezer forint­tal tartozott a mezőkovácsházi önkormányzatnak. A telektar­tozás ellenértékeként a kft. megvételre felajánlotta az Al­kotmány utca 40. szám alatti 68 négyzetméteres, összkom­fortos lakást. A képviselő- testület legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy ezt az ingat­lant, a tartozás reális értéke­ként, elfogadja. Ébredezik Szanazug, a Doboz és Gyula közigazgatási terüle­téhez tartozó Kettős-Körös menti üdülőhely. így, nyár ele­jén a háztulajdonosok rendez­getik telküket, nyírják a füvet, készülnek a szezonra. Egyelő­re inkább a vállalati üdülők teltek meg, mint a magánhá­zak. Az egyik ilyen üdülőben, a dobozi oldalon találtunk a Kelemen családra. — Tavasszal jó idő volt, gondoltuk, most is meleg lesz. Ezért vettük ki az előszezon­ban a szabadságunkat. De hát az időjárás megtréfált bennün­ket. Hol süt a nap, hol beborul -— mondja az asszony. —Fürödni tudtak? — Csak a 20 éves fiunk és barátja merészkedtek be a víz­be, ők nem fáztak. Nekünk hi­deg volt — szólt a férj —, inkább horgászással töltöttük az időt. « Az üdülőhely presszói mind kinyitottak. Az élelmiszerbolt a forgalomnak megfelelően tart nyitva, hétköznap koráb­ban zár, hét végén akár este hétig is lehet vásárolni. A parton fürdőzővel alig- alig találkoztunk, hiszen a fo­lyó még nem melegedett át. Szanazug készen áll a vendé­gek fogadására, már csak a tar­tós napsütés hiányzik. Mitykó Mónika Egyedülálló AIDS-alapítvány Békés megyében Egy forintért megnyerhető a jövő Balról jobbra: dr. Rácz László, dr. Pocsay Gábor, dr. Pethó' Attila, dr. Andor László, dr. Csiby Miklós és Cs. Kiss Andor FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Nincs már egyedül a békési HIV-pozitív kisgyerek — tud­tuk meg a Békés Megyei AIDS Alapítvány minapi tájékoztató­ján, melyet a kuratórium első ülése után tartottak Békésen. Örömhír? így leírva az is lehet­ne, mert olyasmi is kiolvasható (lenne) belőle, hogy a közösség befogadta az önhibáján kívül nehéz helyzetbe került kisfiút. De nem fogadta be. A „nincs már egyedül” kitétel annak szól, hogy rrtás HIV-pozitív is él a megyében. S nem kell ahhoz jósnak lenni, hogy rájöjjünk: rö­videsen négy, aztán nyolc lesz. Nekünk nyolc — mondhatta volna sokakkal együtt két gyu­lai orvos, dr. Pocsay Gábor (aki Gyula polgármestere is), vala­mint dr. Kovács József {a. gyulai megyei kórház orvosigazgató­helyettese). De nem mondta. Létrehozták a már említett ala­pítványt, s felkértek néhány köztiszteletben álló szerhélyt a kuratóriumi tagságra. Az alapít­ványt Békésről működtetik, mert úgy hozta a sors, hogy e pillanatban ott összpontosul a baj, ott esik kézre a segíteni akarás. A kuratórium elnöke dr. Rácz László, a békési rendelő- intézet igazgatója lett. A tagok: a mezőberényi dr. Andor László, dr. Csiby Miklós Békés­ről, dr. Pethő Attila Békéscsa­báról és Cs. Kiss Andor Gyulá­ról. Eljöttek mind Békésre, sőt dr. Pocsay Gábor is szakított időt erre a délutánra. A kurató­rium mindenekelőtt megkö­szönte az alapítványtevők bi­zalmát. — Azért fontos ez az alapít­vány, mert a megye távol esik a főváros lehetőségeitől, ugyan­akkor segítségre szoruló bajba­jutottak élnek köztünk — mondta dr. Rácz László. — Ha- tánnellékiségünk is sajátos helyzetet teremt. A megyének szűrőfunkciója van, gyors segít­séget igénylő esetek fordulhat­nak elő. — Körvonalazódnak-e azok a módszerek, melyekkel hatéko­nyan működtethetik az alapít­ványt? — Megcélozzuk a megye egészségügyi intézményeit, mégpedig úgy, hogy biztos hát­teret jelentsünk számukra ezen a téren. Vállalatokat, vállalko­zásokat keresünk fel folyamato­san, a családok, a dolgozók — elsősorban anyagi — támogatá­sára számítunk: mások megse­gítése érdekében. Valamennyi önkormányzatot felkérünk arra, hogy a teíepülésükön élők lé­lekszámúnak megfelelő forint­mennyiséget szavazzanak meg alapítványunk számára. Alap­vetően az önhibájukon kívül megfertőződötteket akarjuk tá­mogatni közvetlenül vagy köz­vetetten. Ezeket az embereket kirekeszti a helyi társadalom — ezt a görcsöt valahogy oldani kell. Szakembereket kívánunk megnyerni az ügynek, a sajtó tevékeny közreműködésére számítunk. A munka első sza­kaszában azt kell elérnünk, hogy minél nagyobb összeg áll­jon rendelkezésünkre. — Felmérhető, hogy a me­gyében hány embert érint a be­tegség? — Igen, szerencsére még nem sokat —- mondta dr. Andor László. Ám ez a megbetegedés rohamosan terjed, mondják azt is, hogy ez korunk pestise. Ám nem a mindennapi, normális élet ténykedései között. Nyil­vánvaló, hogy olyanok is jár- nak-kelnek közöttünk, akik még maguk sem tudják, hogy a betegség hordozói. Feladatunk lehet az érintettek „kiajánlása” a bőr- és nemibeteggondozók, kórházak számára. Előmozdí­tanánk a szűrővizsgálatokat is. Orvosokon kívül pszichológu­sokat és más szakembereket szintén bevonunk majd a mun­kába. A megyének meg kell ta­nulnia együtt élni a problémá­val. — Az embereket meg kell tanítani a betegséggel való együttélésre — mondta dr. Csiby Miklós. — A sajtó segít­ségével szeretnénk elérni, hogy ne féljenek az emberek se az iskolában, se az óvodában, se a játszótéren. Megfelelő ismere­tekkel felvértezve nincs esélye a fertőzésnek. A mai helyzetben a Békés megyei betegeknek az jelentene igazán segítséget, ha Budapesten élhetnének. Nem a probléma eltávolításáról van szó: a kezelés feltételei ott adot­tak igazán, ott hozhatók létre közösségek a betegek számára, s könnyebb a helyi társadalom­ba beilleszkedniük. Ám az érin­tettek családjainak a költözés­hez egyszerűen nincs elegendő pénzük. Még a megélhetéshez se nagyon. —Ha az alapítványnak volna jelentősebb vagyona, nyilván segíthetne ebben — tette hozzá dr. Pocsay Gábor. A kurátorok még több ötletet is említettek, ám mindhez — nyilvánvalóan — pénz kellene. Segíteni addig lehet és érdemes, amíg a probléma kezelhető. Ha belegondolunk, ez esetben má­sok hatékony segítése önma­gunk védelmét is szolgálja. Ne vegyék hát divatnak az ÁIDS- alapítvány létrehozását, inkább korai intelemnek! A HlV-fertő- zött gyerekeknek a budapesti Szent László kórházban már létrehoztak egy alapítványt, ám ez a speciális, Békés megyeiek­nek szóló egyedülálló az or­szágban: az alulról építkező ci­vil szerveződések egyik leg­szebb példája. Ön például segí­tene nekik, s a vétlenül szenve­dőkön? Kiss A. János Felhívás A Békés Megyei AIDS Alapítvány kuratóriuma felhívja a megye lakosságát, önkormányzatait, valamennyi intéz­ményét, társadalmi és egyházi szervezeteit, vegyenek részt a bajbajutottak pénzbeni megsegítésében! A megye ÁIDS-betegei vétlenek betegségük kialakulá­sában. Viszonylag kevesekre óriási teher nehezedik, vál­laljunk részt a terhek enyhítésében! Mindannyiuk együtt­érzésére, megértésére és segítségére számítunk! Az alapítvány OTP bankszámla-száma (melyet a békési fiók vezet): 620-001584-4. Békés, 1994. június 7. Dr. Rácz László, dr. Andor László, dr. Csiby Miklós, dr. Pethó Attila, Cs. Kiss Andor Olvasóink írják ------- ■ A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztő­ségével. Az olvasói leveleket a szerzőit előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelen­tetjük meg. Rémhír terjeng a városban?! Gondolatok bérlakáseladások kapcsán, különös tekintettel a VI. 2-án lezajlott képviselő-testületi ülésre A piaci érték80%-a az eladási alap ? Igaz, nem igaz? A képviselő- testület a betóduló embereket, fogadja”. Kényszeredetten eleget tesz a nyomásnak és soron kívül napirendi pontként tárgyalja? Tárgyalná a kérdést. De tárgyalni, dönteni rugalmasan, gyor­san, hatékonyan tudni kell. Ok nem így tesznek. Ugyan mindig így csinálják? Ahelyett, hogy a közepébe vágnánk, hiszen már van helyben szerzett információjuk (kb. 1-112 óra után), hogy mire kíváncsiak az emberek, vagyis a százalék részletes megtárgyalása után térnének vissza olyan szerintük , fontos” elemekre, hogy pl. meddig lehet jelentkezni a fenti figurára, hogy milyen legyen a szerződés szövege, hogy egyáltalán határozattervezet lesz-e vagy határozat és az emberek megnyugodva vagy vitatkozva, de mennének a dolgukra, ehelyett ugye „gondolva" a következő polgármester-választásra és a vonzataira, hogy mi fogjuk majd őket most már biztos megnemszavazni. De nem, őket semmi nem érdekli, ők végül is meglepetésükben, vagy mindig így csinálják? Jól szembe „sercintettek” bennünket: 18.30-ra már velem együtt mindenki elvonult. Csak azt nem tudom, ki issza majd meg mindennek a levét? Ki akar itt ezek után polgármester, netán képviselő lenni? No persze közülük. Ettől függetlenül ha eladják a kb. 2500 lakást és közvetlenül a város felé fizetik a kb. 2000 F ti lakás tiszta pénzt havonta az emberek, ami mobilizálható, akár 2500x2000, vagyis ötmillió forint bevételük lesz, amiből havonta talán 2, azaz kettő darab lakást építhetnek. Mert sze­rintük legalább 5000 Ft/m2már egy lakás bekerülési költsége. Ők mondták. Ott. Ha az egyik kezem oda teszem, nem mondom hova, akkor is amatőrként kihoznék 2 helyett 5-öt és még embereket is hoznák helyzetbe a munkanélküliség szorításából. De nem ez a lényeg. Pedig dehogynem. 250% azért nem lenne semmi, ugye? De hagyjuk. Hadd herdáljanak! Szóval jobban járnának,ha az embereknek egyszerűen odaad­nák a lakásokat INGYEN. így megoldódna a hivatal pénztelensé­ge a felújításra, karbantartásra stb.-re. Nehogy már miattunk elvonjanak máshonnan. Szóval jobb ha rám hallgatnak. Mindem kinek ingyen. Drotár János választópolgár, Békéscsaba Búcsú az óvodától Kedves óvodások, itt van az évvége! Nem leszünk közietek sokan jövő évben. Óvodánk kapuja rég volt, hogy kitárult... Pár nap múlva látjuk ismét, hogy bezárult. Sok szépet tanultunk itt az óvodában Sokat játszadoztunk árnyas udvarában. Óvó néni minket sok szépre tanított, Sok nóta, sok vers volt, ami itt elhangzott, Most mikor búcsúzunk kedves óvodánktól Kis szívünk csordultig telik meg hálától. Áldjuk Óvó nénit, fáj, hogy el kell válnunk, De szólít az élet, (hogy) iskolába járjunk. Mi ott sem feledjük Őt és óvodánkat, Nem feledjük soha, ugye óvodások? Kedves emléküket kis szívünkbe zárjuk, Akkor is szeretjük, ha az élet útját járjuk. Egy lépés már csak és az életbe lépünk Gyenge kis vállunkra nehezedik terhűnk. Most még könnyű lesz, de nehezedik egyre, Végre vállunk nyomja majd az élet terhe. Mi most már távozunk, e pár szál virágot Hagyjuk itt cserébe, mi volt óvodások. Minden szál virágban szívünk dobbanása... Kedves Óvó néni az Isten megáldja! 1941 Lipcsei István, Békés / Uj vezetőség a megyei szervezet élén A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Békés Megyei Keresztény Szervezetének vezetősége az MSZDP vezetőinek ,,hintapolitikája” miatt lemondott. Mivel a szervezet nem bomlott fel, és továbbra is működni kíván, ezért szükségessé vált az új vezetőség megválasztása. Az elnök Botyánszky György országos főtitkár, titkár Somogyi Imre lett. A tagságnak és az új vezetésnek továbbra is fenntartásai vannak az MSZDP országos vezetőivel szemben, de úgy érzik, hogy a szociáldemokrácia eszmeiségét ezért nem szabad feladni. A vezetők „jöhetnek-mehetnek”, de a szociáldemokrácia eszmeisége örök. A szervezet nevében Botyánszky György országos főtitkár

Next

/
Thumbnails
Contents